Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

1982. október 8., péntek NÉPÚJSÁG Gyula közegészségügyi helyzete Nemrégiben értékelte Gyula közegészségügyi és járvány­ügyi helyzetét a KÖJÁL területi felügyelője. Két jelentős szervezeti változás történt náluk az elmúlt 9 évben, amelyet figyelembe kell venni a helyzet elemzésénél. 1977-ben egye­sült Gyula és Gyulavári (így az ellenőrizendő egységek szá­ma nőtt), 1978-ban pedig összevonták a járási és városi KÖ­JÁL-szolgálatot. A szakdolgozók nem területi, hanem szak­mánkénti felosztásban végzik munkájukat. A 14 dolgozóból 9 a nő, s gyakori gondjuk a hiányzás a gyermekgondozási szabadság és táppénz miatt. A település egészségügy­vizsgálatai során a város ivóvízellátását ellenőrizték, s megállapították a fejlődést. A megyei kórház körvezetéke és víztornya 1977—78-ban el­készült, megépült a húskom­binát vízellátását biztosító vízmű II. is. A SERKÖV hígtrágyája veszélyeztette a kutak tisztaságát, de a hiá­nyosságokat már megszün­tették. A Gyulavárit ellátó vízmű objektumai elavultak, emiatt gyakran lepedékes volt a víz. Javult a helyzet a gyulai és gyulavári veze­tékrendszer ez évi összeköté­sével. A végleges megoldást a gyulavári körvezeték meg­építése jelenti majd. A szennyvízvezeték hossza 9 év óta mindössze 20 kilomé­terrel bővült. A város ala­csony fekvésű részeiben ko­moly gondot jelent a szenny­vízelhelyezés. A magas talaj­vízszint miatt az ott levő szikkasztók nem működnek.1 A húskombinát szennyvizét a városi tisztítótelep fogadja. A kombinát szennyvíz-elő- tisztító művei nem képesek az előírt határértékek alá tisztítani. A szeméttelep mellett 30 köbméteres konténermosót alakítottak ki, ezzel sok vál­lalat gondja oldódott meg. A köztisztasági vállalat gépko­csiparkja évről évre nő, el­vétve alkalmaznak nyitott szemétszállítást. Az illegális szemétlerakó helyek visszaté­rő gondot jelentenek. A strandon a vörös medence és a tanuszoda átadásával 550 négyzetméterrel nőtt a víz­felület. Javult a fürdővíz- ellátás a víztisztító berende­zés működésének következté­ben. A túlzott igénybevétel miatt mégis minden évben erősen kifogásolt a meden­cék vízminősége. 1979 nyarán jelentkezett hasmenéses meg­betegedés a városban, s a betegek csaknem valameny­nyien látogatták a strandot. Előfordult, hogy járványügyi ellenőrzéskor a fertőző bete­geket nem otthon, hanem a strandon találták. Az árvizek során (1974, 1980, 1981) ellenőrizték a ve­szélyeztetett területről kite­lepített lakosság elhelyezési, étkeztetési körülményeit. Az ár levonulása után fertőtle­nítettek. beoltották az embe­reket a megfelelő szérumok­kal. A járványügyi ellen­őrök végzik a telepegészség­ügyi munkát is a fejlődő üdülővárosban. A KÖJÁL dolgozói mun­kájuk során külön gonddal figyelnek a munkaegészség­ügyi előírások betartására. A Vízgépészeti Vállalat folya­matosan költözik új telepére, így csökken a régi telep zsú­foltsága. Üj üzemrésszel és szociális létesítménnyel bő­vült a harisnyagyár, a kötő­ipari vállalat, a Dürer Nyom­da, a háziipari szövetkezet, a relégyár, a BUBIV és a fa-, fémipari szövetkezet. El­készült a szabók szövetkeze­tének klímaberendezése. A Volán műszaki javítótelepe elavult és korszerűtlen, még mindig csak tervezik az új telepre az áthelyezést. Az ipari és mezőgazdasági dol­gozók jól ellátottak egyéni védőfelszereléssel, a baj az, hogy nem használják. A méregraktárak állapota megfelelő, kivéve a Lenin Tsz-ét. A Köröstáj Tsz mé­regraktárát intézkedésük ha­tására újjáépítették. A vegy­szeres göngyölegek megsem­misítése nem jól megoldott, a dolgozók gyakran hazavi­szik a műanyag kannákat és hordókat. Országos gond a műtrágya nem megfelelő el­helyezése. A növényvéde­lemben foglalkoztatottak vér- vizsgálatát a KÖJÁL végzi. Az üzemek helyiségeinek ta­karítása kifogásolható. A ter­hes anyák foglalkoztatása megoldott az üzemekben. Csökkennek a foglalkozási megbetegedések. A legtöbb bejelentés a minden tekin­tetben korszerű húskombi­nátból érkezik. A bajok oka legtöbbször az egyéni egész­ségügyi kulturálatlanság. Az élelmiszer- és vegyes­boltok zsúfoltak, a szakosí­tott tárolás nehezen oldható meg, kevés a hűtőlehetőség. Az italboltok állapotában ta­pasztalható némi javulás. Nehézséget jelent, hogy a bérelt helyiségek üzletveze­tői nem költenek a rekonst­rukcióra, s a háztulajdonos sem törekszik erre. A Köröstáj Tsz tejbegyűj­tőjét bezárták; A termelő- szövetkezet megszüntette a hiányosságokat, és megfele­lő körülményeket teremtett. Jók a húskombinát és a ke­nyérgyár higiénés feltételei. Az ÁFÉSZ cukrászüzemében megfelelőek a körülmények, a vendéglátóéban az átalakí­tások ellenére nagy a zsú­foltság. A közétkeztetés köz­egészségügyi feltételei az utóbbi években kedvezően változtak. A szerződéses üze­meltetésű egységek tulajdo­nosai törekednek a gazda­gabb áruválasztékra, kultu­ráltabb kiszolgálásra és a nagyobb tisztaságra. A kötelező védőoltások tel­jesítési százaléka évről évre javul. Azokat a szülőket, akik nem viszik el gyerme­keiket az oltásra, határozat­tal kötelezik, majd szükség esetén rendőri segítséget is igénybe vesznek. A város egészségügyi intézményei zsúfoltak, és 1978-tól a me­gyei kórház több osztálya rendkívüli körülmények kö­zött dolgozik. A KÖJÁL munkatársai rendszeresen ellenőrzik a böl­csődék, óvodák, általános is­kolák egészségügyi körülmé­nyeit, a gyermekek étkezte­tését. Az észlelt hiányosságok felszámolására határidős in­tézkedési tervet kérnek, s elrendelik a körülmények változtatását. A végrehaj­tást ellenőrzik, s nem telje­sítés esetén bírságot szab­hatnak ki. B. Zs. Megtartották a vakok és gyengénlátók megyei küldöttértekezletét Nemrégiben Békéscsabán tartotta küldöttközgyűlését a Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetsége Békés megyei szervezete, amelyen részt vett dr. Bódi István or­szágos főtitkár, Szemerédi István szakmai csoportveze­tő, a megyei szervezet inst­ruktora és Vörös Istvánná főelőadó. Az érdemi munka megkezdése előtt ünnepélyes percek következtek. A szem- betegségben szenvedő embe­rek segítésében, gyógyításá­ban kiemelkedő munkát vég­zők számára dr. Bódi István átnyújtotta a Louis Braille- emíékérmet. A vakok számá­ra nélkülözhetetlen pontírás megalkotója 150. évfordu­lójára alapított emlékérmet dr. Marczika Margit oros­házi szemészadjunktus, dr. Kalmárné dr. Kelemen Mar­git szeghalmi járási szemész szakfőorvos, Barabás Jó- zsefné szeghalmi közműve­lődési felügyelő, dr. Kracker- né Varga Julianna, az oros­házi szociális otthon igazga­tója és Kisvárdai Sándorné, a szövetség csorvási elnöksé­gi tagja vehette át. Ezután a jelenlevők köz- felkiáltással választották a megyei szervezet örökös, tiszteletbeli elnökévé Mádai Józsefet s elnökségi tagjává Őri Bélát. A tanácskozás további ré­szében Kiss István, a megyei szervezet elnöke tájékoztatta a megjelenteket az aktuális kül- és belpolitikai kérdé­sekről, majd Vantara And­rás titkár terjesztette a kül­döttközgyűlés elé a megyei elnökség 5 éves munkájáról szóló beszámolót. Szólott az április 15. és június 15. kö­zött lezajlott alapszervi ve­zetőség- és küldöttválasztó közgyűlések tapasztalatairól, arról a tevékenységről, ame­lyet a megyei szervezet vé­gez tagjainak érdekképvi­seletében, különböző gond­jainak megoldásiban, kirán­dulási. tárázási és szórakozá­si, művelődési lehetőségei­nek biztosításiban. A nagy tetszéssel fogadott, tartal­mas beszámolót élénk vita követte, melyben a küldöt­tek pozitívan értékelték a megyei elnökség 5 éves mun­káját. Elmondták a körze­tükben tapasztalt gondokat, problémákat, ugyanakkor beszéltek az állami, társa­dalmi szervek és jó néhány üzem, vállalat segítőkészsé­géről. Több kérdésben kér­ték ki a jelen levő országos vezetők véleményét is. A tanácskozás harmadik napirendi pontjaként a me­gyénkben működő 7 körzeti csoportot képviselő 46 kül­dött megválasztotta — 5 "év­re szóló megbízással — a megyei elnökség, valamint a decemberben, Budapesten sorra kerülő országos érte­kezleten részt vevő küldött­ség tagjait. A szavazás ered­ményeképpen a következők kerültek a megyei elnökség­be: Kiss István (Sarkad), Vantara András (Békéscsa­ba, Rózsa Dezsőné (Tótkom­lós), Vass Katalin (Sarkad), Kisvárdai Sándorné (Csor- vás), Gulyás Béláné (Bé­késcsaba), Högye Mihály (Szeghalom), Köles István (Gyomaendrőd), Machalek István (Békéscsaba). Póttag: Kocsis Mihályné (Orosháza), Tuska Mihályné (Tótkomlós). Az új tisztikar első ülésén döntött a főbb tisztségvise­lők személyét illetően: el­nökké Kiss Istvánt, míg fő­titkárrá Vantara Andrást választották. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Békés megyei Szervezetének 1246 tagját a decemberi kongresz- szuson Kiss István, Rózsa Dezsőné, Vantara András, Gulyás Béláné, Matuz Mi­hály, Fehér Ferencné, Vass Katalin, Hőgye Mihály (pót­küldött: Machnicz Mátyás és Lóczi Mihályné) képviseli. Machalek István Honvédelmi nap Nagyszénáson (Tudósítónktól) A Magyar Honvédelmi Szö­vetség Orosháza városi és járási vezetősége a nagyszé- násj MHSZ honvédelmi klub­bal közösen a fegyveres erők napja tiszteletére október 2- án ünnepélyes honvédelmi napot rendezett Nagyszéná­son. A program honvédelmi ki­állítás megnyitásával kezdő­dött. A fegyveres erők nap­ja alkalmából Godár Mihály párttitkár mondott ünnepi beszédet. A kiállítást lvicz Imre alezredes, az MHSZ megyei titkára nyitotta meg. Ezt követően a fürdő kör­nyékén rádióirányítású autó- és hajómodellek bemutatóját tekintették meg a részvevők. A Park étteremben rende­zett ünnepi ebéd előtt ki­tüntetéseket adtak át az eredményesen dolgozó MHSZ-aktivistáknak, melyet lvicz Imre alezredes nyújtott át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta: Lóczi János. Honvé­delmi Érdemérmet 20 év után: Gyarmati Ferenc, 15 év után: Turján Márton, 10 év után: Juhász Pál, öze István, Pint Mária, Fejes László és Gabnai József. MHSZ Kiváló Munkáért érem ezüst fokozatát kapta: Berki Sándor és Pacsika Já­nos, bronz fokozatát: Kiss Horváth Sándorné, Baranyai Józsefné, Baranyai József, Csömör József és Priskin György. MHSZ főtitkári ok­levelet kaptak: Kiss Imre őr­nagy, Szabó Sándor főhad­nagy és Mészáros József. Fő­titkár-helyettesi oklevelet: Bodnár László, Győri István és Szalai István kapott. K. H. S.-né Országos karikatúrapályázat A KISZ Kecskemét városi bi­zottsága ebben az évben is meg­hirdeti a karikatúrapályázatot általános humor kategóriában, amelyben: — bárki részt vehet, aki a be­küldött rajzait még nem közölte le; — a pályázat jeligés (név, cím, életkor borítékban), maxi­mum három alkotással le­het pályázni. Technikai megkötöttség nincs. Díjazás: I. helyezett 2000,— Ft, II. helyezett 1500,— Ft, III. he­lyezett 1000,— Ft. Különdíj: a kiállításon leadott szavazatok alapján. Beküldési határidő: 1982. november 15. Cím: KISZ Kecskemét városi bizottsága, 6000 Kecskemét, Sza­badság tér 1 A. A kiemelkedő alkotásokat ki­állításon mutatjuk be (Kecske­mét, illetve Budapest, Ludas Matyi, Gábor Andor Klub). Emberi sors, Gond, betegség, küzdelem, de mindig tartás, emelt fej. Mi adott hozzá erőt és ki­tartást? Az eszme és a cél. élni valamiért, ez csillan föl a békéscsabai Mázán Má­tyás szavai mögül, míg be­szélgetünk az Építők Szak- szervezetétől 60 év ;s tagsága alkalmából kapott kitüntetés kapcsán. Sok mindenen ment- keresztül, volt siker és csaló­dás az életében, mégis ki­egyensúlyozott. Igaz, olyan feieség állt és áll ma is mel­lette. aki az elveiben is társ volt mindig. És a 80 év tet­őében, betegségében most is. De nem a máról beszélünk, az éveket pergetjük vissza. — Amikor a hat osztályt elvégeztem, egy ember a pia­con megszólított: nem állnál be hozzám? Mentem, mert heten voltunk testvérek, minden fillér kellett. Meg­tanultam ellátni a sok jószá­got, hajnali háromkor kelni a kőre terített pokrócról. Ezért is örültem úgy, amikor asztalosinasnak szegődhet­tem. A három év alatt a bú­torgyárban, majd egy mes­ternél tanultam, ott is szaba­dultam 1922-ben, s azonnal beléptem a famunkások bé­késcsabai szervezetébe. Az idősebb szakmunkások, meg a bátyjai is politizáltak, ők készítették föl a beszélge­tésekkel, munkástárgyú szép- irodalmi könyvekkel a moz­galomra fogékony fiatalem­bert. Később. T 928-ban be­lép a Szociáldemokrata Párt­ba. hamarosan vezetőségi tag lesz, s 1935-ig tevékeny­kedik. Jóval előbb már a kommunista szárnyhoz csat­lakozva. Feleségével együtt alapítói voltak a húszas évek végén a munkáseszperantis- ta csoportnak. Orosházáról járt át a munkásotthonba egy elvtárs, aki tanította a nyelvet és politikai előadáso­kat is tartott, majd a Ma- zánék lakásán folytatták az összejöveteleket egy páran. — Ekkor már két szovjet munkással leveleztem, s az egyik eszperantó nyelvű könyvet is küldött, amit szép sorban lefordítottunk és megbeszéltünk. Mi fások szép számmal voltunk, 250 tagja volt a szervezetnek. A sztrájkok már a koronás infláció idején kezdődtek, hogy megkapjuk legalább az egy kiló kenyér ára órabért. Én ekkor a Reis-bútorgyár- ban dolgoztam, ahol min­denki szervezett munkás volt. De később, amikor a munkanélküliség tetőzött. 1930 táján, alig maradtunk a szervezetben 30-an, s abból is jó, ha 20 kapott munkát. A. többiek alkalmi munkával tengődtek, vagy a mezőgaz­daságban próbálkoztak. Mazánéknál is volt úgy, hogy a Hubertuszban dolgo­zó fiatalasszony keresetéből éltek. Ha ő beteg lett, a táp­pénzéből. De ők még nagyon munkás sors nem panaszkodhattak, mert a férj igen jó műbútoraszta­los volt, és sokan ismerték a városban. Különösen a zsidó kereskedő családok pártol­ták, s otthon dolgozott, az árveréseken vásárolt szerszá­mokkal. Hogy kontárkodik. ezt az ipartestületben is tud­ták, mégsem jelentette föl senki. Pedig mint szakszer­vezeti ember az alkalmazot­tak jogaiért szemben állt a mesterekkel. A szakmák, így a fások szervezeti életének a mun­kásotthonban, a németek be­vonulása vetett véget. Egé­szen felszabadulásig oda a lábukat nem tehették be. Az­tán jött 1944. október 6-a, a város felszabadulása. De ok­tóber 8-a is nevezetes dá­tum, amelyről Békéscsaba munkásmozgalmi dokumen­tumainak egyikében az áll, hogy ekkor alakult meg a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, s a vezető­ségi tagok közt ott találjuk Mázán Mátyást is. — Konkrét feladatként azonnal a pártőrségbe osztot­tak be. Aztán 1945. január elsején megalakítottuk a famunkások szakszervezetét, 5 engem választottak meg elnöknek, majd később, az első kongresszusra küldött­nek. Hamarosan létrehoztuk az első asztalosszövetkeze- tet, de ez még nem volt életképes. A második már igen. Előbb mint munkás dolgoztam, majd raktáros lettem, aztán pedig műszaki vezető. De a szakszervezetet akkor sem hagytam, holott ellentétben volt a szövetke­zeti tagsággal. De hát nem tudtam elszakadni tőle. Vass Márta Fotó: Veress Erzsi Jogszabály készül a körzeti orvosi szolgálatról A körzeti orvosi rendelők és szolgálatok a következő években a jelenleginél fon­tosabb szerepet töltenek be az egészségvédelemben. Mi­ként az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztérium­ban tájékoztatták, a készülő távlati terv szerint az egész­ségügyi intézmények közül főképpen az alapellátást nyújtóknak kell az eddigi­eknél nagyobb apparátussal, több erővel, szervezettebben küzdeniük az^rt, hogy meg­előzzék a megbetegedéseket. A körzeti, az üzemegészség­ügyi szolgálatok hivatása lesz az is, hogy megállapítsák a hozzájuk tartozó állampolgá­rok betegségét, és azokat a szükséges gyógykezelésben, gondozásban, komplex orvo­si ellátásban részesítsék tel­jes gyógyulásukig. A mi­nisztérium gondoskodik ar­ról, hogy a körzeti orvosok rendelkezzenek a vizsgála­tokhoz, gyógykezeléshez szükséges legfontosabb esz­közökkel. Így a többi közt mikroszkóppal és más, köny- nyen kezelhető berendezé­sekkel, egyszer használható diagnosztikai tesztekkel egé­szítik ki a rendelők felsze­relését. Számos körzetben ré­gen elhelyezték ezeket az eszközöket, ám nem minden­hol használták. Az ország több területén, ahol szükséges, és a felté­telek adottak, egészségügyi központokat alakítanak ki. A rendelőintézetekbe, kórhá­zakba csupán azokat a be­tegeket küldik, akiknek a be­tegségét csak szakorvosok ál­lapíthatják meg, illetve gyógykezelhetik. A magas vérnyomású betegeket pél­dául a körzeti orvos kezeli majd, azokat viszont, akik­nek pulmonológiai gondozást ajánlanak, szakintézménybe utalják. A most formálódó elképzelések szerint a körze­ti rendelőkben csak gyakor­lott orvosok dolgozhafnak majd. Pályakezdő orvosok legalább két évig kórházi osztályokon, rendelőintéze­tekben, tapasztalt körzeti or­vosok mellett készülnek az alapellátásra, majd speciális továbbképzéseken gyarapít­hatják szakmai ismereteiket. Az intézkedések során meg­határozzák: melyik intéz­mény irányítsa, ellenőrizze, értékelje a körzeti orvosok szakmai munkáját. A helyi tanácsok fenntartásába tar­tozó körzeti rendelők szak­mai irányítása ugyanis je­lenleg nem megfelelően szer­vezett. Az alapellátás szak­mai tájékoztatásának kor­szerűsítése is várható. Szük­séges ugyanis, hogy a körze­ti orvos — a lakosság első számú gondozója — tudo­mást gzerezzen arról: bete­geit az üzemorvosi rende­lőkben, a szakrendelő inté­zetekben, a kórházakban mi­ért részesítették orvosi ellá­tásban, ugyanakkor a gyógy­intézetekben ismerjék a be­tegek egészségi állapotát, legfontosabb egészségügyi adatait, amelyek nélkülözhe­tetlenek a sürgős vérátöm­lesztéshez, sebészi beavatko­záshoz, gyógyszeres kezelés­hez. Elképzelés szerint egész­ségügyi könyvet adnának a lakosoknak. Az orvosok ab­ba jegyeznék be azokat az adatokat, amelyeket ismer­niük kell más kezelőorvo­soknak is. A minisztériumban egyéb­ként készül a jogszabály, amely előírja a körzeti or­vosi szolgálat bővülő felada­tait.

Next

/
Thumbnails
Contents