Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
Küszöbön a téli autózás! Hosszú idő óta jó út- és jó látási viszonyok között autózunk. Szeptember végén azonban már gondolni kell az őszi-téli autózás gondjaira, az esőle, ködre, hóra'és a jégre. A járműveket fel kell készíteni. Az általánosan jó műszaki állapot biztosítása mellett, . fokozott gondot kell fordítani a forgnlmobíztonsági berendezésekre. A téli felkészítés során célszerű felkeresni a szakműhelyt, s a szükséges javítások és ellenőrzések mellett meghallgatni a szűk- ember véleményét. Az általánosan rossz útviszonyok megkövetelik a tökéletes gumiabroncsokat. Éppen ezért gondosan meg kell vizsgálnunk a gumiabroncsok futófelületét, a futófelület mélységét, általános kopottságát. Mindenki által ismert, hogy a jogszabály személygépkocsik esetében minimum egy mm futófelület-mélységet ír elő. Mindemellett tudni kell, hogy ez a gumiabroncs rossz útviszonyok esetén már nem felel meg a biztonságos közlekedésnek. Célszerű az abroncsok szükség szerinti cseréje. A téli autózás tökéletes féket is Igényel. Célszerű átvizsgálni a fékrendszert, fokozott figyelemmel az egy- tengely kerekein ébredő fékerőkre, a biztonság érdekében 10 százaléknál nagyobb íék- erőeltérést az egyten- gely két kereke között, nem szabad megengedni. A rendszer megtisztítása, karbantartása házilag is elvégezhető, de a fék ál* lapotvlzsgálata feltétlen szakműhelyt, műszert igényel. Fokozott figyelmét igényelnek az irányjelzők, a fényjelző berendezések. Ellenőrizni kell a fénytestek beállítását, (lehetőleg műszerrel) kellő fényerejét. Az őszi-téli üzemelés fokozottabb energiafelhasználást eredményez, ezért az akkumulátor ellenőrzése. feítöltése nélkülözhetetlen. Az az akkumulátor, mely 2-.') éves, és a nyári szükségleteknek megfelelt, nem biztos, hogy a téli üzemelés nagyobb igénybevételét is biztosítja. Az akkumulátor állapota meghatározója a jármű téli indíthatóságának. Jelentéktelen dolognak tűnik, de a téli időszakban sok baleset okozója az ablaktörlő, a páramentesítő nem megfelelő állapota, az utastér nem kellő fűtése. Az ablaktörlő lapát gumibetétjét szükség szerint cserélni kell, az. ablakmosó tartályt célszerű fagyálló folyadékkal feltölteni. Élő kell készíteni a gépkocsik hűtőtakaróit is, mert uz üzemi hőmérséklet biztosítása nélkülözhetetlen, a Jó utastérfűtés, pára- mentesítés és a jégmentes ablakok érdekében. Nem forgalom- biztonság — de az átvizsgálást ki kell terjeszteni a hűtőrendszer teljes egészére (hűlőfolyadék), az esetleges olajcserékre, az üzemanyagrendszer víztelenítésére. A gépjármű tökéletes előkészítése az őszi-téli közlekedésre nem nélkülözheti a gépjárművezető felkészülését. At kell gondolnia uz adott Időszak veszélyforrásait, és ennek megfelelően kell vezetéstechnikáját változtatnia: a kormány és fék kezelését, a mindenkori sebesség megválasztását 11 letéten. Egy példával alátámasztva a leírtakat: egy 60 kilométer óra sebességgel haladó autó száraz úton, jó gumikkal 1!) méter fék- úton képes megállni, csúszós úton, jó gumikkal mór 36 méteren, csúszós úton, lefutott gumikkal (1 mm) csak 64 méteren képes megállni Ugyanez az a-utó jeges úton, jó gumikkal 92 méteren, jeges úton. lefutott gumikkal (1 mm) csak 138 méteren képes megállni. Mázán László, a KPM Autófelügyelet Békés megyei igazgatója Türelem és előzékenység A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki ismerje, megtartsa, és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Valameny- nyiünk érdeke, hogy a közlekedők előzéke- nyék és türelmesek legyenek egymással szemben. Ma azonban egészen más a gyakorlat, A számos jó példa mellett a rosszak vannak túlsúlyban. Bizonyítják ezt fényképfelvételeink amelyek egy hétköznap délután, fél óra alatt készültek, O HELYES, hogy a gyalogosok zárt csoportban kelnek át a gyalogátkelőhelyen. így biztonságosabb, s a személygépkocsi Is hamarabb haladhat tovább, O HELYES, ahogy a gépjárművek vezetői megadják az elsőbbséget a gyalogosoknak. © HELYTELEN. hogy a személygépkocsi vezetője erőszakosan megakadályozza a gyalogosok átkelését. O HELYTELEN, sőt a legdurvább szabály- sértések egyike így a gyalogosok közé hajtani, O HELYTELEN, körülbelül Ifi) méterre a kijelölt gyalogátkelőhelytől így akadályozni a Járműforgalmat! Vajon ezért közlekedik a háttérben a kerékpáros szívesebben a Járdán? © HELYTELEN, os tilos a forgalomirányító lámpa jelzését figyelmen kívül hagyni. A közlekedés-biztonsági tanácsok aktíváinak megelőzést célzó propagandamunkája, valamint a közlekedés *biztonságának megteremtéséért végzett hatósági tevékenység eredményeként azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben csak helyesen közlekedő gyalogost, járművezetőt, gépjárművezetőt tudjunk fényképezni. Kulcsár Ferenc r. őrnagy, MKBT-titkár A csúszós út veszélyei Orvosszakértők a közlekedés biztonságáért A legtöbb baleset csúszós úton következik be, ezért is a legnagyobb gondot a síkos úton való vezetés okozza. Síkos úton a gépjárművezető minden hirtelen mozdulata (erőszakos fékezés, gázadás, sebességváltás, kormányzás) a kerekek megpörgésével. a kocsi megcsúszásával, megfarolásával közvetlen veszélyt kelthet, Gázadáskor a kerék „kipörög", egy helyben forog. Minthogy a legnugyobb erőt az első sebességfokozat ad- ju, ebben a fokozatban a tengelykapcsolót nagyon óvatosan kell felengedni, és nagyon kis gázzal Induljunk el, Elindulás után — hirtelen gázadáskor, fékezéskor mindig fenyeget a gépkocsi megcsúszásának veszélye. Nem ajánlatos tehát az egyes sebességek „kihúzatása", bánjunk a gázadagolással nagyon óvatosan! Csúszós úton csakis erősen csökkentett sebességgel haladjunk. A síkos út csökkenti a gumiabroncsok tapadását. Ezért szakaszos fékezést alkalmazzunk, ezt is igen óvatosan, mert a kerekek viszonylag kis féknyomásra is megállnak (nem forognak). Az álló kerekek pedig kor- mányozhatatlanok, s a gépkocsi, akár a ródll, lendületénél fogva csúszik az eredeti Irányba. Síkos úton fékezve minden esetben kapcsoljunk vissza, és használjunk motorféket, Különösen veszélyesek a balra forduló kanyarok, egyrészt, mert sok út ive és dőlése nincs kellően megépítve, és ilyen kanyarnál u centrifugális erő miatt a gépkocsi középen kicsúszik, másrészt mert az árok. vagy az út menti akadályok is az ilyen kanyaroknál közelebb vannak a gépkocsihoz: Nedves, havas, eljegesedett vasúti vagy villamossínek mindig veszélyt jelentenek. Soha ne vezessünk folyamatosán az úttestbe beépített síneken, s ha át kell haladnunk rajta, a 90 fokot minél jobban megközelíthető szögben, csökkentett sebességgel keresztezzük őket! Országúton a bekötő földútról a lófogatok és a mező- gazdasági gépek által felhordott sár megfagyva korcsolyapályát fektethet a gépjármű kerekei alá. Ha az eső, a folyamatosan olvadó hó latyakja hosszabb szakaszon, összefüggően borítja az úttestet, a sebesen haladó gépkocsi gumiabroncsainak bordázatából (különösen. ha már kopott Is) nem tudnak távozni a vizeseppek, emiatt a kerekek és az útburkolat között rendkívül veszedelmes vízfilm keletkezik. Ilyen körülmények között a gépjármű fölötti uralom. kormányzás, fékezés — szóba sem jöhet, Egyetlen megoldás a csökkentett sebesség. Síkos úton, ha a gépkocsi megfarol, ne fékezzünk, mert a fékezés csak növeli a csúszást. Ha a hátsó kerekek megcsúsznak, a kormánnyal a mellső kerekeket a csúszás irányába fordítjuk, hogy a kocsi minél előbb az eredeti irányban haladjon tovább. Csúszós talajon nem szabad a kerekek forgását hirtelen megváltoztatni. Ezért nem szabad visszakapcsolásnál a tengelykapcsolót gyorsan visszaengedni, hirtelen fékezni, gyorsan Irányt változtatni, vagy gázt adni. E műveleteket, ha szükségesek, nagyon óvatosan kell elvégezni. Általában a havas, jeges, tehát csúszós utakon többszörös biztonságra kell törekednünk. Fő szempont az. óvatosság legyen! A leírtak ne keltsenek az olvasóban félelemérzést! A szorongás éppen olyan rossz útitársa a gépjármű- vezetőnek. mint a gondatlanság. Nem szabad megtűrnünk magunk mellett, magunkban. A vezetőnek teljesen mentesnek kell lennie minden félelemérzéstől, szorongástól! Szükség esetén idejében fel kell ismernie a veszélyt, és nyugodtan, határozottan meg kell tennie az adott helyzetben egyedül helyeset, vagy a lehető leghelyesebbet. Barcs József MKBT-lag Az Országos Orvosszakértői Intézet békéscsabai I. fokú bizottságának vezetője immáron több mint 14 éve dr. Farsang István. Ezt megelőzően a rendelőintézet sebész- és urológus főorvosaként dolgozott. — Mi az orvosszak- értől bizottság feladata? — A négytagú szakértői bizottságunk két orvosból, egy közlekedési és egy műszaki szakértőből áll. Nekünk kell kutatnunk azt a lehetőséget, hogy a testi fogyatékosok — például láb-, kézcsonkulásos betegek, gerincproblémával küszködök, ízületi bántal- makban szenvedők stb. — biztonságosan részt vehessenek a forgalomban. Ez adja meg a rehabilitációs jelleget, vagyis a feltételt, hogy volán mögé ülhessenek. Ha személy szerint én, vagy a bizottság együttesen nem tud dönteni, úgy bármilyen szakorvost igénybe vehetünk, aki köteles nekünk segíteni — kezdte dr. Farsang István, majd egy esettel ilusztrálta munkájukat. A közelmúltban egy hibás láb- és kézállású férfi szeretett volna jogosítványt szerezni. A bizottság nem tudott dönteni, ezért újabb vizsgálatra küldték, ahol megállapították: feltételekkel, gépjárművezetésre alkalmas. — Rokkantak hogyan szerezhetnek vezetői engedélyt? — A testi fogyatékosok vizsgálatát elvégezzük, elsődleges szempontunk a döntésben: alkulmas-e a biztonságos vezetésre. Ezzel kapcsolatban elvégezzük uz összes kiegészítő vizsgálatot. Véleményt kérünk szakorvosoktól, s egyéni elbírálást is alkalmazunk. Ilyen például a területi, vagy sebességkorlátozás, vagy szemüveg előírása. — Mi a helyzet tartós betegség és infarktus után? — Egy-egy súlyosabb betegség vagy infarktus utón általában fél év haladékot aduhk. ez időszakban kérjük a beteget, hogy ne vezessen. Hat hónap után a bizottság m e g v i zs g á 1 j a a pácienst — az említett idő alatt az állapota változhat, javulhat —, hogy alkal- mus-o gépjárművezetésre, Aki nemleges választ kap, az fellebez- het ellene, újabb vizsgálatról Budapesten döntenek, hogy vezethet-e. El kell mondanom, hogy volt rá példa, hogy jóváhagyták. Infarktus után természetesen hosszabb ideig táppénzes a beteg, és gépjárművet sem vezethet. Ha EKG-ju hat hónap után javulást mutat, kezdetben sebességkorlátozással gépjármüvei vezethet, de rövidítjük az ötéves felülvizsgálati Időt. Ez. esetben legtöbbször az egyéni elbírálás elvét alkalmazzuk. A halmozódó infarktus kizáró ok lehet. — ön vezet-e gépjármüvet? — Jogosítványom nem volt, sőt nem is lesz. Autóval nem szeretek utazni. A fiamnak öt éve van Ladája, összesen háromszor ültem benne. Jobban szeretek gyalogolni, sétálni, biciklizni, s szabad időmben horgászni. Dr, Farsang István, uz MKBT orvosi szak- bizottságának tagja, több éve lelkiismeretes munkájával segíti a társadalmi testületet, a közlekedők biztonságát.
