Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
1982. október 3., vasárnap Takarékos gazdálkodás a Lenin Tsz-ben M ilyen is Elek? Amikor erről Kerekes Gábor nagyközségi párttitkárral, Szántó István tanácselnökkel és Szabó Borbála vb-titkárral beszélgettünk, hamar és gyorsan kiderült: csak úgy lehet itt élni, dolgozni, ha szeretik településüket. De ugyanígy vélekedik minden helybeli, bárki rákérdezhet. Talán ennek is tudható be, hogy a lakosság számának csökkenése hét esztendővel ezelőtt megállt, s hár most stagnál, de bizonnyal hamarosan a hatezer fölé is emelkedik. A nagyközség vezetői kérték, ne fessünk túl rózsás képet Elekről. Nem is áll szándékunkban. Ha azonban a lakosság több mint egynegyedét kitevő román, egyötödnyi német és egytizednyi szlovák nemzetiségű lakosság, no és a magyarok elmúlt évi munkáját, a község fejlődését felvázoljuk, kiderül, szégyenkezésre sincsen ok. A legbüszkébbek az OTP s házakra, lakásokra. Eddig 32 épült, kilencvenet most terveznek. Három körzeti és egy fogorvos vigyázza az elekiek, köztük az öt épületben magyarul és románul tanuló gyerekek. a szakmunkástanulók, a harminc apróságot elhelyező bölcsőde és a három óvoda kis lakóinak egészségét. Hamarosan a központi orvosi rendelő épületébe költözik az egészségház is. Szeretnének még egy fogorvost alkalmazni. . És az sem utolsó szempont, hogy a hetvenes évekig csak bontottak, azt követően szinte csak építkeztek Eleken. Az elmúlt két esztendőben 129 új ház épült, nyolcvanhat belvizes családi házat újjáépítettek, 73-at pedig felújítottak. Az otthonok jóval több mint felében fürdőszoba van, A megyében elsők között létesítettek törpe vízmüvet, majd vízműtársulást. Ma minden eleki portára be van vezetve a víz! No és az úthálózat. Négy kilométernyi épült 1980 óta. Nincs olyan utcája a községnek, amelynek legalább egyik oldalán ne lenne betonjárda. És az új utakhoz, járdákhoz — amelyek nem valósulhattak volna meg ilyen nagyarányú társadalmi összefogás nélkül — korszerű közvilágítás is járul. Nemcsak a falu vezetőinek, hanem mindenkinek egyik legnagyobb gondja, hogy naponta-hetente hatszáz elekinek kell buszra szállnia, hogy más településen — leginkább Gyulán a húskombinátban — lépjen munkába. Egy önálló termelő- egysége van a nagyközségnek, a közel ötezer hektáron gazdálkodó Lenin Termelőszövetkezet. A téglagyár, a szabó-, a fa-fém szövetkezet, a kosárfonó, a keverőüzem és a tavaly bővített sütőüzem is, mind egyegy környező város nagyüzemének aprócska telephelye. Kétszáz—kétszázötven férfinak és asszonynak ad csak munkát. Még több száz sorban lehetne sorolni az eredményeket, de a gondokat is. Tapasztalataink alapján le kell írnunk, mert ez is az őszinteséghez tartozik: jó itt élni, Eleken... Női ruhák exportra A Gyulai Szabók Ktsz eleki konfekciórészlegébén vagyunk. ahol Á varróüzembe lépve jó néhány árván maradt gépet lehet látni. Szilágyi Ferencné szalagvezető arról beszélt, hogy 10 vagy még ennél is több dolgozót tudnának foglalkoztatni jelenleg. — Mikor létesült ez az egység, és hányán dolgoznak itt? — Ügy tudom. 1968-ban hoztá)< létre, és két évig a vegyesipari ktsz-hez tartozott. Majd 1970-ben átvették a gyulaiak. Két műszakban most összesen 50-en tevékenykednek itt. Ez év januárjában vezettük be az ötnapos munkahetet. — Mennyi a havi átlagkereset? — A betanítási időszakban 1600 forint, egyébként 3500— 3000 forint között lehet keresni. — Hány ruha készül havonta? s — Ez attól függ, milyen a fazon, illetve mennyi időt vesz igénybe egy-egy blúz, vagy szoknya elkészítése. Általában 2500—3000 női ruhát varrunk meg egy-egy hónapban. — Merült már fel kifogás a minőségre? — A külföldi cégek képviselői termékeinkkel meg vannak elégedve. Az általuk hozott anyagot az ő kívánságuknak megfelelően igyekszünk minél precízebben elkészíteni. Nagy segítséget jelentenek azok az új gépek, amelyeket ősszel kapott részlegünk. Mintegy 30—10 vagon terményt szárítanak meg naponta az eleki tsz-ben A csaknem 5 ezer hektáron gazdálkodó Lenin Termelőszövetkezet 4 tsz egyesüléséből alakult meg 1960- ban. Borzsák Lajos elnök és Klemm, Józsefné párttitkár ottjártunkkor a termelés eredményeiről és a közeli feladatokról tájékoztattak bennünket. Ezután bemutatták a fontosabb létesítményeket. Mint mondották, a szövetkezet eddig csupán kétszer volt veszteséges. Várható, hogy az 1982. évi nyereség összege eléri a 10.6 millió forintot. A 980 tsz-tag közül 540-en vannak azok. akik ma is aktívan dolgoznak. Sajnos, kiegészítő tevékenységre ez ideig nem nyílt alkalom. A foglalkoztatással kapcsolatos gondok azonban nemsokára megoldódnak, ugyanis a Békéscsabai Konzervgyár ez év októberétől egy tésztacsomagoló részleget kíván üzemeltetni. Eleinte 20—25 asz- szony és lány vállalhat majd munkát, sőt létszámbővítésre is lehetőség lesz a későbbiekben. A gyulai ME- ZÖGÉP-vállalat pedig 25— 30 férfi részére teremt munkahelyét. Ezenkívül a tsz még az idén új szeszfőzdét nyit. A régit, amely a falu közepén állt. azért kellett megszüntetni, mert sok tekintetben már nem felelt meg az előírásoknak. A szövetkezet egyébként 1000—1300 hektáron gabonát és 1500 hektáron kukoricát termeszt. A fennmaradó területet vetőmagtermelés céljára használja, ami jó jövedelmet jelent. Tavaly 8.5 ezer hízót vett át az állatforgalmi a tsz-től. A közeljövőben befejeződnek az új férőhelyek kialakításának munkálatai, s ezáltal duplájára emelkedhet a sertésállomány is. Az úgynevezett technológiai selejt levágásáéi üzemi vágóhíd épül. Tejtermelésben szintén jók az eredmények: az átlag 4000 liter volt 1981-ben. A tsz a hímivar-szaporulatot a háztájiba kihelyezi, s a takarmányon kívül más segítséget is nyújt az állattartóknak. Csirkeneveléssel ugyancsak a háztáji gazdaságok foglalkoznak. A vágóbaromfi értékesítése a kereslet csökkenése miatt mostanában már nehézségekbe ütközik. Az eleki Légin Tsz 1973 óta tagja a bábolnai iparszerű kukoricatermelési rendszernek (IKR). Mivel az amortizációs alapot nem lehet növelni, a műszaki főágazatban a szakemberek egyrészt a kedvezőbb munkakörülmények kialakításával, másrészt az ésszerűbb és takarékosabb üzemeltetéssel, illetve gazdálkodással kiMunka nélküli” bizottság Szikes Pétert, a magyar iskola igazgatóhelyettesét éppen az egyik negyedik osztályban tartandó németórája előtt zavarjuk meg az óraközi szünetben. Ö látja el a tanácsi művelődési és ifjúsági bizottság elnökségét is. A bizottság nem csak tanácstagodból . áll. Sokan pedagógusok.' könnyebben, hatékonyabban és talán gyorsabban is megy a munka, amelynek elvégzésére hivatott ez a bizottság. Az első mindenképpen az ifjúságvédelem. Ebben Eleken nem ismernek megoldatlan kérdést. Mindig kihelyezett üléseket tartanak az iskolákban, a művelődési házban. a. könyvtárban. Összehozni a szellemi erőket a közös cél érdekében — valahogyan így fogalmazható meg a bizottság hivatása. Eleken közel kétszáz értelmiségi él és dolgozik. ebből húsz a termelőszövetkezetben. A tudományos ismeretterjesztés TIT-csoportjanak központja a hírneves müvelödé- f si házban van. De a feladatot ellátók jelentős hányada pedagógus. Vezetik, szervezik a TIT keretében működő baráti köröket. a művelődési ház szakköreinek. művészeti csoportjainak, klubjainak döntő hányadát. Vagy éppen tagok, tevékeny részesei a közművelődésnek. A bizottsági elnök szavaiból úgy tűnik, mintha munkanélküliségre kárhoztatott volna a testület. — Koránt sincs ez így! Például a tömegsport szervezése területén még messze vagyunk a teljestől, a tökéletestől. Lehetőségeink sokkalta nagyobbak. Ami a jelenlegi legfontosabb feladatunk. az a társadalmi és családi ünnepségek szervezésének, rendezésének szélesebb körű kiterjesztése. színvonalának emelése. Akciótervet készítettünk, 'amelyet eljuttattunk minden eleki intézményhez, termelőegységhez. S ha már a ..munkanélküliséget" említette: egy intézmény esetében valóban’ alig akad gondunk, megoldásra, tanácsadásra szoruló ügyünk. Ez a könyvtár. Csak az elmúlt tanévben 42 tanórának volt gazdája a helyi ..könyvbirodalom". S ez még csak a kezdet! Úgy érzem, tudun-k együtt dolgozni! Kulturált étkeztetés A/, eleki vendéglőben 300—350 adagot fűznek naponta .» vetőmagot a tisztítás és szárítás után fémzárolt zsákokban szállítják el a megrendelők vánják javítani a feltételeket. Tavaly több mint 600. az idén már csak 250 hektárt borított belvíz. Amint hallottuk, csakis a komplex meliorációs program valóra váltása oldaná meg a gondokat végérvényesen. hányzás, és szeszes italt sem szolgálunk fel. *— Honnan szerzik be a nyersanyagot? — A húst és a süteményt Gyuláról hozzuk, a többi nyersanyagot pedig a Békéscsabai Hűtőház szállítja. Az ellátásra nincs okunk panaszkodni. — Vannak-e zártkörű rendezvényeik? — Igen, havonta 4-5 alkalommal veszik igénybe éttermünket ilyen célra. Ez év júniusától új zenekarunk van, amely egyaránt játszik tánczenét, magyar nótákat és népdalokat. — Mennyi az egység havi forgalma? — Ételekből 45—50 ezer. italból mintegy 130 ezer forint. 11 GflMESZ-nél, óvodaavató előtt Lassan már le sem kell írni az öt betű jelölte intézmény kicsit kacifántos és • hosszú nevét — Művelődési és Egészségügyi Intézmények Gazdasági, Műszaki, Ellátó és Szolgáltató Szervezete —. mivel szinte minden településünkön van ipár, megtanuljuk. De az eleki sok mindenben más, több. Mindezekről Ternei László, a szervezet vezetője beszélt. — A környező településeken dolgozó kollégák közül sokan panaszkodnak, hogy hirtelen szakadt a nyakukba ez az egész. Mi — a tanács segítségével — megtarthattuk a folyamatosságot, az egymásra épültség jótékony elvét. Hetvenhétig minden iskolának külön gondnoksága volt, majd összevonták. 1979-ben lettünk az oktatási és egészségügyi intézmények gondnoksága. Január elsejétől pedig ezt a munkát a könyvtártól és a művelődési háztól is átvettük. Tehát mindig volt időnk, lehetőségünk a felkészülésre, az új beépítésére. így sikerült hát zökkenőmentesre, mert megtarthattuk a fokozatosságot. A három irodahelységet, valamint műhelyeket magába foglaló épület folyosóin függönyök, szőnyegek csomagjai. Az új óvoda, az elekiek legnagyobb büszkeségének, leendő felszerelési tárgyai. — Minden óvodába jelentkező gyereket fel tudtunk venni. De csak annak árán. hogy 120 százalékos volt a kihasználtság. De novembertől megszűnik a zsúfoltság, hetedikén avatjuk az új, háromcsoportos épületet. Legalább nyolcmilliót ér, de nem egészen háromból kihoztuk. Hogyan? Egyrészt a tanácsi költségvetési üzem és a mi szakembergárdánk építette, készítette. Nyolc, különböző szakmájú dolgozónk is van. A helybeliek társadalmi munkájáról ne is beszéljek, hiszen. köztudott, anélkül nem is lehetett volna. És ezt szeretnék kamatoztatni a meglehetősen rossz állagú egyik iskolaépület he-, Iyére tervezett új kivitelezésében is. Meglehetősen kis állami támogatással, önerőből három lépcsőben tizenkét tantermes iskolát, tornatermet építenek. Most az első fokozatban négyet. A tervek szerint az ötéves terv végére készen áll. — Évente 14-15 millióból gazdálkodunk, tartjuk fenn a hozzánk tartozó intézményeket. így, közös pénzből jobban, takarékosabban lehet gazdálkodni. S hamarabb megszüntetni a hibákat, elvégezni a karbantartásokat.-- BÉKÉS MEGYEI hebbzes Eleken A Beloiannisz u. 2. sz. alatt található a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat eleki étterme és büféje, ahol Futaki Pál üzletvezető-he- lvettes válaszol kérdéseinkre: — Hány adagot főznek naponta? — Körülbelül 390—350-et. bár a konyhánk 500 adagos. — Kik járnak ide ebédelni? — Általában a közületek és a vállalatok dolgozói, valamint az iskola tanulói étA Gyulai Szabók Ktsz eleki konfckciórészlege női ruhákat keznek itt. Az előfizetéses varr bérmunkában nyugati megrendelésre menü 13.60 forintba kerül. amiből a munkáltatók bizonyos összeget visszatérítenek. A nyugdíjasok többsége viszont ételhordóval hazaviszi az ebédet. Különben az étkezés ideje alatt tilos a doAz oldalt írták: dr. Bukovinszky István és Nemesi László. A fotókat készítette: Fazekas László.
