Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
o 1982. október 9., szombat Hazai tájakon A Király fürdő török kupolái fl török Király fürdő Budapest egyik legrégibb, a török hódoltság koi’ából származó műemléke a Király fürdő, amely a Fő utcában található. Rézveretes, az európai építészeti stílusoktól eltérő kupoláit minden alkalommal megbámuljuk, ha netán elhaladunk mellett. Keletkezésének pontos dátumáról nincs hiteles adatunk. Buda helytartója, Arszlán pasa építette az Alsóváros erődítményeit 1565— 1566 között, így valószínűleg ő kezdte meg a fürdő építésének munkálatait is, amelyet — és ezt már biztosan tudjuk — Szokollí Musztaía pasa fejezett be. Az épület magját ma is a nyolcszögletű fürdőcsarnok alkotja, és ehhez három kisebb tér csatlakozik, amelyet kupolával fedtek. A déli oldalon további épületek csatlakoztak hozzá. Ezekből már csak néhány falszakasz van meg. A fürdőcsarnok kupoláit ólomlemezekkel fedték, de ezt a XVII. században kúpcserépfedéssel borították. Buda ostromakor elkerülte a pusztulást, s a nagy fürdőcsarnok a hozzá csatlakozó kisebb terekkel épen maradt, csupán a déli épületszárnyak dőltei romba. A fürdő a török kiűzése után a császári kamarára szállott, s I. Lipót császár odaajándékozta udvari orvosának, Wartönber Illmer Frigyes Ferdinándnak, akinek fiától vásárolta meg 1703-ban a budai városparancsnok, Pfeffershoven János Ferdinánd táborszernagy ötezer arany forintért. Az ő özvegye már egy szakembernek adja el: s Aigner Leonhiird fürdős és sebészorvos 1718 után korszerűsíteni kezdi a fürdőt. A török kori épületrészt megtartották az újjáépítés során. Valószínűleg ekkor kapta a sátortetős fedést, amely 1954-ig megvolt. Az orvos örökösei ötven évvel később már 12 ezer arany forintért adják el a felújított fürdőházat. Sokféle néven ismerték régen ezt a fürdőt: Balneum Civitatis Inferiors, Das Baad in der Wasserstadt, Spithal- Baad .. . A König család birtokába 1796-ban került, s innen származik máig is fennmaradt elnevezése: „Königs Baad", azaz „Király fürdő”. Először König Ferenc birtokolja, majd sorban több König testvér és utód. König Mihály nevéhez fűződik a fürdő klasszicista átépítése 1817-ben. A XX. században még végeztek rajta némi átalakítást. Jött a második világháború, és a fürdő Ganz utcai oszlopos udvara romba dőlt. a török kupolát is átszakította egy ágyúlövedék, és más kisebb szárnyépületek is megsérültek. A háború után a Király fürdő újra' üzemelni kezdett. Ám műszaki berendezése annyira elavult, hogy elkerülhetetlenné vált a teljes újjáépítése. Pfannl Egon tervei és irányítása mellett szabaddá teszik a török medencét, az épületet, és lebontják a barokk sátortetőt. A fürdő visszanyeri eredeti törökös formáját. A kupolákat ezúttal vörösrézzel borítják. A Fő és a Ganz utcai szárnyak homlokzatán megőrződött a klasszicsita architektúra. Előkerült a török medence eredeti padlóborítása, kibontották az oldalsó fülkék falikútjait is. A fürdő újjászületve, megszépülve idézi fel számunkra a múltat. Szémann Béla A folyosó boltívei Zászlóink, címereink, jelvényeink Nézem a televízió híradóját. Egy olasz városban tüntetnek a munkások a mozgóbérskála megszüntetése ellen. Már nem is a hír érdekel, mert a szemem rátapad a képen feltűnő gyönyörűen hímzett, a századforduló idejéből származó szakszervezeti zászlóra, amelyet ott visznek a tömegben. Olvasnám a francia kisvárosból érkezett hivatalos levelet, ha a szememet nem fogná meg a levélpapíron látható rendkívül szép és harmonikus városi címer. A külföldi delegáció vezetője búcsúzáskor hozzám lép, és feltűz a kabátom hajtókájára egy jelvényt. A három eset olyan gyorsan, egymás után zajlott le, hogy halmozódva szinte egy élménnyé álltak össze. A magyar munkásmozgalomnak is vannak érzelmeket megmozgató tárgyi jelképei, amelyet az idén 25 éves Munkásmozgalmi Múzeum őriz. Az 1975-ben megnyitott állandó, kiállításunkat eddig másfél millió látogató tekintette meg. De ezen a kiállításon a félmillió darabból álló gyűjteményeinknek egy-két százalékát láthatja csak a közönség. A muzeális értékek védelme és a helyszűke lehetetlenné teszi, hogy a látogató eljusson azokba a raktárakba, ahol anyagainkat őrizzük. A megoldás az, hogy a gyűjteményeknek kell bemutatkozniuk egy kiállításon. Nagy gonddal készül a múzeum az őszi tárlatra, de a 2500 darabos zászlógyűjteményből alig egy tucat, a jelvények tízezreiből pedig néhány száz fér el ezen a kiállításon. Itt vannak a szépen, nagy műgonddal hímzett öreg zászlók. Lehet, hogy már nem is ismeri senki ezt a rendkívül munkaigényes alá- tétes hímzési módot. Itt vannak az ötvösYemeknek is beillő. a kor stílusát őrző jelvények. Tehát múzeumunk — miként a többi múzeum is — őrzi a régi zászlókat, címereket és jelvényeket. Generációk megőrző, fél-tő magatartása tette lehetővé, hogy ezek az anyagok a múzeumba kerüljenek. Ismerünk tanácsköztársasági zászlót, amelyet dunyhába varrva őriztek meg, partizánzászlót, melyet a föld alá ástak. Egy-egv szakszervezet jelvényeiből, zászlóiból az alakulás percétől egészen az ötvenes évek elejéig külön- külön kiállítást lehetne készíteni. A megalakulás után minden szakszervezet, a helyi csoportok is összegyűjtötték a zászlóravalót. Az adományozók neveit a zászlószegek őrzik. 1891-től minden évben megjelentek a május elsejei jelvények is. Köztük olyan történeti érdekességek, mint az 1904-es, amelyen először szerepel magyar jelvényen az összefonódó sarló és kalapács szimbóluma. Az 1905-ös magyarországi és a németországi jelvény ábrázolásában és formájában is megegyezik. Szakszervezeteinknek és más társadalmi szervezeteinknek napjainkban elvétve van csak zászlója, címere, jelvénye. Valahol az út közben elvesztettük ezeknek a jelképeknek az értékét? A zászló becsülete, tekintélye csak fegyveres testületeknél maradt meg. Nemzeti ünnepek alkalmából fellobogózzuk a városainkat. A magyar zászlónak történelmileg meghatározott színei és arányai vannak: piros-fehér-zöld. És nem sárgáspiros. és nem fűzöld. Ahány ház, annyi színű, annyi formájú zászló a városban. A legújabb változat, ami megjelent a kereskedelemben, az anyagában virágmintákkal díszített pa'p- lanselyemből készült, és ka- nárisárga rojtozású nemzeti zászló, és ez lett egyszerre minden zászló alapanyaga (?!). Jelvényeink alapanyaga Környezetkímélő növényvédelem a kertekben A hazikertekben egyre több intenzív — munkaigényes — növénykultúrával találkozunk. örvendetes látni a fóliasátrakat, ahol értékes primőr zöldségféléket: salátát, paprikát, paradicsomot termesztenek nagy szorgalommal. A szépen díszlő gyümölcsfák, a glédában álló szőlősorok szakszerű növényvédelmet igényelnek, mert csak a kiváló minőségű áru piacképes! A mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki ellátásának javítása, új- kemikáliák alkalmazása elengedhetetlen feltétele a termelési célok elérésének. A szántóterület csökkenése, a terméseredmények előirányzott növekedése megköveteli az okszerű szerves, illetye műtrágyázást és növényvédőszer-fel- használást. bér érdekében, e.s ne az ember ellen hasson. Az új növényvédelmi kutatási eredményeket. gyakorlati tapasztalatokat követi hazánkban a növényvédel- ' mi jogalkotás is. A régi jogszabály — igen engedékenyen — még lehetővé tette, hogy: „A fel nem használható növényvédőszer- hulladékot, amennyiben annak mennyisége a 2 kg-ot (2 litert) nem haladja meg, a kutaktól, víztárolóktól, árkoktól. folyó- és állóvizektől, lakott területektől, épületektől. istállóktól, állatjárta helyektől, emberi táplálkozásra és állatok takarmányozására szolgáló növényektől legalább 100 méter távolságban, mély talajvízállású helyen 50 cm mélységben el lehet földelni, mely esetben 1 a betemetett gödröt le is kell döngölni”. A gyógyszertárakban analitikai mérlegeken mérik — grammokban — á kis meny- nyiségben gyógyszerként ható készítményeket, a mezőgazdaságban a károsítok elpusztítására viszont tonnákban kerülnek kiszórásra a kifejezetten mérgező, -|—|—I— jelzésű növényvédő szerek. Csak okszerű és szakszerű felhasználásuk, a munka- és balesetvédelmi óvórendszabályok szigorú betartása teszi lehetővé, hogy ez az emAz új rendelet — környezetvédelmi megfontolások alapján — lényegesen szigorúbb. Megtiltja a házikert- tulajdonosok és a nagyüzemek részére egyaránt a nö- vényvédőszer-hulladékok el- ásását! Az új jogszabály szerint'a növényvédő szerekkel kapcsolatos valamennyi munkafolyamat során törekedni kell arra, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. A munka közben elkerülhetetlenül elszóródott, elaz alumínium lett, a nemes zománcot felváltotta az átlátszó műanyag zománc, mintha felolvadt, színes cukorkával lennének bekenve. Szimbólumrendszerünkben érthetetlenek, méreteikben aránytalanok. Régen a jelvényeket. kitüntetéseket, okleveleket ismert szobrászok, ötvösművészek, grafikusok, tipográfusok tervezték. Most a tervezők neve ismeretlen. Ami egy oklevélről megtudható, az a felelős nyomda- igazgató neve. Az utóbbi időben valami mozdult, kitüntetéseink újraformálása most kezdődött meg. Szerezzük vissza ezeknek a jelképeknek az értékét! Kezdjük el ezt a munkát az úttörőknél. Legyen újra közösen készített őrsi zászló, mely az összetartozást jelképezi, és az őrs használja is ezt. Legyen újra minden szakszervezetnek díszes zászlója, jelvénye, és ne csak elvben, de használatban is. például a május elsejei felvonuláson. Nyúljunk bátran a hagyományokhoz. Ne féljünk a heraldikától, a zászlótantól. a pecséttantól — nem reakciós áltudományok, hanem nemzeti hagyományaink feltárói ezek. A Magyar Népköztársaság 1957-ben született címere nemzeti hagyományaink ötvöződésének eredménye. A címer egyik fő eleme a középen levő piros-fehér-zöld pajzs, formájában a korábban leghaladóbb magyar jelvény, a Kossuth-címer alakját követi. A pajzs felett az ötágú vörös csillag a munkásosztályt. a szocializmust és a proletár nemzetköziséget jelképezi. A Magyar Népköztársaság nemzeti zászlaja minden jelvény nélküli piros-fehér-zöld zászló. És van első zászlónk, amelyet nemzeti ünnepeink alkalmából az Országháznál, a Kossuth téren, díszőrség és katonai tisztelgés mellett, ünnepélyesen vonnak föl. Dr. Szikossy Ferenc folyt növényvédő szert gondosan, szennyeződésmentesen össze kell gyűjteni, eredeti vagy előírás szerinti csomagolásban, és a továbbiakban rendeltetésszerűen fel kell használni. „A fel- használásra alkalmatlan növényvédő szereket „NÖVÉNY VÉDÖSZER-HULLA- DÉK feliratú csomagolásban a növényvédőszer-raktárban kell elhelyezni!” A szer hatástalanításáról a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások adnak részletes felvilágosítást. Jelenleg hazánkban Fűzfő-gyártelepen foglalkoznak a növény- védőszer-hulladékok megsemmisítésével, a megrendelő kérésére és költségére. Ha a házikert-tulajdono- soknál elfekvő — régebbi — növény védőszer-maradékok vannak, úgy célszerű azokról a növényvédelmi és agrokémiai állomások laboratóriumaitól (megfelelő minta, majd vizsgálat után) szakvéleményt kérni. A szakvélemény alapján a kertbarát — az esetleges hatóanyagmennyiség-csökkenés miatt — az ajánlott dózisban kipermetezheti készítményét. A környezetet kímélő növényvédelem embervédelem a szó legnemesebb értelmében. (MTl-fotó, Mező Sándor felvételei — KS) Dr. Széles Csaba
