Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

o 1982. október 9., szombat Hazai tájakon A Király fürdő török kupolái fl török Király fürdő Budapest egyik legrégibb, a török hódoltság koi’ából származó műemléke a Ki­rály fürdő, amely a Fő ut­cában található. Rézveretes, az európai építészeti stílu­soktól eltérő kupoláit min­den alkalommal megbámul­juk, ha netán elhaladunk mellett. Keletkezésének pontos dá­tumáról nincs hiteles ada­tunk. Buda helytartója, Arszlán pasa építette az Al­sóváros erődítményeit 1565— 1566 között, így valószínűleg ő kezdte meg a fürdő épí­tésének munkálatait is, ame­lyet — és ezt már biztosan tudjuk — Szokollí Musztaía pasa fejezett be. Az épület magját ma is a nyolcszögletű fürdőcsarnok alkotja, és ehhez három ki­sebb tér csatlakozik, ame­lyet kupolával fedtek. A dé­li oldalon további épületek csatlakoztak hozzá. Ezekből már csak néhány falszakasz van meg. A fürdőcsarnok kupoláit ólomlemezekkel fedték, de ezt a XVII. szá­zadban kúpcserépfedéssel borították. Buda ostromakor elkerülte a pusztulást, s a nagy für­dőcsarnok a hozzá csatlako­zó kisebb terekkel épen ma­radt, csupán a déli épület­szárnyak dőltei romba. A fürdő a török kiűzése után a császári kamarára szállott, s I. Lipót császár odaajándékozta udvari orvo­sának, Wartönber Illmer Frigyes Ferdinándnak, aki­nek fiától vásárolta meg 1703-ban a budai várospa­rancsnok, Pfeffershoven Já­nos Ferdinánd táborszernagy ötezer arany forintért. Az ő özvegye már egy szakem­bernek adja el: s Aigner Leonhiird fürdős és sebész­orvos 1718 után korszerűsí­teni kezdi a fürdőt. A török kori épületrészt megtartották az újjáépítés során. Valószínűleg ekkor kapta a sátortetős fedést, amely 1954-ig megvolt. Az orvos örökösei ötven évvel később már 12 ezer arany forintért adják el a felújí­tott fürdőházat. Sokféle néven ismerték régen ezt a fürdőt: Balneum Civitatis Inferiors, Das Baad in der Wasserstadt, Spithal- Baad .. . A König család birtokába 1796-ban került, s innen származik máig is fennma­radt elnevezése: „Königs Baad", azaz „Király fürdő”. Először König Ferenc birto­kolja, majd sorban több Kö­nig testvér és utód. König Mihály nevéhez fűződik a fürdő klasszicista átépítése 1817-ben. A XX. században még vé­geztek rajta némi átalakí­tást. Jött a második világ­háború, és a fürdő Ganz ut­cai oszlopos udvara romba dőlt. a török kupolát is át­szakította egy ágyúlövedék, és más kisebb szárnyépüle­tek is megsérültek. A háború után a Király fürdő újra' üzemelni kez­dett. Ám műszaki berende­zése annyira elavult, hogy elkerülhetetlenné vált a tel­jes újjáépítése. Pfannl Egon tervei és irányítása mellett szabaddá teszik a török me­dencét, az épületet, és le­bontják a barokk sátortetőt. A fürdő visszanyeri eredeti törökös formáját. A kupolá­kat ezúttal vörösrézzel bo­rítják. A Fő és a Ganz ut­cai szárnyak homlokzatán megőrződött a klasszicsita architektúra. Előkerült a tö­rök medence eredeti padló­borítása, kibontották az ol­dalsó fülkék falikútjait is. A fürdő újjászületve, meg­szépülve idézi fel számunk­ra a múltat. Szémann Béla A folyosó boltívei Zászlóink, címereink, jelvényeink Nézem a televízió híradóját. Egy olasz városban tün­tetnek a munkások a mozgóbérskála megszüntetése el­len. Már nem is a hír érdekel, mert a szemem rátapad a képen feltűnő gyönyörűen hímzett, a századforduló idejéből származó szakszervezeti zászlóra, amelyet ott visznek a tömegben. Olvasnám a francia kisvárosból érkezett hivatalos le­velet, ha a szememet nem fogná meg a levélpapíron látható rendkívül szép és harmonikus városi címer. A külföldi delegáció vezetője búcsúzáskor hozzám lép, és feltűz a kabátom hajtókájára egy jelvényt. A három eset olyan gyorsan, egymás után zajlott le, hogy halmozódva szinte egy élménnyé álltak össze. A magyar munkásmozga­lomnak is vannak érzelme­ket megmozgató tárgyi jel­képei, amelyet az idén 25 éves Munkásmozgalmi Mú­zeum őriz. Az 1975-ben meg­nyitott állandó, kiállításun­kat eddig másfél millió lá­togató tekintette meg. De ezen a kiállításon a félmillió darabból álló gyűjteménye­inknek egy-két százalékát láthatja csak a közönség. A muzeális értékek védelme és a helyszűke lehetetlenné te­szi, hogy a látogató eljusson azokba a raktárakba, ahol anyagainkat őrizzük. A meg­oldás az, hogy a gyűjtemé­nyeknek kell bemutatkozni­uk egy kiállításon. Nagy gonddal készül a mú­zeum az őszi tárlatra, de a 2500 darabos zászlógyűjte­ményből alig egy tucat, a jelvények tízezreiből pedig néhány száz fér el ezen a kiállításon. Itt vannak a szépen, nagy műgonddal hímzett öreg zászlók. Lehet, hogy már nem is ismeri senki ezt a rendkívül munkaigényes alá- tétes hímzési módot. Itt van­nak az ötvösYemeknek is be­illő. a kor stílusát őrző jel­vények. Tehát múzeumunk — miként a többi múzeum is — őrzi a régi zászlókat, címereket és jelvényeket. Generációk megőrző, fél-tő magatartása tette lehetővé, hogy ezek az anyagok a mú­zeumba kerüljenek. Isme­rünk tanácsköztársasági zászlót, amelyet dunyhába varrva őriztek meg, parti­zánzászlót, melyet a föld alá ástak. Egy-egv szakszervezet jelvényeiből, zászlóiból az alakulás percétől egészen az ötvenes évek elejéig külön- külön kiállítást lehetne ké­szíteni. A megalakulás után minden szakszervezet, a he­lyi csoportok is összegyűj­tötték a zászlóravalót. Az adományozók neveit a zász­lószegek őrzik. 1891-től min­den évben megjelentek a május elsejei jelvények is. Köztük olyan történeti érde­kességek, mint az 1904-es, amelyen először szerepel magyar jelvényen az össze­fonódó sarló és kalapács szimbóluma. Az 1905-ös ma­gyarországi és a németorszá­gi jelvény ábrázolásában és formájában is megegyezik. Szakszervezeteinknek és más társadalmi szervezete­inknek napjainkban elvétve van csak zászlója, címere, jelvénye. Valahol az út köz­ben elvesztettük ezeknek a jelképeknek az értékét? A zászló becsülete, tekintélye csak fegyveres testületeknél maradt meg. Nemzeti ünnepek alkalmá­ból fellobogózzuk a városa­inkat. A magyar zászlónak történelmileg meghatározott színei és arányai vannak: piros-fehér-zöld. És nem sár­gáspiros. és nem fűzöld. Ahány ház, annyi színű, annyi formájú zászló a vá­rosban. A legújabb változat, ami megjelent a kereskede­lemben, az anyagában vi­rágmintákkal díszített pa'p- lanselyemből készült, és ka- nárisárga rojtozású nemzeti zászló, és ez lett egyszerre minden zászló alapanyaga (?!). Jelvényeink alapanyaga Környezetkímélő növényvédelem a kertekben A hazikertekben egyre több intenzív — munkaigé­nyes — növénykultúrával ta­lálkozunk. örvendetes látni a fóliasátrakat, ahol értékes primőr zöldségféléket: salá­tát, paprikát, paradicsomot termesztenek nagy szorga­lommal. A szépen díszlő gyümölcs­fák, a glédában álló szőlőso­rok szakszerű növényvédel­met igényelnek, mert csak a kiváló minőségű áru piacké­pes! A mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki ellátásának javítása, új- kemikáliák al­kalmazása elengedhetetlen feltétele a termelési célok elérésének. A szántóterület csökkenése, a terméseredmé­nyek előirányzott növekedé­se megköveteli az okszerű szerves, illetye műtrágyá­zást és növényvédőszer-fel- használást. bér érdekében, e.s ne az em­ber ellen hasson. Az új növényvédelmi ku­tatási eredményeket. gya­korlati tapasztalatokat köve­ti hazánkban a növényvédel- ' mi jogalkotás is. A régi jogszabály — igen engedékenyen — még lehető­vé tette, hogy: „A fel nem használható növényvédőszer- hulladékot, amennyiben an­nak mennyisége a 2 kg-ot (2 litert) nem haladja meg, a kutaktól, víztárolóktól, ár­koktól. folyó- és állóvizektől, lakott területektől, épületek­től. istállóktól, állatjárta he­lyektől, emberi táplálkozás­ra és állatok takarmányozá­sára szolgáló növényektől legalább 100 méter távolság­ban, mély talajvízállású he­lyen 50 cm mélységben el lehet földelni, mely esetben 1 a betemetett gödröt le is kell döngölni”. A gyógyszertárakban ana­litikai mérlegeken mérik — grammokban — á kis meny- nyiségben gyógyszerként ha­tó készítményeket, a mező­gazdaságban a károsítok el­pusztítására viszont tonnák­ban kerülnek kiszórásra a kifejezetten mérgező, -|—|—I— jelzésű növényvédő szerek. Csak okszerű és szakszerű felhasználásuk, a munka- és balesetvédelmi óvórendsza­bályok szigorú betartása te­szi lehetővé, hogy ez az em­Az új rendelet — környe­zetvédelmi megfontolások alapján — lényegesen szigo­rúbb. Megtiltja a házikert- tulajdonosok és a nagyüze­mek részére egyaránt a nö- vényvédőszer-hulladékok el- ásását! Az új jogszabály sze­rint'a növényvédő szerekkel kapcsolatos valamennyi munkafolyamat során töre­kedni kell arra, hogy minél kevesebb hulladék keletkez­zen. A munka közben elke­rülhetetlenül elszóródott, el­az alumínium lett, a nemes zománcot felváltotta az át­látszó műanyag zománc, mintha felolvadt, színes cu­korkával lennének bekenve. Szimbólumrendszerünkben érthetetlenek, méreteikben aránytalanok. Régen a jelvé­nyeket. kitüntetéseket, okle­veleket ismert szobrászok, ötvösművészek, grafikusok, tipográfusok tervezték. Most a tervezők neve ismeretlen. Ami egy oklevélről megtud­ható, az a felelős nyomda- igazgató neve. Az utóbbi időben valami mozdult, kitüntetéseink új­raformálása most kezdődött meg. Szerezzük vissza ezeknek a jelképeknek az értékét! Kezdjük el ezt a munkát az úttörőknél. Legyen újra kö­zösen készített őrsi zászló, mely az összetartozást jel­képezi, és az őrs használja is ezt. Legyen újra minden szakszervezetnek díszes zász­lója, jelvénye, és ne csak elvben, de használatban is. például a május elsejei fel­vonuláson. Nyúljunk bátran a hagyományokhoz. Ne fél­jünk a heraldikától, a zász­lótantól. a pecséttantól — nem reakciós áltudományok, hanem nemzeti hagyomá­nyaink feltárói ezek. A Magyar Népköztársaság 1957-ben született címere nemzeti hagyományaink öt­vöződésének eredménye. A címer egyik fő eleme a kö­zépen levő piros-fehér-zöld pajzs, formájában a koráb­ban leghaladóbb magyar jel­vény, a Kossuth-címer alak­ját követi. A pajzs felett az ötágú vörös csillag a mun­kásosztályt. a szocializmust és a proletár nemzetközisé­get jelképezi. A Magyar Népköztársaság nemzeti zászlaja minden jelvény nél­küli piros-fehér-zöld zászló. És van első zászlónk, ame­lyet nemzeti ünnepeink al­kalmából az Országháznál, a Kossuth téren, díszőrség és katonai tisztelgés mellett, ünnepélyesen vonnak föl. Dr. Szikossy Ferenc folyt növényvédő szert gon­dosan, szennyeződésmente­sen össze kell gyűjteni, ere­deti vagy előírás szerinti csomagolásban, és a továb­biakban rendeltetésszerűen fel kell használni. „A fel- használásra alkalmatlan nö­vényvédő szereket „NÖ­VÉNY VÉDÖSZER-HULLA- DÉK feliratú csomagolásban a növényvédőszer-raktárban kell elhelyezni!” A szer ha­tástalanításáról a megyei növényvédelmi és agroké­miai állomások adnak rész­letes felvilágosítást. Jelenleg hazánkban Fűzfő-gyártele­pen foglalkoznak a növény- védőszer-hulladékok meg­semmisítésével, a megrende­lő kérésére és költségére. Ha a házikert-tulajdono- soknál elfekvő — régebbi — növény védőszer-maradékok vannak, úgy célszerű azokról a növényvédelmi és agroké­miai állomások laboratóriu­maitól (megfelelő minta, majd vizsgálat után) szakvé­leményt kérni. A szakvéle­mény alapján a kertbarát — az esetleges hatóanyag­mennyiség-csökkenés miatt — az ajánlott dózisban ki­permetezheti készítményét. A környezetet kímélő nö­vényvédelem embervédelem a szó legnemesebb értelmé­ben. (MTl-fotó, Mező Sándor felvételei — KS) Dr. Széles Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents