Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

1982. október 27., szerda NÉPÚJSÁG “^HÍRLAP Lehetőség a bizonyításra. Török. Mária alig töltötte be 18. életévét. A HÓDIKÖT- nél dolgozik, két éve kon- fekciós varró szakmunkás. Nagyon szereti munkáját, bár a műszak végére kicsit' elfárad. Újabban három műszakban, folyamatos munkarendben — szomba­ton és vasárnap is — dol­gozik. Eleinte a belső üzem­részben volt a nővére mel­lett, de mondták, hogy kint nagyobb szükség van rá, és vállalta. Gyakran éjszaká­zik, de azok közé tartozik, akik szeretnek éjszaka dol­gozni. Keresete sem rossz, s mivel most egy szoba-kony- hás, félkomfortos lakásban laknak, nagyobbrí spórol. Tagja a gyár amatőr kézi­labdacsapatának éK tagja a KISZ-nek is, általános isko­lai ifivezető. Különösebb el­ismerést eddig még nem ka­pott, de minden lehetősége adott a bizonyításra. Van, és jövőre is lesz ele­gendő tégla. Ma már a la­kásépítésből egyre nagyobb hányadot képviselne^ a ma­gánerőből épülő családi há­zak, így jelentős társada­lompolitikai kérdés, hogy az állami segítséggel építkezők megfelelő minőségű és ele­gendő téglát kapjanak. Je­lentős előrelépés történt a téglaminőség javításában. A szegedi gyárban megkísérlik az Uniform téglához szüksé­ges anyagminőséget biztosí­tani, Szentesen pedig a po- rotron tégla gyártásához szükséges rekonstrukciót már ez év derekán elkezd­ték. A cikkíró több tégla­gyár háza táján nézett körül, és a tapasztaltak alapján el­mondható, hogy minden re­mény megvan arra, hogy nem kell hónapokat sorban állni a megfelelő, jó minősé­gű tégláért. Újdonságok a dohányfer­mentálóból. A Debreceni Dohánybeváltó és Dohány- fermentáló Üzemben július végén, augusztus elején kez­dődött az idénymunka. Eb­ben az évben Hajdú-Bihar megyében 2100 hektáron ül­tettek dohányt a nagyüze­mek és az egyéni termelők. A nagy levelű, természetes úton szárított dohányból jó minőségű és mennyiségű, a Virginia fajtából- viszont kö­zepes mennyiségű és az át­lagosnál gyengébb minőségű a termés. Konferencia a tájékozta­tásról. Az elmúlt héten ren­dezték meg Debrecenben a III. országos vállalati tájé­koztatási konferenciát. A nyitó ülés egyik előadásá­ban elhangzott, hogy ipar- vállalataink döntő többsé­génél a tájékoztatási mun­kát nem megfelelően szer­vezik meg. A debreceni kon­ferencia célja éppen az volt. hogy a vállalati szakembe­rekkel elfogadtassa a tájé­koztatás fontosságát, hogy példákkal bizonyítsa a gyors információáramlás gazdasági hasznát, hogy tapasztalato­kat adjon át a tájékoztatá­si szervezetek építéséhez. Hiszen az információs rend­szer segít abban, hogy a vállalatnál meglevő gazda­sági erőt a lehető legjobban hns/nál.iák ki-------SZOLNOK MEGYEI . Mozdony túli a műhelyt. A MÁV jászkiséri építőgép­javító üzemében annak ide­jén kazánokkal felszerelt óriás kályha fűtötte az üzem épületeit. Az évek során sok minden változott, és en­nek következtében világossá vált. hogy a kazán régi tel­jesítőképességével nem Jud eleget tenni a nagyobb- kö­vetelményeknek. A fűtési rendszer karbantartói prak­tikus és gazdaságos módot találtak: beszereztek két ré­gi gőzmozdonyt. Már felsze­relték a vascső kéményt, amely a jó huzatot biztosít­ja majd, és készül a csőve­zeték, amit az egykori von­hatók kazánjára csatlakoz­tatnak. A téli hónapokban tehát a két mozdony kazán­jából kapja a meleget az üzem. A pályák már nyitottak, tessék belépni! Az ötnapos munkahét bevezetésével az optimista sportvezetők azt gondolták, hogy egy csapás­ra benépesülnek a pályák, sportlétesítmények. Nem így történt. Egy felmérés sze­rint Szolnok megyében a 283 szakszervezeti alapszervezet 30 százaléka képes önállóan biztosítani dolgozói sporto­lását. az alapszervezetek fe­le pedig a települések baj­nokságához kapcsolódva tud­ja mozgósítani a sportágak művelőit. A cikkíró a me­gye jó néhány településén nézett körül, miként élnek a lehetőséggel a sportolni vá­gyók. Kiderült: a jószándék és a megvalósulás között nagy a szakadék. A sport­vezetők szerint a dolgozók számára a legvonzóbb prog­ram az egy-egy egész napos vetélkedés a szabadban, ahol felnőttek, gyerekek egy­aránt találnak maguknak já­tékteret. DELMAßYARORSZAß Mi hír, MAHIK? Az egy­re gyakoribb, s mind szigo­rúbb takarékossági intézke­dések- a vállalatok reklám- költségeit- sem kímélték. A felhasználható pénz csökke­nése ésszerűbb, hatásosabb reklámtevékenységre ösztö­nözte őket, s arra, hogy megfontoltabbak legyenek, jobb módszereket válassza­nak, új formákat kutassa­nak fel. A cikkíró jó és rossz példákon keresztül azt vizsgálja, hogyan lehet gaz­daságosan, hatásos reklá­mokkal befolyásolni a vá­sárlókat, illetve mj okozza azt, hogy a vállalatok feles­legesen költekeznek reklám céljára. Pedig’ a megfontol­tabb gazdálkodásra ösztönző takarékossági intézkedések még használhatnak is a ha­zai reklámkultúrának. Vázsonyi és társai. A Sze­gedi Sütőipari Vállalatnál a gyártmányfejlesztést, a vá­laszték és a minőség javítá­sát, az olcsó terméke^ ará­nyának növelését kiemelt feladatnak tekintik. Ered­ményeik számottevőek a ki- sehb-nagyobb nehézségek el­lenére is. Az idén jó néhány új termékkel bővítették és bővítik még a meglevő, már jól ismert és* kedvelt áruk sorát. Nagy a kereslet a hó­napokkal ezelőtt megjelent burgonyás kenyér iránt, és szeptemberben kezdte a vál­lalat a Vázsonyinak keresz­telt rozsos-burgonyás ke­nyér próbagyártását é« ér­tékesítését. Sikere nemcsak abban rejlik, hogy viszonylag hosz- szú ideig eltartható, hanem hogy magas tápértéke és többféle vitamin- és emész­tést segítő anyag tartalma mellett nem is túl drága. A napokban új kenyérfajták jelentek meg egyes üzletek­ben: a diabetikus búzatöre- tes és az ugyancsak diabeti­kus búzakorpás kenyér. Ezeket az összes többi faj­tánál kisebb szénhidrát­tartalmuk miatt szénhidrát­szegény diétákra utáltak­nak és a fogyókúrázóknak ajánlják. Ugyancsak a na­pokban mutattak be nyolc újabb sütőipari terméket, köztük a virslis kiflit, a meggyes és az almás piro­got. a sajtos pogácsát, a hamburgerhez és a pizzához készült tésztaalapot. összeállította: Bielik Agnes ....ül hosszú méla lesben”? A hajdan volt vadász — ahogyan Vörösmarty a Szép Ilonkában megénekelte — „ül hosszú, méla lesben, s vár felajzott nyílra gyors vadat”. De lapozná csak föl a költő egy mai hivatásos vadász szolgálati naplóját, bizony elcsodálkozna. Itt . van például május 18., kedd: 7—17 óráig tárcsa DT ösz- szeszerelés, vadföldtárcsázás. 17—24 óra őzvadászat nyu­gati vadászokkal, egy darab őzbak. Vagy július 15.: be- "’tonelhordás, zsaluzás az épülő vadászháznál .. . Sze­repel továbbá az elfoglaltsá­gok között gyűrűshengere- zés, vegyszerezés a vadföl­dön, faültetés, facsemete­kapálás a fácántelepen, gép­kocsimosás, a vadetetők ja­vítása, takarmányhordás *— és persze azért vadászat is, meg őzbaknyúzás. agancs­főzés, -kikészítés. Ám e meg­lehetősen változatos felso­rolás nem a mai vadászok sajnáltatására szolgál, ha­nem azt bizonyítandó hogy a „hosszú, méla les”-ben való várakozás ma már csu­pán egy kis része a vadász munkájának. Ennek ellené­re, vagy inkább ezzel együtt is szenvedélyesen szereti a hivatását Kurucsó Ferenc, a köröstarcsai Petőfi Vadász- társaság hivatásos vadásza. A vadászházból egy UAZ- zal a fácántelepre indulunk, s mivel itt minden rendben van, máris a Szilasi erdő­nek vesszük az irányt. A fiatal erdész olyan otthonos ezen a tájon, mint jó házi­asszony a konyhájában. Szinte lépésben haladunk a hepehupás földúton. A zajra egy nyúl fölriad az árokban, fut pár métert, aztán meg­lapul. Amott balra — mu­tat egy 'facsoportra Kurucsó Ferenc — régen tanya állt, lebontották. Ott rögtönzött egy magaslest, ahonnan haj­nalban és estefelé a hatal­mas búzatáblában magabiz­tosan mozgó őzeket figyelte. Egy suta a gidájával egész nyáron ott járt-kelt, a les­től 10 méternyire, gyanútla­nul. Nemrégiben egy német vadásszal viszont hiába les­ték. Talán mégis megjegyez­te magának az őz azt a ma­gaslest? ... Befordulunk jobbra, az erdei útra, hadd lássuk, milyen állapotban vannak az etetők, hiszen rendbe kell hozni mindet, s ideszoktatni a vadakat, mi­re beköszönt a tél. A gyérülő lombok között erőlködve süt át a nap. Az UAZ nagyokat zökken a göd- rökön-buckákon, kapaszko­dunk is rendesen. A túlsó erdőszélen, egy magaslesnél megállunk. Lélekemelő a csönd. „Ott egy őz!” kiáltok fel önkéntelenül a közelben felbukkanó, és már el is tű­nő szép állat láttán. Nem­sokára egy másik is feltűnik a fák között — most már csendben figyelem, drukko­lok, bár csak közelebb jön­ne, hogy jobban szemügyre vehessem. Hm, talán így kezdődik a- vadászszenve­dély? Igaz, vajon hogyan kez­dődött? Kurucsó Ferenc szí­vesen, és meggyőződéssel beszél a munkájáról, a terv­szerű erdőgazdálkodásról, a fácánnevelésről, vadetetés­ről, dúvadirtásról, trófea- kikészítésről, de annál ke­vesebbet árul el önmagáról. Vagy nagyon is sokat? Hi­szen a puszta tény, hogy géplakatos-szakmunkás­ként, immár felnőtt fejjel beült az iskolapadba, a csongrádi mezőgazdasági szakmunkásképzőbe. hogy vadász lehessen, mindent el­árul. Gyerekkora óta von­zotta a természet, az álla­tok, s hogy 1974-ben a helyi vadásztársaság hivatásos va­dászt keresett, ő gondolko­zás nélkül vállalta a tanu­lással együtt. — Nem csalódott? — fag­gatom, útban visszafelé. A fejét ingatja, szeme á tájon. — Nem, dehogy. Minden részét szeretem annak, amit csinálok, elvégre mind egy célt szolgál. Azt, hogy szép, egészséges legyen a vadállo­mány, és sikeresek a vadá­szatok. Itt ez a darab vad­föld is — mutat az erdő sar­kán egy 30—40 négyszögöl­nyi területre —, ezt is föl­szántottam, és cirkot vetet­tem bele. Jó búvóhely lesz télen a fácánnak. Azért persze legszebb az őzvadászat. Otthon, a taka­ros családi ház előszobájá­ban mutatja az első őzbak agancsát. — Akkor éppen vezettem a gépkocsit, s egyszercsak mondja a vadászmester, hogy ott a bak! Fogom a puskát, hozzátámasztom a kocsihoz, ne reszkessen annyira a ke­zem, és majdnem csukott szemmel, puff! Csoda, hogy eltaláltam. Még utána is annyira remegett a lábam, alig bírtam elindulni — me­séli nekifeledkezve. Szabad idő, szórakozás? Amint ezt hozom szóba, fe­szültté válik az arca. Mert a családra, a kikapcsolódás­ra, igaz, ami igaz, nem sok idő jut. Emiatt azután még a legmegértőbb feleség is kijön néha a" béketűrésből, sóhajtván, „bár csak keres­nél már valami rendes ál­lást!” Aztán mindig marad minden a régiben — hiszen ő is tudja, hogy jobb állás akadna ugyan több is, de hivatás, amit szívvel-lélek- kel vállal az ember, számára csak egy létezik. Tóth Ibolya Fotó: Veress Erzsi fl takarékossági hónap keretében Üzletházat nyitnak, jubileumi ünnepséget rendeznek Október 1. óta a megye takarékszövetkezeteinél egy­mást követik azok a rendez­vények, melyek a takaréko­sabb életmódra ösztönöznek. Különösen népszerűek a tanulóifjúság körében az olyan vetélkedők, melyek a takarékosság témakörét dol­gozzák fel. A Szarvas és Vi­déke Takarékszövetkezet az OTP-fiókkal közösen rendez az általános iskolai tanulók részére ilyen vetélkedőt. A szeghalmi járási takarékszö­vetkezet a járás összes álta­lános iskolájában meghirdet­te a takarékossági vetélkedőt. Majd az iskolák legjobb csa­patai Okányban, a művelő­dési házban járási döntőn vesznek részt. Az Endrőd és Vidéke Ta­karékszövetkezet valamennyi egységében pénteken, szom­baton és vasárnap ünnepi műsort rendeznek. Ugyanis a szövetkezet dolgozói e három nap alatt szeretnék megdön- teni a múlt év hasonló idő­szakában elért 20 millió fo­rintos betétnövelési rekordot. Több takarékszövetkezet az iskolák tanulói körében ta­karékossággal kapcsolatos rajz- és versenypályázatot hirdet. És mint minden év­ben ilyenkor, úgy ezen a hét­végén is megkülönböztetett figyelmességgel fogadják a megye takarékszövetkezetei­ben a betétet elhelyezőket. A mostani takarékossági hónap jegyében ma — szer­dán — nyitja meg Murony- ban új kirendeltségi üzlet­házát az Endrőd és Vidéke ' Takarékszövetkezet. Murony- ban a múlt évben hozta lét­re kirendeltségét a takarék- szövetkezet, mely mostanáig a tanácsháza épületében te­vékenykedett. Október 30-án, szombaton délelőtt pedig Ka­szaperen nyitja meg felújí­tott kirendeltségi üzletházát a Magyarbánhegyes és Vidé­ke Körzeti Takarékszövetke­zet. Ugyancsak október 30- án este 6 órakor Kétegyhá- zán, a községi művelődési házban kerül sor a takarék- szövetkezet megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi ünnep­ségre. A nagyszámú meghí­vottak előtt — akik között a takarékszövetkezet még élő alapító tagjai is ott lesznek — dr. Majoros Anna, a SZÖVOSZ főosztályvezetője mond ünnepi beszédet. Ezt követően a gyulai Körös táncegyüttes lép színpadra, és ad egész estét betöltő mű­sort. Kedves színfoltja lesz a ju­bileumi ünnepségnek a mű­velődési ház előcsarnokában az a tablós kiállítás, melynek grafikonjai és fotói a múltat idézik, a negyedszázados fej­lődést, s a jelent. A kiállítá­son a tisztelet jeleként külön tablón kaptak helyet a két- egvházi takarékszövetkezet egykori alapítóinak fotói is. Balkus Imre Gyulai idegenforgalmi mérleg Bár az év vége még mesz- sze van, az idegenforgalmi szezon a vége felé jár. Az IBUSZ-nál és az Idegenfor­galmi Hivatalnál már elké­szült az év első kilenc hó­napjának gyorsmérlege. Az IBUSZ gyulai irodájában fő­leg a valutaforgalom nőtt di­namikusan. Az iroda összfor­galma már nyolc hónap alatt elérte a harmincnégy és fél millió forintot, ebből az ösz- szes valutavásárlás értéke el­érte a 24 millió forintot. A belföldi társasutazás, vala­mint a gyulai üdülés az el­múlt évinek majdnem dup­lájára nőtt. A Parkban és a motelban több mint kétezer vendéget üdültettek nyolc­napos turnusokban, teljes el­látással. Az Idegenforgalmi hivatal gyulai kirendeltsége 320 csehszlovák vendéget üdülte­tett a kempingben, akik több mint 2200 éjszakát töltöttek a’ városban. A fizetővendég­szolgálatnál elhelyezett mint­egy 8200 vendég kilenc hó­nap alatt több mint 62 ezer éjszakát jelentett. Tavaly egész évben töltöttek ennyi éjszakát a vendégek Gyulán. Zsúfolt' volt egész eddig a Szíves és a Benedeki foga­dó. A két helyen 124 cso­port fordult meg. A nagy igényre való tekin­tettel a hivatal hozzákezd hamarosan Gyulán a saját, sátras kemping kialakításá­hoz. A Fehér-Körös mellett háromhektárnyi területen kezdik meg a közművek ki­építését. Az anyagi lehetősé­gekhez mérten a következő években kőmotelok épülnek, ahol mód nyílik 5-8 száz vendég elhelyezésére. Kép, szöveg: Béla Ottó Különösen sok olasz és német vadász keresi fel a gyulai er­dőket, s több napot töltenek a vadászházban

Next

/
Thumbnails
Contents