Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
I 1982. október 1., péntek \ Lépni kell ezen a téren is Rehabilitáció — döccenökkel Betegség miatt csökkent a munkaképessége. A vállalat felajánlott egy másik munkakört, a dolgozó azonban inkább felmondott. A tanácshoz fordult rendszeres szociális járadékért. Megkapta. Vajon helyesen jártak el? Annál is inkább indokolt a kérdés feltevése, mert orvosi vélemény szerint a felajánlott munkakör betöltésére a dolgozó alkalmas lett volna. Nem ró-e indokolatlanul nagy terhet a népgazdaságra az ilyen gyakorlat? A szociális segélyek ugyanis jelentős summát tesznek ki. Természetesen, akad ellenpélda is, amikor a csökkent munkaképességű dolgozó egészségkárosodása ellenére is ragaszkodik munkaköréhez. Mit tesznek a vállalatok ? A megyei főügyészség 15 nagyvállalatnál vizsgálta meg a közelmúltban a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatására, rehabilitációjára vonatkozó jogszabály végrehajtását. A tapasztalatok kedvezőek. Megyénk vállalatai, üzemei törődnek dolgozóikkal. Nem zárkóznak el újraalkalmazásuktól. Arra törekednek, hogy a csökkent munkaképességű dolgozókat lehetőleg szakmájukban foglalkoztassák. Amennyiben ez nem lehetséges, több munkahelyet is fölajánlanak, ahol egészségi állapotuknak megfelelő munkakörben dolgozhatnak. Leginkább a nehezebb fizikai igénybevételt jelentő munkakörből könnyebb munkára — ülőmunkát biztosító munkakörben, portásnak, telefonközpont-kezelőnek — helyezik át. Az esetek többségében az új munkahelyet a dolgozók nem fogadják el, inkább, a szociális rehabilitációt választják. Ezért a kijelölt munkahelyek egy része nincs betöltve, illetve a csökkent munkaképességűek számára kijelölt munkahelyeken is teljes értékű munkaerőt foglalkoztatnak. Békéscsabán, a Barnevállnál 79 kijelölt munkahelyből 51 volt betöltve a múlt évben. Abban az esetben, ha a vállalat megfelelő munkát nem tud biztosítani, a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei kiközvetítik a dolgozót. 1981 - ben 247 megváltozott munka- képességű személy kérte a tanács segítségét. Tanácsi ki- közvetítéssel közülük 128-an helyezkedtek el. A vállalatok nem zárkóznak el a csökkent munkaképességűek alkalmazásától. A Gyulai Kötőipari Vállalat a múlt évben kiközvetítéssel két dolgozót vett fel. Betanító vagy átképző tanfolyamokat viszont nem szerveznek. Ennek az az oka, hogy maguk a dolgozók sem igénylik az átképzést, nem vállalják az új szakma tanulásával járó terheket, inkább választják a rehabilitáció során felkínált új munkakört. Emiatt nem érik el céljukat az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet által szervezett tanfolyamok. Jól dolgoznak a bizottságok A rehabilitációs bizottságok betöltik a szerepüket, hatékonyan működnek. Az elnöki feladatot többségüknél az üzemorvos, vagy a vállalati munkaügyi vezető látja el. Rendszeres tevékenységükkel elősegítik a dolgozók rehabilitációját. A Békéscsabai Konzervgyár bizottsága havonta tartja ülését. A múlt évben 45 dolgozó rehabilitációs ügyével foglalkozott. A Békéscsabai Barnevállnál működő bizottság szükség szerint tevékenykedik. A Csepel Autógyár szeghalmi gyára 10 esetben fejtett ki rehabilitációs tevékenységet. Az esetek többségében a dolgozó rehabilitálását az üzemorvos kezdeményezi. Hiszen ő ismeri legjobban a dolgozó egészségügyi problémáit. A rehabilitációs ügyek intézésének nyilvántartására is nagy gondot fordítanak. A határidőket is betartják. Előfordul azonban, hogy egy- egy ügy elintézése hosszabbra nyúlik. Ennek legtöbbször az az oka, hogy az érdemi állásfoglaláshoz orvosi szak- véleményre is szükség van, mely gyakran nem érkezik meg a törvény által előírt 8 napos határidőn belül. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a bizottságok önállóan végzik tevékenységüket. Javaslataikat a legtöbb esetben a vállalatok vezetői elfogadják, s már a bizottság ülésein megteszik a szükséges intézkedéseket. Példa az átképzésre Hogy a vállalatok mennyire törődnek a dolgozókkal, igazolja az a tény is, hogy csökkent munkaképesség miatt egy ízben sem szüntették meg megyénkben a munka- viszonyt. Az ellenkezője viszont elég gyakran előfordult. A főügyészség által vizsgált vállalatoknál hat csökkent munkaképességű dolgozó szüntette meg saját elhatározásából a munkaviszonyt. Ez annál is szembetűnőbb, mivel ezek a vállalatok a dolgozók rehabilitá- sára törekedtek. Több olyan munkakört ajánlottak fel, amely egészségi állapotuknak, megváltozott munkaképességüknek megfelelt volna. A vállalatok a munkaszerződés módosítására vonatkozó előírásokat minden esetben betartják. Rehabilitációs tevékenységük leginkább abban merül ki, hogy a dolgozót az egészségi állapotnak megfelelő munkakörben foglalkoztatják. A Békéscsabai Konzervgyárban megbetegedés miatt az egyik villany- szerelő a korábbi munkakörét nem tudta betölteni, s ezért műhelymunkára osztották be, de továbbra is a szakmájában maradt. Csak kivételesen fordul elő, hogy a dolgozó az átképzését kérje. A Békéscsabai -Barnevállnál az egyik villanyszerelő olyan sérülést szenvedett, hogy tovább nem folytathatta szakmáját. Szakmunkásképző intézetbe iratkozott be, hogy elsajátítsa a rádió- és televíziószerelő szakmát. Elhatározását a vállalat támogatta, s munkabér-kiegészítést folyósított részére. A Csepel Autógyár szeghalmi gyárában is lehetőséget biztosítanak az átképzésre. Erre az időre alapórabért kapnak a megváltozott munkaképességű dolgozók. Van tehát jó példa is megyénkben az átképzésre. Tanácsok is foglalkoznak a csökkent munkaképességű dolgozókkal. Tevékenységük általában munkaközvetítésben és a segélyek megállapításában merül ki. A rehabilitációt ellenőrző és segítő munkájuk eltérő színvonalú. Csorbát szenved a jogszabály Előfordul, hogy a munkaügyi osztályok a jogszabályban előírt kötelesség ellenére sem kísérlik meg a "vállalatok által beküldött jegyzék alapján a csökkent munkaképességű dolgozók kiközvetítését. A megyeszékhelyen több mint 600 csökkent munkaképességűek részére kijelölt hely nem volt betöltve a múlt évben. A rehabilitációs intézkédé- sek megoldásához a főügyészség vizsgálata megállapította, hogy a vállalatok egyike sem kért és nem is kapott tanácsi támogatást. Sőt nem is tudták, hogy ilyen támogatásra igényt tarthatnak. Csupán Békéscsabán a városi tanács nyújtott 300 ezer forint segítséget az egyik ipari szövetkezetnek a rehabilitációs tevékenység költségeinek térítésére. A szociális rehabilitáció az esetek túlnyomó részében a dolgozók kezdeményezésére történik. Nem egy esetben fordul elő, hogy a tanácsok átmeneti segélyt, vagy rendszeres szociális járadékot állapítanak meg akkor is, ha a dolgozó motídta fel a munkaviszonyát, holott erre a felmondásra nem volt oka, mert a vállalat rehabilitálni akarta. Így csorbát szenved a jogszabálynak az a követelménye, hogy átmeneti segélyt "és szociális járadékot csak nem rehabilitálható dolgozónak lehet megállapítani. Nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy a munkaviszonyt ki és milyen okból szüntette meg. Még a korábbi munkaviszony fennállását sem vizsgálják. * * * összegezve megállapítható, hogy a rehabilitáció jelenlegi gyakorlata nincs összhangban a vállalati érdekeltségi rendszerrel és a hatékony munkaerő-gazdálkodás követelményével. Ritkán kerül sor a megváltozott munkaképességű dolgozó teljes értékű rehabilitációjára, amelyben a megváltozott munkaképességének megfelelő szakmát elsajátítva ismét teljes értékű munkát végezhetne. így kerül aztán sor a különböző szociális segélyek kiutalására, holott a társadalmi és az egyéni érdek egyaránt a foglalkozási rehabilitáció lenne. Ezt pedig csak az átképzés megszervezésével, illetve a csökkent munkaképességűek számára megjelölt munkakörök betöltésével lehetne elérni. Vevő-e a vevő? Serédi János Építési tanácsok A békéscsabai tanács a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyek kialakításához 300 ezer forint támogatást nyújtott Fotó: Fazekas László Egészen egy pénteki napig úgy tudtam, hogy egy üzletben, boltban, kereskedelmi egységben — ahogy tetszik — vannak elárusítók, kereskedők, és vannak ugyebár vevők. Hát ez óriási tévedés. Ugyanis az elárusítók egyszemélyben vevők/is, legalábbis egyes helyeken. (Ez az abszolút önkiszolgálás.) Mindezt magam sem hinném, ha nem történik a következő eset azon a bizonyos napon, déli 12 óra tájban. Helyszín a békéscsabai Ifjúsági Áruház. Téblábolok az egyik gondola előtt, lehangoltan veszem tudomásul, hogy amit keresek, az hiányzik a polcról. Ám ebben a pillanatban megjelenik mellettem -egy elárusítónő, a kezében — ha hiszik, ha nem — éppen az az áru, amiért jöttem. Már tenné is a gondolára, ekkor érkezik, mint a villám, egyik fiatal kolléganője, s „ez nekem kell” megjegyzéssel kikapja társa kezéből a holmit, és sietve egy alacsony szekrénykefélébe dugja. A meglepetéstől alig bírom kinyögni, hogy nekem is éppen ilyenre lenne szükségem, és ugye, hátha akad még a raktárban, vagy valahol, szóval... A villámgyors fiatal elárusítónő — vagy vevő, illetve mindkettő egyszerre — egy „nincs”-el lezárja az ügyet, és elviharzik. Hirtelen mérgemben szóvá teszem a dolgot a közelben blokkokat író elárusítónőnek, mire megszólal mögöttem egy vevő: „De hát meg kell mondani a főnöknek! Hol van?” A blokkíró felnéz: „Én vagyok.” Mindössze ennyi a megjegyzése. S úgy tűnik, a véleménye is. Nekem nem. (tóth) Hazánkban a magánlakás-építésnek változatos módjai vannak. gyakorlatilag azonban a kiválasztott település adottságai határozzák meg az építési lehetőségeket. Például kisebb községben, még nem közművesített területen telepszerű, többszintes lakóházak építése nem lehetséges. Célszerű ezért az építkezés megkezdése előtt a munkahelyen. a területileg illetékes tanácsnál tájékozódni a vállalat, a település lakásépítési tervei felől — tanácsolják az Építésügyi Tájékoztatási Központ szakemberei. Az állampolgárók lakás-, telek-. üdülőtulajdonának kérdéseit kormányrendeletek, illetékes minisztériumok együttes rendeletéi határozzák meg. Egyebek közt megszabják, hogy egy személynek, illetőleg családnak csak egy lakótelke és egy üdülőtelke lehet. Egy személy. illetve egy család csak egy lakás- és egy üdülőtulajdonnal rendelkezhet. A meglevő építési telken lakást, üdülőt építeni csak akkor lehet, ha az építtető, illetőleg családja lakás- vagy üdülőtulajdonnal nem rendelkezik vagy kötelezi magát, hogy az építkezés befejezése után a meglevő lakástulajdonát elidegeníti. Építési telket vásárolni csak akkor lehet, ha az építtetőnek vagy családjának nincs építési telke vagy lakástulajdona, illetve a meglevő építési telkét eladja, a meglevő lakástulajdonát legkésőbb az építkezés befejezése után elidegeníti. Az állampolgárok által építhető lakás és üdülő nagyságát ugyancsak rendelet szabályozza. Irányadó, hogy csak olyan, hat lakószobásnál nem nagyobb családi ház építhető, amelynek alapterülete nem haladja meg a 140 négyzetmétert, családi háznak nem minősülő, többlakásos épületben pedig a 125 négyzet- métert. Csak olyan háromszobásnál nem nagyobb üdülő építhető, amelynek alapterülete családi üdülő esetén a 80, társas üdülőegység esetében pedig a 60 négyzetmétert nem haladja meg. Miről ír a Magyar Hét 30. száma? A Magyar Hét, az Országos Idegenforgalmi Hivatal öt nyelven megjelenő hetilapja új számában a szeptember 24-én nyílt Kodály- centenáriumi tárlatot és a Budapesti Nemzetközi Vásáron látott képzőművészeti kiállítás megtekintését ajánlja. A budapesti -művészeti hetek szeptember 25-én kezdődő műsorsorozatának eseményeire hívja fel az olvasó figyelmét a lap címoldala, kiemelve a komoly zenei programokat: a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Tátrai vonósnégyes, Kocsis Zoltán zongoraművész és Perényi Miklós hegedűművész koncertjét. A szeptember 26-án záruló őszi BNV ez évi nagydíját tizenkilenc árucikk kapta meg. A szakemberek döntéséről, valamint a vásáron látható magyar árukról tájékoztat a lap, s egyúttal meghívja az olvasót a kiállításra, amelyen 39 ország képviselteti magát termékeivel. A motorsport kedvelőihez szól a szeptember 26-án Budapesten — a Ferihegyi repülőtér leszállópályáján — tartott nemzetközi gyorsasági versenyről írt előzetes. A sportrovatban e héten Pán- csics Miklós,-az MLSZ főtitkára nyilatkozik a magyar labdarúgás helyzetéről. Akik csak néhány napot töltenek Magyarországon, de szívesen ellátogatnának valamely vidéki városunkba is, azoknak ajánljuk a Magyar Camping, Caravanning Club programját. Az MCCC kü- iönvonata október 3-án Debrecenbe, a Mihály-napi vásárra és városnézésre viszi az érdeklődőket. Hangulatos képriport csalogatja a hosszabb ideig hazánkban, a Balaton környékén pihenő vendégeket a tó déli partjára: Kőröshegyre, Szántódpusztára. s a sétához nemcsak útvonalat ad. hanem finom falatokat is ajánl a megéhezett utasnak, a Ménes csárda ételkínálatát. A heti programajánlatot Budapest gasztronómiai „térképe”, részletes budapesti és vidéki műsortájékoztató, sok hasznos információ — többek között az őszi időszámításról — egészíti ki. A Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Szovjetunió és Magyarország szakembereinek a részvételével Hajdúszoboszlón megtartott eszmecseréről, amelyen megemlékeztek a Barátság kő- olajvezeték létrehozásának 20. évfordulójáról is, az orosz nyelvű szám ad hírt. A varázslatok birodalmába, azaz egy kedves budapesti bűvészboltba lépünk be az olvasóval a lengyel nyelvű kiadás egyik cikkében. Beregi barangolásra hívja a csehszlovák olvasókat a Hét új száma, bemutatva a környék természeti szépségeit, ízelítőt adva történelméből, s ismertetve az útvonalat, az étkezési lehetőségeket is. Ugyancsak a csehszlovák kiadás tájékoztat a csehszlovák—magyar gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés 1985-ig terjedő programjáról. Fiatal romániai írók magyarországi látogatásáról számol be a román nyelvű szám. A riportban Stefan Damian, Daniela Crasnaru. Gabriel Chifu és Egyed Péter szavait olvashatják. A szerb-horvát nyelvű kiadás Barátság-krónikája ezúttal a jugoszláviai „Jovan Lazic” jugoszláviai folklóregyüttes vendégszerepléséről ad hírt. A Magyar Hét új száma színes, változatos program- ajánlattal, érdekességekkel, hasznos információkkal szolgál a hazánkba látogató vendégeknek. Ünnepi kiállítás Orosházán Szeptember 28-án zászlódíszben várta a szocialista brigádok tagjait, a piros nyakkendős úttörőket, s a honvédség tisztjeit, katonáit Orosházán az ÁFÉSZ udvara, ahol a fegyveres erők napja tiszteletére rendeztek ünnepséget. A meghívott vendégeket, 5 az ÁFÉSZ által patronált úttörőcsapatokat Klebik Pálné, a „Szövetkezetért” Szocialista Brigád vezetője üdvözölte. Mindenekelőtt az MHSZ városi-járási vezetőinek mondott köszönetét azért, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség sok irányú tevékenységét bemutató kiállítás a fegyveres erők napja tiszteletére, az ÁFÉSZ kultúrtermében megrendezésre kerülhetett. A kiállításon az MHSZ nyolc szakosztálya mutatta be azokat az eszközöket, melyek a fegyveres szolgálatra történő elő- és utóképzést segítik, valamint a régmúlt idők katonai relikviáit. Az orosházi határőrlaktanya parancsnoksága olyan képsort bocsátott a brigád rendelkezésére, amely 1848-tól a jelenig mutatja be a magyar honvédség történetét. A szocialista brigád vezetőjének üdvözlő szavai után Borsos Antal határőr őrnagy mondott beszédet, és fejezte ki köszönetét az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ „Szövetkezetért” Szocialista Brigád tagjainak, amiért a fegyveres erők napja alkalmából önálló ünnepség és kiállítás megrendezésére vállalkoztak. Kép. szöveg: B. I. A régmúlt idők fotói, emléktárgyai iránt nagy volt az érdeklődés \ 1
