Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

NÉPÚJSÁG \ o 1982. október 27., szerda Tanulmányi versenyek az idei tanévben Pszichiáterek találkozója Gyulán A középiskolai tanulmá­nyi versenyeket erre a tan­évre is meghirdette a Mű­velődési Minisztérium. A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a politikai gaz­daságtan, a földrajz, az an­gol, a francia és a német nyelv, tantárgyakban vala­mennyi középiskolai tanuló számára egyforma feltételek mellett adnak versenyzési lehetőséget A fizika tantárgyi ver­senyt valamennyi középis­kola tanulói számára két csoportban rendezik. Az el­sőben indulnak azok, akik a fizikát csak az alaptanterv szerint, valamint olyan gimnazisták és szakközép- iskolások, akik fakultativen tanulják. (Ide tartoznak a természettudományi labora­tóriumi gyakorlatokat vá­lasztó tanulók is.) A máso­dik csoportban indulnav a fizikát az átmeneti fakulta­tív tanterv szerint tanuló gimnazisták, továbbá a spe­ciális fizikai és a komplex természettudományi osztá­lyok diákjai. Kémiában ugyancsak két csoportban lesz a verseny. Az elsőben indulnak a ké­miát csak az alaptanterv szerint, valamint a fakulta­tív szabadsávban tanuló gimnazisták, továbbá azok a szakközépiskolások, ákik a kémiát közismereti tantárgy­ként tanulják. Itt is indul­hatnak a fakultatív termé­szettudományi laboratóriumi gyakorlatokat választó > tanu­lók. A második csoportban lesznek a kémiát a fakulta­tív tanterv szerint tanuló gimnazisták, s a speciális kémiai és a komplex termé­szettudományi osztályok ta­nulói; valamint az „anyag- vizsgáló laboráns” fakulta­tív tárgyat választó gimna­zisták; továbbá azon szak­középiskolások, akik a ké­miát szakmai előkészítő tantárgyként tanulják. A veszprémi állatkert híres­sége a 11 hónapos, Totó névre hallgató kis csimpánz. Az állatot születése után az állatkert személyzete vette gondozásba, mivel az anyja nem hajlandó táplálni. A kis csimpánz csak cumis­üvegből fogadja el a táplá­lékot ' (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Biológiából is két csoport­ban versenyezhetnek a diá­kok. Az egyikben indulnak a biológiát csak az alaptan­terv szerint tanuló gimna­zisták és szakközépiskolások, a másikban kapnak helyet a biológiát fakultativen tanu­ló, továbbá a fakultatív ter­mészettudományi laborató­riumi gyakorlatokat válasz­tó gimnazisták, valamint a speciális biológiai és a komplex természettudomá­nyi osztályok tanulói. Gim­náziumban biológiából csak a negyedik osztályosok in­dulhatnak. Matematikából valameny- nyi középiskolai tanuló szá­mára három csoportban bo­nyolódik a verseny. Az el­sőben indulnak a matemati­kát az alaptanterv szerint tanuló gimnazisták és a szakközépiskolások. A má­sodikban a matematikát fa­kultatív keretben tanuló gimnazisták, a harmadikban a speciális matematikai osz­tályok diákjai lesznek. Az orosz nyelvi verseny két csoportban zajlik. Az el­sőben indulnak az orosz nyelvet az alaptantervben tanuló gimnazisták és szak­középiskolások. Itt indulnak az orosz nyelvet fakultatív keretben tanuló III. osztá­lyosok is, amennyiben az I—II. osztályban nem hala­dó csoportban tanulták a nyelvet. A másodikban ver­senyeznek az orosz nyelvet fakultatív keretben tanuló gimnazisták, az előbbiek­ben említettek kivételével; a speciális orosz nyelvi osztá­lyok tanulói; továbbá a köz- gazdasági szakközépiskola gép- és gyorsíró idegen nyel­vű és külkereskedelmi ügy­intéző ágazatának diákjai. A részletes tudnivalók, a verseny feltételeire és me­netrendjére vonatkozó elő­írások minden középiskolá­ban a nevelők és a diákok rendelkezésére állnak. Sportszerek — kölcsön Különösen a fiataloknak okoz örömet, hogy rövide­sen nyitnak a korcsolyapá­lyák, kezdődik a téli sport­szezon. A szánkózás, a síelés, a korcsolyázás egészséges, vidám időtöltés, ám művelé­sükhöz sportszerek kellenek, és ezek egyike-másika bi­zony nem éppen olcsó, kü­lönösen nem a fiatalok pénztárcájához mérten. Ezen a gondon könnyít az Ezer­mester Üttörő és Ifjúsági Ke­reskedelmi Vállalat ifjúsági turisztikai kölcsönző szol­gálata, amely sporteszközök­kel is a nagyközönség ren­delkezésére áll. A vállalat sílécet, sícipőt, hoki- és műkorcsolyát, va­lamint szánkót és síszánkót kínál a téli sportok kedve­lőinek. A szolgáltatást igény­be vehetik néhány vidéki városban is: Miskolcon, Pé­csett, Győrött, Békéscsabán, Szolnokon, Salgótarjánban, valamint a bánkúti sípara­dicsomban, Bükkszentke- reszten, és Tokajban. Külön kedvezményben részesülnek a csoportok és a diákigazol­vánnyal rendelkező fiatalok, sőt, az előbbiektől előjegy­zésként is fölveszik a „meg­rendelést”. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. OKTÓBER 26-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 843 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 61 Trabant Lim. (Bp.) 10 814 Trabant Lim. (Debrecen) 7 001 Trabant Lim. (Győr) 8 856 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 423 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 136 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 5 030 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 953 Wartburg Tourist (Bp.) 4 126 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 10 608 Skoda 120 (Debrecen) 6 066 Skoda 120 (Győr) 7 624 Lada 1200 (Bp.) 17 266 Lada 1200 (Debrecen) 11 826 Lada 1200 (Győr) 5 363 Lada 1300 (Bp.) 7 886 Lada 1300 (Debrecen) 5 416 Lada 1300 (Győr) 1 767 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 3 964 Lada Combi (Debrecen) 1 749 Moszkvics (Bp.) 11 452 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski . Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 9 713 Dácia (Debrecen) 5 194 Zastava (Bp.) 1 161 A Délkelet-magyarországi Pszichiátriai Társaság teg­nap, október 26-án szakmai napot rendezett Gyulán, a megyei kórházban. Bács- Kiskun, Szolnok, Csongrád és Békés megye pszichiát­riai betegellátásában tevé­kenykedő vezető orvosai, or­vosai és szakdolgozói, közel százan jöttek a tapasztalat- cserére. A vendégeket dr. Baly Hermina megyei szakfel­ügyelő főorvos köszöntötte, majd ismertette a Békés megyei elmeellátás helyze­tét. öt követően megyénk pszichiáterei tartottak elő­adást az elmebeteg-gyógyí­tás új módszereiről- a gyer­mekpszichiátria eredmé­nyeiről, az alkohológia, a rehabilitáció és a szociális otthoni' ellátás kérdéseiről. A vendégek tájékoztatóját követően vitára került sor. A tudományos társaság rendszeresen szervezi a szakmai napokat, ezzel se­gítve a tapasztalatcserét, egymás munkájának megis­merését, és a jó módszerek terjesztését. b. zs. Több fényt az iskolákban, kórházakban, könyvtárakban Az iskolai, kórházi, könyv­tári világítás helyzetéről és a további feladatokról kez­dődött kétnapos ankét ked­den, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi ter­mében, a Magyar Elektro­technikai Egyesület rende­zésében. A tanácskozáson az iskolai világítás jelentős fejlődésé­ről számolhattak be a szak­emberek. 1982-ben csak központi keretből 50 mil­lió forintot költöttek a vilá­gítás rekonstrukciójára. En­nek eredménye, hogy mind több az országban a korsze­rűen megvilágított tante­rem, ahol a jól elhelyezett, megfelelő erősségű lámpák nem rontják a tanulók sze­mét. A kórházak világításáról elhangzott, hogy Magyaror­szágon évente 2 millió beteg 30 millió napot tölt kórhá­zakban. Nem közömbös te­hát, milyen fényben telnek a betegség napjai. Az Egye­sült Izzó világítástechnikai állomásának szakemberei né­hány gyógyintézetben olyan mintakórtermeket létesítet­tek, amelyek példáját kö­vetve a lehető legjobb vilá­gítás valósítható meg az újonnan épülő, vagy re­konstrukcióra váró gyógyin­tézetekben. Az intézet szak­embereinek véleménye sze­rint a korszerű világítás a hagyományosnak — ami nem mindig jelent régit — egy- harmadáért elkészíthető. Mint az előadásokból ki­tűnt. rossz a helyzet a könyvtárakban. Elvétve ta­lálni olyan olvasótermet, ahol a világítás megfelelne az igényeknek, és ezért ha­marabb fárad el a szem, előbb kell abbahagyni az olvasást. A Magyar Elektro­technikai Egyesület szak­emberei a közeljövőben vizsgálatot kezdenek, mit tehetnének a jobb könyvtá­ri világításért. Kifejező olvasás, szép kiejtés anyanyelven A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége a gyulai járási úttörőelnökség, a gyulai román báziskönyv­tár, a -járási hivatal művelő­dési osztálya, valamint a he­lyi szervek közreműködésé­vel immár második alka­lommal, ezúttal Eleken teg­nap, október 26-án rendez­ték meg a megye román nemzetiségi iskolái számára az 1693—1723 között élt Di- mitrie Cantemil román író és történészről elnevezett ve­télkedőt, melyen a ver­senyzők román anyanyelvü­kön a kifejező olvasásban és a szép kiejtésben mérték össze tudásukat. A megyei döntőn a nyelv­oktató iskolákból négy. a tanítási nyelvű iskolákból pedig kilenc tanuló vett részt. A résztvevő gyerekek komoly felkészültséggel ér­keztek a vetélkedőre, me­lyet iskolai szintű elődöntők előztek meg. Kategóriánként az' első három helyezett könyvutalványt és ajándék- könyvet kapott, a további helyezettek könyvjutalom­ban részesültek. A nyelvoktató iskolák ka­tegóriájában a battonyai Mészáros István lett az első, a második és harmadik hely­re a pusztaottlakai Simonka Zsófia és a battonyai Kresz- ta Beáta került. A tanítási nyelvű iskolák kategóriájá­ban Jova Tünde, a gyulai iskola tanítványa győzött, a második és harmadik helyen a méhkeréki Netye Anna és az eleki Budai Flóra vég­zett. Sz. Kiss János Halálbüntetés emberölésért Kedden kihirdetett jogerős ítéletével a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta azt a halálbün­tetést, amelyet első fokon a Fő­városi Bíróság szabott ki hal­mazati büntetésül a 26 éves Fodros Tiborra előre kitervel­tem nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett em­berölés, továbbá különféle va­gyon elleni és devizabűncselek­mények miatt. Vádlott-társa, az emberölésben bűnsegédként részvétel és más bűncselekmé­nyek miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, ugyan­csak 26 éves Károlyi István büntetését a Legfelsőbb Bíró­ság 20 évi, fegyházhán végre­hajtandó szabadságvesztésre mérsékelte; ez egyébként a határozott időtartamra, halma­zati büntetésül kiszabható * sza­badságvesztés maximuma. A halálra ítélt kegyelmet kért. A közvéleményt annak idején alaposan felzaklató bűncselek­mény két tettese — miként a bíróság megállapította — tavaly ősszel Budapesten megölte és kirabolta a 60 éves Floszmann Erzsébet nádazó-gvékényező kisiparost az V. kerületi Váci utca 67. alatti üzletlakásában. Ügy ismerkedtek meg vele, hogy tüzelőanyagot szállítottak, és az idős asszonynak különbö­ző munkákat végezve megtud­ták, hogy sok pénze van. Fod­ros először mások bevonásával akarta őt kirabolni, ez a terve azonban nem sikerült. Ezt kö­vetően Fodros és Károlyi meg­beszélték, hogy megölik és ki- robolják Floszmann Erzsébetet. Tervüknek megfelelően 1981. november 26-án este azzal a mesével jutottak be a lakásba, hogy nádat tudnak szerezni külföldről. Bent azután Fodros ökölcsapásokkal, majd rúgások­kal és egy fából készült súlyos szobor talapzatával ütlegelve kioltotta az idős nő életét. Eközben Károlyi az értékeket kereste a lakásban. A nyomo­kat ezután eltüntették, és ösz- szesen 965 ezer forint értékű ékszerrel meg pénzzel távoz­tak. A bíróság azt is megállapí­totta. hogy a vádlottak ezt a súlyos bűncselekményüket megelőzően különböző helyekre is betörtek. Ítéletének indoklásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy Fodros Tibor emberölési cselekményének kivételes sú- Ivossága. végrehajtásának bru­talitása — figyelemmel munka­kerülő. bűnöző életmódjára is — a személvében rejlő társada­lomra veszélyesség mindenkéo- pen megalapozza a kivételes büntetésként kiszabható halál- büntetést. mert csak ilven mó­don biztosítható a társadalom védelme. Serdülőkről, éretten B ármennyire elképzelhetetlen ez ma még — ők a jövő évezred első százada közepének leendő bölcs öregei. Könnyen kiszámítható: azok, akik 1967-ben, 1968-ban, 1969-ben születtek, úgy 2010 és 2020 között fognak az idős, tapasztalt emberek jogán felháborodni azon, hogy milyen is ez a mai — vagyis akkori — ifjúság, ők bizony egészen más­milyenek voltak, amikor annyi idősek voltak, mint azok. Bi­zony, egyszer a mai kamaszoknak — serdülőknek és tizen­éveseknek — is lesznek gyermekeik, sőt unokáik is. Egyelőre azonban még csak gyerekek, akik azonban már túl vannak azon, hogy gyereknek tekintsék önmagukat, de még nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek a felnőttek fe­lelősségérzetével, tapasztalatával. S éppen ezért magatartá­sukkal gyakran kihívják az idősebbek ellenszenvét, haragját. Mi sem gyakoribb, mint az az állítás, hogy elkényeztetett, tiszteletlen, sőt pimasz serdülőkkel van dolgunk, s mi lesz az országból, ha majd ezek a körosztályok felnőnek. Vajon ké­pesek lesznek-e megállni helyüket az életben? És vajon mi­lyen lesz az élet, ha majd ők határozzák meg? A pszichológusok és a jó pedagógusok egyre határozottab­ban hirdetik, hogy megértéssel, tapintattal kell kezelni az if­júságot, s különösen azokat a lányokát és fiúkat, akiknek testük már érett, de gondolkozásuk még nem lehet az. A tizennégy-tizenhat évesek keresik a helyüket a világban, ahol később a nagy-nagy többség majd megtalálja azt, s ez az útkeresés bizony családi és iskolai súrlódásokkal járhat. És minél inkább parancsszóval és kinyilatkoztatásokkal próbál­ják a szülők vagy tanáraik „eligazítani” a gyerekeket az út­vesztőkben, annál kevésbé hatnak rájuk. A pszichológusok és pedagógusok nem győznek kíméletet, megértést kérni a családoktól, a társadalomtól a kamaszkori nehézségekkel küszködök számára. Minden bizonnyal nekik van igazuk: ha egyszer a tudomány álláspontja az, hogy minden ember átmegy életének egy ilyen labilis szakaszán, akkor magától értetődő, hogy a már stabil állásponttal, meg­felelő tudással, élettapasztalattal rendelkező idősebbek legye­nek megértéssel. Már csak azért is, mert — szintén tapasz­talati tény — fordítva ezt amúgy sem várhatják. Igen ám, csakhogy könnyebb ezt az elvet hirdetni, mint a gyakorlat­ban megvalósítani. A történelmileg kialakult iskolarendszer például olyan, hogy a pályaválasztás, az egész életre kiható döntés a gyerekek nagy részénél tizennégy-tizenöt éves kor­ban válik időszerűvé. Ez túlságosan korai időpont. Akiknek magukról dönteniök kellene, nem rendelkeznek, mert nem is rendelkezhetnek elegendő köz- és önismerettel. Marad az in­kább szülői, mint saját elhatározás. Ezt ugyan sokat és sokan ostorozzák, de vajon elképzelhető-e, hogy éppen ebben a sorsdöntő ügyben legyen döntő szava egy lánynak vagy fiú­nak, akinél egyébként azt is számon kérik a szülők, hogy hol volt és mit csinált szombat délután hattól nyolcig, s ha nem kérik számon, s a gyermek rossz útra téved, akkor a társa­dalom az anyától és apától számon kéri a számonkérés el­maradását? Bizony, nem könnyű a bakfisok, kamaszok helyzete azért sem, mert életük jóval szabályozottabb, mint a környezetük­ben élőké. A nyolcadik osztályos szülők első idei értekezletén az osztályfőnöknők elsorolták, a tanulókra vonatkozó nevelé­si terv szerinti követelményeket egészen az általános iskola befejezéséig. Húsz percig tartott a felolvasás, s a szülők in­kább döbbenten, mint érdeklődéssel hallgatták. Röviden: a rendszeres napi három fogmosástól kezdve a színművek élve­zetén át a .rendszeres testmozgásra is időt szakítva a versek önálló értelmezéséig, a közösségi magatartástól a saját sze­mélyiség kibontakoztatásától a népgazdaság és az egyén hely­zetének összeegyeztetéséig mindent elvárnak ezektől a tizen­négy-tizenöt éves gyerekektől. Akik — és ez megint csak szinte minden szülői értekezleten elhangzott — fegyelmezet­lenek, lusták, tiszteletlenek, stb., stb. Volt, ahol nem követte vita az elhangzottakat. Másutt viszont szerencsére akadtak szülők, akik szóvá tették: ha egyszer a serdülők tudományo­san olyanok, amilyenek, miként lehet azt várni tőlük, hogy a felnőttekkel szemben állított mércéket messze túlhaladják? És vajon nem lesz-e a túlságosan magas mércének az a kö­vetkezménye, hogy a bakfisok, kamaszok még makacsabbá válnak, s azt sem lehet elérni velük, amit el lehetne? Az ifjúság és társadalom kérdéséről már régen folynak vi­ták, de olyan felelősségteljes és alapos tanácskozás, mint leg­utóbb Nyíregyházán, talán még az utolsó negyedszázadban sem volt. Igaz, a serdülő még csak az ifjúkor határán áll. mégis rendkívül fontos korosztályokról van szó. Éppen sérü­lékenységüknél és — remélem, nem értenek félre — kiszol­gáltatottságuknál fogva. Ha tudjuk is, hogy még nem felnőt­tek, még csak nem is ifjak, mégiscsak abból kell kiindul­nunk, hogy joguk van megpróbálni kiigazodni az őket érő számos hatás, az őket is bombázó tengernyi információ köze­pette. És arra kell választ adni, ami érdekli őket. És bár új­ságban nem szokás más újságokat, mint társadalmi intézmé­nyeket említeni, a KISZ „tini-lapja”, az Ifjúsági Magazin valóságos missziót tölt be, amikor egymás után lebbenti fel a fátylat azokról a „titkokról”, ami eddig is érdekelte a 14—16 éveseket, de „majd később” jelszóval elodázták feltárásu­kat. Egy, de nem a legutolsó kérdés például a szexuális fel­világosítás, hiszen ebben az életkorban a testi éréssel együtt óhatatlanul így-úgy meg kell tudnia a lányoknak és a fiúk­nak is, mit jelent az érett test, s ami ettől a problémakörtől elválaszthatatlan, az érett gondolkozás. Nos, akadnak felnőt­tek, sőt pedagógusok is, akiket a nyílt beszéd felháborít. És akik még mindig úgy gondolják — és ez nemcsak erre a té­mára vonatkozik —, hogy amit a gyerekeknek tilos kimonda­niuk, megkérdezniük, megvitatniuk, az nincs, az nem létezik, az nem foglalkoztatja őket. Mi sem hamisabb és károsabb, mint a serdülőkkel szembeni ilyen magatartás. Egy régi, rossz, erkölcsnek álcázott, felvilágosult embertől idegen vas- kalaposság maradványait őrzik még sokan, s ami nagyobb baj, néhol még sikerül magatartási normának álcázniuk. a mai magyar társadalomban, amely egyre nyíltabban néz szembe a felvetődő kérdésekkel, jó esélyünk van arra is, hogy az eddigieknél jobban szót értsünk ser­dülő korban levő gyermekeinkkel. Türelmesen, okosan, s kamaszok, bakfisok többnyire akaratlanul elkövetett sérté­seit inkább elviselve, mintsem kibontakozó emberi önérze­tükben őket megsérve. Egy tapasztalt embert nem arról lehet megismerni, hogy folyton erkölcsi érvekre hivatkozik, hanem abból, hogy azokat hasznosítani és másokkal elfogadtatni is képes. Pintér István

Next

/
Thumbnails
Contents