Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-28 / 253. szám
\ NÉPÚJSÁG 1982. október 28., csütörtök Szemle a budapesti közlekedési építkezéseken Szegeden felépült a megyei KÖJÁL új székháza, amelyben az eddig öt különböző telephelyen működő egészségügyi és járványügyi állomások kapnak helyet. Az épület berendezését megkezdték, és rövidesen átadják rendeltetésének (MTi-fotó — Tóth Béla felvétele — ksi Új kutatási eredmények sikeres vizsgája a mezőgazdaságban A mezőgazdasági kutatók és a termelők együttműködésének új vonása, hogy a tudományos műhelyekben megalapozott módszereket, eljárásokat, az ott kinemesített fajtákat a gazdaságok igen széles köre viszonylag gyorsan, nagy területen vagy éppen nagy mennyiségben hasznosítja. Megszűnőben van a korábbi tartózkodás az új eredmények bevezetésétől; miután beigazolódott, hogy egy-egy fajta többet tud, gazdaságosabb a réginél, vagy az eljárás energiamegtakarítást eredményez, nem kell különösebben „rábeszélni” a felhasználókat, a termelőket arra, hogy késedelem nélkül hasznosítsák. Szorosabb a kapcsolat az egyetemi kutatóműhelyek és az üzemek között. A tudósok és a gyakorlati szakemberek együttműködésének eredménye a Nádudvari Kukorica- és Ipari Növény Termesztési Rendszere — a KITE — talajművelési módszere, amelynek kidolgozásában a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a MÉM Műszaki Intézete vett részt. Az eljárás lényege: új gépsorokkal a hagyományos szántási módnál jobb minőségű talajmunkát végezhetnek, és a gépek energiaigényét is mérsékelhetik. A szántás mélységét ugyanis a növény tényleges igénye szerint határozzák meg, s miután a növény a tapasztalatok szerint megelégszik a kisebb energiát igénylő talajlazítással is, a nagy erőt igénylő mélyszántást gyakran elhagyhatják. A hagyományos ekézéshez képest 20 százalékos üzemanyag-megtakarítást érhetnek el, s a gépek menetideje is rövidebb. Eddig 34 KTTE- gazdaságban alkalmazták az új módszert. Az idén a jó eredmények ismeretében további 22 üzem csatlakozott, s mintegy 200 ezer hektáron készítik elő a talajt a gabonaféléknek az energiatakarékos módszerrel. Az energiaköltségek csökkentésére dolgozott ki új eljárást a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézete. A geotermikus energiát — a talaj természetes hőjét — hasznosítják. A Hydrosol nevű eljárásnál kettős falú fóliasátrat emelnek, s a két fal közé talajvizet permetezve állandósítják a sátor belsejében a hőmérsékletet. A talajvíz ugyanis a nagy hidegben is legalább 5-6 fokos, így megvédi a fagytól a hideget, jobban tűrő zöldség — elsősorban a karalábé, a saláta és a retek — palántákat. A hagyományos üvegházhoz képest a fólia alatt tizedére csökken az energia- igény, mivel csakis a víz- szivattyút kell járatni. A találmányt eddig csaknem száz gazdaság alkalmazza, a legtöbb helyen javult az ágazat jövedelmezősége. Az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében az elmúlt 5 évben nemesített növények közül 5 búzafajta és 14 kukoricahibrid állami minősítést nyert. Az elmúlt év őszi adatai szerint az új martonvásári búza- és kukoricafajtákat az országos vetésterület 35—40 százalékán termesztették. A hozamnövekedés a gazdaságokban 5 év alatt összesen 1,3 milliárd forint értékű többlettermelést eredményezett. A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet által kinemesített, illetve honosított kukoricák foglalják el a termőterület több mint háromnegyedét. A kutatók szoros kapcsolatban állnak a Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese és vezető munkatársaik szemlét tartottak szerdán a Budapest északi területein végzett közlekedésépítési beruházásokon, amelyek értéke több mint 10 milliárd forint. Megtekintették a Marx téren, a Flórián téren, az Árpád-hídon, a Róbert Károly körúton folyó építkezéseket, s a Kacsóh Pongrác úti új felüljárót. A szemle tapasztalatait a budapesti pártbizottságon értékelték. hét nagy növénytermesztési rendszerrel. Együttműködnek 13 olyan tsz-szel és állami gazdasággal is, amelyek vetőmagtermesztésre rendezkedtek be, ezeknek az üzemeknek csaknem 200 gazdaság dolgozik a „keze alá”; a szaporítóanyagot állítják elő nagy mennyiségben. Az új hibridek elterjedésétől, a terméshozamok emelkedésétől függően az intézet a vetőmag-forgalmazás bevételéből is részesedik, ami ösztönzi a kutatókat a legjobb fajták előállítására. A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet új szert — a nevirolt — dolgozott ki a hozamok növelésére. Az idén már 150 ezer hektáron vizsgázott sikerrel a nevirol. Alkalmazásával a napraforgótermesztési rendszerekben mintegy 10 százalékkal növekedett a hozam, ugyanakkor mérséklődött az egyik leggyakoribb betegség, a tányérrothadás kárértéke is. i Jó" eredméhyt értek el a nevirol felhasználásával a dinnyetermesztők. Karádon például az ellenőrző táblákhoz viszonyítva felével nagyobb termést hoztak a szerrel kezelt táblák. ígéretesek a szőlőben végzett kísérletek is. Az új termékből a Nehézvegyipari Kutató Intézet kísérleti üzemében évente közel 100 tonnát állítanak elő. Régészeti ankét Békéscsabán Szakcsoport alakult a gyomaendrodi Lenin Tsz-ben (Tudósítónktól) Október 26-án a termelő- szövetkezet központi irodájában tartotta alakuló tagértekezletét a gyomaendrodi Lenin Tsz vasipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportja. A szövetkezetben eddig is végeztek ipari jellegű szolgáltatást, de a szűkös bérkeret határt szabott e vállalkozási formáknak. A szakcsoport a tsz keretében működő, meghatározott önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező, önálló elszámolású szervezet, melyben a tagok munkaidőn túl, munkaszüneti napokon végeznek majd szolgáltatást. A működési szabályzatukban megjelölt tevékenységi kör széles skálájú. Az alapító nyolc tag többsége gépipari végzettséggel rendelkezik, így szolgáltatásuk nagy része is e területre szűkül. A szakcsoport gazdasági tevékenységét háromtagú intéző bizottság végzi, melynek elnöke Poló- nyi László, a termelőszövetkezet javítási ágazatvezetője A múzeumi és műemléki hónap keretében rendeztek tegnap, október 27-én délután ankétot „Békés megye régészeti topográfiája” címmel, melyen meghívott vendégek, dr. Torma István ' és dr. Jankovich Dénes, az MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatársai tartottak előadást. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató köszöntője és rövid bevezetője után elsőként dr. Torma István beszélt a Békés megyében végzett régészeti topográfiai munkák helyzetéről és a szeghalmi járás régészeti topográfiájának néhány tanulságáról. Bemutatta a közelmúltban megjelent „A szeghalmi járás régészeti topográfiája” című könyvet, melyben a szerzők a járás területén feltárt 1116 lelőhelyet térképezték fel, az újkő- kortól a török korig. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai 1961-ben hatáNEB-iilés Gyulán Tegnap, szerdán, Gyulán ülést tartott a gyulai járásivárosi Népi Ellenőrzési Bizottság, Zsótér Antal elnökletével. Elsőként Hájas Géza vizsgálatvezető számolt be a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakember-ellátottságának helyzetéről a járás rozták el Magyarország régészeti topográfiájának ösz- szegyűjtését, s ennek a munkának a része ez a most megjelent könyv. A következőkben dr. Jankovich Dénes tartott előadást elsősorban a szarvasi járásban végzett középkori településtörténeti kutatások eredményeiről. Diaképek segítségével mutatta be a feltárt Árpád-kori, illetve középkori ásatásokat. Elmondta, hogy a leletek alapján a tiszántúli Árpád-kori települések népsűrűség tekintetében, valamint kulturális és egyházi téren nem maradnak el az ország többi tájain feltárt településektől. A megyében található települések virágkora a XV. századra tehető, amikor kialakultak az egységes népsűrűségű települések. Végezetül az előadók válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. B. Á. területén. Ezt követően a vállalati készletgazdálkodás helyzetének utóvizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését tartotta Máté Sándor vizsgálatvezető. A két anyag megvitatása és elfogadása után Zsótér Antal, a NEB járási-városi elnökének bejelentésével ért véget a tanácskozás. B. O. Dzsesszhétvége Negyedik alkalommal >— most a KISZ által meghirdetett Zene- és Ifjúság akciósorozat részeként is — október 30-án, szombaton este rendezik meg a hagyományos békéscsabai dzsessz- hétvégét. Az érdekesnek ígérkező programban a közönség elé lép a Hulin együttes és Deseö Csaba, Lakatos Antal együttese és Krzesimir Debski (lengyel), valamint a Binder együttes és a prágai Jiri Stivin duója. Az érdeklődőket szombaton este 7 órára várják az ifjúsági és úttörőház nagytermébe. A koncert — amelyről a Magyar Rádió hangfelvételt készít — előreláthatólag éjfélig tart. Takács Győző kerámiái Csorváson A közelmúltban nyílt meg Csorváson, a művelődési ház kiállítótermében Takács Győző Békéscsabán élő keramikusművész tárlata. A kiállításon — melyet a nagyközségi tanács vb és a művelődési ház közösen rendezett — a művész alakos kerámiáit, díszes tányérjait és síkkerámiáit mutatja be. Kiemelkedő alkotás a Naphimnusz, mely az ember és a természet kapcsolatát tükrözi, magyarázza. Szépek Takács Győző alakos kerámiái is, ezek egy része groteszk humorral tekint a világra, más részük pedig filo- zofisztikus gondolatokat kelt. A kollekció legszebb darabjai a Parasztmadonna, az Antik múzsa, a Madárijesztő, a Mézeskalácsos és a Bohóc. A csorvási kiállítás november 16-án zárul. Élni és alapozni O napi gondok igen szorítják vállalatainkat. A gazdasági szabályozók év közben megváltoztak, csökkentve a jövedelemképződést, s így korlátozzák a vállalati alapok képződését is. Az év során már két alkalommal felemelték a kamatlábat, ösz- szesen három százalékkal, a hitelfeltételek is szigorúbbak lettek. Az operatív irányítás is erőteljesebbé vált, megnehezült az importbeszerzés, gyakoribb lett az előre nem tervezett szállítási igények teljesítésének kényszere, és így tovább. Egy vállalati vezető keserűen jegyezte meg: „Az egyik napról a másik napra élünk, éves terv, középtávú vállalati terv, hosszú lejáratú vállalati stratégia ma már csak legfeljebb a szakkönyvekben található, s nem a mindennapi tevékenységben. Miért nem látta ezt előre a gazdaságirányítás? Miért nem teremtették meg a folyamatos fejlődés feltételeit?” A népgazdasági terv ösz- szeállításának alapjait szolgáló információk, előrejelzések 1981-ben szinte egységesen a fejlett tőkés országok szerény gazdasági növekedését feltételezték, a válság kimerülését valószínűsítették. De a vállalatainkhoz intézett körkérdések alapján is ilyen információk álltak a gazdaságirányítás rendelkezésére. Erre épültek az 1982. évi gazdasági szabályozók. A külgazdasági feltételek olyan arányú romlására, mint amilyen ebben az évben bekövetkezett, még a legpesszimistább előrejelzések sem számítottak. A kialakult helyzetre való reagálásunk még mindig viszonylag lassú. Az év első két hónapjában már erőteljesen tapasztalt jelenségekre a szabályozó rendszerben csak az év közepén vontuk le a szükséges és a vállalatok számára gyakran igen fájó következtetéseket. Nem egy példa van viszont arra, hogy alacsony értékű importtal való „takarékosság” magasabb értékű export elvesztését eredményezi. Hiába, ez a kényszerű „kézi vezérlés” elkerülhetetlen hiba- lehetősége. Mennyire tekinthető tartósnak a jelenlegi, szigorú 'n- tézkedéseket is követelő világgazdasági helyzet? A vállalatoktól nagyobb teljesítményeket követelő, a belföldi fogyasztást szűkítő, világ- gazdasági feltételek nem múlnak el 1982-ben, sőt 1983-ban sem enyhül e szorítás. A világgazdasági válság eddigi tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a krízist azok a vállalatok tudják átvészelni a legkönnyebben, amelyek hosszú távú stratégiával rendelkeznek, és a piacot új gyártmányokkal tudják „meglepni”, illetve amelyek a beszűkült vásárlóerőt vonzó módszereket alkalmaznak. Vállalatainknál ma a megnehezült viszonyokat gyakran annak igazolására „használják fel”, hogy miért nem készítenek érdemi középtávú terveket, hogy miért nem rendelkeznek vállalati hosz- szú lejáratú stratégiával. Ez a gyakorlat a vállalati érdekeltség jelenlegi rövid távú és bázisjellegével is szorosan összefügg, ami azonban kétségkívül zsákutcába vezethet. A szakemberek — különösen a fejlesztésben érdekeltek — gyakran felvetik, hogy a vállalati stratégia megalapozásához anyagi tartalékokra és jelentős fejlesztési ösz- szegekre volna szükség, mert ilyen körülmények között az innovációra — amely minden hosszabb távú vállalati elképzelés kulcsa — alig van mód. Mindez — noha több részigazságot tartalmaz — vitatható. Az egyik ellenvetés, hogy az exportbővítő fejlesztések talán soha nem kaptak olyan előnyöket, mint napjainkban. E vállalatoknál igenis jelentős kihasználatlan szellemi és anyagi kapacitások vannak, amelyek tartalékok lehetnek az innováció folytatásához. Nem beszélve arról, hogy a bőséges beruházási lehetőségek időszakában sem alakultak ki a vállalatoknál olyan stratégiák, amelyek nyomán új és versenyképes termékek sora került volna a piacokra. Az innováció ellen a jó konjunktúra szinte igazolást adott, hiszen értékesítési gondok nem voltak. A nemzetközi verseny kiéleződése bebizonyította, hogy az innovációt nélkülöző, tradicionálisan gondolkodó vállalati vezetés már nem oldhatja meg a gondokat. Nem frázis az, hogy az újító vállalat a műszaki, gazdasági és társadalmi haladás motorja, s hogy az új eljárások, gyártmányok nemcsak az adott üzem, hanem az egész népgazdaság versenyképességét növelik. n ehéz éppen most, a legnehezebb időszakban megteremteni az alig belátható jövő stratégiáját. De ez a feladat. A vállalatoknak éppen ezekben a nehéz napokban kell mind nagyobb erőt össz- pontosítaniok a piackutatásra, a piaci és műszaki prognózisok kialakítására. Ezekre alapozva ugyanis olyan vállalati fejlesztési alternatívák készülhetnek, amelyek a vállalatokat a világpiaci változásokhoz való jobb reagálásra készítik elő. «Minderre természetesen nincs csodaszer, de bizonyos, hogy élni és a jövőt megalapozni egyszerre kell, s ebben a vállalatoknak jórészt a saját erejükre kell támaszkodniuk. Wiesel Iván A közelmúltban Szeghalmon kerékpáros ügyességi versenyt rendeztek a gyerekek részére. Képünkön: jelenet a vetélkedőből Fotó: Oravszkt Ferenc
