Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

Tanítsuk gyermekeinkéi a helyes közlekedésre! II baleseti helyszínelő Az új tanév kezdeté­vel a községekben és városokban egyaránt benépesültek az isko­lák. Ma, amikor az élet felgyorsult ritmu­sa következtében „min­denki közlekedik", az iskolába vezető út egy­re több veszélyhelyze­tet teremt a gyerme­kek számára. A szülök minden bizonnyal úgy engedik el gyermekei­ket, hogy „vigyázz magadra!” Az iskolák nevelői pedig — a he­lyes közlekedésre tör­ténő felkészítés mel­lett is — fokozott gon­dossággal bocsátják út­nak a tanulókat —* először kézen fogva, majd az önállóságra nevelés követelmé­nyeinek megfelelően. A szocialista pedagó­giának fontos alapel­ve, hogy a közösséget szolgáló, tartalmas, biztonságos életre ne­veljük gyermekeinket. E célt is szolgálja, hogy a szabályos köz­lekedésre nevelés egy­re jobban beépül a ne­velés folyamatába, kü­lönösen az óvodákban és az általános isko­lákban. Jól segítik mindezt az új nevelé­si és oktatási doku­mentumok által bizto­sított tantervek. A he­lyes közlekedésre ne­veléssel fontos társa­dalmi igényi és érde­ket szolgálnak szülök és pedagógusok egy­aránt. A közlekedés rohamos fejlődése ezért a felkészítés sok­színűségét követeli meg óvodáinktól és iskolá­inktól. Számtalan le­hetőséget és színterét keresik pedagógusaink a tanítási órán kívüli tevékenységnek is, kisdobos- és úttörő- foglalkozásokon, szak­körökön és a legkü­lönbözőbb vetélkedő­kön. örvendetes — az is­kolák nyitottságát is szolgáló — gyakorlat, hogy pedagógusaink közlekedési szakembe­reket hívnak meg osz­tályfőnöki órákra, szakkörökre, s más rangos iskolai foglal­kozásokra. Ez azt is mutatja, hogy iskolá­ink egyre célirányo­sabb kapcsolatot tar­tanak és teremtenek a területileg illetékes rendőrkapitányságok­kal, a közlekedésbiz­tonsági tanácsokkal. Természetesen iskolá­ink pedagógusai — mint azt más terüle­ten is teszik — igye­keznek a helyi lehe­tőségeket maximálisan kihasználni, s ebből kiindulva a helyes közlekedésre nevelés legjobb módszereit ki­dolgozni. Sok eredmé­nyes és követendő kez­deményezés tanúi va­gyunk látogatásaink során községekben és városokban egyaránt. A biztonságos közle­kedésre nevelés tanter­vi megfogalmazása nagy eredmény. A tan­terv azonban csak egy jogilag biztosított ke­ret, melyet tartalom­mal a pedagógusnak, a közlekedési szakembe­reknek kell megtölte­ni. az ügy szolgálatá­ba állítva az élet és a társadalom érintett színtereit és fórumait. S mivel ..ma minden­ki közlekedik", abból adódóan mindenki pél­dát is mutat, tehát ne­vel. Általában termé­szetesen jó példát mu­tat. Ezt kérjük és vár­juk a felnőttektől! Gyermekeinkről — a jövőről van szó. Az óvodák és az iskolák közlekedési szakrefe­rensei rendszeres to­vábbképzésben vesz­nek részt, hogy a he­lyes közlekedéssel ösz- szefüggő sokrétű ne­velési feladatot minél eredményesebben lát­hassák el, az egyre nagyobb számban meg­jelenő oktatófilmek. szemléltetőeszközök, kiadványok birtoká­ban. Ezt teszik termé­szetesen az osztályfő­nökök osztályfőnöki órán és tanítási órán kívüli foglalkozáson egyaránt. Tegyük hoz­zá: egyre eredményé­sebben. Az eredmények alap­ján az iskolai fegye­lem erősödése (ez min­den iskolai munkához elengedhetetlen), a pe­dagógusok következe­tes és összehangolt munkája, a közlekedé­si szakemberek sokol­dalú támogatása, az is­kolák és az jfjúsági szervezetek, valamint a szülői munkaközössé­gek ez irányban kitel­jesedő együttműködé­se. Ezek az alapok egyre szélesebb körben biztosítottak. A Mi­nisztertanács 1972-ben tett megállapítása, mely szerint: „A köz­úti közlekedés bizton­sága fontos társadalmi és politikai érdek” — ma is aktuális, egyre nagyobb figyelmet kö­vetelő és feladatokat meghatározó összegzé­se tennivalóinknak. Most, az új tanév in­dításánál segítse még jobban társadalmunk a felelősségüket mélyen átérző pedagógusaink munkáját. A sok újat hordozó tanévben min­den eddiginél nagyobb szükség van erre. Meggyőződésem, hogy nevelési és oktatási in­tézményeink — egész társadalmunk támoga­tásától kísérve — jó eredménnyel oldják meg az 1982/83. tanév fő feladataival együtt a helyes közlekedésre nevelés fő célkitűzé­seit is. Vámos László Az utakat járva az ember néha elhalad egy-egy baleset mel­lett. Minden egyes tra­gédia megdöbbentő, szomorú látvány. Saj­nos, legtöbb esetben az emberi tényezők vezet­nek a tragédiához. A balesetek vizsgálata, elemzése a közlekedési rendőrök feladata. Du­na Pál rendőr főtörzs­őrmester balesti hely­színelő és vizsgálóval beszélgettünk munká­járól. — Hogyan választot­ta a rendőri pályát? — Mindig tetszett az egyenruha, ponto­sabban a rendőri szol­gálat, vonzódtam a fegyveres testülethez, a polgári életben is ér­dekelt a közlekedés. Tizenegy éve teljesítek szolgálatot rendőr­ként, előtte a baromfi- feldolgozó vállalatnál dolgoztam hűtőgépész­ként. ez a második munkahelyem — kezdi a beszélgetést. Majd megtudom, hogy 16 évesen, korengedéllyel kapott vezetői enge­délyt motorkerékpár­ra, a honvédségnél is gépkocsivezetőként tel­jesített szolgálatot. A rendőrséghez kerülve először forgalomellen­őrző járőrként tevé­kenykedett, majd a Kun Béla Tiszthelyet- tesképző Iskola elvég­zése után baleseti hely­színelőként, majd — ennek mór hetedik éve — baleseti helyszínelő és vizsgálóként dolgo­zik. — A balesetek okait vizsgálva milyen ta­pasztalatokat szerzett? — Az elmúlt évek­ben több száz balese­tet vizsgáltam, elemez­tem. dolgoztam fel, s nyugodtan mondha­tom: a balesetek for­rása emberi tényezőkre vezethető vissza. Leg­több közlekedési bal­eset fegyelmezetlenség­ből adódik, mindez pá­rosul a sebességtúllé­péssel, s gyakran az ittas járművezetéssel. Sok az erőszakos gép- járművezető. A műsza­ki hibára visszavezet­hető balesetek száma elenyésző. Aztán meg­említhetném a balese­tek forrásánál az idő­járási frontot: a hideg­meleg frontra sok em­bernél nehéz az átál­lás, éppúgy, mint kö­dös, esős, fagyos idő­ben. A síkos úton nem csökkentik a gépjár­művek sebességét. Ta­lálkoztam mór olyan emberrel is, aki kilo­métereket autózott, s csak a balesete után vette észre, hogy jeges úton halad. Este még mindig sok a kivilágí- tatlan kerékpáros, lo­vaskocsi, s nem ritka a rosszul beállított fényszóró a közleke­désben. — Szolgálat? — Sajátos munka­rendben dolgozunk, gyakran tartunk ott­hon is ügyeletet. — Vezet? — Van egy 750-es Zastavám, melyet nagy becsben tart a család. Vezetésnél elvem: las­san. de biztosan. — Család, szabad idő? . — Van egy öt- és egy kilencéves fiam; hobbikertem, szabad y időmben ott kapirgá- lok, van rajta néhány gyümölcsfa, kis ház. Duna Pál mindenna­pi munkája mellett a közlekedés-biztonsá­gi tanács aktivistája, hivatalos teendői mel­lett előadásokat tart is­kolákban, a közlekedé­si úttörőket patronál­\ Vigyázzunk rájuk! Az orvostudomány fejlődése, a civilizáció meghosszabbítja életünket. A nyugdíjas korúak száma évről évre növekszik. Ma Békés megye la­kosságának mintegy 20 százaléka 60 év feletti. A tudomány, a technika fejlődésével nemcsak az emberi élet hosszabbodik meg, hanem a motori­záció is robbanásszerűen növekszik. Mind töb­ben szereznek jogosítványt, hogy maguk is ve­zessenek járművet. Vajon a KRESZ szabályainak elsajátításával az előzékeny és türelmes magatartást is megta- nulták-c? Sajnos, erre a kérdésre nem válaszol­hatunk egyértelmű igennel — a gyakorlat ezt bizonyítja. A közúti közlekedésben erre legalább olyan szükség lenne, mint a KRESZ szabályai­nak betartására. Miért? Hogy a gyermekeket és az időseket ne érje annyi baleset a közúton. Mit kell tudni a gépjárművezetőnek az idős korról ahhoz, hogy a konfliktushelyzctet elkerülje? Azt, hogy a kor előrehaladtával a látás, a hal­lás gyengül, a járás tempója lelassul, a reakció­idő meghosszabbodik, az alkalmazkodóképesség csökken. Az idős emberek tévesen ítélik meg a mozgó jármű sebességét és a gépjárművek fék- útját. Ha mindezeknek a tényezőknek a gépjármű- vezető tudatában van, több megértéssel, na­gyobb körültekintéssel vezeti járművét. Különö­sen olyan útszakaszon, ahol gyalogos átkelésére számítani lehet. Hogyan fejezheti ki a gépjárművezető udva­riasságát? A választ erre minden gépjárműve­zető tudja (csak nem mindig cselekszik esze­rint): csökkentett sebességgel való haladás, las­sítás vagy megállás, az előzékenységre irányuló szándék közlése. A kisebb sebességgel való ha­ladás még félreértés esetén is csökkenti a bal­eset bekövetkezésének valószínűségét, esetleg gázolásnál a baleset kimenetelének súlyosságát. A csökkentett sebesség lehetőséget ad a közle­kedő partnerek közötti kommunikációra, a szán­dék közlésére, lehetőség nyílik arra is, hogy a járművezető jelzés adásával közölje a gyalogos­sal: észlelte, és elsőbbséget biztosít számára. (Különösen fontos lenne, hogy a gyalogos vissza­jelezze a szándék megértését, például köszönő kézmozdulattal!) Az 1982-es év az ENSZ meghirdetése alapján az „idősek nemzetközi éve”. Vigyázzunk rájuk! A családok ne veszítsék el szeretteiket — nagy­apáikat, nagyanyáikat, akik esetleg éppen uno­káikért sietnek — a gépjárművezetők száguldá­sa, türelmetlensége miatt! Dr. Joó Jenőné szakbiz. vez. l.flZLEKEDÉS- 1IZT0NSÁG wmi A BÉKÉS MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS KIADVÁNYA Kiegyensúlyozatlan kerekek Gyakori rendelle­nesség a gépkocsiknál, hogy egy bizonyos se­bességérték elérésekor a kormánykeréken elő­ször enyhe, majd erő­södő ütéseket, rezgése­ket érzékelünk. Ez a jelenség általában csak egy bizonyos sebesség- tartományban észlel­hető, utána vagy meg­szűnik, vagy csökken. A hibát az esetek többségében a kerekek kiegyensúlyozatlan­sága okozza, de elő­fordulhat a keréktár­csában tartósan lera­kodott szennyeződés, a gumiabroncsok egyen­lőtlen — a rossz len­géscsillapítók által elő­idézett — kopása, és ha kanyarodáskor ész­leljük a jelenséget, akkor a kormányszer­kezet kenőanyaghiá­nya miatt is. A gumiabronccsal el­látott keréktárcsa kül­ső és belső oldalára ki­egyensúlyozás céljából meghatározott profilú és súlyú ólomnehezé­keket erősítenek fel. A gyárból újonnan kike­rülő kocsiknál még a kerék összeállítása so­rán elvégzik a ki­egyensúlyozást, amire azért van szükség, mi­vel a gumiköpenyt nem tudják olyan pon­tosra készíteni, hogy a futófelület „húsa” mindenütt egyforma, vastag legyen. A ’ rendellenességek ak­kor kezdődnek, ha a súlyok elmozdulnak, vagy tudtunk nélkül leesnek (például a jár­daszegélynek való Ne­kiütközéskor, vagy ha nagy sebességgel gö­dörbe hajtottunk). Az is további kellemet­lenségek forrása lehet, ha a gumiabroncs na­gyobb javításai után nem egyensúlyoztatjuk ki a kereket, vagy ha a gumiabroncsot nem az eredeti keréktár­csájára tesszük vissza. De nem mulasztható el a kerekek kiegyen- súlyoztatása akkor sem, ha, általános gu­micsere történik (pél­dául radiál gumiab­roncsokkal látjuk el az autót a diagonálisak helyett, vagy az elko­pott gumik helyett újakat szerelünk fel.) A kerekek kiegyen­súlyozását házilagosan csak igen körülménye­sen, sok türelmet igénylő munkával le­het elvégezni. Sokkal egyszerűbb, ha szak­emberrel, e művelet lefolytatására készült célgépen végeztetjük el ezt a fontos felada­tot. A célgéppel a nagy sebességű haladást utánozva, erőteljes pörgetéssel állapítják meg a tömegeloszlás rendellenességi helyeit és az elhelyezendő sú­lyok nagyságát. Gumi­csere után mór csak azért is érdemes ki­egyensúlyozó gépre tetetni az összeszerelt kerekeket, mert így még idejekoi'án kide­rülhetnek az abron­csok esetleges gyártá­si hibái, amit meg­reklamálhatunk a gyártó cégnél. A kerék kiegyensú­lyozatlanságára utal­nak az abroncs futó­felületén helyenként látható gödrök (amit egyébként a csak rit­kán előforduló ten­gelyferdülés is elő­idézhet). Ezek nem té­vesztendők össze az abroncs teljes kerüle­tén jelentkező, kagy­lószerű bemélyedések­kel, amelyek a lengés­csillapítás hibáira fi­gyelmeztetnek (a sok­szögletűre kopott gu­miabroncs egyébként már igen komoly mű­ködési elégtelenséget jelez). S ha már a kormányzott kerekek rendellenességeiről van szó, nem árt tud­ni, hogy a futófelület külső vagy belső szé­lén látható gumifo­gyásnak pedig a hely­telen kerékösszetartás, vagy a kerék hibás beállítású dőlése az oka. / Érdekességként em­lítjük meg, hogy ma már gyártanak olyan autókerekeket is — egyelőre csak a drá­ga, nagy kocsik szá­mára —, amelyeket nem kell kiegyensú­lyozni. Az önkiegyen­súlyozó autókerék üre­ges gyűrűjében kis fémgolyók találhatók, amelyek ott egy spe­ciális folyadékban sza­badon mozognak, s helyzetüket a kerék forgása során a cent­rifugális erő következ­tében úgy változtat­ják, hogy a kerék súly­pontja az üreges gyű­rű középpontja felé tolódjon el, s ezáltal a kiegyensúlyozatlan­ság megszűnik. JÁRMŰVEL VAGY GYALOG, AZ ÚTON TÁRSAK VAGYUNK!

Next

/
Thumbnails
Contents