Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-29 / 254. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 29., péntek Kukoricatárolás ’82 A nedves módszer hívei Gyomaendrőd felé tartunk, az Alkotmány Tsz-be. Laczó Pál, a Békés megyei Tsz-szövetség munkatársa elégedetlen: — Sok üzenv idegenkedik a nedves kukoricatárolási módszertől. Hogy nagy a tárolási veszteség, a betárolt termény 30—35 százaléka tönkremegy. A megyében alig egy-két üzem tárolja így a kukoricát, pedig, ha jól csinálják, elmarad a veszteség, és a szárítás költségeinek megtakarításával nő az üzemek nyeresége. Az igazság az. hogy elsősorban azok az üzérnek követik a már említett módszert, ahol minden kis megtakarítás számít, élére kell állítani a forintokat; Ezek egyike a gyomaendrődi Alkotmány Tsz, ahol máris jelentős eredményeket hozott a nedves tárolási eljárás. * * * Lancsa János, az Alkotmány Tsz elnöke az előzményekkel kezdi: — Valóban nem vagyunk egy gazdag tsz, ezért is pályáztuk meg az energiaracionalizálási program keretében elnyerhető állami támogatást; Az Állami Fejlesztési Banktól kaptunk harminc százalék hozzájárulást a nedves tárolórendszer kiépítésére. Mivel a beruházást a sertéstelepen kívántuk létrehozni, arra is kaptunk támogatást. Summázva: az ötmillió 200 ezer forintos beruházási költség 58 százalékát az állam, fennmaradó hányadát mi fedeztük. A Békés megyei AGRO- BER munkatársai megtervezték az egész épületrendszert, apielynek fő egysége egy NSZK gyártmányú, Neuro típusú silótorony. Befogadóképessége háromezer tonna. A létesítményt tavaly állították üzembe, az első szezonban a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz eljárása szerint töltötték fel, szemes kukoricával. Mivel ez a kukorica nedvesen' került a silötoronyba, már az első évben hatszázezer forint szárítási — azaz: olaj — költséget takarítottak meg vele. Pedig a november végi üzembe helyezés miatt nem is használták ki teljesen a silót, csak kétszer ürítettek belőle takarmányt. * * * A megtakarítás persze nem minden. Fontos, hogy a nedvesen etetett kukorica hizlalja a jószágot, ne bete- gítse meg, és ne rontsa a gazdaságossági mutatókat. — Pontos méréseket nem készítettünk a nedves etetésről — folytatja a tsz-el- nök —, az azonban biztos, hogy az állatok jóízűen ették a nedves, szemesen betárolt kukoricát. A sertések — 4 és fél ezret hizlalunk évente — takarmányuk 40—50 százalékát ilyen formában kapták, de ette a hatvanezres libaállományunk és a 430 tehén és szaporulata is. Szembetűnő, hogy felére csökkent a sertéseknél a vágóhídi tüdö- kobzások száma. A nedves takarmány miatt ugyanis sokkal ritkábbá vált a korábban gyakori szilikózis. Az idén már nemcsak szemesen, hanem az úgynevezett CCM-módszer szerint is tárolnak be kukoricát, a két falközi silóba és a Neuro-toronyba. Érdemes itt egy kis kitérőt tartani, hátha akad, aki nem ismeri az eljárást. A CCM amerikai eredetű, lényege, hogy a kukoricát és a csövet összezúzva juttatják a három tárolóba. Először a Neuron-toronyból termelik ki az épen, erjedés nélkül maradt takarmányt. Ha az kiürült, a falközi silók tartalmával töltik fel ismét a tornyot. Onnan, arcnak felső részéből ürítik a kukoricát s viszik a keverőbe. Ez a dolog egyik árnyoldala, amelyről Lancsa János sem hallgatott: — A toronyból gyakorlatilag veszteség nélkül vehető ki a takarmány. De csak annyi, amit azonnal felhasználunk. Mert, ha nem, megerjed. megromlik. Éppen ezért, nagy figyelmet és munkafegyelmet kíván a kitermelés. Nálunk ráadásul elég furcsa a mostani helyzet. A sertéstelepen kiveszszük a toronyból a nedves I kukoricát, elszállítjuk a sa- I ját keverőnkbe, ahol a I GMV által megadott recep- I túra szerint adalékokkal ke- J verjük. Azután "a kész tá- I pót visszahozzuk a sertéste- I lepre. Sokat utazik a takar- I mány, és ezt minél előbb I meg kell szüntetnünk, a I minőség és a takarékosság 1 érdekében. Szükség van te- I hát pótlólagos beruházások- I ra. Nem gondolunk nagy I befektetésekre, de vennünk I kell néhány anyagmozgató j gépet, és fel kell állítanunk I .helyben egy kis keverőbe- I rendezést. Majd apránként [ megoldjuk ezt is. A lényeg. I hogy a technológiai sor tel- j jessé váljon, mert így még I kisebbek lesznek a vesztesé- I gek a takarmányfelhaszná- I lásban. Ráadásul, sok dől- I gozót foglalkoztat ez a te- [ vékenység, a gépek helyette- I sítik majd az ő munkájukat I is. * * * A gyomaendrődi Alkot- I mány Termelőszövetkezetben I már valamennyi állat a I nedves eljárással tárolt ki^- I koricát fogyasztja. Az idén I kezdődő etetési szézontól a I jövő év végéig egymillió fo- I rintos szárításiköltség-meg- I takarítást várnak a szövet- I kezet szakvezetői. Szép pénz I ez egy nem éppen kedvező | adottságú üzemben, külö- I nősen, ha megtakarításként | jelentkezik. De nem lehet I tudni, milyen az egész üzem- I re gyakorolt hatása, hogy a I csöves betakarítás, a zúzás I mennyire veszi igénybe a .1 kombájnokat, hogy hogyan j alakulnak a hízékonyságot, j a takarmány-felhasználást I kifejező mutatók. Az eddig I eltelt időszak még nem szol- I gált mindenre kiterjedő ta- I pasztalatokkal. — Kinek, milyen üzemnek j tudnák javasolni a mód- I szert? — Elsősorban a tőkeerős j üzemeknek, ahol minden j gépsor adott, és teljessé te- j hető az etetési technológia. | De az tény, hogy nálunk is i bevált, elégedettek vagyunk I vele — fejezte be a beszél- | getést a tsz-elnök. M. Szabó Zsuzsa ........... I A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete veszprémi félüzemi laboratóriumának munkatársai sok éves kutatás eredményeként olyan granulátumkészítö berendezést fejlesztettek ki, melyet az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban alkalmazhatnak. A berendezés a porszerű anyagokat (kakaó, tej, műtrágya stb.) szemcsézett formára alakítja át (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Bővülő nemzetközi építőgép-gyártási együttműködés Az Építőgépgyártó Vállalat I új feladatkörre kapott meg- | bízást öt európai szocialista | ország — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia — legnagyobb építőgépgyár- I tó vállalatainak nemzetközi I együttműködési szervezetétől, I az Ozmostól. Az 1985-ig ki- ! dolgozott munkaterv szerint I a magyar vállalat, az ÉP- | GÉP hangolja össze és szer- I vezi a toronydaru gyártási I együttműködést és az emelő- I gépek hidraulikai elemeinek I korszérű felújítását célzó I fejlesztést, munkamegosztást. I A megbízást figyelemre méltó eredményeivel nyerte I el a vállalat. így a valamennyi toronydarutípushoz használható elektronikus túlterhelésgátló szerkezetét — I szolgálati szabadalmát — I már sikerrel próbálta ki az I NDK nagy építőgépgyártó kombinátja. Nagy az érdek- I lődés a toronydaruk másik fontos részegysége, a mechanikus szerkezetnél megbízhatóbban működő magyar j hidrodinamikus tengelykapcsoló iránt is. Ezek a tér- i mékek kedvező lehetőséget i kínálnak arra, hogy a partnerek fokozzák a toronydaruk gyártását. Az öt szocialista országban j ugyancsak közös gond az I emelőgépek javítása, ezért j rendezett be a magyar vál- j lalat új üzemet korszerű kül- 1 földi és hazai berendezések- j kei a hidraulikai elemek fel- I újítására. Az együttműködést j összehangoló új szerepköré- I ben á vállalat a közeljövő- j ben megrendezi Budapesten l a szocialista partnerek hid- • raulikus szakembereinek i nemzetközi tanácskozását. Három szakkiállítás Jelentőségük nemcsak szakmai A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont — érthetően — főleg az évente több mint másfél millió hazai és külföldi látogatót vonzó tavaszi és őszi BNV kapcsán él a köztudatban. Az már viszonylag szűkebb körben ismert, hogy e két nagyszabású vásár mellett itt már évek óta egy sor olyan nemzetközi szakkiállítást is rendez a Hungexpo, amelyek témájuknál, növekvő népgazdasági jelentőségüknél fogva mindinkább túllépnek a szűkén vett szakmai érdeklődési körön, hiszen olyan előremutató gondolatok, technológiák és gyártási módszerek hordozói, amelyek egyre ki- terjedtebben átfogják nemcsak az ipar és a műszaki tudományok nagy területeit, hanem fontos tényezői mindennapi életünknek is. Ilyen eseménysorozat zajlott lé a közelmúltban a korrózióvédelem, az anyagmozgatás és -csomagolás, valamint a fennállásának 100. évfordulójához érkezett hazai’ gumiipar témakörében. Tovább támad a korrózió Az idén ötödik alkalommal sorra került nemzetközi korrózióvédelmi kiállítást, a Hungarokorr ’82-t, amelynek 3400 négyzetméter területen száznál több hazai és külföldi kiállítója volt, s amelynék különös jelentőséget adott a hatalmas méretűvé vált korrózió elleni küzdelem, az ebben már elért nem csekély hazai eredmények; valamint a nemzetközi együttműködés szükségességének és ebben való növekvő közreműködésünknek a demonstrálása. Szembe kell néznünk — a világ többi fejlett országához hasonlóan — azzal a kihívással, hogy a korrózió, azaz a szerkezeti anyagqk tönkremenetele különféle környezeti hatásokra, egyre nagyobb méreteket ölt. Több tényező folytán, mint például a növekvő kemizálás. a bővülő gépjárműállomány, vagy az utak hó- és jégmentesítése, az úgynevezett korróziós veszélyeztetettség ma mintegy négyszer akkora, mint húsz évvel ezelőtt. Nem csoda, hogy — a nagy erőfeszítések ellenére — a népgazdaságot, a háztartásokat is beleértve, évente 16—17 milliárd forint korróziós kár éri, ami mintegy 3 százalékkal csökkenti nemzeti jövedelmünket. Ha ezt az ösz- szeget csupán az acélszerkezetekre vetítenénk — báf a károk szinte minden szerkezeti anyagra kiterjednek —, ez azt jelentené, hogy teljes acéltermelésünk egynegyedét az elrozsdásodott acélszerkezetek pótlására kellene fordítani. Ebben az áttekintésben na- gyonis kézenfekvő annak a számvetésnek, tájékozódásnak és kitekintésnek a fontossága, amit a Hungarokorr ’82 sokrétű, gazdag kiállítási anyaga jelentett nemcsak a különböző iparágak, hanem szinte mindannyiunk hétköznapi feladatai szempontjából. A korrózió elleni védelem ugyanis — amint ezt a szakkiállítás sokoldalúan példázta — nem szűkíthető Épftési tanácsadó A Tégla- és Cserépipari Tröszt vállalatainak 120 tégla- és cserépgyára között az utóbbi 15 év beruházásainak eredményeként ma már 40 olyan üzem termel, amely a legmodernebb gyártás- technológia segítségével korszerű. kiváló minőségű falazó- és tetőfedő anyagok előállítására alkalmas. A TCST vállalatai által eladott tégláknak több mint 60 százaléka üreges termék. Forgalomba kerül évenként 650 millió kisméretű B30-as kézi falazóblokk, 160 millió kettősmérele legfőbb gazdája, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság feladatkörévé. Ha csupán azt vesszük figyelembe, hogy egyfelől az elkövetkező években is elkerülhetetlenül tovább erősödik a „korróziós támadás”, másfelől fokozódik a külföldi megrendelők igénye a magyar exportcikkek korrózió- védelme és korszerű felületkezelése szempontjából, leszögezhetjük: a védekezésnek legalábbis lépést kell tartania a támadás erejével, ily módon is növelni kell exportunk versenyképességét. Bár sok helyütt, különösen a gépipar egyes területein még nagyon is sok a tennivaló, a kiállítás megnyugtatóan bizonyította, hogy a' központi irányítás, a korrózióvédelmi szakképzettséggel felvértezett műszakiak egyre bővülő gárdája, nemkülönben a már mintegy évi 32 milliárd forint értéket előállító korrózióvédelmi iparunk — egyre növekvő exporthányaddal — állja a kihívást és mindinkább felnő a feladatokhoz. E feladatokban pedig — amint ez most különös hangsúllyal jutott érvényre — mind fontosabbá válik a nemzetközi együttműködés, amelyben növekvő aktivitással veszünk részt. Ez tükröződött abban, hogy az Európai Korróziós Szövetség — az érdekelt hazai szervek közreműködésével — a kiállítással párhuzamosan, a vásárközpontban tartotta az Eurocorr ’82 konferenciát, amelyen 23 országból csaknem 600 szakember vett részt. Az itt elhangzott 83 külföldi és 68 magyar előadás olyan értékes tapasztalatcserét, szellemi muníciót jelentett, amely minden bizonnyal további eredményeket vált ki a hazai korrózió- védelem elméleti és gyakorlati problémáinak megoldásában. Lendületben az anyagmozgatás Az említett időszakban az előbbinél nem kisebb jelentőségű eseménysorozat zajlott le az ugyancsak a népgazdaság egészét érintő anyagmozgatási, -csomagolási témakörben, mégpedig: a Budatranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállítás, a Hungaropack 82 magyar csomagolási verseny és az országos anyag- mozgatási konferencia. Az ezúttal már nyolcadik alkalommal sorra került Budatranspack mind méreteiben, mind színvonalában túlszárnyalta az előzőket: 40 magyar és 32 külföldi kiállító bemutatója felsorakoztatta e fontos szakma szinte teljes hazai keresztmetszetét, éppúgy, mint az élenjáró nemzetközi konstrukciókat és megoldásokat. Hazai eredményeinkről szólva megállapítható, hogy a korábbi lemaradás az utóbbi években örvendetes fellendülésbe váltott át. 1970— 1980 között mind az anyag- mozgató gépek, mind pedig a csomagolószerek és gépek termelése és felhasználása ké: és félszeresére emelketü tégla. Az új nagy hőszigetelő képességű poroton 45 és 30- as típusú téglából mintegy 60 milliót gyártanak. A régebbi kisméretű téglatipusok helyett a magánépítkezők egyre “több 6. illetve 10 cm vastagságú válaszfaltéglát és szerelhető gipszkerámia válaszfalpallót vásárolhatnak. A magánépítkezöknek is érdeke, hogy a kisméretű téglákból olyan szerkezeteket készítsenek, amelyek megépítéséhez a korszerűbb üreges, nagyméretű termékek nem -alkalmasak. A térelhatároló falakat viszont sokkal gazdaságosabb korszerű falazóblokkokból felépíteni. Mivel ezeknek kisebb a súlyuk, jelendett, elérve ezzel ' az ipari termelés növekedési ütemét. A gyártó vállalatoknál — nem kis mértékben a nagy számban kötött licenc- és know-how szerződések - alapján — korszerűsödött a rendszerbe állítható berendezések termelése, különösen a raktári állványszerkezetek, a konvejorok, a görgőspályák és több csomagológép-típus előállításában. Ennek számottevő szerepe -van abban, hogy az anyag- mozgatással foglalkozók számát, amely 1973-ban még 1 —1,1 milliót tett ki, 1980 végére mintegy 3—400 ezer fővel sikerült ,' csökkenteni- Igaz ugyan' fl6g!y nemzetközi mércével mérve a „maradék” létszám még mindig magas — mintegy kétszerese például az ausztriainak. De éppen a továbblépés útját - módját elemezték a szakemberek, akik 30 előadás és szakmai viták során tekintettek át olyan fontos, közérdekű témaköröket, mint például az anyagmozgatás helyzete és szerepe a technológiai rekonstrukcióban, vagy az anyagmozgatás fejlesztésének gazdasági és társadalmi hatásai. II százéves magyar gumi Végezetül újszerű, hasznos kezdeményezésnek bizonyult a nagy világcégeket is felsorakoztató Elastomer ’82 szakkiállítás, amely a múlt. a jelen és a jövő szerencsés ötvözetének bizonyult. Száz évvel ezelőtt, 1882 őszi hónapjaiban jutott el az év- elején alapított Schottola-fé- le gumifeldolgozó üzem 50 fős munkáskollektívája, hogy termékeik folyamatosan megjelentek a hazai piacon. Ez a kezdetleges kisüzem lett — sok kiemelkedő állomáson át — a ma már világszerte ismert magyar gumiipar történelmi bázisa. Az évforduló kapcsán rendezett kiállítás szemléletesen tükrözte a rendkívül sokágú magyar gumiipar szinte végig töretlen dinamizmusát, amely — szerencsére — napjainkban is folytatódik. Jellemző erre, hogy az elmúlt 30 évben a gumiipari termelés növekedésé meghaladta a vegyipar egészét, és számottevően túlszárnyalta az ipari termelés átlagos növekedési ütemét. A maguk idejében népszerű Tauril, Cordatic és Emergé márkák helyébe — 1973 óta — a Taurus márka lépett, az emblémája jól ismert előredűlő bikáját ma már a termelés 35 százalékát kitevő, olyan, világszerte exportált cikkek hordozzák, mint a tömlő néküli acélradiál abroncsok, mezőgazdasági tex- tilradiál abroncsok, vagy az olajkitermelésnél alkalmazott nagy nyomású, nagy átmérőjű csövek — ez utóbbiak igen számottevő nemzetközi piaci részaránnyal, Nem is szólva a kempingcikkekről, műszaki és egyéb gumiárukról, amelyekben — s a kiállítás ezt is szemléltette — nem jelentéktelen a 100 közép- és kisüzem és a mintegy 500 kisipari gumigyártó és -javító műhely szerepe sem. Dr. Follinus János fősen csökken a szállítási költség : nagyobb a méretük — gyorsabb’ az építkezés, kevesebb a habarcsfelhasználás. Ugyancsak fontos, hogy az üreges szerkezetű típusok jobb hőszigetelést, energiamegtakarítást eredményeznek. A magánépítkezők a TÜZÉP- vállalatok közvetítésével vásárolhatják meg a téglát, cserepet, valamint a fagyálló matt és mázas típusú padlóburkolatokat; A téglaipari termékek árusításával a Budapesti TÜ- ZÉP Vállalat, valamint a kecskeméti. pécsi, győri, miskolci, nyíregyházi és szombathelyi TÜ- ZÉP-kirendeltségek foglalkoznak.
