Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-29 / 254. szám
1982. október 29., péntek NÉPÚJSÁG fl megyei TSH-val való kapcsolat sem véletlen „Expressz-diákok” a Balatonnál, Verőcemaroson... A szarvasi kemping volt a „főhadiszállása" a VII. természetbarát országos találkozónak. A rendezvény szolgáltatásait a Békés megyei Expressz-iroda biztosította Fotó: Fazekas László Egy szó mint száz. Békés megye sohasem tartozott a turisták paradicsomához. Persze azt nem tagadhatjuk, némi vonzereje azért akad. Vegyük csak a. gyulai Várfürdőt és annak környékét, vágy a nemrégiben megépült szarvasi kempinget. Éppen ezért a bevételi oldalon is elkönyvelhetünk valamit. s annál nagyobb jelentősége van az „idegenforgalmi kiáramlásnak". A vendéglátást, illetve az utaztatást megyénkben öt szerv intézi, közöttük az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Békés megyei kirendeltsége. Szervezőtől irodáig Noha nagy múltra nem tekinthet vissza a Békés megyei Expressz, mégis, forgal- jna évről évre dinamikusan növekszik. Tizenkét esztendővel ezelőtt még csupán egy szervezője akadt a diákok utaztatásának, míg négy évvel később önálló irodahelyiséghez jutottak a megye- székhelyen, s napjainkban már 9 dolgozójuk áll az érdeklődök rendelkezésére.-é- Három fő tevékenységünk van — vallja Szécsi Mária, a kirendeltség vezetője, — A legnagyobb minden évben, s így az idén is a kiutaztatás. Korábban főleg a belföldi és szocialista országok turistaprogramjai közül választhattak az érdeklődők, három esztendeje viszont a nyugati országokba kirándulók is jelentkezhetnek a megyei irodán. Például idén első ízben szerveztünk egy Ausztria—NSZK utat, ami iránt nagy volt az érdeklődés, s ha nem is ment zökkenőmentesen az első próbálkozásunk, sokat tanultunk abból, hogyan kell ezt csinálni a jövőben. Ma már valamennyi megyében működik kirendeltség, sőt egynémely helyen fiókiroda is. A Békés megyei Evoressz-eseknek nincs mit szégyenkezniük, hiszen a megyék sorában az első harmadban találhatók a forgalmukat tekintve. S ha összevetjük más hasonló feladatú intézményekkel, akkor is előkelő helyet foglalnak el. — Minden utazási irodának más a profilja — fűzi hozzá a kirendeltségvezető. — A mi fő feladatunk elsősorban a fiatalok és a diákok kedvezményesebb turisztikai lehetőségeinek a biztosítása. Persze, ez nem zárja ki. hogy á .felnőttek vagy nyugdíjasok ne jelentkezhetnének nálunk. De mint nevünkben is szerepel, elsősorban az ifjúságnak „kedvezünk5’, ami annyit jelent, hogy felnőttekkel azonos utat választva 10 százalék kedvezményt kapnak a fiatalok. Úttörőcsapatok üdültetése Az Expressznek az utaztatáson kívül más feladata is van. így többek között a kereskedelmi tevékenység, ami a különböző utazási jegyek, eladásából, pénz váltásából áll. Ugyancsak jelentős tevékenységük: a belföldi turisztika és a rendezvény. E két utóbbi sajátságos, s usvancsak a fiatalsághoz kötődik. így : például szerveznek számtalan diáküdültetést, országjáró túrát, s ami talán a Békés, megyeiek kiváltsága, szorosan kapcsolódnak a sportrendezvényekhez. — Körülbelül öt éve jött létre a kapcsolat a megyei művelődésügyi osztállyal, amelynek értelmében a Békés megyei úttörőcsapatokat üdültetjük. az ország különböző tájain. Természetesen az alföldieknek a hegyek és a Balaton nyújthat nagy élményt, így. zömében Verőcemaroson, Egerben, Miskolcon és a Balaton mellett, Kilián- telepen üdülhetnek a diákok. Idén csaknem 2 ezer fiatal jútott él e tájakra az Expresszen keresztül. Ennek fordítottja is igaz, elsősorban Gyulára és Békéscsabára jönnek azok a fiatalok, akik kevésbé ismerik az Alföld természeti szépségeit. E téren idén is például jóval nagyobb volt az igény, így csak 800 diákot tudtunk fogadni, pedig kétszer annyi is eljött volna. A megyei testnevelési és sporthivatallal való kapcsolat nem véletlen. A kirendeltség vezetője másodéves hallgatója a Testnevelési Főiskola sportszervezői szakának. így érthető, hogy mintegy három esztendeje mind szorosabb szálak fűzik a sport területéhez is. S hogy ez miből áll? athéni Európa-bajnokság — Az idén Békés megyében rendezték a VII. országos természetbarát találkozót, amelyre 1800-an érkeztek hazánk minden tájáról. Természetesen a TSH és a természetbarát szövetség volt a főrendező, de minden szolgáltatást, így a szállást, étkezést mi rendeztük. Hasonlóképpen tavaly a dolgozó fiatalok kempingtalálkozójának egyik gazdája voltunk, amelyet Pósteleken rendeztek. De olyan kuriózummal is szolgálhattunk: Athénban rendezték az idén az atlétikai Európa-bajnokságot. amelyre különutat szí , tünk a TSH-val ko. • . n. Nem kellett lasszóval fogni a jelentkezőket. Tavaly hasonlóképpen az újvidéki asztalitenisz EB-re is egy buszra való .érdeklődőt vittünk ki. De kivesszük részünket a megyei sportrendezvényekből is, hiszen az „itthon” rendezett versenyekhez is mi biztosítjuk a szállást, étkezést... Míg korábban csak az atlétákkal volt ilyen kapcsolatunk, ma már az úszók nagy rendezvényeinek szolgáltatót sát is nyújtjuk, s szeretn&üc: ezt a kapcsolatot tovább bővíteni. S ahogy közeleg az év vége, úgy fordul mind jobban a figyelem a jövő esztendei programok felé. Erről ma még csupán szűkszavú tájékoztatást tudott adni Szécsi Mária: — Ügy tűnik, jövőre hasonló mennyiségű utat szervezünk, mint 1982-ben, s ami talán ennél fontosabb, egyik utunk sem lesz drágább, mint eddig. A téli programok kialakultak, több sítábort, téli túrát szervezünk, s már lehet jelentkezni a szilveszteri programokra is. Jávor Péter Vésztőn a munkahelyi kollektívák, valamint a lakosok közös erőfeszítésének eredményeképpen tiszták és rendezettek az utcák és a közterületek Fotó: Bukovinszky István Országépítő fiatalok Szászi Júlia, az MTI mun- I katársa írja: I Gombnyomásra kigyulla- I dó lámpácskák egy nagymé- I retű, a Szovjetunió térképét I ábrázoló tablón: a folyama- I tosan égő fények a már át- I adott Komszomol-építkezése- I két, a fel-felvillanóak a még I folyamatban levőket jelzik. I Ifjúsági rendezvényeken, or- j szágos kiállításokon mindig nagy közönségsikere van az elektromos tablónak, és nemcsak azért, mert „jó játék”. Az idősebb nemzedék a Szov- j jetunióban is hajlamos „bez- I zeg a mi időnkben” alapon I megkérdőjelezni a mai ti- j zen—huszonévesek teherbí- 1 ró-képességét. Márpedig a j tabló egyértelmű választ ad j a néha kimondott, néha csak felnőtt agyakban megfogal- | mazódó kérdésre: mit is csinál a mai fiatalság? Nemcsak a számadatok meggyőzőek — mintegy 150 azoknak a nagyberuházásoknak a száma, amelyek fölött j a 40 millió tagot tömörítő l Komszomol a XI. ötéves j tervben védnökséget vállalt. Elgondolkodtató az is, hogy azok a lámpácskák nem éppen a Szovjetunió legsűrűb- I ben lakott részein gyullad- J nak ki. A munkát önként j vállaló fiúk-lányok — 1981- J ben több mint 100 ezren — olyan, többnyire szibériai --------------------------------------------1 918. október 29-én alakult meg az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség, amely 1926- ban vette fel mai (Össz- szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség) nevét. vagy távol-keleti területekre indulnak, ahoi .még nyoma sincs a megszökött kényelemnek, ahová az ország'mai munkaerőgondjai közepette a kiemelt bérezés sem ..vonzza; a jelentkezőket. Legendák keringnek a zord éghajlati viszonyokról, a. téli mínusz ötven fokról és a nyáriszű- nyoginvázióról. Hogy a Szovjetunió népgazdasága számára mit jelent a> - gazdag, nyersanyagleiőhelyek feltárása, közelükben egy-egy ipari központ és a közlekedés kiépítése és a jövendő, '.la-, kosság létfeltételeinek megteremtése, azt ma senkinek, nem kell magyarázni. A lenini Komszomol következetesen ragaszkodik ahhoz a hagyományhoz, hogy mindenkor bekapcsolódik a legidőszerűbb feladatok teljesítésébe. Az alapítás idején ez a szovjethatalom védelme volt, majd következett a védnökség az ország villamosítása felett. A gazdaság- építés programját a második világháború szakította meg: a kpmszomolisták ismét fegyvert fogtak; A mai nagyapák fiatalkori emléke a háború utáni, újjáépítés, s a mostani komszomolisták szülei indultak az ötvenes években a szűzfoldek meghódítására. A nyolcvanas évek gazdasági szempontjai jól tükröződnek az ifjúsági szövetség tevékenységében. Minden ötödik Komszomol-építkezés energetikai objektum —erő-- mű-építkezésre évente 20 ezer fiatal utazik. Méreteiben és jelentőségében kiemelkedik közülük a Pav- lodar-Ekibasztűz és a szibériai Kanszk-Acsinszk térségében épülő erőműóriás. A legtöbbet emlegetett Komszomol-váUalkozás kétségkívül a Bajkál—Amur vasútvonal, az évszázad építkezésének nevezett BAM. Egy-egy szárnyvonal, kiegészítő létesítmény, állomás átadása igazi ünnep, építők, tervezők, fiatalok és idősebbek közös öröme. Rangsorolni persze nehéz. Miért lenne kevésbé fontos a nyugat-szibériai Tyumeny- vidék 15 kiemelt építkezése — ez a terület adja a szovjet olajtermelés mintegy felét, innen várják a növekmény legnagyobb részét. Vagy az Atommas, amely az atomerőművek blokkjait szállítja, S a Rosztoyi Mezőgazdasági Gépgyár, amelynek termékei nélkülözhetetlenek az élelmiszerprogram megvalósításához. Közeli és távolabbi terv- készítésnél, az eredmények ünnepi összegezésénél — mint legutóbb, a Komszomol májusi. XIX. kongresszusán — nem is igen foglalkoznak rangsorolással. Ennél sokkal fontosabb • tennivalók vannak: az építkezések tempóját, a munkák minőségi színvonalát könnyebben és biztosabban lehetne tartani, ha a fiatalok letelepedésének körülményei javulnának. A szövetség vezetői ehhez kérnek segítséget a gazdasági és pártirányítástól. Sürgős feladatnak tekintik, hogy e távoli vidékeken megteremtsék az országos színvonalnak megfelelő életkörülményeket. Ha majd kényelmes la^ kás, szórakozási lehetőség, a letelepedés és családalapítás valamennyi feltétele fogadja a fiatalokat, lesznek közöttük, akik nem csak életük romantikus szakaszának tekintik a Komszomol-kikül- detést. Végleges letelepedésük a maguk alkotta iparvidékeken ma még nem túl gyakori — de ez a jövő. KSrnyezetvádtf diákok Napjainkban fontos szére- pe van környezetünk védelmének. Minderről hazánkban már törvény is született. A békéscsabai egészség- ügyi szakközépiskolában 1978 óta működik a környezetés természetvédelmi szakkör. A kis közösség eddigi tevékenységéről, a jövő feladatairól bészélgettünk Borsiné Sopronyi Erzsébettel, a szakkör tanár vezetőjével, Igrényi Zsuzsa IV. B osztályos tanulóval, a szakkör titkárával, s két lelkes taggal, a szintén IV. B-s Szakács Erzsébettel és Miskolczi Katalin I. B-s diákkal, aki' még csak néhány hete kapcsolódott be a ..közösség munkájába. A megalakulás körülményeiről Zsuzsa így beszél: — A Hazafias Népfront még 1978-ban megbízta az iskolát, hogy , alakítsanak környezet- és természetvédelmi szakkört nálunk. Akkor 12 lelkes • tággal jött létre a kis közösség, ma már több mint 20 tagunk van. — Legelőször úgy döntöttünk, a saját iskolánk környezetét hozzuk rendbe társadalmi munkában, mindez azóta is hagyománnyá vált — kapcsolódik be a beszélgetésbe Szakács Erzsébet— Nehéz -volt az indulás, nem nagyon- tudtuk. hogyan kezdjünk hozzá a feladatokhoz, de azután egyre inkább belejöttünk — mondja a tanárnő. majd így folytatja: Először a könyvtárakban' gyűjtöttünk anyagot, hogy : , megtudjuk, mi is az a ! környezetvédelem valójában. Azután felkerestük a. ; megyeszékhely több üzemét' s ott érdeklődtünk: mit tesznek a természet és környezet védelméért? Egyre több helyre jutottunk el kirándulásaink során. Jártunk a Bükkben, ahol megtekintettük a nemzeti parkot, s voltunk Szegeden és Szarvason. Ellátogattunk Póstelekre, és felkerestük az újkígyós! tájvédelmi körzetet is. Az évek alatt annyi anyag gyűjt ösz- sze, hogy összeállíthattunk egy másfél órás diasorozatot, s ezt levetítettük több iskolában, így az iskolacentrum más intézményeiben, Szarvason és Orosházán, a Táncsics Gimnáziumban. — Na és a faliújságunkról el ne feledkezzetek — mondja Miskolczi Kati, aki ugyan még csak elsős, de úgy látom, máris „tekintélyt” szerzett magának az idősebb társak körében. — Ä faliújságon mindig aktuális híreket, fotókat helyezünk él — folytatja Kati. —- Ügy tudom, a közelmúltban Tatára is eljutottatok egy országos találkozóra. — Igen — válaszolja nem kis büszkeséggel Zsuzsa. — A Magyar Ifjúság pályázatán elért eredményünk alapján kaptunk meghívást a háromnapos országos rendezvényre. Itt megismertük egymás munkáját, vetélkedőn vettünk részt, s bemutattuk a diasorozatunkat is. Nagyon jól éreztük magunkat a dunántúli városkában, ahol egyébként nagyon sok a látnivaló. Kár, hogy hamar elrohant az a három nap. — Milyen terveitek vannak a jövőt illetően? . -r- Az iskolában egyre inkább elismerik a munkánkat — mondja Borsiné —. a kirándulásaink költségeit is fedezik. Most az ősszel kerékpártúrát szervezünk Póstelekre, s tavasszal szeretnénk Debrecenbe utazni, ahol a Nagyerdőt és a Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kerjét látogatnánk meg. Békéscsabán a baromfifeldolgozó vállalatot, Sarkadon a cukorgyárat keressük fel, ahol igen sok, környezetünkre káros anyag keletkezik. Azt tervezzük továbbá, hogy megnézzük a megye régi kastélyait, épületeit. Érdekel bennünket, vajon mit lehetne tenni megmentésükért. Így Póstelekre, Szabadkígyósra és Gyulára tervezünk még programot az idei tanév során. Nagyon izgat bennünket a téglagyári bányagödrök sorsa is — fejezi be a szakkörvezető. Boross László, megyei környezet- és természetvédelmi titkár így vall a szakkör munkájáról: — Mi szeretnénk. ITh általánossá válna, s valamennyi iskolában létrehoznák a természet- és környezetvédelmi szakköröket. Jelenleg a megyében mintegy tíz oktatási intézményben működik hasonló természetvédelmi csoport, mint a csabai egészségügyi szakközépiskolában. Ügy tudom országosan is, a főhatóságoknál is megindult az ilyen irányú környezetvédelmi munkát segítő tevékenység. Mi egyébként a jövőben is támogatjuk az ilyen hasznos kezdeményezéseket, s 1983- ban természet- és környezet- védelmi ifjúsági tábort szervezünk a megyében. A békéscsabai egészség- ügyi szakközépiskola szakkörének diákjai sokat tesznek környezetünk megóvásáért. Eddigi tevékenységük elismerésre méltó. Példájukat jó volna követni a megye mind több iskolájában. (Vcrasztó)