Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október 8-, péntek o flz ötnapos munkahét tapasztalatai Mint arról már hírt ad­tunk, a megyei tanács leg­utóbbi ülésén elfogadta az ötnapos munkahétre történő átállás tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Ebből megálla­pítható, hogy 10 gazdálkodó szerv több mint 5 ezer 500 dolgozója 1981. II. félévében, a többi gazdálkodó egység zöme ez év januárjában ve­zette be az új munkarendet. A megyében jelenleg több mint 100 ezer ember dolgo­zik eszerint. Létszámhiány ellen Az áttérésre valamennyi gazdálkodó szerv programot készített, amelyet zökkenő­mentesen valósítottak meg. Az üzemek többségénél egy műszakos munkarend esetén a heti törvényes munkaidő 44 óráról 42 órára, a több műszakos, illetve folyama­tos munkarendben dolgozók­nak 40 órára csökkent. Az ügyeletet ellátó, valamint a szombati napokon is üze­melő egységek dolgozóinak szabadnapja többségében a heti pihenőnaphoz kapcsoló­dik. A munkaközi szünet időtartama általában 20—25 perc, s általában szervezet­tebbé vált a dolgozók étkez­tetése. A kiesett munkaidő- alap döntő részét műszaki intézkedésekkel, a normák rendezése útján pótolják. Emellett csökkent a veszte­ségidő, javult a munkafe­gyelem. Általános tapasztalat, hogy a megye iparvállalatainak gazdálkodási színvonala nem csökkent, a legtöbb helyen a kiesett időalap pótlására ter­vezett intézkedéseket meg­valósították. Néhány válla­latnál gondot jelentett a ter­melés változatlan szintű biztosítása — elsősorban a fokozódó létszámhiány mi­att —. amit egy-egy intézke­dés bevezetésével, a FÉKON- nál például a gyesen levő kismamák, a PATEX-nél a nyugdíjasok foglalkoztatásá­val igyekeznek ellensúlyozni. A megye ipari szövetkeze­teinél az áttérés általában zökkenőmentes volt. Az épí­tőiparban és a vízgazdálko­dásban már korábban is az ötnapos munkahét szerint dolgoztak, így az új rend ál­talánossá tétele nem oko­zott gondot. A mezőgazda­ságban foglalkoztatottaknál is megkezdődött, de majd csak 1983—84-ben válik álta­lánossá az ötnapos munka­hét. Szokások és szolgáltatások Az áttérést követően a munkahelyen töltött napi idő meghosszabbodása, valamint a többletszabadnap követ­keztében változtak a lakossá­gi szokások és új igények is felszínre kerültek. Nagy fel­adat hárul tehát az úgyneve­zett tercier (szolgáltató) ága­zatra a megváltozott szoká­sokhoz való alkalmazásban, az új igények felkeltésében, a fogyasztói magatartások megváltoztatásában. Az ipari szolgáltatást végző gazdálko­dó egységek biztosítják a za_ vartalan ellátást, nyitva tartási rendjüket rugalma­san igazítják a lakosság valós igényeihez. A szállítás területén a MÁV a rendelkezésre álló kapacitások összehangolását rugalmasan oldotta meg. Négy új vonatot helyeztek forgalomba, 15 személyvonat menetrendjét — a nagyobb vállalatok igényeihez igazo­dóan - módosították. A Volán 32 új járatot indított, és 500 járat menetrendjét módosí­totta. E körültekintő előké­szítés ellenére is adódnak gondok a helyi autóbuszjá­ratoknál — főként a megye- székhelyen és a városokban — a reggeli órákban, de péntek délután és szombat délelőtt is nagy a zsúfoltság. A hírközléssel kapcsolat­ban rendkívül sok a jogos kifogás. Széles körben bírál­ják a postahivatalok nyitva tartását. Rossz a segélykérő telefonok műszaki állapota, a hét végeken a községekben gond a telefonálás, a távirat- feladás. A megyei tanács el­nöke jelezte az észrevétele­ket a közlekedés- és posta­ügyi miniszternek, és kérte segítségét a gondok megszün­tetéséhez. Ami a kereskedel­met illet, a nyitva tartási időtartam nem csökkent. Ke­nyér-, illetve tejellátási prob­léma alapvetően nem volt. A pénteki igényeket mennyisé­gileg igen, választékban azonban már kevésbé tudják a vállalatok kielégíteni. En­nek oka elsősorban a kapaci­tás és a megfelelő technikai felszerelés hiánya, amelyen a békéscsabai és a gyulai üzem rekonstrukciója javít. A vá­sárlási szokásokban lassú változás tapasztalható, a szombati csúcs csütörtökre, illetve péntekre tolódik. A megye egészségügyi és szociális ágazata a három műszakos intézményeknél a munkaidőalap visszapótlá­sára saját forráson belül, központi kiegészítésként 75 fő létszámot és bért kapott. A tervezett 10 központi or­vosi ügyeletből, a községi te­rületeket is ellátó öt új köz­ponti ügyeletet nem tudták biztosítani, mivel még nem kapták meg az e célra szol­gáló terepjáró gépkocsikat. A szombati szakrendelések forgalma alacsony, kivéve a sebészeti és gyermekgyógyá­szati szakrendeléseket. Az ügyeletes gyógyszertárak for­galma nagy, de a felmérések szerint a hét végén beváltott vények zöme régebbi kelte­zésű, és nem sürgősségi jel­legű. A megyei tanács egész­ségügyi és művelődési osz­tálya a helyi tanácsokkal és a szülők igényeivel egyeztet­ve kijelölte a szabad szom­batonként nyitva tartó böl­csődéket és óvodákat. Önerőből nem megy Az ötnapos munkarend az oktatási intézményeket is érintette. Az 1981—82-es tanévben 13 általános, egy kisegítő iskola, egy gyógype­dagógiai intézet és 8 közép­fokú intézmény .dolgozott e munkarendben. Az idei tan­évtől a művelődés területén általánossá váló áttérés elő­készülete megtörtént. Megál- , lapítható, hogy az oktatás és a kulturális szolgáltatás kö­rébe tartozó költségvetési szervek nem képesek az át­térést teljes mértékben ön­erőből megvalósítani. Az ön­erőt, meghaladó feltételekrő1 felmérés készült, amelyet a minisztériumhoz felterjesz­tettek. Az ötnapos munkahétre történt átállás tapasztalatai — a felsoroltakat tekintve — kedvezőek. A megnövekedett szabad idő hasznos eltöltése feltételeinek javításában azonban bőségesen van tenni­való. Elsősorban a megye- székhely, a városok, a nagy­községek lakói szabad idejé­nek kulturált eltöltéséhez szükséges megtalálni a legal­kalmasabb kereteket. Ugyan­akkor szabadidő-központok kialakításával, az egészséges életmód népszerűsítésének feltételeit is mielőbb meg kell teremteni. S. F. űz exporttermékek minőségének hatékonyabb ellenőrzése Az exporttermékek minő­ségének és az ország külföl­di érdekeinek védelmét szem előtt tartva, módosították a közelmúltban az egyes kivi­telre kerülő termékek köte­lező minőségellenőrzéséről, és a MERT Minőségi Ellenőrző Rt.-ről 12 évvel ezelőtt meg­jelent rendeletet. A módosított rendelet pon­tosan megfogalmazza azok­nak a termékeknek a körét, amelyeknél a MERT-nek szuperellenőrzést kell végez­nie. E körbe tartoznak a kül­kereskedelmi miniszter által meghatározott termékeken túl a Kisipari Termeltető Vállalat által szállított gyárt­mányok, az első ízben expor­tált cikkek, a kooperációban készült termékek, a kooperá­ciós gyártás megindulásától számított egy évig. A köz­ponti minőségellenőrzési kö­telezettség kiterjed olyan cikkekre is, amelyeket a vállalatok külföldi kiállítá­sokra és vásárokra szállíta­nak ki. Ilyenkor a vizsgála­tot a kiszállítás előtt kell el­végezni. A minőségellenőr­zéssel a MERT-et a külke­reskedelmi szerződést létre­hozó termelő vagy külkeres­kedelmi vállalat bízza meg, mégpedig olyan időben, ami­kor a termék gyártás közbe­ni vizsgálata is elvégezhető. De a megbízás elmarad, és az árut kiszállítják, az eset — körülményekhez képest — szabálysértési, illetve fe­gyelmi felelősségre vonást von maga után. A MERT által ellenőrzött áruk körében az átlagosnál mintegy 75—80 százalékkal kevesebb a reklamáció, mint olyan cikkeknél, ahol nem végeztek szuperellenőrzést. A jogos reklamáció mennyisége még kevesebb, nem haladja meg a megvizsgált termékek egy ezrelékét. Kertbarátok tanácsadója A gyümölcs, a szőlő tele­pítését körültekintően végez­zük, a felületes munka meg- bosszúlja magát. Nagy csa­lódás a kertművelőknek, ha 5—10 év elteltével ki kell vágnia a fákat, a szőlőtőké­ket, mert nem megfelelő faj­tákat választott a telepítés­kor, vagy pedig a termőhe­lyi adottságok rosszak. Alapvető tudnivaló, hogy gyümölcsfát, szőlőt lehetőleg tápanyagokban gazdag ta­lajba telepítsünk. Ha szegé­nyes a talaj, magunknak kell gondoskodnunk a rendszeres talajjavításról. A másik fon­tos teendő, hogy mély fekvé­sű, fagyzugos helyre ne ül­tessünk gyümölcsfát, szőlőt. Különösen vonatkozik ez a szabály a dióra. Ugyanis minden évben fennáll a ve­szélye annak, hogy lefagy a virág, az elöbújt parányi ter­més. Harmadik telepítési aranyszabály: csak megbíz­ható csemetéket vásároljunk, vagy pedig magunk állítsunk elő csemetéket. Zsíros János ráérzett. Csak­nem tíz év távlatából nyu­godtan mondhatja: a sors kegyeltje? Meglehet, rámo- solygott a szerencse, de ta­lálmánya mégsem olyan, mint a lottófőnyeremény. Nyughatatlannak ismerték, ismerik a munkahelyén és odahaza is. Hátul, a kis mű­helyben és a kertben töl­tötte minden szabad idejét. Űjabb és újabb megoldáso­kon törte a fejét. A ház asz- szonya nemegyszer átkozta el szerszámait és a rendet, amellyel ez a hobbi járt. összesen hány újítása volt, nem tudja pontosan. A leg­emlékezetesebb mégis az, amelyért 18 ezer forintot ka­pott. Akkor még a Bánya- és Építőanyag Egyesülésnél dol­gozott, és 1959-et írtak. Ta­lán soha sem örült annyira újítási díjnak, mint akkor. Á kotrógép átalakítása nem volt könnyű, de a sikernek nagy szerepe volt a későb­bi folytatásban. Amikor a ház elkészült, a család, ahogyan az az építke­zés során lenni szokott, szin­te teljesen kifogyott a pén­zéből. Zsiros János azonban most is hű maradt önmagá­hoz. Központi fűtés kell — gondolta. Azt is tudta, per­sze az elképzelésből csak úgy lehet valóság, ha amit csak tud, maga csinál. Vett egy csomó vaslemezt és mindenféle mást, amire, úgy vélte, szüksége lesz. Majd hozzálátott a kazán építéséhez. A munka jól ha­ladt, elég gyorsan készen lett vele, akkor még nem sokat bajlódott, úgy képzelte, ka­zánt mindenki tud készíteni. 1975 telén vizsgázott a be­rendezés. Az első tapasztala­tok azonban gyorsan lehű­tötték. „Sok szén fogyott el. Nem vált be a kazán, elégedetlen voltam, de már akkor elha­tároztam, csak tavaszodjon ki, újat építek majd .. Minden kezdődött elölről, de most már a részletekre is ügyelt. Milyen is legyen te­hát az új kazán? „Ügy láttam helyesnek, ha a tapasztalatokat felhaszná­lom. Mindent mérlegre tet­tem. és lassan körvonalazód­tak az elképzelések.” A pillanatnyi kudarcok után se gondolta, hogy fel kellene adni. Éppen ellenke­zőleg, a rossz irányú próbál­kozások még elszántabbá tet­ték. 1977-ben lett készen a munkával. Ekkorra már úgy előre haladt a széntüzelésű kazán tökéletesítésével, hogy másoknak is ajánlotta. Ké­szített is néhányat a környé­ken lakóknak, akik később elégedetten mondtak véle­ményt. „Először vegyes, olaj- és széntüzelésű kazán készítésé­re gondoltam. Erről azután az egyre drágább olaj miatt lemondtam. Az elkészült ka­zán egyébként is olyan elő­nyös tulajdonságokkal ren­delkezett, hogy ezt később sem bántam.” A tűztérbe annyi szenet lehet pakolni, hogy az. 12 óra hosszáig is elég. Zsiros János számításokat végzett. A 100 négyzetméteres lakás A széntüzelésű kazánok négy változata készült cl eddig. Az ötödik megvalósítása elé nem várt akadályok gördültek ... Fotó: Veress Erzsi fűtésére egy év alatt 50 má­zsa magyar szenet használt fel. Ezért tavaly hétezer fo­rintot fizetett. A sikeres otthoni tapaszta­latok alapján 1978-ban el­határozta szól az elkészült kazánról munkahelyi veze­tőjének, a Békés megyei Ve­gyesipari Vállalatnál. A vál­lalat vezetése, amely ekkor a nagy hatásfokú, könnyen ér­tékesíthető kazángyártás bő­vítését tűzte célul, érdeklő­déssel fogadta az ajánlatot. És mert többről volt szó, mint újításról, 1979-ben most már a vállalattal közösen, előbb a Danuvia Szabadalmi Irodához fordultak. A bo­nyolult és nehézkes ügyin­tézés miatt néhány hónap múlva a 29-es számú ügyvé­di munkaközösséget kérték fel a képviseletre. A szaba­dalmi eljárás felgyorsult, és Zsiros János kazánját végül találmányként fogadták el. „Előbb azonban meg 'kel­lett védenem a találmányt. A szabadalmi irodánál találtak egy osztrák berendezést, amely erősen hasonlított a Simplexre. A dokumentáci­ók átvizsgálása után bebi­zonyítottuk, az osztrák ka­zán egészen más rendszerű.” A vegyesipari vállalat nem csak a szabadalmaztatási el­járás és bemérés, mintegy 50 ezer forintos költségét vál­lalta. Szakemberei néhány apró módosításban is részt vettek. így külső szigetelő burkolattal látták el a ka­zánt. A bemérések végül is 78—82 százalékos hatásfok­ról adtak számot. Zsiros János vállalatával ez év júniusában kötötte meg a szerződést (kazánonként száz forintot fizetnek neki). Ekkorra már kiderült, a ka­zán könnyen piacra talál. A budapesti nemzetközi és a Szegedi Ipari Vásáron be­mutatott berendezés egyszer­re keresett termék lett. Ta­valy 450, az idén várhatóan 1500, jövőre pedig már 2500 Simplex széntüzelésű kazánt gyártanak. A kereslet ennél kétszer-háromszor nagyobb. A termelés bővítésének egyelőre objektív akadályai vannak. Békéscsabán nincs igazán korszerű hegesztőbe­rendezés, a gyomai üzem be­rendezései pedig leterheltek. Ejzért kooperáció útján és vállalati munkaközösségek szervezésével akarnak a hely­zeten javítani. A Simplex kazánok négy változata készült el eddig. Az ötödik megvalósítása elé nem várt akadályok gördültek. Egy júniusi reggelen a mun­kába igyekvő Zsiros Jánost heves mellkasi fájdalmak lepték meg, torka elszorult, alig kapott levegőt. A vál­lalat kocsijával vitték kór­házba. Szívinfarktus — állapítot­ták meg az orvosok. Túlhaj­totta magát. Ez év január elsejétől kérésére felmentet­ték a lakatosműhely vezeté­se alól, és a tmk-csoport vezetője lett. Több ideje ma­radt a kísérletek folytatásá­hoz. De még ekkor is négy­kor kelt, s késő estig meg­állás nélkül dolgozott. Négy hetet töltött a kórházban. „Vissza szeretnék menni dolgozni. Igaz, az orvos azt mondta a lakatosmunkát semmiképpen sem ajánlja. De az ötödik típust, az ikre- síthető kazánt még meg kel­lene szerkeszteni . ..” Kepcnyes János Miről ír a Kistenyésztők Lapja? Bács- Kiskun megye állat­tartó kistermelőinek bemu­tatására szentelte októberi számát a Kistenyésztők Lap­ja. A háztáji integrációban jeleskedő nagyüzemek közül a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság sertés- és hízóbika-ki­helyezését, a Városföldi Ál­lami Gazdaság sertésbérhiz- lalási akcióját mutatja be. Az Univer ÁFÉSZ, az Alföld Szakszövetkezet, a kiskő­rösi ÁFÉSZ nyúl-, baromfi- és sertéstartóinak munkáját ismerteti. A kiskunfélegyhá­zi ÁFÉSZ elnöknője a ta­valy életbe lépett társada­lombiztosítási rendeletről ír­ja meg sok tanulságot tar­talmazó tapasztalatait. Bács- Kiskun megyében nagy ha­gyománya van a libanevelés­nek. Két nagy tapasztalatú kistermelő libatömési és -ne­velési módszerét ismerhetik meg az olvasók. Szerepel a lapban az ok­tóber közepén megjelenő Kistenyésztők Magazinjának a tartalomjegyzéke is.

Next

/
Thumbnails
Contents