Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

1982. október 13., szerda — SZOLNOK MEGYEI VILÁG PKX£WAl»lEGYISUUeTBt< Néplap A MEGYE PAHTBIZOTTSAG tS A MEGYEI TANÁCS LAfJA Népírontpélda Fegyver- nekről. Fegyverneken a Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottságához évek óta há­rom munkabizottság tarto­zik: a környezetvédelmi, a pedagógiai és honismereti, valamint a nő- és rétegpoli­tikai. A három munkabizott­ságnak összesen 45 tagja van, akik a község majd­nem minden munkahelyét, intézményét, rétegét képvi­selik. Fő feladatuknak tekin­tik, hogy érzékenyen, gyor­san reagáljanak a nagyköz­séget foglalkoztató gondok­ra. Mivel pedig a nagyköz­ség zöldség- és gyümölcsel­látása nem megfelelő, most szervezik a negyedik mun­kabizottságot, amely a zöld­ség-, gyümölcsellátást és a kisállattenyésztők munkáját koordinálja. Tudományos munka a fő­iskolán. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának friss diplomásai már munkahe­lyükön kamatoztatják1 tudá­sukat. A tagozaton a jövő­ben is szívesen fogadják a megye, s a beiskolázási kör­zet vállalatainak megbízása­it egy-egy tudományos, ku­tatási témában. A tudomá­nyos munkába bekapcsolód­nak mind az oktatók, mind pedig a hallgatók. A diákkö­ri munkában fontos szerepet játszanak a megalakult klu­bok, melyek a szakmában való elmélyülést, a gyakor­lati ismeretek jobb elsajátí­tását szolgálják. A vendég­látóipari üzemgazdásznak készülő hallgatók többek kö­zött francia estet, italkeve­rési bemutatót, szüreti bálát szerveztek, a kereskedelmi szakosok pedig javában jár­ják az üzleteket, hogy a köz­véleménykutatások alapján l^sőbb ők szervezzék meg a karácsonyi vásárt. az öregedés okát az agysej­tek állapotában kell keres­ni. A testünket felépítő min­den egyes sejt állandóan megújulásra képes, kivéve egyet, az agysejtet. Ezek születésünktől kezdve ked­vezőtlen irányú változáson esnek át. Ezt a változást be- száradás, besűrűsödés okoz­za. A funkcióját ellátni ke­vésbé képes agysejt önmaga védelmét kevésbé tudja megszervezni. A sejthártya membrán funkcióját kellene olyan állapotban tartani, hogy az öregedés ne követ­kezzen be vagy legalábbis lassuljon. Laboratóriumi kí­sérletekben megállapították, hogy léteznek olyan anya­gok, melyek membránba építésével elérhetnék a kí­vánt védő hatást. Több ápolónő és asszisz­tens kell! A gyógyintézetek­ből, rendelőkből csaknem 3 és fél ezer egészségügyi szakdolgozó, köztük ápolónő és asszisztens hiányzik. Ked­vező jelenség, hogy az utóbbi időben nagyobb, a fiatalok érdeklődése az egészségügyi pálya iránt. A szakképzésben az 1975-ös év fordulópontot hozott. Koráb­ban a szakdolgozókat spe­ciális szakmákra készítették fel. ez a képzési mód tehát hátrányos és hiányos is volt. 1975-ben korszerűsítet­ték a szakoktatást, ami lehe­tővé tette, hogy általában művelt és az orvostudomány alapjait kellőképpen ismerő fiatal szakemberek kerülje­nek ki a szakközépiskolák­ból. A speciális szakismere­teket pedig tízhónapos mun­ka melletti tanulással sze­rezhetik meg. összességében a szak- és szakközépiskolá­ban végzettem 85—95 száza­léka helyezkedik el gyógyin­tézetekben, s hogy lesz-e elég ápolónő, az nemcsak a szakképzésen múlik. WEmmsás... Í'°S!í(i HÍRLAP Akik a homokon terem­tettek eletet. Zsombó törté­nete és adottságai hasonló­ak más alföldi településéhez. A község mindennapi életé­nek. fejlődésének meghatá­rozója a társadalmi munka. Megoldották többek között az ivóvízellátást, társadalmi összefogással új házhelyeket alakítottak ki, és jelenleg is segítik az itt letelepedni kí­vánókat. Igyekeznek köny- nyebbé tenni a tanyán élők életét, akik a lakosság mint­egy 65 százalékát alkotják. Társadalmi összefogás Szentesen. A településfej­lesztési célok megvalósításá­ban, a határidők lerövidíté­sében, a városkép alakításá­ban Szentesen is kiemelkedő szerepe van a társadalmi munkának. Ezt mutatja a gyermekintézmények patro- nálása, a közterületi parkok, virágágyak, fák gondozása, az utcai csatornák karban­tartása, játszóterek építése, kisebb útszakaszok korszerű­sítése. A közhasznú fizikai és szellemi tevékenység növeli a fejlesztési és fenntartási eszközöket, szépíti és csino­sítja a várost, és lehetőséget nyújt a közéleti aktivitás nö­velésére is. A szentesiek szeretetét szülőhelyük, mun­kahelyük ir^nt mi sem bi­zonyítja szebben, mint hogy az elmúlt években a megyei településfejlesztési verseny­ben első lett a város. Miért öregszünk? 1982 az idős emberek éve. Az örege­dés kérdésével az utóbbi év­tizedekben kezdett el foglal­kozni behatóbban a tudo­mány. Mai tudásunk szerint Képzettek-e ügyeink inté­zői? Napjainkban olyan bo­nyolulttá váltak életviszo­nyaink, olyan sokrétű a jogi szabályozás, hogy a tanácsi dolgozóknak évente több mint 20 millió ügyet kell intézniük. Nem lehet kö­zömbös tehát, mennyire fel­készültek az előadók, s hogy milyen benyomással távozik az állampolgár a hatóságok­tól. Az univerzális ügyinté­zés a múlté. Jogos követel­mény viszont, hogy az ál­lampolgárok az alapvető el­igazítást a hozzájuk legkö­zelebb eső tanácsnál meg­kaphassák. Egy felmérés szerint ma már az ügyinté­zők 90 százaléka rendelkezik a munkakörére előírt, több­nyire magas szintű képzett­séggel. Mégis, a tanácsok­nál, egyéb hivataloknál sok jogi státusz áll üresen. Még mindig nem elég vonzó a frissen végzett fiatalok szá­mára az államigazgatási munka, főleg az alsóbb szin­tű. A megfelelő képzettség mellett szükség van a szem­léletformálásra is, hiszen az előadó politikai munkát is végez, és hivatása, hogy az akták mögött meglássa az embert. Olcsó(bb) ételek nyomá­ban. A minőség és a válasz­ték mellett alapvető tényező a vendéglátóiparban, hogy mit mennyiért kínálnak a vendégeknek. Ezt vizsgálta a cikkíró több szegedi étterem­ben. A vendéglátóiparban ára van a nyersanyagnak, adott a rezsi és a haszon­kulcs mértéke is. Adott vi­szont egy bizonyos „tól-ig” lehetőség is, amely új ötle­te^ megvalósítását segíti. A cél: minél olcsóbban, minél nagyobb Választékot, minél jobb minőségben. A cikkből az derül ki, hogy van, ahol jobban törekednek erre, van, ahol kevésbé. Összeállította: Bielik Agnes NÉPÚJSÁG i Alkotó együttműködés Vésztőn Vésztőn a jelenleginél al­kalmasabb helyet nemigen lehetne találni a népfront­összejöveteleknek, mint a tanácsháza. A tágas, egy­szerűen, de ízlésesen beren­dezett terem a tőszomszéd­ságban levő központi óvoda felől közelíthető meg. Itt dolgozik Szántó Lajosné ve­zető óvónő, aki népfronttit­kár és tanácstag is egysze- mélyben. — Miíc a legfőbb célkitű­zések ebben az évben? — Legfontosabb felada­tunknak azt tartjuk, hogy minél több aktivistát bevon­junk a mozgalomba. Ugyan­akkor a községpolitikai mun­kában igyekszünk figyelem­be venni a lakosság vélemé­nyét is. — Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? — A pá -ttitkár, a tanács­elnök és helyettese, továb­bá a vb-titkár és én, a nép­front képviseletében — egy­mást váltva —, már évek óta részt veszünk a tanácstagi beszámolókon, valamint a falugyűléseken. Ezeken ter­mészetesen ott vannak az ÁFÉSZ és a tsz vezetői. Amennyiben valamilyen ok miatt az érdekeltek nem kapnak konkrét feleletet, úgy 30 napon belül írásban válaszolnak nekik az illeté­kesek. Ezután a HNF titkára megemlítette, hogy a bizott­ságnak sikerült továbbfej­lesztenie a közéletiséget. En­nek lényege az, hogy vala­mennyi fontosabb témát tár­sadalmi vitára bocsátanak a településen. Ilyen volt pél­dául a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetének, vgay a nagyközség népesség- megtartó erejének kérdése. Napirendre került még a környezetvédelemre és az ellátás színvonalára vonat­kozó problémák elemzése. A népfront ügyel arra is, hogy bizonyos negatív jelenségek ne ismétlődhessenek meg. Vagyis: ne kerüljön hát­rányba az, aki bátran meri hangoztatni jogos észrevéte­leit. avagy kritizálja a hely­telen vezetési módszereket. A beszélgetést folytatva az egyes munkabizottságok te­vékenységére terelődik a szó: Szántó Lajosné vésztői HXF- titkár az óvodások körében — Milyen feladatok vár­nak megoldásra a nő- és ré­tegpolitikai munkában? — Azt szerettük volna el­érni, hogy az a 600—800 nő, akik dolgozni akartak, itt helyben kapjanak erre lehe­tőséget. Sok családban ugyanis a férj és a gyerekek már ingáznak, s az asszony pedig jószágot nevel. Igaz ugyan, a BÉKÖT és a RU- TEX vésztői telepein még ma is van szabad kapacitás, de tudomásul kell venni, nem minden asszony és lány szeret varrni, s hogy a kéz­ügyességről már ne is be­széljek. A reléüzemben meg az alapanyag-ellátás akado­zik. Ügy hallottam, október elsejével többen otthagyták ezt a munkahelyet. Mind­ezek ellenére örülök annak, hogy két dologban máris előreléptünk. Az egyik az előbbihez kapcsolódik, éspe­dig: növekedett a nők át­lagkeresete, és jelentős mér­tékben javultak a munkahe­lyi feltételek is az utóbbi időben. — Milyen a cigánylakosok helyzete? — Élet- és munkakörül­ményeik szintén megfelelő módon alakultak az előző években. A többség már be­illeszkedett, sokan szép la­kásba Jtöltöztek. Akadnak olyanok, akik már elindultak ezen az úton, és már csak nyolc olyan család van, amely még gondot okoz a helyi hatóságoknak. Jó né- hányan nem becsülik meg az ingóságokat, és nem já­ratják gyermekeiket iskolá­ba. A párt-, állami és tár­sadalmi szervek vezetőiből, valamint az OTP képviselő­jéből álló cigánykoordinációs bizottság — nevelési céllal — minden évben megláto­gatja ezeket a lakóközössé­geket. Közülük nem egy jól­eső érzéssel nyugtázza, hogy komolyan törődnek velük. A testület az alapján pontozza a cigány családokat, hogy milyen a ház állaga, a kert hasznosítása, az udvar rendje, tisztasága. Tavaly például tizennyolcán kapták meg a „Tiszta udvar, ren­des ház”-táblát. — Mivel foglalkozik a gazdaságpolitikai munka- bizottság? — Elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok helyze­tével. Eleinte nem volt egyenletes a takarmányellá­tás, és problémák jelentkez­tek a szállításban is. A gyen­ge adottságú tsz-ben, és az ÁFÉSZ keverőüzemében sem megfelelőek a körülmények. A jelenlegi vezetésre sajnos, átöröklődtek a korábbi ne­hézségek. Sok fiatal szak­ember elköltözött Vésztőről. Legfőbb célunk az, hogy se­gítsünk az ittmaradónak a letelepedésben. Munkabi­zottságunk behatóan vizs­Lj üzemanyagtöltő állomást ban gálta a szocialista brigád­mozgalom gyengülésének okait. Négy éve 72, most már csak mintegy 50 ilyen kol­lektíva működik a munka­helyeken. — Mire irányulnak az erőfeszítések a művelődés te­rületén? — Főként a hátrányos helyzetű, valamint a veszé­lyeztetett környezetben élő gyermekek támogatására, a munkára nevelés segítésére, a szülői munkaközösségek tevékenységének előmozdítá­sára és így tovább. Orvo­sok, pedagógusok is szívesen vállalnak előadásokat szülők részére. A művelődéspoliti­kai munkabizottság ezenkí­vül nagy figyelmet szentel a rokkantak és az öregek hely­zetének javítására. A tanács­tagok munkájának értékelé­sekor számításba veszik azt is: mit tett a választókerüle­téhez tartozó idős emberek és a veszélyeztetett helyze­tű gyermekek érdekében. Ami pedig a gyermekintéz­ményeket és az oktatás fel­tételeit illeti, ütemezni kel­lett a terveket. A ’70-es évek elején először a 40 sze­mélyes bölcsődét hoztuk rendbe, majd az óvodák következtek. Azután felépült az ezer adagos konyha, s nemrég pedig az iskola kor­szerű felszerelése, a szak­tantermek kialakítása volt napirenden. A tanács iskolai napközis táborába nyáron az óvodásokat is ki szoktuk vinni. — Mennyi az idei társa­dalmi munka értéke? — Ez most meghaladja a 3 millió 800 ezer forintot. Nagy eredménynek tartjuk, hogy mind a 133 utcában van víz- és villanyvezeték, no meg járda is. Azt szeret­nénk elérni, hogy ezentúl le­gyen gyalogjáró mindkét ol­dalon. Ugyanakkor a műve­lődési ház problémáját is mihamarabb meg kell olda­nunk. E célra téglajegyeket adtunk ki. Ezekből és az anyagi hozzájárulásokból mintegy 3 millió 50 ezer fo­rint gyűlt össze ez ideig. * * * Sok mindenről lehetne még írni, így a különböző társa­dalmi akciók sikeréről, vagy talán arról, hogy nemrég ad­ták át rendeltetésének az új fűtő- és üzemanyagtöltő ál­lomást a nagyközségben. Jóleső érzéssel tapasztaltuk a gyakorlati eredményeket, amelyeket a helyi szervek, valamint a lakosság megfe­lelő hozzállása és közremű­ködése nélkül aligha lehetett volna elérni. Kép, szöveg: Bukovinszky István _j ®" ml adtak át Vésztőn a közelmúlt­Fő cél: az iskola és a család kapcsolatának elmélyítése Békéscsabán a népfront •városi pedagógiai munkabi­zottsága már évek óta ered­ményesen segíti a nevelési gondpk megoldását. Úgy is. fogalmazhatnánk: több fon­tos területen egyfajta katali­zátorszerepet is betölt a tes­tület, amelynek vezetője, Tráher Béláné igen lelkesen, és nagy hozzáértéssel irá­nyítja ezt a tevékenységet. A nemrég megtartott ta­nácskozáson utalt arra, hogy tavaly az óvodákban és az iskolákban főként a munka­tervek elkészítésére össz­pontosították az erőfeszítése­ket, míg az idén a szülői munkaközösségek alapvető ..funkciói, jövőre pedig a csalód és az iskola közötti kapcsolatok kerülnek az ér­deklődés, illetve a figyelem homlokterébe. Ez utóbbira vonatkozik a HNF Országos Tanácsa aján­lásainak jelentős része is. Bebizonyosodott, hogy szá­mos fiatal világnézete, tör­ténelmi szemlélete, élet­módja nem felel meg a kö­vetelményeknek. Sok csa­ládban még ma is az úgyne­vezett kettős nevelés érvé­nyesül, amely szintén indo­kolja a szülők pedagógiai kulturáltságának fejleszté­sére irányuló törekvéseket. A környezetvédelem szük­ségességével, a szabad idő hasznos eltöltésével össze­függő kérdéseknek szintén szerepelniük kell a munka- tervekben. Az a jó, ha a szü­lői munkaközösségek és az iskolák vezetői közösen vi­tatják meg a legfontosabb témákat, nem utolsósorban a házirendet és a munkára ne­velés problémáit. Az ötnapos munkahét be­vezetését, és az ebből adódó újabb lehetőségeket figye­lembe -’veszik az ifjúsági szervezetek is. Például a Magyar Üttörők Szövetségé­nek Országos Tanácsa külön felhívással fordult a szülők­höz, akiktől azt kéri, hogy legyenek ott, ahol cseleked­ni lehet a gyermekek érde­kében: „a játszóterek, sport­pályák, úttörőtáborok léte­sítésében, korszerűsítésében, s legyenek a gyermekek épí­tőmunkájának segítő, meg­értő támogatói!” Az említett HNF-bizottsági ülésen részt vett és felszólalt Kalmár Zsolt városi úttörőtitkár is. Az 1982 '83-as mozgalmi év fő feladatai közé sorolta a fegyelem erősítésének szük­ségességét is. A HNF honismereti mun­kacsoportjának képviselője pedig a szülőföld szereteté- re, a hagyománytiszteletre, történelmi értékeink megbe­csülésére való nevelés fon­tosságára hívta fel a figyel­met. —y—n

Next

/
Thumbnails
Contents