Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-08 / 236. szám
1982. október 8., péntek NÉPÚJSÁG Gyula közegészségügyi helyzete Nemrégiben értékelte Gyula közegészségügyi és járványügyi helyzetét a KÖJÁL területi felügyelője. Két jelentős szervezeti változás történt náluk az elmúlt 9 évben, amelyet figyelembe kell venni a helyzet elemzésénél. 1977-ben egyesült Gyula és Gyulavári (így az ellenőrizendő egységek száma nőtt), 1978-ban pedig összevonták a járási és városi KÖJÁL-szolgálatot. A szakdolgozók nem területi, hanem szakmánkénti felosztásban végzik munkájukat. A 14 dolgozóból 9 a nő, s gyakori gondjuk a hiányzás a gyermekgondozási szabadság és táppénz miatt. A település egészségügyvizsgálatai során a város ivóvízellátását ellenőrizték, s megállapították a fejlődést. A megyei kórház körvezetéke és víztornya 1977—78-ban elkészült, megépült a húskombinát vízellátását biztosító vízmű II. is. A SERKÖV hígtrágyája veszélyeztette a kutak tisztaságát, de a hiányosságokat már megszüntették. A Gyulavárit ellátó vízmű objektumai elavultak, emiatt gyakran lepedékes volt a víz. Javult a helyzet a gyulai és gyulavári vezetékrendszer ez évi összekötésével. A végleges megoldást a gyulavári körvezeték megépítése jelenti majd. A szennyvízvezeték hossza 9 év óta mindössze 20 kilométerrel bővült. A város alacsony fekvésű részeiben komoly gondot jelent a szennyvízelhelyezés. A magas talajvízszint miatt az ott levő szikkasztók nem működnek.1 A húskombinát szennyvizét a városi tisztítótelep fogadja. A kombinát szennyvíz-elő- tisztító művei nem képesek az előírt határértékek alá tisztítani. A szeméttelep mellett 30 köbméteres konténermosót alakítottak ki, ezzel sok vállalat gondja oldódott meg. A köztisztasági vállalat gépkocsiparkja évről évre nő, elvétve alkalmaznak nyitott szemétszállítást. Az illegális szemétlerakó helyek visszatérő gondot jelentenek. A strandon a vörös medence és a tanuszoda átadásával 550 négyzetméterrel nőtt a vízfelület. Javult a fürdővíz- ellátás a víztisztító berendezés működésének következtében. A túlzott igénybevétel miatt mégis minden évben erősen kifogásolt a medencék vízminősége. 1979 nyarán jelentkezett hasmenéses megbetegedés a városban, s a betegek csaknem valamenynyien látogatták a strandot. Előfordult, hogy járványügyi ellenőrzéskor a fertőző betegeket nem otthon, hanem a strandon találták. Az árvizek során (1974, 1980, 1981) ellenőrizték a veszélyeztetett területről kitelepített lakosság elhelyezési, étkeztetési körülményeit. Az ár levonulása után fertőtlenítettek. beoltották az embereket a megfelelő szérumokkal. A járványügyi ellenőrök végzik a telepegészségügyi munkát is a fejlődő üdülővárosban. A KÖJÁL dolgozói munkájuk során külön gonddal figyelnek a munkaegészségügyi előírások betartására. A Vízgépészeti Vállalat folyamatosan költözik új telepére, így csökken a régi telep zsúfoltsága. Üj üzemrésszel és szociális létesítménnyel bővült a harisnyagyár, a kötőipari vállalat, a Dürer Nyomda, a háziipari szövetkezet, a relégyár, a BUBIV és a fa-, fémipari szövetkezet. Elkészült a szabók szövetkezetének klímaberendezése. A Volán műszaki javítótelepe elavult és korszerűtlen, még mindig csak tervezik az új telepre az áthelyezést. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók jól ellátottak egyéni védőfelszereléssel, a baj az, hogy nem használják. A méregraktárak állapota megfelelő, kivéve a Lenin Tsz-ét. A Köröstáj Tsz méregraktárát intézkedésük hatására újjáépítették. A vegyszeres göngyölegek megsemmisítése nem jól megoldott, a dolgozók gyakran hazaviszik a műanyag kannákat és hordókat. Országos gond a műtrágya nem megfelelő elhelyezése. A növényvédelemben foglalkoztatottak vér- vizsgálatát a KÖJÁL végzi. Az üzemek helyiségeinek takarítása kifogásolható. A terhes anyák foglalkoztatása megoldott az üzemekben. Csökkennek a foglalkozási megbetegedések. A legtöbb bejelentés a minden tekintetben korszerű húskombinátból érkezik. A bajok oka legtöbbször az egyéni egészségügyi kulturálatlanság. Az élelmiszer- és vegyesboltok zsúfoltak, a szakosított tárolás nehezen oldható meg, kevés a hűtőlehetőség. Az italboltok állapotában tapasztalható némi javulás. Nehézséget jelent, hogy a bérelt helyiségek üzletvezetői nem költenek a rekonstrukcióra, s a háztulajdonos sem törekszik erre. A Köröstáj Tsz tejbegyűjtőjét bezárták; A termelő- szövetkezet megszüntette a hiányosságokat, és megfelelő körülményeket teremtett. Jók a húskombinát és a kenyérgyár higiénés feltételei. Az ÁFÉSZ cukrászüzemében megfelelőek a körülmények, a vendéglátóéban az átalakítások ellenére nagy a zsúfoltság. A közétkeztetés közegészségügyi feltételei az utóbbi években kedvezően változtak. A szerződéses üzemeltetésű egységek tulajdonosai törekednek a gazdagabb áruválasztékra, kulturáltabb kiszolgálásra és a nagyobb tisztaságra. A kötelező védőoltások teljesítési százaléka évről évre javul. Azokat a szülőket, akik nem viszik el gyermekeiket az oltásra, határozattal kötelezik, majd szükség esetén rendőri segítséget is igénybe vesznek. A város egészségügyi intézményei zsúfoltak, és 1978-tól a megyei kórház több osztálya rendkívüli körülmények között dolgozik. A KÖJÁL munkatársai rendszeresen ellenőrzik a bölcsődék, óvodák, általános iskolák egészségügyi körülményeit, a gyermekek étkeztetését. Az észlelt hiányosságok felszámolására határidős intézkedési tervet kérnek, s elrendelik a körülmények változtatását. A végrehajtást ellenőrzik, s nem teljesítés esetén bírságot szabhatnak ki. B. Zs. Megtartották a vakok és gyengénlátók megyei küldöttértekezletét Nemrégiben Békéscsabán tartotta küldöttközgyűlését a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Békés megyei szervezete, amelyen részt vett dr. Bódi István országos főtitkár, Szemerédi István szakmai csoportvezető, a megyei szervezet instruktora és Vörös Istvánná főelőadó. Az érdemi munka megkezdése előtt ünnepélyes percek következtek. A szem- betegségben szenvedő emberek segítésében, gyógyításában kiemelkedő munkát végzők számára dr. Bódi István átnyújtotta a Louis Braille- emíékérmet. A vakok számára nélkülözhetetlen pontírás megalkotója 150. évfordulójára alapított emlékérmet dr. Marczika Margit orosházi szemészadjunktus, dr. Kalmárné dr. Kelemen Margit szeghalmi járási szemész szakfőorvos, Barabás Jó- zsefné szeghalmi közművelődési felügyelő, dr. Kracker- né Varga Julianna, az orosházi szociális otthon igazgatója és Kisvárdai Sándorné, a szövetség csorvási elnökségi tagja vehette át. Ezután a jelenlevők köz- felkiáltással választották a megyei szervezet örökös, tiszteletbeli elnökévé Mádai Józsefet s elnökségi tagjává Őri Bélát. A tanácskozás további részében Kiss István, a megyei szervezet elnöke tájékoztatta a megjelenteket az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, majd Vantara András titkár terjesztette a küldöttközgyűlés elé a megyei elnökség 5 éves munkájáról szóló beszámolót. Szólott az április 15. és június 15. között lezajlott alapszervi vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlések tapasztalatairól, arról a tevékenységről, amelyet a megyei szervezet végez tagjainak érdekképviseletében, különböző gondjainak megoldásiban, kirándulási. tárázási és szórakozási, művelődési lehetőségeinek biztosításiban. A nagy tetszéssel fogadott, tartalmas beszámolót élénk vita követte, melyben a küldöttek pozitívan értékelték a megyei elnökség 5 éves munkáját. Elmondták a körzetükben tapasztalt gondokat, problémákat, ugyanakkor beszéltek az állami, társadalmi szervek és jó néhány üzem, vállalat segítőkészségéről. Több kérdésben kérték ki a jelen levő országos vezetők véleményét is. A tanácskozás harmadik napirendi pontjaként a megyénkben működő 7 körzeti csoportot képviselő 46 küldött megválasztotta — 5 "évre szóló megbízással — a megyei elnökség, valamint a decemberben, Budapesten sorra kerülő országos értekezleten részt vevő küldöttség tagjait. A szavazás eredményeképpen a következők kerültek a megyei elnökségbe: Kiss István (Sarkad), Vantara András (Békéscsaba, Rózsa Dezsőné (Tótkomlós), Vass Katalin (Sarkad), Kisvárdai Sándorné (Csor- vás), Gulyás Béláné (Békéscsaba), Högye Mihály (Szeghalom), Köles István (Gyomaendrőd), Machalek István (Békéscsaba). Póttag: Kocsis Mihályné (Orosháza), Tuska Mihályné (Tótkomlós). Az új tisztikar első ülésén döntött a főbb tisztségviselők személyét illetően: elnökké Kiss Istvánt, míg főtitkárrá Vantara Andrást választották. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Békés megyei Szervezetének 1246 tagját a decemberi kongresz- szuson Kiss István, Rózsa Dezsőné, Vantara András, Gulyás Béláné, Matuz Mihály, Fehér Ferencné, Vass Katalin, Hőgye Mihály (pótküldött: Machnicz Mátyás és Lóczi Mihályné) képviseli. Machalek István Honvédelmi nap Nagyszénáson (Tudósítónktól) A Magyar Honvédelmi Szövetség Orosháza városi és járási vezetősége a nagyszé- násj MHSZ honvédelmi klubbal közösen a fegyveres erők napja tiszteletére október 2- án ünnepélyes honvédelmi napot rendezett Nagyszénáson. A program honvédelmi kiállítás megnyitásával kezdődött. A fegyveres erők napja alkalmából Godár Mihály párttitkár mondott ünnepi beszédet. A kiállítást lvicz Imre alezredes, az MHSZ megyei titkára nyitotta meg. Ezt követően a fürdő környékén rádióirányítású autó- és hajómodellek bemutatóját tekintették meg a részvevők. A Park étteremben rendezett ünnepi ebéd előtt kitüntetéseket adtak át az eredményesen dolgozó MHSZ-aktivistáknak, melyet lvicz Imre alezredes nyújtott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta: Lóczi János. Honvédelmi Érdemérmet 20 év után: Gyarmati Ferenc, 15 év után: Turján Márton, 10 év után: Juhász Pál, öze István, Pint Mária, Fejes László és Gabnai József. MHSZ Kiváló Munkáért érem ezüst fokozatát kapta: Berki Sándor és Pacsika János, bronz fokozatát: Kiss Horváth Sándorné, Baranyai Józsefné, Baranyai József, Csömör József és Priskin György. MHSZ főtitkári oklevelet kaptak: Kiss Imre őrnagy, Szabó Sándor főhadnagy és Mészáros József. Főtitkár-helyettesi oklevelet: Bodnár László, Győri István és Szalai István kapott. K. H. S.-né Országos karikatúrapályázat A KISZ Kecskemét városi bizottsága ebben az évben is meghirdeti a karikatúrapályázatot általános humor kategóriában, amelyben: — bárki részt vehet, aki a beküldött rajzait még nem közölte le; — a pályázat jeligés (név, cím, életkor borítékban), maximum három alkotással lehet pályázni. Technikai megkötöttség nincs. Díjazás: I. helyezett 2000,— Ft, II. helyezett 1500,— Ft, III. helyezett 1000,— Ft. Különdíj: a kiállításon leadott szavazatok alapján. Beküldési határidő: 1982. november 15. Cím: KISZ Kecskemét városi bizottsága, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1 A. A kiemelkedő alkotásokat kiállításon mutatjuk be (Kecskemét, illetve Budapest, Ludas Matyi, Gábor Andor Klub). Emberi sors, Gond, betegség, küzdelem, de mindig tartás, emelt fej. Mi adott hozzá erőt és kitartást? Az eszme és a cél. élni valamiért, ez csillan föl a békéscsabai Mázán Mátyás szavai mögül, míg beszélgetünk az Építők Szak- szervezetétől 60 év ;s tagsága alkalmából kapott kitüntetés kapcsán. Sok mindenen ment- keresztül, volt siker és csalódás az életében, mégis kiegyensúlyozott. Igaz, olyan feieség állt és áll ma is mellette. aki az elveiben is társ volt mindig. És a 80 év tetőében, betegségében most is. De nem a máról beszélünk, az éveket pergetjük vissza. — Amikor a hat osztályt elvégeztem, egy ember a piacon megszólított: nem állnál be hozzám? Mentem, mert heten voltunk testvérek, minden fillér kellett. Megtanultam ellátni a sok jószágot, hajnali háromkor kelni a kőre terített pokrócról. Ezért is örültem úgy, amikor asztalosinasnak szegődhettem. A három év alatt a bútorgyárban, majd egy mesternél tanultam, ott is szabadultam 1922-ben, s azonnal beléptem a famunkások békéscsabai szervezetébe. Az idősebb szakmunkások, meg a bátyjai is politizáltak, ők készítették föl a beszélgetésekkel, munkástárgyú szép- irodalmi könyvekkel a mozgalomra fogékony fiatalembert. Később. T 928-ban belép a Szociáldemokrata Pártba. hamarosan vezetőségi tag lesz, s 1935-ig tevékenykedik. Jóval előbb már a kommunista szárnyhoz csatlakozva. Feleségével együtt alapítói voltak a húszas évek végén a munkáseszperantis- ta csoportnak. Orosházáról járt át a munkásotthonba egy elvtárs, aki tanította a nyelvet és politikai előadásokat is tartott, majd a Ma- zánék lakásán folytatták az összejöveteleket egy páran. — Ekkor már két szovjet munkással leveleztem, s az egyik eszperantó nyelvű könyvet is küldött, amit szép sorban lefordítottunk és megbeszéltünk. Mi fások szép számmal voltunk, 250 tagja volt a szervezetnek. A sztrájkok már a koronás infláció idején kezdődtek, hogy megkapjuk legalább az egy kiló kenyér ára órabért. Én ekkor a Reis-bútorgyár- ban dolgoztam, ahol mindenki szervezett munkás volt. De később, amikor a munkanélküliség tetőzött. 1930 táján, alig maradtunk a szervezetben 30-an, s abból is jó, ha 20 kapott munkát. A. többiek alkalmi munkával tengődtek, vagy a mezőgazdaságban próbálkoztak. Mazánéknál is volt úgy, hogy a Hubertuszban dolgozó fiatalasszony keresetéből éltek. Ha ő beteg lett, a táppénzéből. De ők még nagyon munkás sors nem panaszkodhattak, mert a férj igen jó műbútorasztalos volt, és sokan ismerték a városban. Különösen a zsidó kereskedő családok pártolták, s otthon dolgozott, az árveréseken vásárolt szerszámokkal. Hogy kontárkodik. ezt az ipartestületben is tudták, mégsem jelentette föl senki. Pedig mint szakszervezeti ember az alkalmazottak jogaiért szemben állt a mesterekkel. A szakmák, így a fások szervezeti életének a munkásotthonban, a németek bevonulása vetett véget. Egészen felszabadulásig oda a lábukat nem tehették be. Aztán jött 1944. október 6-a, a város felszabadulása. De október 8-a is nevezetes dátum, amelyről Békéscsaba munkásmozgalmi dokumentumainak egyikében az áll, hogy ekkor alakult meg a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, s a vezetőségi tagok közt ott találjuk Mázán Mátyást is. — Konkrét feladatként azonnal a pártőrségbe osztottak be. Aztán 1945. január elsején megalakítottuk a famunkások szakszervezetét, 5 engem választottak meg elnöknek, majd később, az első kongresszusra küldöttnek. Hamarosan létrehoztuk az első asztalosszövetkeze- tet, de ez még nem volt életképes. A második már igen. Előbb mint munkás dolgoztam, majd raktáros lettem, aztán pedig műszaki vezető. De a szakszervezetet akkor sem hagytam, holott ellentétben volt a szövetkezeti tagsággal. De hát nem tudtam elszakadni tőle. Vass Márta Fotó: Veress Erzsi Jogszabály készül a körzeti orvosi szolgálatról A körzeti orvosi rendelők és szolgálatok a következő években a jelenleginél fontosabb szerepet töltenek be az egészségvédelemben. Miként az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban tájékoztatták, a készülő távlati terv szerint az egészségügyi intézmények közül főképpen az alapellátást nyújtóknak kell az eddigieknél nagyobb apparátussal, több erővel, szervezettebben küzdeniük az^rt, hogy megelőzzék a megbetegedéseket. A körzeti, az üzemegészségügyi szolgálatok hivatása lesz az is, hogy megállapítsák a hozzájuk tartozó állampolgárok betegségét, és azokat a szükséges gyógykezelésben, gondozásban, komplex orvosi ellátásban részesítsék teljes gyógyulásukig. A minisztérium gondoskodik arról, hogy a körzeti orvosok rendelkezzenek a vizsgálatokhoz, gyógykezeléshez szükséges legfontosabb eszközökkel. Így a többi közt mikroszkóppal és más, köny- nyen kezelhető berendezésekkel, egyszer használható diagnosztikai tesztekkel egészítik ki a rendelők felszerelését. Számos körzetben régen elhelyezték ezeket az eszközöket, ám nem mindenhol használták. Az ország több területén, ahol szükséges, és a feltételek adottak, egészségügyi központokat alakítanak ki. A rendelőintézetekbe, kórházakba csupán azokat a betegeket küldik, akiknek a betegségét csak szakorvosok állapíthatják meg, illetve gyógykezelhetik. A magas vérnyomású betegeket például a körzeti orvos kezeli majd, azokat viszont, akiknek pulmonológiai gondozást ajánlanak, szakintézménybe utalják. A most formálódó elképzelések szerint a körzeti rendelőkben csak gyakorlott orvosok dolgozhafnak majd. Pályakezdő orvosok legalább két évig kórházi osztályokon, rendelőintézetekben, tapasztalt körzeti orvosok mellett készülnek az alapellátásra, majd speciális továbbképzéseken gyarapíthatják szakmai ismereteiket. Az intézkedések során meghatározzák: melyik intézmény irányítsa, ellenőrizze, értékelje a körzeti orvosok szakmai munkáját. A helyi tanácsok fenntartásába tartozó körzeti rendelők szakmai irányítása ugyanis jelenleg nem megfelelően szervezett. Az alapellátás szakmai tájékoztatásának korszerűsítése is várható. Szükséges ugyanis, hogy a körzeti orvos — a lakosság első számú gondozója — tudomást gzerezzen arról: betegeit az üzemorvosi rendelőkben, a szakrendelő intézetekben, a kórházakban miért részesítették orvosi ellátásban, ugyanakkor a gyógyintézetekben ismerjék a betegek egészségi állapotát, legfontosabb egészségügyi adatait, amelyek nélkülözhetetlenek a sürgős vérátömlesztéshez, sebészi beavatkozáshoz, gyógyszeres kezeléshez. Elképzelés szerint egészségügyi könyvet adnának a lakosoknak. Az orvosok abba jegyeznék be azokat az adatokat, amelyeket ismerniük kell más kezelőorvosoknak is. A minisztériumban egyébként készül a jogszabály, amely előírja a körzeti orvosi szolgálat bővülő feladatait.
