Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-26 / 251. szám
1982. október 26., kedd \ Beszélgetés a szívinfarktusról Nem szükségszerű!---------------1—--------------------------------------------------------------------N incs nap, hogy az újságok gyászjelentései közt ne olvasnánk megdöbbenéssel, megint elhunyt fiatalon, és hirtelen valaki. Rokon, ismerős vagy barát. De a teljesen ismeretlenek korai eltávozta is mélyen megrendíti az embereket. Összeesett és meghalt, mire a mentők odaértek, vagy rosszul lett, és csak pár órát, esetleg egy napot élt a kórházban, bár mindent elkövettek érte az orvosok. Infarktus. A szót már a gyermekek is ismerik, de valódi mibenlétét a felnőttek sem igen tudják, csak azt, hogy évről évre többeket érint. Erről, az okairól és az oly fontos megelőzésről beszélgetünk dr. Deli László megyei kardiológus főorvossal, és munkatársával, dr. Katona András belgyógyásszal. — Mi a hirtelen és váratlan, vagyis a laikus számára minden előzmény nélküli halál oka? — A közvetlen ok egy olyan heveny történés a szívizomhoz futó koszorúerekben, mely lehetetlenné teszi a szívizomzat megfelelő oxigénellátását. Alapja lehet trombózis és a koszorúerek tartós görcse is. Hirtelen szívhalál kialakulhat infarktus létrejötte nélkül is, akkor, ha az oxigénhiány miatti anyagcsere és elektromos károsodás a szív súlyos ritmuszavarát eredményezi. A hirtelen szívhalál — a közhittel ellentétben — legtöbbször nem váratlan, mert az esetek nagy részében a jósló tünetek mutatkoznak. Ezek: a szokatlan fáradékonyság, nehéz légzés, mellkasi nyomás, esetleg a szegycsont mögötti fájdalom — mondja dr. Deli László. — Milyen más oka lehet még a hirtelen halálnak? — A tüdőembólia például. Ez a betegség elsősorban az idősebb, keveset mozgó, elhízott emberek közül szedi áldozatait. Hasonlóképpen hirtelen halálhoz vezethet az agyvérzés is. Erre a nem megfelelően kezelt magas- véxnyomásos betegek hajlamosak. — Sokáig az 50 év körüli férfiak betegségének tartottuk az infarktust, most úgy tűnik, hogy a sokkal fiata- labbaké is. Valóban ez a helyzet? — Személyes tapasztalatunk, de a statisztikák is azt mutatják, hogy az infarktus valóban egyre fiatalabbak közül is szedi áldozatait, s zömükben férfiakat. A mi vizsgálatunk szerint is az 50 év alatti infarktusos betegek között hétszer annyi a férfi, mint a nő, tehát 7 férfi—1 nő az arány. Az utóbbi években azonban a nők kezdik „hátrányuk ledolgozását”. Az okok kutatása világszerte folyik. — Saját vizsgálatukat említette a főorvosa. Ez mit mutat? — kérdem dr. Katona Andrást, aki a felmérést készítette. — Kórházunkhoz területileg Gyula város, a gyulai és szeghalmi járás tartozik, vagyis közel 150 ezer ember. Osztályunkon évente 160— 180 infarktusos beteget kezelünk, s a vizsgálat során 12 év adatait elemeztük. Megállapítható, hogy a kórházi halálozás 20 százalékra csökkent az Intenzív Ko- ronária Egység működése óta. Itt ugyanis lehetőség van a súlyos ritmuszavarok azonnali gyógyszeres vagy elektromos kezelésére a folyamatos monitorozás alapiján. Sajnos, az infarktus halálozása ennél lényegesen magasabb, mert a 24 órán belül meghaltak 85 százaléka még a kórházba érkezés előtt meghal! És általában minden második infarktusos beteg az első évben. Hazánkban pedig évente mintegy 25 ezer friss megbetegedéssel kell számolnunk. Megdöbbentő adatok ezek. S mögöttük — a mi vizsgálatunk is erre mutar tott — a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás áll többnyire. E tényezők az elhízással és mozgás- szegény életmóddal, az úgynevezett civilizációs betegségek csoportját alkotják. Igaz, nem kis akarattal, de leküzdhetők, illetve rendszeres diétával vagy gyógyszerszedéssel egyensúlyban tarthatók. — Gondolom, a baj azzal kezdődik, hogy míg egészségesek vagyunk, nem törődünk semmivel, nem hisz- szük, hogy mi magunk is betegek lehetünk egyszer . . . — Ha. valaki egészségesnek érzi is magát — mondja Deli doktor —, akkor sem tudhatja, hogy /milyen a koszorúereinek állapota. A statisztikai adatok szerint a 30—35 évesek között minden negyedik, az 50 évesek között minden második embernek beteg a koszorúere. Hogy mennyire elkésett a kezeléssel, és az egészséges életmóddal valaki, ha megvárja az első anginás fájdalmat — mely az első infarktust, esetleg az azonnali halált is jelentheti —, tudni kell, hogy amikor az anginás fájdalom jelentkezik, ,a koszorúér 3 fő ága közül kettő 75 százalékban már lezáródott. Tehát a feltételezett koszorúér-elmeszesedés ellen mindenkinek érdemes és kell küzdenie. — Mit tesz ezért az egészségügyi propaganda, s volna-e a jelenleginél több és jobb lehetőség? — Azt hiszem, ilyen széles körű egészségügyi felvilágosítás még soha nem volt. Rádió, televízió, a napi sajtó, hetilapok, folyóiratok, könyvek, TIT-előadá- sok foglalkoznak vele, hogy mindenkihez eljusson. És természetesen maga az egészségügyi apparátus. Együtt és külön-külön is — gondoljunk csak a tévére — milliókhoz szólnak rendszeresen. Hogy az étkezési túlzások mellőzése, az elhízás megelőzése, a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás mindenki által megvalósíthatók. Egyre többet olvasunk arról is például, hogy a dohányzó nők között mennyivel több infarktus fordul elő. Fontos a vérnyomás időnkénti ellenőrzése és jellegzetes panaszok után a vércu- korvizsgálat is. Egy évvel ezelőtt vetítette a tévé a Közellenség című filmet. Az elhangzott szigorú tények és figyelemfelkeltés ellenére — bár akkor óriási érdeklődés kísérte — sem változott semmi. Kirívó példa, hogy még az infarktuson átesettek nagy része is dohányzik. Sokan átmeneti szünet után újból. Pedig közismert, hogy egy már lezajlott infarktus után mennyivel nagyobb egy újabb kialakulásának a veszélye és kockázata. Keserűen hangzik, amit mondtam, de mindenkinek be kell látnia, hogy a saját egészségéről van szó, és elsősorban önmaga tehet ennek érdekében. Az egészségügyi felvilágosítás sugallja, ösztönzi. segiti ezt a felismerést, de semmilyen' mértékű propaganda nem pótolhatja. Vass Márta Hogy tetszik lenni? Hz DFOR-kutak téli választékából A gépjárművek kényelmes és zavartalan téli üzemeltetéséhez nem csak megfelelő olajok kellenek. Talán legfontosabb minden egyéb téli cikk közül a megbízható fékfolyadék. Havas, ónos eső áztatta utakon életet menthet a jól működő fékberendezés, tehát az évszakváltás kapcsán gondolni kell arra is, hogy a fékfolyadék is öregszik. Mivel ezek az anyagok hidrosz- kópikus hatásúak, minőségük a nyirkos, gyakran esős időszakban, méginkább romolhat. A 15—20 ezer kilométert futott kocsikban még a hideg beállta előtt érdemes fékolajat cserélni. Az ÁFOR-kutaknál árusított Glykolstop fékfolyadékcsalád tagjai nemcsak a hidraulikus fékberendezésekhez alkalmazhatók, hanem a hidraulikus tengelykapcsolókhoz, fék- és kormányrásegítő berendezésekhez is. A Fer- rozin, valamint a Glykolstop 215 S anyag általános fékfolyadékként használható, míg a tárcsafékekhez a szakemberek a Glykolstop HD 290-et ajánlják. Télen elengedhetetlen kellék a megbízható hűtőfolyadék is. Az ÁFOR választékából érdemes kiemelni az Autóglykol—90 márkanevű koncentrált fagyálló fonadékot. Ebből a „zimankós” cikkből az ÁFOR töltőállomásainál egy-egy téli időszakban — a tapasztalatok szerint — több mint 10 millió forint értékű fogy. Kon- centrátum alakiában kerül forgalomba egy-, két-, öt- és tíz^ilogrammos palackokban, amely vízzel tetszés szerinti arányban hígítható. Szintén hatásos fagy elleni védekezést segíti elő a Glykopur nevű fagyállószer, amelyet egy- és ötliteres flakonokban árulnak. Évek óta létezik az ÁFOR- nál egy igen hasznos apró szolgáltatás: ez a fagyáspontbemérés. A nagyobb kutaknál elhelyezett ötliteres optikai szerkezet egyetlen csepp hűtőfolyadékból képes megállapítani azt, hogy meddig áll ellen a hidegnek az anyag. A Vértesi Erdő- és fafeldolgozó Gazdaság szerződéses vállalkozásban «getett faszenet. A gazdaság adja a szükséges faanyagot, csomagolóeszközt, és vállalja a szállítást, valamint az értékesítést. A bakonyi szénégetők havonta hat boksát — 16—17 teherautónyi faanyagot — égetnek ki, amelynek jelentős részét Franciaországba és Ausztriába exportálják (MTI-fotó — Jusztin Tibor felvétele — KS) Takarékosságra nevelni A közelmúltban Szolnokon tartotta a Művelődési Minisztérium, a Pedagógusok Szakszervezete, a Hazafias Népfront és az Országos Takarékpénztár tájegység-értekezletét. A téma: a fiatalok takarékosságra nevelése, s ebben a szülői munkaközösségek szerepe. A tanácskozáson Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Csongrád, Heves, Nógrád és Szolnok megye képviselői vettek részt, a tanácsok, a pedagógus szak- szervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront illetékesei, valamint gyakorló pedagógusok. Megyénk pedagógusait Nagyné Papp Mária, a békési 1-es számú általános iskola nevelője képviselte. Tapasztalatait a következőkben összegezte: A takarékossági szemlélet nem spontán alakul ki, hanem tudatos nevelés és formálás eredményeképpen. Erre minden embert nevelni kell, de különösen az ifjúságot. Tőlünk, pedagógusoktól várják e folyamat tudatos megtervezését és megszervezését a tanítási órákon és azokon túl is, a szülői házzal és az úttörőcsapattal közösen. Mint a nevelés egészében, a takarékosságra nevelésben is kulcsszerepe van a pedagógus személyének. Egész magatartásunk, időbeosztásunk, szavaink és tetteink egyaránt a takarékosságra kell, hogy neveljenek. Siker csak akkor koronázhatja a munkánkat, ha megtaláljuk a kölcsönös együttműködés lehetőségét a családdal, a társadalommal. A mozgalmi élet is több lehetőséget kínál. Jól beváltak a karbantartó brigádok, a hasznos anyaggyűjtések, a közhasznú társadalmi munkák, a „Védetté nyilvánítjuk” akciók, úttörőcsapataink nevelőmunkájában. Tudjuk, ma még sokan nem ismerik fel a takarékosság jelentőségét. A gyerekek tapasztalatai, a nevelők szándéka sokszor kerül szembe a környezet hatásaival. Nevelőmunkánkban ezzel számolni kell, s a gyerekekkel együtt ezeket megbeszélni. Nem óvni őket e jelenségektől, hanem tudatosan felkészíteni. Tudjuk, csak jó közösségben lehet sikeres harcot vívni a nem kívánt jelenségek ellen, az ésszerű takarékosság érdekében. Erről beszélt előadásában Szabó László, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője, s a további előadások és hozzászólások egyértelműen megerősítették; jobb lenne, ha a gyerekek egy igazabb képet kapnának az iskolában és a családban is a takarékosságról. Indokolt lenne normális keretek közé szorítani a túlzott zsebpénzt, ballagásokat, banketteket. Békés megye iskolásai egyébként a takarékosak közé tartoznak, hiszen az 1981—82- es tanévben az egy tanulóra jutó megtakarított pénz átlagosan 233 forint volt, s ezzel a megyék között a második lett Békés. II tárgyalóteremből Felismerte a kerékpárját Termelők és külkereskedők együttműködése a játékexportban A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat mintegy 30 országba exportál hagyományos fa-, textil- és fémjátékokat, illetve különböző logikai játékokat. A vállalat múlt évi kivitele e cikkekből meghaladta a 800 millió forintot. A világpiacon tapasztalható recesszió arra készteti a külkereskedőket és a termelőket, hogy a játékkínálat szélesítésére, új termékek ki- fejlesztésére törekedjenek. Sikereket azonban csak úgy érhetnek el, ha összehangolják tevékenységüket. Jelenleg Magyarországon néhány fő játékgyártó vállalat és ipari szövetkezet mellett mintegy 60—70 olyan cég gyárt játékot, amelyeknek nem ez az alaptevékenysége. A Konsumex már jelenleg is részt vesz egyes játékgyártók fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában. A közeljövőben pedig börzét rendez a gyártóknak, hogy bemutathassák hagyományos és úi cikkeiket. A termelők kedvezően fogadták a Konsumex kezdeményezését, felkészülve a börzére a tervezettnél lényegesen korábban elkészítik a jövő évi kollekciójukat. Fiatalember ári a bíróság előtt. Megtörtén válaszol a bíró kérdéseire. Látszik rajta, megbánta, amit tett. Hegedűs Sándor, Szarvas, Tanya 1. szám alatti lakos ugyanis ellopott egy kerékpárt. Anyagilag nem volt rászorulva, hiszen Pesten, a gumiipari vállalatnál jól keresett. Üj munkahelyén, ahogy a bíróság előtt elmonda, keresete havonta eléri a 9—10 ezer forintot. Július 24-én érkezett haza Budapestről Szarvasra. Délután felült édesanyja kerékpárjára és felkereste barátait. Azon az estén több szórakozóhelyen megfordultak. Hegedűs maga mellett tolta a kerékpárt, végül a ligeti pavilonban kötöttek ki, s itt lezárta a kerékpárját. Először az volt a szándéka, hogy barátaival együtt tér haza. Am megismerkedett a ligeti pavilonban egy lánnyal. Szórakozás közben 5 pohár sört ivott meg. A lányt hazakísérte. Ezután visszatért a ligeti pavilonba a kerékpárjáért. Már záróra volt, a* vendégek eltávoztak. Hegedűs a kerékpárját kereste, de nem találta sehol. Ezután a város felé indult. Ütközben egy barátjával találkozott, a Bokréta étterem előtt megálltak. Ott meglátott egy kempingkerékpárt. Elhatározta, hogy mivel az övét ellopták, szerez helyette egy másikat. A kerékpár lánccal volt lezárva. Elszakította. Majd felült a kerékpárra és elhajtott. Másnap a városban kerékpározott vele. Az volt a szándéka, ha a tulajdonos felismeri, átadja neki. Harmadnap jelentkezett is egy fiatalember, mondván, hogy övé a kerékpár. Még a jótállási papírt is megmutatta. Persze, nem ment olyan simán, ahogy azt a bíróság előtt állította. A károsult, N. Pál elmondta, hogy másnap városszerte kereste a kerékpárját. Elment a rendőrségre, és bejelentette, hogy ellopták. Onnan a tanácsházára küldték, a talált tárgyak osztályára, azzal a gondolattal, hátha valaki bevitte oda. Am a talált tárgyak osztályán semmit sem tudtak a kerékpárról. Éppen távozott a tanácsházáról, amikor az utcán felismerté, egy fiatalember kerékpározott rajta. Megállította, és megmutatta a papírokat, hogy a kerékpár igenis az övé. Am a magasra nőtt fiatalember azt állította, hogy a kerékpárt egy gyomai barátjától kapta használatba. Ezután N. Pál értesítette a rendőrséget. Így került vissza a jogos tulajdonoshoz a kerékpár. Szembesítéskor Hegedűs Sándor a sértett vallomására azt válaszolta, lehetséges, hogy így történt, a részletekre nem emlékszem. Mindenesetre nagy hülyeséget csináltam, mondotta. A Szarvasi Járásbíróság Hegedűs Sándort lopás miatt 6500 forint pénzbüntetésre ítélte. Súlyosbító körülményként értékelte, hogy a városban elszaporodtak a kerékpárlopások. Enyhítőként vette figyelembe a vádlott fiatal korát és beismerő vallomását. A vádlott belenyugodott a pénzbüntetésbe. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. Az ítélet jogerős. (Serédi)
