Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-29 / 254. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 29., péntek Boldizsár Iván kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Boldizsár Iván írónak, publicistának, a Magyar Pen Klub elnökének, az Országos Béketanács elnökhelyettesének, főszerkesztőnek, állami díjasnak munkássága, valamint hazai és nemzetközi közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István miniszterelnök-helyettes és Köpe- czi Béla művelődési miniszter. Elvtársi találkozó Mezőhegyesen Mezőhegyesen októberben elvtársi találkozón vettek részt azok a kommunisták, akik az ellenforradalom idején a párt hívó szavára elsőként fogtak fegyvert a községben, a szocialista vívmányok védelmére. A negyedszázados évforduló alkalmából rendezett meleg, baráti találkozón heten vettek részt, felelevenítve az események részleteit. Kegyelettel emlékeztek azokra az elvtársakra, akik tagjai voltak a védelmi csoportnak, de az elmúlt évtizedekben elhunytak. Foaia Noastra-ankét Körösszakálon A Gyulán megjelenő román nyelvű lap szérkesztő- sége már több Békés megyei, román lakta községben tartott ankétot. Most első ízben lépnek ki a megyehatáron, és ma. pénteken Körösszakálon rendeznek Foaia Noastra-napot. A hagyományoknak megfelelően délelőtt az úttörők járnak házról házra előfizetőket gyűjteni, a délutáni órákban a helyi pártszékházban képzőművészeti kiállítás nyílik az úttörők, valamint a román nemzetiségi naiv festők alkotásaiból. Ezt követően a helyi és a körösszegapáti iskola úttörői román nyelvű kulturális műsorral kedveskednek az érdeklődőknek. Az esti órákban sajtóankét lesz, amelyen Kozma Mihály főszerkesztő-helyettes tájékoztatja a résztvevőket nemcsak a szerkesztőség munkatársainak tevékenységéről, hanem a lap előállítá- _sáról is. Az ankéton részt vesznek a két község párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői is. n külkereskedelem szervezetének korszerűsítése A Külkereskedelmi Minisztériumban tegnap sajtó- tájékoztatón számoltak be arról, hogy az idén 27 termelővállalat, szervezet kapta meg az engedélyt önálló külkereskedelmi tevékenység megkezdéséhez, vagy annak bővítéséhez. Mindez —hangsúlyozták — része a külkereskedelmi szervezet több éve tartó korszerűsítésének. Mint ismeretes, már 1980- ban és 1981-ben is bővült a külkereskedelmi jogosítványnyal rendelkező iparvállalatok száma, emellett megalakult az új, kötetlen profilú külkereskedelmi vállalat, a Generalimpex. A Hungagent, az Interag és az Intercoope- ration profilkötöttség nélküli jogosítványt kapott nem rubelelszámolású exportra. Az idén elsősorban a könnyűiparban nőtt a külkereskedelmi jogú vállalatok köre. A elkövetkezőkben már önállóan kereskedhet külföldön a FÉKON Ruházati Vállalat, a Pamutfonóipari Vállalat, a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat, és bővíthetik külpiaci tevékenységüket a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kereskedői is. Emellett néhány közös vállalat — a Hungaro- tex és 12 termelővállalat által megalakított HÓDEX, illetve az Interag és a Pest megyei Műanyagipari Vállalat részvételével létrehozott Qualiplast — kapott külkereskedelmi jogot. Több hazai gazdálkodóegység ezután önálló export-fővállalkozó lehet fejlődő országokban. 1982-ben több mint 300 esetben adott a minisztérium eseti export-, illetve importjogot egy-egy üzlet lebonyolításához. Fokozatosan bővül a párhuzamos export: illetve importjoggal rendelkezők köre is. Az idén az ilyen engedélyek száma meghaladta a 120-at. Kísérletképpen néhány termelőeszköz-kereskedelmi vállalat — a Bőr- és Cipőkellék Kereskedelmi Vállalat, a Temaforg Textilhasznosító Vállalat — különböző árucikkek párhuzamos, nem rubelelszámolású önálló importjára kapott engedélyt. Az említett intézkedésektől azt várják a szakemberek, hogy fokozatosan javul a külkereskedelmi munka hatékonysága, a vállalatok az eddiginél jobban alkalmazkodnak a külpiaci igényekhez. Illyés Gyula köszöntése A magyar tudományos, kulturális, művészeti élet, a könyvkiadás a napokban köszönti 80. születésnapja alkalmából Illyés Gyulát, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakját. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság november 2—3-án, kétnapos tudományos ülésszakot rendez az ELTE bölcsészettudományi karán Illyés Gyula életművéről. A XX. századi magyar irodalommal foglalkozó jeles irodalomtörténészek elemzik majd lírai, prózai és drámai alkotásainak sajátosságait, szerepét a magyar nyelvművelésben. A tudományos ülésszak zárónapján bemutatják a XX. századi magyar irodalomtörténeti tanszék Illyés- pályázatán díjat nyert hallgatók dolgozatait. A Magyar írók Szövetsége és a Fészek Művészklub is irodalmi esten köszönti a mestert október 29-én a Fészekben. Könyvkiadásunk is méltóképp üdvözli Illyés Gyulát. A napokban került a könyvesboltokba a Magyar remekírók sorozatban Illyés Gyula munkáinak háromkötetes válogatása a Szépirodalmi Könyvkiadó műhelyéből. Ez az első alkalom, hogy ebben a sorozatban adnak közre kötetet még élő alkotótól. A mintegy háromezer oldalas nagyszabású válogatás felöleli Illyés teljes pályáját, mintegy kereszt- metszetét adva életművének. Szintén a Szépirodalmi Kiadónál jelent meg — az alkalomhoz kapcsolódóan — három másik Illyés-kötet is. Az Illyés Gyula munkái összkiadás 15. köteteként készült el a Kháron ladikján című esszéregényeinek újabb kiadása; a Táviratok címmel az Üj Tükörben közölt legfrissebb, rövid írásait közük, harmadikként pedig a Sorsválasztók című drámáját adták közre. A tervek szerint még novemberben elhagyja a nyomdát Izsák József irodalomtörténésznek Illyés Gyuláról írt monográfiája. A Gondolat Kiadó Illyés Gyula élete képekben című kiadványával köszönti az alkotót. A kísérőszövegeket Illyés Gyuláné válogatta: ezek a sorok kísérik a több mint 200 fotót, amelyek a családot, a barátokat, az írótársakat, s magát Illyés Gyulát ábrázolják gyerekkorától napjainkig. A fotók egy részét Moldován Domokos készítette, más része az író házi albumából került a könyvbe. II kisiparosok megbecsült tagjai társadalmunknak Tegnap, csütörtökön Békéscsabán tartotta ülését a KIOSZ Békés megyei választmánya. A megjelenteket Szamos Tivadar, a KIOSZ megyei elnöke üdvözölte. Az elnökségben foglalt helyet többek között Fischer Pál, a KIOSZ országos szervezetének elnök- helyettese, Duna Pál, a megyei tanács ipari osztályának munkatársa és Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese. Krizsán János, a KIOSZ megyei titkára fűzött szóbeli t kiegészítést az írásos beszámolóhoz. Hangsúlyozta: társadalmunkban nőtt a kisiparosok munkájának megbecsülése, elismerése. Sajnos, még ma is tapasztalható jelenség, hogy egyes közületek nem tekintik azonos partnernek a kisiparosokat. Arról is beszélt, hogy javult a kisiparosok közéleti tevékenysége, az elmúlt évben megyénkben mintegy ’egymillió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. A hozzászólók elmondották, hogy nagy többségük kedvezően fogadta az év elején bevezetett új társadalombiztosítási rendeletet, amely — a munkából való kiesés esetén — kellő biztonságot nyújt a számukra. Többen arról szóltak, hogy nőtt a gebines tevékenységet folytatók száma a megyében, s helyes lenne a jövőben a kisipari és gebines munkát rendeletileg azonos feltételekhez kötni. Kedvező visszhangra talált a kisiparosok körében az év elején bevezetett minisztertanácsi határozat alapján elkészült új iparigazgatási jogszabály is. A megyei választmányi ülés bejelentésekkel zárult. V. L. Új klub a vendéglátónál (Tudósítónktól) A közelmúltban megnyílt Békéscsabán a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat Széchenyi ligeti pavilonjában a vállalat ' újjáalakított klubja. Az esztétikus, korszerűen berendezett klubhelyiség a jövőben a munkahelyi művelődés és a szórakoztató programok színtere lesz. A klubélet szervezői kapcsolatokat keresnek a megyeszékhely és a környék közművelődési intézményeivel, például a békési városi művelődési központtal, ahonnan elképzeléseik szerint képzőművészeti és szabadidős programokat kérnek. Jelenleg két héten keresztül a békési alkotó közösség vándortárlata tekinthető meg a klubban. (b. 1.) Segély — gyermekes családoknak Száznégyezer forint segélyt osztottak szét iskoláskorban levő gyerekeket nevelő családokban a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál ebben az évben. A pártszervezetek és a szak- szervezeti alapszervezetek javaslatára 227 gyerek után osztották el a rendelkezésre álló pénzt. Nem rendkívüli az ösz- szeg, gyerekenként 500 forint, de — különösen a nagy- családosoknak jól jött a segítség. Ahol például hat gyermeket kell nevelni, ellátni, bizony nagy támogatást jelentett a 2 ezer forint. Az ötgyerekesek 1900 forintot kaptak. Ez enyhítette a beiskolázás családi költségeit és a téli ruházkodást is könnyítette. v. t. Társadalmi összefogással építették újjá Szeghalmon, az Üjtelepcn levő volt vegyesboltot. Az ÁFÉSZ dolgozói, mintegy 40-en jelentős összegű társadalmi munkát teljesítettek. A takarítást a szövetkezet női dolgozói szintén társadalmi munkában vállalták. Képünkön az új, korszerűen felszerelt üzlet látható az átadás után Fotó: Oravszki Ferenc Mit és miért (nem) olvasnak faiun? a z őszi megyei könyvhetek a könyv ünnepe falun. Idei eseményeit is októberben rendezi a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa a politikai és társadalmi szervek, valamint a könyvszakmái vállalatok közreműködésével. De vajon mi következik az ünnepnapok után? Elmondhat- iuk-e, hogy falun ma már szokás az olvasás ? A minap kezembe került egy olvasásszociológiai tanulmány, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megbízásából Gereben Ferenc készített. A tanulmány címe: A falusi lakosok olvasási és könyvbeszerzési szokásai. 1971-ben 23 kis- és nagyközségben 1000 családnál, majd L978-ban 14 községben ismételten az egyszer már felkeresett családok mintegy egyötödénél kérdezősködtek az olvasás-kutatók, milyen a könyv- és sajtóolvasás gyakorisága, vannak-e családi könyvgyűjtemények, milyen a könyvkiadás és a könyvtári érdeklődés viszonya egy- egy család életében. A vizsgálat — mivel a megkérdezettek száma nem jelentős — természetesen csak mintavételként értelmezhető, de a tapasztaltak jellegzetesen tükrözik a magyar falu művelődési helyzetét. Figyelmet érdemlő tény, hogy a hetvenes évek elejéhez képest csökkent a könyvolvasók aránya és főleg a könyvolvasás gyakorisága. Abból adódik, hogy a könyvvel korábban is szorosabb kapcsolatot tartó rétegek egy része ma kevesebbet olvas, mint a múltban. Feltételezhetnénk, hogy manapság az ötnapos munkahét következtében bizonyára történtek változások. De kétlem, hogy a több szabad idő éppen az olvasásra szánt idő mértékét növelte volna. Azzal összefüggésben, hogy az elmúlt évtizedben javultak a jövedelmi viszonyok, a lakáskörülmények, nőtt a könyvvásárlások gyakorisága. A könyv tehát ma már egyre több falusi család házában helyet követel. Művelődési eszközzé válik-e? Gereben Ferenc határozottan állítja: a falu megszűnt a könyvvásárlás fehér foltja lenni. Kissé elhamarkodottnak érzem ezt az ítéletet. Ha azt tekintem, hogy éppen a faluból eljáró dolgozók magas száma miatt megnövekedtek a falun kívüli könyvvásárlási lehetőségek, akkor azt mondom, hogy bizonyára igaz. De vajon elmondhatjuk-e, hogy a falun élő lakosság olvasási kultúrája olyan szintet képvisel, hogy a könyvvásárlás mindennapi természetes igénnyé vált. Sajnos, nem így van, és ezt az olvasásszociológiai vizsgálat egy más helyen igazolja is: ......az i skolai végzettség emelkedésével töretlenül erősödik a könyvvel való kapcsolat is. Elgondolkodtató, hogy az általános iskolai végbizonyítvány — legalábbis falun — átlagosan mindössze a nagyon ritkán, vagy az időnkénti olvasói szint határ- mezsgyéjének elérésére jogosít”. És ha már olvasnak, mi kerül a kezükbe? 1971-ben Berkesi, Szilvási, Jókai, Passuth, Móricz; 1978-ban Szilvási, Moldova, Jókai, Dumas és Móricz a legkeresettebb szerzők. A hetvenes évek második felétől csökkent a régi klasszikus irodalom népszerűsége, és megnövekedett a jelen irodalmának olvasottsága, ám elsősorban a szórakoztató jellegű, illetve kevésbé értékes műveké, örvendetes, hogy az utóbbi esztendőkben növekedett az ismeretterjesztő irodalom népszerűsége. A házikönyvtárakban már helyet kapnak a Világirodalom remekei és a Jókai-sorozat mellett a Képes történelem vagy a Panoráma útikönyvek sorozat darabja is. Az elemzés eloszlatja azt a tévhitet is, hogy aki nem könyvvásárló, az majd felkeresi a könyvtárat. A könyvgyűjtés és a könyvtár- használat szorosan együttjáró jelenségek, sokkal inkább kiegészítik, mint helyettesítik egymást. (Sajnos, a 70- es években a könyvtárhoz fűződő kapcsolat némiképp gyengült.) Helytelen lenne, ha az olvasási szokásokat mindössze a könyvek iránti érdeklődés alapján értékelnénk. Gereben Ferenc is gondolt erre, amikor a sajtó iránti kíváncsiságot szintén megvizsgálta. Megállapította, hogy a napilapok iránti érdeklődés csökkent, ezzel szemben a képes hetilapok ■ népszerűsége nőtt. A sajtó a legeldugottabb településre is eljut, a könyv nem vagy csak ritkán. Végezetül még egy megjegyzés. A Magyar Televízió kétségtelenül legjelentősebb tömegtájékoztatási eszközünk. Műsorai egy ország számára nyújtanak alkalmankénti beszédtémát. A Gereben Ferenc által megkérdezettek mintegy fele a televízió különböző műsorai alapján tájékozódott arról, hogy mit érdemes elolvasnia, megvásárolnia. De valójában mennyire tájékoztat ma a televízió? A különféle reklámfilmek sokszor semmitmondók, vagy éppen falun nem kapható köteteket hirdetnek. A Stúdicr műsora érdekes, de kevéssé népszerű falun. Egyes tv-filmek, amelyek irodalmi alkotás alapján készülnek, időnként már az adással egy időben a könyvesboltokban is megvásárolhatók. Ügy gondolom, hogy a rádió „Üj könyvek”- rovatához hasonlóan a televízió is hetente legalább öt percben informálhatná nézőit arról, mit ajánlanak a könyvkiadók a legújabb termésből. Az őszi megyei könyvhetek bizonyára az idén is kellemes perceket nyújt a könyvbarátok számára. Mindössze annyit kívánok még, hogy a könyvszakma és a könyvtárügy illetékesei a könyvhetek után se feledkezzenek meg arról, hogy a könyv mindennap ünnepet teremthet falun. 0 művelődési lehetőségek ma még falun és városban, főleg az intézmények tekintetében, eltérőek. E különbség csökkentése érdekében mindennap kell tennünk valamit. Az életmód változásai ma már elképzelhetetlenek művelődési igények nélkül. Maróti István Emeletes karám Egyszerű, de elm'és módszert dolgozott ki a jószágok gazdaságosabb szállítására a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Az újítással az IFA tehergépkocsik rakfelületét kétszintesre építették át. így a kisebb testű jószágokból, juhból, sertésből mégegyszer annyit szállíthatnak, mint a hagyományos módon. A gépkocsi szállítóterének a felső szintje mozgatható: ha például szarvasmarhát szállítanak, felhajtható, sőt le- és feljárónak is használhatják. A Közlekedéstudományi Intézet minősítése alapján az új karámmal felszerelt kocsik a közúti forgalomban részt vehetnek. Az emeletes platók gyártására a Gyöngyösi Ipari Szövetkezet vállalkozott. Egy-egy új karám negyedmillió forintos költsége az előzetes számítások alapján nyolc—tíz hónap alatt megtérül.
