Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

NÉPÚJSÁG 1982, október 3., vasárnap Népművészeti alkotóházat avattak Békéscsabán Népművészeti kiállításo­kon, egy-egy különösen szép fafaragás, hímzés, kerámia vagy éppen fonott kosár lát­tán sokan gondolnak rá: ta­lán érdemes lenne nekem is megpróbálni. Nos, a megye- székhelyen október 2-án, tegnap, a Jcora esti órákban megnyílt népművészeti alko­tóházban kialakított műhe­lyekben a jövőben bárki pró­bára teheti ügyességét, te­hetségét. A Megyei Művelődési Köz­pont Békéscsabán, az erzsé- bethelyi városrészben, Bes­senyei utca 15. szám alatt alakította ki e népművészeti műhelyeket. Az alkotóház avató ünnepségén Futaki Im- réné, a Megyei Művelő­dési Központ igazgatója köszöntötte a megjelente­ket, majd Fekete Jánosné, a békéscsabai Városi Tanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Ezt köve­tően elismerő oklevelet nyúj­tott át azon szocialista bri­gádoknak és díszítőművé­szeti szakköröknek, melyek* tagjai részt vettek a műhe­lyek kialakításában, beren­dezésében, illetve a kiállítás előkészítésében. A most át­adott fafaragó- és szövőmű­helyben ugyanis népművé­szeti kiállítás fogadta a meg­nyitó vendégeit; a békéscsa­bai hímzőművészeti szakkö­rök gyűjteményes és saját készítésű anyagokkal, a Bé­kés megyei fafaragók pedig a miskolci országos kiállítá­son is bemutatott alkotások­kal szerepelnek itt. A műhelyedben a Megyei Művelődési Központ szerve­zésében október 18-án kez­dődik' a fafaragó szakkör, novemberben a szövőtanfo­lyam, és október 22-től lesz­nek foglalkozások is a fafa­ragóműhelyben. A kerámia­készítés fogásaival áprilistól ismerkedhetnek az érdeklő­dők. A következő napokban, október 3-án, 5-én és 10-én a műhelyekben bemutató foglalkozásokat is tartanak. (tóth) A fafaragóműhelyben Néhány szép terítő a hímzőművészek munkáiból Fotó: Kovács Erzsébet Hamarosan befejeződik a korszerűsítés Gyomaendrödön (Tudósítónktól) Jelentős idő telt el azóta, hogy Gyomaendrödön a Bé­kés megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervei alapján több mint másfél millió forintos költséggel kezdetét vette a Déryné Művelődési Ház kor­szerűsítése. Jelenleg a mun­kálatok már a befejezéshez közelednek. Jelzi ezt az is, hogy szep­tember 27-én már műsoros estet rendeztek Kovács Kati táncdalénekesnő közreműkö­désével az emeleti nagyte­remben, s a napokban Buga doktor is itt tartott előadást az egészséges életmódról. A szalagparkettával borított könyvtárhelyiségben is ott vannak már az olvasóaszta­lok, székek, fotelok és a fül- hallgatós zenei részleg is; minden felszerelésével, hanglemezeivel működésre kész. Mint Pap Károly, a könyvtár vezetője elmondot­ta, társadalmi munkában már eddig is sokat segítettek a Béke Vadásztársaság, a sza­bóipari szövetkezet és a Bé­ke Tsz dolgozói. Kívülről most az épület festését végzik a szakembe­rek. Októberben befejeződ­nek a munkálatok, novem­ber 7-én az újjávarázsolt Dé­ryné Művelődési Ház ünne­pélyes átadására is sor kerül. Kép, szöveg; Sztanyik Károly Öregek napja a Sárréti Tsz-ben (Tudósítónktól) A több éves hagyómányt ápolva az idén is megrendez­te a szeghalmi Sárréti Tsz az „öregek napját”. A közös gazdaság tagságának egy- harmada nyugdíjas, illetve járadékos, különösen indo­kolt tehát élő kapcsolatot tartani fenn a termelőszö­vetkezeti mozgalom megala­pítóival. A találkozón, amelyen több mint kétszáz idős tsz- tag vett részt, a termelőszö­vetkezet elnöke, Lázár La­jos tájékoztatta a nyugdíja­sokat a nagyüzem gazdálko­dásáról, várható eredményei­ről. A fiatalabb generáció és a vezetés nevében biztosítot­ta az időseket, hogy a rájuk hagyott örökséggel jól gaz­dálkodnak, amit a termelő- szövetkezet eredményei, dol­gozó tagságának élet- és munkakörülményei minden szónál ékesebben bizonyíta­nak. A nyugdíjastalálkozót meg­tisztelte jelenlétével Szobek András nyugalmazott mi­niszter, volt országgyűlési képviselő is, aki méltatta a termelőszövetkezeti mozga­lomban szerzett érdemeiket. A találkozón ízletes, „sár­réti" módra készült birka­paprikással vendégelték meg a résztvevőket, a jó hangu­latról pedig a tsz citerazene- kara gondoskodott. Zs. S. Teljesítik a vállalást Az Orosházi Üveggyár hú- zottsíküveg-gyártó üzemének Március 15. Szocialista Bri­gádja tavaly év végén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65., valamint a Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulója tisztele­tére 1982-ben vállalta: növe­li az A és a B minőségű ter­mékek arányát, a megrende­lés szerinti termékek meny- nyiségét, gondos munkával a gépek, berendezések javítás nélküli üzemóráját, és csök­kenti az energiafelhasználást. Arra is törekszik, hogy újí­tásokkal, ésszerűsítésekkel gazdaságosabbá tegye a ter­melést. Vállalta továbbá, hogy két kommunista mű­szakot tart. A vállalás alapján felhí­vással fordult az Üvegipari Művek többi 9 gyárának a szocialista brigádjaihoz, hogy tegyenek hasonló felajánlást. A felhíváshoz az Orosházi Üveggyár 130 brigádja közül 80. és más gyárakban is szá­mos brigád csatlakozott. A felhívást eljuttatták a szovjetunióbeli Liszicsanszk- ba, ahol 10 évvel ezelőtt az ottani két üveggyárban ta­nulták a mesterséget az oros­háziak. Azóta is baráti kap­csolatot tartanak a liszi- esanszkiakkal, akik közölték, hogy csatlakoztak a felhí­váshoz, amit egyébként a Moszkvai Rádió magyar adá­sa is közölt. A Március 15. Szocialista Brigád az eddigi értékelé­sek szerint vállalásának min­den pontját sikeresen teljesí­ti. Húsz településről ír a Szövetkezeti Élet Hrabovszki Mihály, a szentandrási Zalka Tsz el­nöke a szereplője annak a tárcának, amelyet kiemelt helyen közöl a Békés megyei Szövetkezeti Élet, bemutatva egy alkotómunkában és eredményekben gazdag élet­utak Színes, hangulatos a bucsai Üj Barázda Tsz ne­gyedszázados jubileumáról szóló riport is, akárcsak a Csaba szőnyeg karrierjéről, a csabai szőnyegszövők sikeres piaci harcáról tudósító írás. A lap októberi ''számának gazdag tartalmáról pedig mi sem adhat átfogóbb képet, mint az, ha felsoroljuk, hol fordultak meg szövetkezeti újságjának szerzői a mosta­ni számot előkészítve: Bé­kés, Kondoros, Nagykőrös, Debrecen, Végegyháza, Gá­doros, Doboz, Békéscsaba, Pusztaföldvár, Nagyszénás, Orosháza, Okány, Csárda- szállás, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Kétegyhá- za, Gyula, Szeghalom, Tót­komlós szerepel ez alkalom­mal a hírekben, híradások­ban, riportokban és publi­cisztikában. K. E. P. Október: Közlekedési akcióhónap A Békés megyei Rendőr-főka­pitányság — a többi megye rendőrhatóságaival összhangban — októberben fokozott közleke­dési ellenőrző akciósorozatot vé­gez, amely a megye egész terü­letére kiterjed. A közlekedők tehát gyakrab­ban fognak ebben a hónapban rendőrökből és társadalmi segí­tőkből álló akciócsoportokkal találkozni. A fokozott közúti el­lenőrzések elsődleges célja a közlekedési fegyelem szilárdítá­sa, a szabályosan közlekedők ér­dekében hatósági eszközökkel visszatartani a szabályt szegő­ket, a veszélyeztetőket; másod­lagos célja a gépjárművek eset­leges műszaki hiányosságainak és a gépjárművezetők és gép­jármüvek esetleges okmányhiá­nyosságainak felfedése. A hatósági intézkedésekkel párhuzamosan a Közlekedésbiz­tonsági Tanács is baleset­megelőzést célzó propaganda- akciósorozatot rendez október 15. december 15. között. Múzeumok ünnepe Ö útóber — a múzeumok és a műemlékek ünne­pe. Ilyenkor szinte kitárulkoznak a kiállítási intézmények, a műemlék objektumok — ese­ményeikkel, rendezvényeikkel kikövetelve a közvéle­mény fokozottabb figyelmét, érdeklődését. A múzeumi és műemléki hónap — amely egykor kam­pányként indult — napjainkra „beérett”, közművelő­dési tényező lett. A hajdani propagandadömpingből a múzeumok lényegét bemutató sorozattá érlelődött. A múzeumok alapvető feladatának, a kutatásnak, a megőrzésnek és a bemutatásnak ugyanis egyszerre van tudományos és közművelődési oldala. Ez utóbbi — a múzeumi anyagnak a nagyközönséghez való eljuttatása — a szocialista társadalom nevelésében egyre nagyobb súlyt kap. A 60-as, 70-es években a magyar múzeumok útkere­sésre kényszei ültek. Nem válság volt ez, sokkal inkább azon igyekezetből fakadt, hogy a múzeumok megfelel­jenek a szocialista társadalom igényeinek. S ahogy or­szágunk múzeumi hálózata nagykorúvá vált. egyre in­kább képes kielégíteni azt a társadalmi szükségletet, amely irányában megnyilvánul. A növekvő társadalmi szerep követeli meg a múzeumi munka tökéletesítését, korszerűsítését — személyi és intézményi feltételei szé­lesítését. Noha a múzeumi és műemléki hónap eredményessé­ge nem az új kiállítások számával, az új intézmények átadásával mérhető — mégis számos új kiállítóterem és tárlat reprezentálja az ünnepi alkalmat. Tatán, az újon­nan helyreállított Nepomucenus malomban képzőművé­szeti gyűjteményt helyznek el. Zsámbokon falumúzeum. Szakályon tájház nyílik, felújítva adják át a tiszavas- vári. az isaszegi múzeumokat. A zengővárkonyi tájhá­zat, azt a mosonmagyaróvári középkori barokk épületet, amely a Hansági Múzeum kiállítóhelye lesz, a feldebrői XI. századi templomot, egy győri copf lakóházat a mű­emlékvédelem adja át ezekben a napokban. A kiállítások mint a múzeumi munka leglátványosabb, a közönséghez legközvetlenebbül szóló részei, természe­tesen most is hangsúlyt kapnak. Már az országos mú­zeumi és műemléki hónap hivatalos ünnepségsorozata is olyan nagy jelentőségű tárlat megnyitásával kezdődik, mint a Tájak, városok, települések című természettudo­mányi és régészeti állandó bemutató, Szombathelyen, a Savaria Múzeumban. A Magyar Nemzeti Galéria fennál­lásának 25. évfordulójára kerül a közönség elé a trónte­remben a Középkori szárnyasoltárok című tárlat, az ugyancsak 25 éves Magyar Munkásmozgalmi Múzeum­ban a Papok, katonák, polgárok után című kiállítás, Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban a Szabolcs- Szatmár megye forradalmi, katonai hagyományai című bemutató és Karcagon a Kántor Sándor gyűjteményes kiállítás. Az időszaki kiállítások közül a hódmezővásárhelyi őszi tárlatot, a székesfehérvári művészet I. Lajos korá­ban, a Szépművészeti Múzeum Vasarely-kiállítását vagy a salgótarjáni I. országos rajzbiennálét illeti ki­emelt figyelem. Tudományos tanácskozásokban sem lesz hiány — em­lítsük meg a Magyarországi végvárak a XVI—XVII. szá­zadban címmel rendezett országos történészkonferenciát Egerben. Olyan események is színesítik a múzeumi hónap pa­lettáját, mint a nagykőrösi múzeum rendezte kiállítás és szavalóverseny Arany János halálának 100. évfordulója kapcsán. Vagy a Mátészalkán a Közlekedés, teherszállí­tás Kelet-Magyarországon címmel megrendezett népraj­zi tudományos ülésszak. A közönségkapcsolatok szélesítését, a múzeumok köz- művelődési munkáját olyan kezdeményezések jelzik, mint a Tájak—Korok—Múzeumok akció új formájának bevezetése, a Múzeumról múzeumra címmel meghirde­tett s egy esztendeig tartó művelődéstörténeti játék vagy a Magyar Nemzeti Múzeumnak a vakok számára tervezeti tárlatvezetése, előadássorozata. ámos helyi kezdeményezés, előadás, hangver­seny, gyermekfoglalkoztatás, filmvetítés, mű­emléki séta gazdagítja a múzeumi és műemléki hónap rendezvényét. S ha ilyenkor, amikor reflektor- fényben van a múzeum és a műemlékügy — sikerül újabb híveket, barátokat szerezni a közművelődés e fon­tos bázisának —, elérte célját a múzeumi hónap. Kádár Márta Több mint ötven éve javítja, gyűjti Bajcsy-Zsilinszky úti műhelyében az időmérőket Kövesd László órás. Az idős mes­ter kis műhelyében naponta több százan fordulnak meg, hogy gyönyörködjenek a házi múzeumban (MTl-íotó — Várkonyi Péter felvétele — KS) »

Next

/
Thumbnails
Contents