Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október 29., péntek Szépen magyarul - szépen emberül Cinterem, hótt dög és társai Szóalkotásunknak egyik — még ha nem is gyakori — módja a népetimológia. Ál­talában idegen szavakat szoktunk „magyarítani" ak­képpen. hogy az eredeti szó­alakot értelmesítjük. Ha job­ban szemügyre vesszük a dol­got: torzítás történik. Pon­tosabban: az idegen, a nem (vagy kevésbé) ismert szóba értelmet viszünk, míg az al­kalomszerű torzítás épp az értelmet veszi el a szóból. Népetimológiával már elő­deink is éltek, a latin coeme- teriumból .temető' cintererh. a capitoliumból káptalan vált. Nemcsak a latinból át­vett szavakra volt jellemző a népetimológia. Például a török kenesu .higany’ kissé bizarrá alakult nyelvünkben: kéneső; a kárókatonának sincs köze a hadászathoz, mi­vel a török kara katna .feke­te madár’ szóból keletkezett. Sokszor humorról is árul­kodnak a népetimológiával létrejött szavak: a német Durchdefekt nyelvünkben a járművek gumijának kilyu- kadásakor keletkezett hangot utánozva durrdefektté vált; a népmesékben szereplő hopp­mester a Hofmeister .udvar­mester’ értei mesítése; az ar­gó ízű citerázik igének sem­mi köze sincs a hangszerhez, hanem a német zittern .fél' ige átvétele. A kintorna ösz- szetett szónak látszik, ám sem a kínnal, sem a torná­val nincs kapcsolata, hanem a latin q uinterna szóval, amelv először egy húros hangszer neve volt, majd a verklit jelentette. A francia eredetű, de hozzánk német közvetítéssel eljutott inge- nieur .mérnök'-ből, inzsellér vált. Napjainkban igen erős az angol nyelv hatása. Az eddigiekből világos, hogy a népetimológia, az értelmesí- tés itt sem maradhat el. Pél­dául a hot dog rövid idő alatt hótt döggé, a disc jockey diszzsokévá, a soft ware szaftvárrá módosult. A népetimológia útján lét­rejött szavak többé-kevésbé beilleszkedtek szókincsünk­be. A népetimológiának van egy ikertestvére, a tudákos etimológia, amely a tudomá.- nyósság látszatával (sokszor az igényével) lép fel. A nyelvújítás korában például a német Renntier .rénszar­vas' szót iramszarvasnak for­dították, mivel úgy gondol­ták, hogy a rennen .futni' igéből származik; valójában skandináv jövevényszó a né­metben. Dugonics András író ugyancsak buzgólkodott. A finn, illetve a lapp szót úgy magyarázta, hogy a ma­gyar finom, illetőleg a láp szavakkal függenek össze. A nemzeti romantika korában sok helynevet igyekeztek a magyarból megmagyarázni; Istókhalma (Stockholm), Kappanhágó (Koppenhága), Kardhágó (Karthágó); sze­mélynevek esetében: Ádám (ad 4- ám), Dareiosz (tarajos) és a legmulatságosabb: Kan- büzész (kan + biz + ez; hi­vatkozva arra, hogy a per­zsa uralkodónak sok felesé­ge volt). Azt mondanánk. hogy mindezek kuriózumok. Saj­nos- a tudákos etimológia jó pár helynevünket hivatalos­sá tette., A Hegykő helynév­ben nem hegy volt eredeti­leg, hanem a már elavult egy,szent’ szó (ennek emlé­két őrzi az egyház kifejezés). Vagy miért lett boldog Bol­dogkő? Onnan, hogy egykor Bódvakőnek, Boldókőnek mondták, így például Jász- fényszaru község sem a fény­ről, hanem a fövenyről kap­ta a nevét, a baranyai He- lesfa nem függ össze a he­lyes szóval, hanem a magyar Ehellős személynév (Akhille- us) név nyelvünkben kiala­kult ejtése. Mindezeket látva, óvakod­nunk kell a felületes magya­rázatoktól, hiszen nagyon sok szó (főként a tulajdonnevek^ csak igen alapos kutatások során fejthető meg. S azt nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy a tudomá­nyosság látszatával nevetsé­gessé váljunk. Mizser Lajos Liszt-dokumentumok kiállítása Liszt Ferenc és August Stradal neves osztrák zon­goraművész és zeneszerző barátságát, közös munkáját reprezentáló dokumentum­kiállítás nyílt meg csütörtö­kön a Csehszlovák Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­ban a rumburki városi mú­zeum gyűjteményéből. A csehországi Teplicében született August Stradal kedvenc növendéke. vala­mint társalkodója és kotta­másolója volt az idős Liszt Ferencnek. Nevét többek között a komponista zeneka­ri műveinek és klasszikus orgonakompozícióinak zon­goraátiratával tette ismert­té. Stradal aktívan részt vett a Liszt-összkiadás el­készítésében is. A kamarakiállítást három hétig tekinthetik meg a lá­togatók Budapesten, a kul­turális * központ Népköztár­saság úti székhazában. Szobrászmüterem a sza A villányi termelőszövetke­zet kőfejtője, amelyet a geo­lógiai feltárás miatt koráb­ban már védetté nyilvánítot­tak, évek óta fogad hazai és külföldi szobrászokat. A már­ványtömbökből kifaragott al­kotások egy később létreho­zandó szabadtéri park állan­dó kiállítási anyagához tar­toznak majd Fotó: Bukovinszky István Egy iskola keresi a múltját A mostani tanévben ünnepli alapításának 125. évfordulóját Pécs egyik legrégibb oktatási in­tézménye: a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola. A jubileum alkalmából a taná­rok és a .diákok felkutatják az intézmény múltját, s ehhez ké­rik a volt oktatók és tanulók segítségét. A jövő év tavaszán kiállítássorozaton mutatják be és jubileumi évkönyvben örökítik meg a patinás iskola történetét. Keresik tehát a régi tanárokat és diákokat, akiknek a vissza­emlékezéseit írásba akarják fog­lalni. s természetesen meghívják őket az évfordulóra. Keresnek továbbá olyan korabeli tárgya­kat. amelyeket kiállíthatnak: fényképeket. bizonyítványokat, tanszereket, egyenruhákat. Az iskolának otthont adó bel­városi barokk épület több mint kétszázéves. Eredetileg kolostor­nak készült és egy teológiai fő­iskola is működött itt. Később Szepessy Ignác püspök megvá­sárolta a várostól az épületet főiskola céljára. A kapu felett látható MDCCCXXXII. azaz 1832- es évszám emlékeztet arra. hogy másfél száz évvel ezelőtt kez­dődött meg az oktatás a jogi .és bölcsészeti lyceumban, valamint a tanítóképző intézetben. Az is­kola melletti utcácska ma is a Lyceum utca nevet viseli. A jelenlegi Széchenyi István Gimnázium őse az az 1857-ben alapított városi reáltanoda, amely a Mátyás király utcában — egy azóta lebontott épületben — kezdte meg az oktatást. A később állami főreáliskolává nyilvánított intézmény 1922-ben költözött a mostani épületbe, az akkori Király utcába. Néhány év múlva felvette a gróf Szé­chenyi István nevet. 1926. és 1946. között gyakorló gimnázi­umként működött, akkor beol­vadt a Nagy Lajos Gimnázium­ba. 1954-ben azután ismét ön­állóvá vált. A változatos történeti múlt fel­derítése és megörökítése nehéz feladat, ezért is kérik a segít­ségét mindazoknak a tanárok­nak és a diákoknak, akik az említett oktatási intézmények valamelyikéről szóbeli, írásos vagy tárgyi emléket őriznek, s amennyiben hajlandók közre­működni a jubileumi esemény- sorozaton, közöljék ezt az isko­lával a következő címen: Pécs. Kossuth Lajos utca 44. 7621. n gyerekszínész Galbicsek Karcsi, a békés­csabai 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 15 éves, másodikos textil- és ruházatipari gépszerelő ta­nulója. Látszólag ugyan­olyan diák, mint társai. Ő is tanul, gyakorlatra jár, és szeret motorozni. Van azon­ban egy dolog, ami megkü­lönbözteti a többiektől, erről így beszél: — A 9,es számú általános iskolába jártam, s ötödikes koromban több társammal együtt behívtak a ’Jókai Színházba, gyerekszereplőt kerestek. Itt szöveget kel­lett felolvasni, verset mon­dani, végül is ketten marad­tunk. Az első darab, amiben játszottam, a „Ne lőjjetek a fehér hattyúra” volt, mely­ben mindjárt a főszerepet alakítottam. Azóta rendsze­resen játszom a csabai szín­házban, már négy darabban szerepeltem, legutóbb az el­múlt évad legnagyobb sike­rét hozó „Vízkereszttől Szil­veszterig” című Darvas-mű­ben. —• Na és a filmezéssel hogy állsz? — kérdezem. — A Jókai Színháztól ajánlottak. Legelőször a tv szegedi körzeti stúdiójának Móra Ferenc műveiből ösz- szeállított programjában szerepeltem. Ez a műsor volt. ami hozzám a legköze­lebb állt. A moziban pedig az elmúlt hetekben bemu­tatott „Rohanj velem” című ifjúsági filmben láthattak egy gyerek epizódszerepben. Mindez nagy élményt jelen­tett számomra, hiszen töb­bek között Koncz Gáborral és Káldi Nórával játszhat­tam együtt. Most. a napok­ban ismét kaptam egy leve­let. amelyben Sík Ferenc érdemes művész hívott meg egy készülő tv-filmjének forgatására. — Ki a példaképed? — Sinkovits Imre. Az ő egyéniségét csak csodálni lehet, ahogy a színházban, a filmekben játszik. — Eldöntötted már, hogy mi szeretnél lenni? — Először is elvégzem a szakmunkásképzőt, azután pedig szertnék leérettségiz­ni. Kell, hogy biztos szak­ma legyen a kezemben. Hogy mi lesz azután? Ne­héz erre válaszolni, hiszen egyre inkább „kiöregszem” a gyerekszerepekböl. —. Mi a hobbid? — A legjobban motorozni szeretek, van egy segédmo­tor-kerékpárom, azt bütykö­löm, és sokat megyek vele a társaimmal együtt kirán­dulni. v. L. Sámánok nyara Szerzői est a Honfi-galériában Két szegedi költő — Kato­na Judit és Polner Zoltán — vendégszerepei november 1-én, este hat órai kezdet­tel Gyomán, a Honti-galériá- ban. A Sámánok nyara című irodalmi esten Katona Judit Farkasének című kötetét mutatja be az est közönsé­gének, valamint készülő kis­regényéből olvas fel részle­teket. Polner Zoltán a televízió­ban nemrég vetített A tek- nyőkaparó című film nép­rajzi gyűjtéséről beszél, majd a Csongrád megyében gyűjtött népi imádságok, hiedelmek és babonák val­lomásszövegeit ha’Igathatják meg magnószalagról az ér­deklődők. Számot ad Polner Zoltán költői munkásságáról is. Ördögűző című készülő új kötetéből olvas fel ver­seket. melyeket a hiedelem- világ gazdag tárházát fel­használva, saját babona­gyűjtése alapján írt. Ki mit tud a szövetkezetben (Tudósítónktól) A Mezőkovácsháza és Vi­déke ÁFÉSZLa KPVDSZ kul­turális napok keretében a kö­zelmúltban a KISZ-klub he­lyiségében „Ki mit tud” ve­télkedővel egybekötött ösz- szejövetelt szervezett a szö­vetkezetnél dolgozó szak­munkástanulók részére. A találkozó célja elsődlegesen a szövetkezetnél, de a külön­böző területeken dolgozó ta­nulók szakmai ismeretének bővítése volt. Ezenkívül le­hetőséget biztosítottak a gye­rekeknek, hogy kedvelt idő­töltésüket bemutató kiállí­tást rendezzenek. Az összejövetelt szakmai bemutatkozással kezdték a fiatalok. Volt, aki kézimun­kákat, rajzokat, festménye­ket, bélyeggyűjteményt ho­zott, volt, aki szavalattal bi­zonyította, hogy szereti a verseket, és volt, aki saját szakmáját mutatta be egy- egy elkészített termékkel. A bemutatkozást és az előadá­sokat a szövetkezet életével kapcsolatos szellemi totó kö­vette, ahol könyv- és tárgy- jutalmakat lehetett nyerni. A „Ki mit tud” és a kiállítás értékelését a tanulók maguk végezték, nyílt szavazással négy kategóriában adtak ki díjakat. Az összejövetel hasznos volt; a szövetkezetiek köz­vetlenebbül is megismerhet­ték tanulóik életét, érdeklő­dési körét, szakmán kívüli tevékenységét. S ez feltétlen szükséges a jobb munkahelyi légkör kialakításához. A kez­deményezést az ÁFÉSZ a jö­vőben is folytatni szeretné- Halasi Mária Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Talaj és növény randevú­ja. 8.37: Barokk operákból. 9.30: Száll az ének. 10.05: Az omnibusztól a metró­ig. 10.35: Ó. hogy ábrándjaid. Vic­tor Hugo versei. 10.40: Cigánydalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Schirmer: Fekete, arany. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Kóruspódium. 14.29: Révkalauz. 15.20: Beethoven: V. szimfónia. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Kadosa Pál: Hét dal Jó­zsef Attila verseire. 17.05: Szokolay Sándor népdal- feldolgozásaiból. 17.32: Véleményezés. 17.57: Régi filmdalok. 19.15: Bach: a-moll hegedűver­seny. 19.32: A Rádiószínház bemutató­ja. A szent család. 20.37: Operettkedvelőknek. 21.30: Választóvonal. 22.30: Üj Zenei Újság. 23.20: A Busch vonósnégyes ját­szik. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Joszif Kobzon énekel, a leningrádi Néva dixieland együttes játszik. 8.35: Puskás Sándor nótákat énekel. 9.01: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.45: A Reo Speedwagon együt­tes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelőkngk. 20.35: Iránytű. 21.35: Pophullám. 22.30: Igen is. nem is. 23.20: Porter és Herman zenés játékaiból. III. MtJSOR 9.00: Arcok, művek, korok. 9.30: Szimfonikus zene. 10.52: Hová mész. szép vonat? Fodor József versei. 11.05: A Landini Consort hang­versenye. 12.17: Anna Tomova-Sintow ope­rafelvételeiből. 13.07: A kamarazene kedvelői­nek. 14.12: Zenekari muzsika. 15.20: Az Állami Népi Együttes műsorából. 16.00: Pillangókisasszony. 17.00: Muzsikáról versben. pró­zában. Juhász Gyula. 17.30: Pierre Boulez Debussy- műveket vezényel. 18.10: Új Zenei Újság. 19.05: Sam Rivers ..Rivbea" ze­nekara játszik. 19.35: Kapcsoljuk a pesti Vigadó hangversenytermét. Kb. 21.30: Opera-müvészlemezek. Kb. 22.30: Újdonságainkból. Kb. 23.10: Kórusmuzsika. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Ritrmisrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Tánc — játék? Beszélge­tés Mozsonyi Albert ba­lettmesterrel és növendé­keivel. Szerkesztő ripor­ter: Cseh Éva. (ism.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Saragossa Band játszik. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történeleem. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. (Kö- zépisk. II. oszt.) (f.-f.) 8.40: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Továbbképzés Dedagógu- soknak. Osztályfőnöki óra. 6. oszt. (f.-f.) 9.50: Lottósorsolás. (f.-f.) 10.30: Deltácska. (f.-f.) 14.15: Iskolatévé. Fizikai kísér­letek. (ism.. f.-f.) 14.25: Deltácska. (ism... f.-f.) 14.45: Orosz nyelv, (ism., f.-f.) 14.55: Történelem, (ism., f.-f.) 15.20: Továbbképzés pedagógu­soknak. (ism., f.-f.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Magasfeszültség. 16.45: Szülők iskolája, (ism.) 17.15: Reklám, (f.-f.) 17.20: Öt perc meteorológia, (f.-f.) 17.25: Természetbarát. 17.45: Csali. 17.55: Keresztkérdés. 18.25: Tájak. városok. embe­rek . . . 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20*25: Szakonvi Károly: Dániel. 21.00: Unokáink sem fogják lát­ni. 21.30: Gilberto Passos műsora. 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Tarkovszkij-sorozat — Sztalker. II. MŰSOR 20.00:. Forradalomban született. Szovjet filmsorozat, (f.-f.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: öt perc meteorológia, (ism.. f.-f.) 21.30: Ritmikus sportgimnasztika Európa-bajnokság. Egyéni összetett verseny. BUKAREST 15.05: Az iskolák arcéle. 15.25: A volánnál. Autóvezetők­nek. 15.35: Magyar nyelvű adás. 17.25: Török könnyűzene. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Világmagazin. 20.45: Meghívás a stúdiónkba: Silvia Voinea szoprán- énekesnő. 21.00: Hétköznap. Csehszlovák film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.15: Videooldalak. 16.25: A glagolita írásbeliség. 16.55: Francia nyelv. 17.00: Tv-napló. 17.25: Látóhatár. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Lépések. 18.45: Néző. szerkesztő. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Jean Christophe. 21.00 : Jó estét! 21.50: Tv-napló. 22.05: Paletta. 23.35: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Az emberi test. 19.15: Tudta-e? 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Egy este Marko Ruzdjak- kal. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: A mi időnk. 21.45: Reklám. 21.50: A spirál. SZÍNHÁZ 1982. október 29-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Jókai-bérlet 1982. október 30-án. szombaton 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Somlay-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Ned Kelly. 6 és 8 órakor: Az éjsza­kai utazók. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Előt­tem az élet. 7 órakor: A kérdés. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: Bronco Billy. Békés­csabai Terv: Seriff és az idege­nek. Gyulai'Erkel: fél 6 órakor: Szeleburdi család, fél 8 órakor: A szelíd vadnyugat. Gyulai Pe^- tőfi: Kilenctől ötig. Orosházi Bé­ke: Egy magyar nábob és Kár- páthy Zoltán. Orosházi Parti­zán: Minden előadáson:' Csak semmi pánik . . . Szarvasi Tán­csics: 6 órakor: Ben Hur I. II. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents