Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

NÉPÚJSÁG \ o 1982. október 13., szerda A körülmények fogságában? A gyomaendrődi Déryné Mű­velődési Ház emeleti nagyter­mében az elmúlt héten tartotta a két éve működő nyugdíjas­klub vezetőségválasztő taggyű­lését. Az összegyűlt 126 nyugdíjas aznapi vendége a nyugdíjasok és a társadalombiztosítás kap­csolatáról tartott előadást, majd Németh Andrásnak, a nyugdí­jasklub vezetőjének a beszámo­lóját hallgatták meg a jelenle­vők. Németh András az elmúlt év mozgalmas munkáira visz- szatekintö beszámolójában el­mondta. hogy több alkalommal szerveztek kirándulást az or­szág különböző vidékeire. Egy- egy országjáráson 40—45 nyug­díjas vett részt. Több Békés me­gyei kirándulást js tettek már: voltak Szarvason az arborétum­ban, Békésszentandráson a szö­vőüzemben, Kunszentmártonban és Cserkeszőlőn a íürdöben, mezőkovácsházi kirándulások al­kalmával pedig a veteránklub tagjaival ismerkedhettek meg. Rendszeresen szerveznek TIT- előadásokat. Az utóbbi időben a község múltjáról, valamint jo­gi és egészségügyi kérdésekről szóló előadásokat hallgattak meg. Nagy érdeklődés kísérte a Déryné Művelődési Ház által szervezett filmvetítéseket. Né­meth András azzal zárta beszá­molóját, hogy szeretné, ' ha a jövőben is gazdag program ten­né színessé és mozgalmassá a nyugdíjasklub életét. Köszöntötte a nyugdíjasokat Jenei Bálint, a nagyközségi ta­nács elnöke. Végül a tagság megválasztotta az új vezetősé­get. A következő három évben ismét Németh András vezeti a nyugdíjasklubot. 1982. OKTOBER 12-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 807 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 50 Trabant Lim. (Bp.) 10 748 Trabant Lim. (Debrecen) 6 976 Trabant Lim. (Győr) 8 574 Trabant Combi Spec. (Bp.) 4 255 Trabant Combi Spec. (Gy.) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 130 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 5 030 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 943 Wartburg Tourist (Bp.) 3 943 Wartburg Touriät (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 10 608 Skoda 120 (Debrecen) 5 992 Skoda , 120 (Győr) 7 470 Lada 1200 (Bp.) 16 907 Lada 1200 (Debrecen) 11 551 Lada 1200 (Győr) 5 270 Lada 1300 (Bp.) 7 886 Lada 1300 (Debrecen) 5 372 Lada 1300 (Győr) 1 730 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Lebrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 3 964 Lada Combi (Debrecen) 1 739 Moszkvics (Bp.) 11 452 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 796 Polski . Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 8 302 Dácia (Debrecen) 4 910 Zasztava (Bp.) 1.152 O ndahnyian ismerünk hátrányos helyzetű fiatalokat és persze felnőtteket, hiszen a hátrá­nyos helyzet korántsem élet­korhoz kötött. Ismerjük őket, ha másként nem, hát látásból, az utcáról, vala­mint a rádióból, a televízió­ból, a sajtóból. Szólnak ró­luk szociológiai felmérések és esettanulmányok. Tudjuk immár, hogy a hátrány föl­számolása társadalmunk fel­adata. És tudjuk azt is, hogy a társadalom felelősségválla­lása nem üres szólam. Tör­téntek és történnek intézke­dések a visszahúzó körülmé­nyek enyhítésére. Erőfeszí­téseket tesz az iskola, a tár­sadalmi szervezetek, a ko­rábbinál jobban odafigyel­nek a munkahelyeken, van szociálpolitikai támogatás és még sok egyéb, csak éppen a hátrányos helyzet nem szűnik általuk, legalábbis egyelőre. Mondhatni újra­termelődik, sőt, a tüzetesebb vizsgálódások kimutatják, hogy a hátrányos helyzet sem valamiféle homogén ál­lapot. Fokozatai vannak. A legsürgősebb — mint arról jó néhány írást olvashat­tunk — a hatványozottan hátrányos helyzetűek felka­rolása. Azoké, akiknek kö­rülményei több okból is sú­lyosak. Azoké, akiknek több nemzedéke él a társadalom perifériáján. Szinte öröklő­dik a szülők igénytelensége, az átlag alatti életnívó, az iskolázatlanság, s vele együtt gyakran a deviáns magatartás. Veszélyeztetett és másokat is veszélyeztető rétegről van szó. Hogyan ítéli meg őket a közvélemény? Természetsze­rűleg nem egységesen. A két szélsőséget képviselő véle­mény közül az egyik mél­tatlannak tartja a törődésre, a megkülönböztetett figye­lemre az úgymond lumpen elemeket. Mert hiszen — és következnek a konkrét pél­dák — a segítséggel nem élnek, nem is akarnak vál­toztatni életükön, így érzik jól magukat. Ha normális lakáshoz jutnak, tönkrete­szik, ha anyagi támogatást kapnak, elisszák és így to­vább. A példák rendszerint igazak. A másik véglet sze­rint sorsuk alakulásában tel­jességgel vétlenek, hiszen nem képesek jó és rossz megkülönböztetésére, há­nyódnak, mert másra- nem készítették fel őket. És ugyancsak következnek a konkrét példák kiszolgálta­tottságról, tehetetlenségről, olyan fokú elnyomorodásról, amelyből nem látható be a lehetséges kiút sem. E sorok írójának két pá­lyakezdés jut eszébe a hát­rányos helyzet hallatán. Egyik sem tipikus, ám hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy egy-egy életút mindig hordoz általános és sajáto­san egyedi jegyeket is. Nincs két tökéletesen azonos pá­lya, már csak azért sem, mert azonosak kizárólag magunkkal lehetünk. Osztályvezetői beosztásban dolgozik B., szakmája sze­rint gépészmérnök. Ma már gyakran hazalátogat szülő­falujába, megbékélt a ro­konsággal. A családi hábo­rúskodás vagy tíz évig tar­tott. B.-t ugyanis kitagadták a szülei. Pontosabban szól­va az akkor nyolcadikos fiú­nak megtiltották, hogy gim­náziumban tanuljon tovább. Hiába volt minden érv, megmakacsolták magukat a szülők. Vagy az ő íikaratuk érvényesül, nevezetesen: menjen dolgozni, keressen pénzt a fiú, vagy tartsa .el magát, ahogy tudja. A „fel­bujtó” B. osztályfőnöke, egyúttal magyartanára volt. És ő volt az is, aki a me­gyeszékhelyen kilincselt, hogy tanítványának helyze­tét megértsék. B. jelesen érettségizett, sikerült az egyetemi felvételi vizsgája, megszerezte a diplomát. Enélkül sem került volna ki­rívóan hátrányos helyzetbe, csupán viszonylagosan, a ké­pességéhez, tehetségéhez ké­pest. T. állami gondozottként nevelkedett. Szüleit nem is­meri. Intézeti nevelő kísérte el az egyetemi felvételi vizs­gára. Kollégiumi szobatár­saival kezdetben nemigen találta meg a hangot. Túl­zott érzékenységgel csattant fel: „Azért, mert én cigány vagyok...” kezdettel sorol­ta éppen föltételezett sérel­meit. Az első sikeres vizsgák után szűnt ingerültsége. Leg­alábbis szobatársaival szem­ben. Róluk már elhitte, hogy egyenrangúnak tartják. T. ma pedagógus, hivatásának tartja sorstársai felkarolá­sát. Ismétlem: a példák nem tipikusak. Hátrányos hely­zetből egyetemi diplomáig felvergődni keveseknek ada­tik .meg, de nem is ez a cél, nem ez az egyetlen meg­nyugtató megoldás. A két példának mégis van általá­nosítható tanulsága. Az egyik az, hogy sem B., sem T. nem passzív szemlélője volt a történéseknek. Nem megesett velük mindaz, ha­nem akarták a változást. Nagyon akarták. Megküzdöt- tek érte. A másik: felemel­kedésüket segítette a társa­dalom a maga intézmény- rendszerével (kollégiumi el­helyezés, anyagi támogatás stb.), de nem csak ezzel. A társadalmat személyek is képviselték. A tanítványáért felelősséget érző osztályfő­nök, intézeti nevelő. És aki­ket partnerül nyertek, azok is személyek. Társak voltak az üggyel hivatalból és nem hivatalból foglalkozók. (A kollégiumi szobatársak is. akik kifejezésre juttatták, tapintatosan, mert ez is hoz­zátartozik, hogy T. nem ke­vesebb náluk, sőt éppen ezért érdemel nagyobb meg­becsülést, tiszteletet, mert onnan jött, ahonnan jött.) n lyen egyszerű volna? Nem. Ilyen bonyo­lult. Mármint az egyem feladat fölismerése, azé a feladaté, melyet ez ügyben gyakorta a körülmé­nyei ellenére lehet és kell megoldanunk. Maros Dénes HNF-elnökséyi ülés Dévaványán (Tudósítónktól) Dévaványán a közelmúlt­ban a nagyközségi tanácsnál elnökségi ülést tartott a HNF megyei bizottsága. A meg­jelenteket Mesterházi Jenő, a HNF nagyközségi bizottsá­gának elnöke köszöntötte. Az ülésen részt vett Szegfű Ist­ván, a HNF megyei titkára. Az első téma a község idő­szerű politikai-gazdasági helyzete volt, melyet Balogh Sándorné, a nagyközségi ta­nács vb-titkára ismertetett. Szólt napjaink politikájáról, gazdasági életünk hétköz­napjairól; arról, hogy mit tesz a tanács életünk, közér­zetünk, munkánk könnyíté­séért. Az elkészített tanácsi tervek — a rugalmasabb ter­vezést, a gyorsabb végrehaj­tást segítve, a község adott­ságait, lehetőségeit figyelem­be véve — a közt szolgálja. Az évi felújítási alap 870 ezer forint, kiemelt feladat az útfelújítás, a VI. ötéves terv­ben nagyon fontos új iskola építése, melyhez társadalmi összefogásra is számítanak. A belvíz leküzdéséhez szüksé­ges csatornarendszer kiépíté­se a fejlesztési alap alacsony volumene miatt lassú. A la­kosság sokat tehet a belvíz- veszély enyhítéséért a csator­nák és átereszek tisztán tar­tásával. Az alapellátásról: a szociá­lis és kulturális ágazatban az épületek állaga sokat romlott, a művelődési ház, óvodák, könyvtár és a peda­góguslakások korszerűsítésé­hez, karbantartásához a fenn­tartási költségek szűk kere­tet szabnak. Távlati célkitű­zése a tanácsnak a központi orvosi rendelő fűtéskorszerű­sítése, valamint a szociális otthon tetőszerkezetének ja­vítása. Befejeződött az igen fontos szeméttelep kialakítá­sa. A temetői bekötő út szi­lárd burkolatot kap. Ezután a vb-titkárnő szólt arról, hogy közérzetünk és környezetünk alakításában fontos a község lakóinak kö­zös, önzetlen segítsége. A társadalmi munka szervezé­sében még sok a tennivaló, a tanács számít a község la­kosságára a megoldandó fel­adatokban. A második téma: a műve­lődéspolitika helyzete, mely­nek előadója Kéki Lajosné iskolaigazgató-helyettes, a HNF helyi titkára volt. Szólt a lebonyolított művelődéspo­litikai vetélkedősorozatról, a hazafias nevelésben elért eredményekről. Hozzászólásában Szegfű István kiemelte: a HNF- munka nehéz, nem látvá­nyos, a gazdasági élet pedig egyre nagyobb erőfeszítése­ket követel. A HNF megyei titkára értékelte a községi bizottság munkásságát, külö­nösen a művelődéspolitiká­ban elért eredményeket. Ágoston Sándor Étel, ital, egészség „Végy 35 deka búzalisztet, 15 deka szójalisztet, 15 deka cukrot, egy tojássárgáját, és 30 deka margarint”. Nos, ebből lesz a linzertészta, amely búzacsírás gyümölcs­ízzel töltve, csokoládémázzal bevonva mutatós és finom édesség. Erről ki-ki meg is győződhetett azon a bemuta­tón, amelyet a Hazafias Nép­front Békés megyei és mező­kovácsházi nagyközségi bi­zottsága, valamint a MÉ­SZÖV, s a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ rendezett október 11-én, hétfőn dél­után a mezőkovácsházi mű­velődési házban. Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat, a Békéscsa­bai Konzervgyár, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az Élel­miszer és Vegyiáru Nagyker. Vállalat, a Békéscsabai Hű­tőház és a Zalka Tejipar. Nagybánhegyes azokat a zömmel új termékeit vonul­tatta fel ezen a szerény be­mutatón. amelyek a korsze­rű. egészséges táplálkozást segítik. A gabonaipar például szójalisztet, búzacsírát, hán­tolt árpát, a baromfifeldol­gozó vállalat pulykafelvágot­tat, a konzervgyár árpa­gyönggyel készült hurkát mutatott be. S hogy milyen a szójaliszt- ből készült piskóta, vagy az árpagyönggyel készült hur­ka, a sokféle gyümölcslé, joghurt, a gyomaendrődi sü­tőipar aprósüteménye, vagy a hűtőház pizzája, azt a nagyközönség meg is kóstol­hatta, sőt számos terméket meg is vásárolhatott. A be­mutató után este ankétra került sor, melynek témája volt: a korszerű és egészsé­ges táplálkozás. „Vajon mire jo a szójaliszt? ...” Fotó: Kovács Erzsébet Vezetőségválasztás a nyugdíjasklubban Átadták a „Gyula városért kitüntetéseket A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság jelentős társadalmi mun­kájáért kapta a kitüntetést, amelyet Goda Péter igazgató főmérnök (középen) vett át Hagyomány már, hogy október elején, a város fel- szabadulásának évfordulóján adják át a „Gyula városért” kitüntetéseket azoknak, akik kimagasló helyi közéleti te­vékenységet, társadalmi munkát végeznek, és akik a város gazdasági, társadalmi, politikai, tudományos, kul­turális életének fejlesztésé­hez hozzájárulnak. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága javaslata, az MSZMP városi végrehajtó bizottsága egyetértése alap­ján az idén „Gyula városért” kitüntetést adományozott a tanács a város fejlesztésében kifejtett eddigi eredményes társadalmi munkájáért a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóságnak, a repülőmodel­lező sportágban elért Euró­pa- és világsikerekért az MHSZ vízművek Dobos István modellezőklubjának — Szegedi Sándor, Múlt József, Molnár József —, a város gazdasági, társadalmi és politikai életében kifejtett aktív tevékenységéért dr. Székely Ferencnek, az MSZMP városi bizottsága munkatársának. A város élelmiszeriparának fejlesz­tésében elért kimagasló ered­ményekért Csíki Józsefnek, a Gyulai Húskombinát ve­zérigazgatójának. A város közművelődésében és a gyu­lai Várszínház művészi rang­ra emelésében kifejtett mun­kásságáért Havasi Istvánnak, a gyulai Várszínház igazga­tójának. A Minisztertanács határo­zata alapján évente egy al­kalommal „Kiváló Társadal­mi Munkáért” érem adomá­nyozható kiemelkedően dol­gozó tanácstagnak, tanácsi aktivistának, lakóbizottsági tagnak. A városi tanács ja­vaslata alapján az idén ezt az érmet Szabó Lajos, a 4. számú iskola igzagatója, va­lamint Bácsi István, a Bé­kés megyei Állami Építőipa­ri Vállalat nyugdíjasának adta át dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke. Ezt Követően Banadics Márton, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke több évtizedes társadalmi munkásságáért adott át ki­tüntetést Kiss Istvánnak, a kórház nyugdíjas dolgozójá­nak és Szögi Antalnak, a VÍZGÉP Vállalat gyulai gyáregysége igazgatójának. Kép, szöveg: Béla Ottó Napirenden a két ország irodalma Kedden Budapesten, a Ma­gyar írók Szövetségének szék­házában megkezdődött a szépirodalom kiadására és fordítására alakult magyar— szovjet irodalmi vegyes bi­zottság XIV. ülésszaka. A bi­zottság magyar tagozatának vezetője Jovánovics Miklós, az írószövetség főtitkára, a szovjet delegáció vezetője pe­dig Szergej Szártakov, a szovjet írószövetség titkára. A Szovjetunióban 1918-tól napjainkig 250 magyar szer­ző művét jelentették meg a Szovjetunió népeinek 35 nyelvén, több mint 36 millió példányban. Hazánkban 1945- től az elmúlt év végéig több mint 2500 orosz és szovjet szépirodalmi mű jelent meg, csaknem 36 millió példány­ban. A háromnapos ülésen tá­jékoztatják egymást a két or­szág irodalmi életének idő­szerű kérdéseiről, helyzeté­ről, az írószövetségek együtt­működésének eredményeiről, koordinálják együttes fellé­pésüket a nemzetközi iro­dalmi fórumokon. Egyeztetik a kerekasztal-megbeszélések. műfordítócserék időpontjait, foglalkoznak irodalmi lapok, folyóiratok közötti együttmű­ködés továbbfejlesztésével, ajánlólistát készítenek, újabb alkotások fordítását se­gítendő. Megvitatják a mű­vek kiadásával kapcsolatos szerzőjogi kérdéseket is. Foglalkoznak — a Szovjet­unióban jövőre megrendezen­dő magyar dráma fesztiválja kapcsán — a drámairodalom helyzetével, a magyar és a szovjet drámák fogadtatásá­val. A tanácskozás csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával fe­jeződik be. Gépkocsiátvételi sorszámok: Üdülő épül Szanazugban A Békéscsabai Ingatlanke­zelő Vállalat, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat, valamint a városi tanács Szanazugban üdülőt épít, amely pihenésre, csalá­dok üdültetésére és csere­üdültetésre szolgál majd. Az építkezés első ütemében el­készült 22 szoba, melegítő- konyha, társalgó, valamint két fürdő, zuhanyozó. A tervet Domokos Géza irányításával az IKV terve­zőcsoportja készítette, az épí­tésben részt vettek az IKV, a kertészeti és köztisztasági vállalat szocialista brigádjai, valamint a városi tanács dolgozói. Művezető Molnár János és Kiss Lajos volt. A munkát Hegyi Ernő osztály- vezető szervezte. . A második ütemben, a jö­vő évben készül el a közpon­ti épület, a gondnoki lakás, az étkezde, a konyha, a bü­fé, a kultúrhelyiség, a tár­salgó és két játékszoba. Az üdülőt javarészt bontott anyagból, társadalmi munká­ban építik. Egyéb költségek­re mintegy 2 millió forintot fordítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents