Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
NÉPÚJSÁG Sajti Imre kitüntetése 1982. október 1., péntek II Minisztertanács megtárgyalta II lakásgazdálkodás fejlesztése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sajti Imre rendőr'ezredesnek, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjének nyugállományba vonulása alkalmából a Vörös Zászló Érdemrendet adományozta. A kitüntetést csütörtökön Békéscsabán Ladvánszki Károly rendőr altábornagy, belTegnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, az SZMT székházának földszinti előcsarnokában képkiállítást és virágkötészeti bemutatót nyitottak. A HVDSZ fennállásának 30. évfordulója és a szakszervezeti napok keretében Öze István, orosházi amatőr festő alkotásait láthatta a közönség. A megjelenteket — közöttük Irházi Lajosnét, az SZMT vezető titkárát — Valentinyi Mártonné, a HVDSZ megyei bizottságának titkára köszöntötte, (Folytatás az l. oldalról) Az előterjesztésnek a polgári ügyekkel foglalkozó része elemezte az új kisajátítási jogszabály hatályba lépését követő tapasztalatokat, a lakáselosztással és -gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok alkalmazását. Szólt az előterjesztés a gazdasági ítélkezés tapasztalatairól, megállapítva, hogy a megyei bírósághoz érkezett gazdasági perek száma 1981-ben 142 volt, ez év első felében 70. Gazdasági bírság kiszabására tavaly és ez év első felében nem került sor, a közelmúltban azonban a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalatot sújtották 2 millió forint bírsággal. A napirendhez hozzászóló Ínokai János (Békés) a kisajátítási perek növekvő számát, a szakértői tevékenység különbözőségét bírálta. valamint kérte, hogy állítsák vissza a közjegyzői fogadónapot Békésen. A tanácsülés az előterjesztést a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta. A második napirend — amelynek tárgyalásán ott volt Kovács János, a KNEB főosztályvezetője — írásos anyaga először az 1978-ban végzett hasonló jellegű vizsgálat tapasztalatait összegezte. A megyei NEB a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályával közösen ez év első felében ismét vizs„Népfronthét” A Hazafias Népfront községi bizottsága „népfronthetet” rendez — most első ízben — Pusztaföldváron, a művelődési otthonban. A program október 1-én, ma délután 5 órakor kezdődik kül- és belpolitikai tájékoztatóval. A legközelebbi alkalommal, október 4-én a cukorbetegeknek szóló tudnivalókról hangzik el egészségügyi előadás, a következő napon, pedig mezőgazdasági kisfilmek estje lesz. Itt egyúttal tanácsokat is kérhetnek a kistermelők, és tájékoztató hangzik el a mezőgazda- sági felvásárlási árakról. A népfront községi bizottügyminiszter-helyettes adta át, és a belügyminiszter megbízásából beiktatta hivatalába a Békés megyei Rendőr-főkapitányság új helyettes vezetőjét, Fekete Mihály rendőr alezredest, Békéscsaba város volt rendőrkapitányát. Fajó György rendőr őrnagyot pedig a békéscsabai rendőrkapitányság vezetői beosztásába. majd Egyed Erzsébet, az orosházi Petőfi Művelődési Központ művészeti előadója mutatta be öze Istvánt, az Orosházi Faipari Vállalat dolgozóját, a kiállítót. Az egyik földszinti teremben a békéscsabai és a Gyulai Kertészeti Vállalat, valamint a békési és az Orosházi Költségvetési Üzem kertészei hozták el legszebb virágaikat, csokraikat. Fotó: Veress Erzsi gálatot végzett a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok végrehajtásának tapasztalatairól. A tanácsi szervekhez közvetlenül érkezett beadványok száma nagyjából azonos, 150—200 közérdekű bejelentés, 15—20 javaslat és 300-at meghaladó panasz érkezik. Minőségi változás, hbgy a közérdekű bejelentések többsége a tényleges közérdeknek, a többségi igényeknek megfelelően fogalmazódott. Ezek mintegy fele az áruellátást és szolgáltatást érintette. Jelentős még a szociális ellátással, a munka- és bérügyekkel kapcsolatos panaszok száma. Az ügyek intézése, vizsgálata során többségében biztosított volt a szakszerűség. A bejelentések és panaszok 70 százalékát valamilyen intézkedés követte. A különbőz^ tanácsi fórumokon a megyében 1979—80 —81-ben összesen 10 ezer 588 közérdekű javaslat, 13 ezer 764 közérdekű bejelentés és 361 panasz hangzott el. Tartalmukat tekintve a közérdekű bejelentések e formában is az áruellátást és szolgáltatást érintették, a közérdekű javaslatok pedig legtöbbször helyi kommunális igények kielégítését szorgalmazták. A vállalatoknál, szövetkezeteknél a közérdekű javaslatok száma alacsony. Zömük itt is az áruellátással és a szolgáltatásPusztaföldváron sága október 6-án tart ünnepi ülést, ahol a társadalmi munkában élenjárók vehetik át jutalmukat. Október 7-én következik a szülők iskolája, itt a téma: a család megnövekedett szerepe az ötnapos munkahét bevezetésével. S végül, a népfronthét befejező rendezvénye egy rétegpolitikai e£t lesz október 8-án, ahol a helyi cigánylakosság helyzetéről, életkörülményeiről esik szó. Valamennyi rendezvény színhelye a pusztaföldvári művelődési otthon, s minden program délután 5 órakor kezdődik. Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel — érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből felmentette. Az Elnöki Tanács dr. Soós Gábornak több évtizedes eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést , a Parlamentben dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A Minisztertanács dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettest e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg az Elnöki Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Med- gyessy Pétert pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Ven. dégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettest e munkaköréből — érdemei elismerése mellett — felmentette. Egyidejűleg a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatójává nevezte ki. sál volt kapcsolatos. A saját hatáskörben intézett bejelentések, panaszok aránya 80 százalék. A beadványok kivizsgálásának, elintézésének szakszerűsége biztosított. Gyakori viszont, hogy a vásárlók könyvének egy példányát rendszerint nem az előírt 24 órán belül küldik be a vállalat központjába, emiatt az intézkedés késik. Gyakran előfordul, hogy a beadványra a válasz intézkedést helyez kilátásba, ennek megoldása azonban dokumentáltan nem bizonyítható. Előfordul az is, hogy a bejelentőnek, panaszosnak írt válasz udvarias, de sablonos. A megyei NEB elnökének beszámolóját a megyei tanács elfogadta. A bejelentések sorában elfogadta a tanácsülés az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatairól szóló tájékoztatót, amelyre a későbbiekben visszatérünk. Ugyancsak a bejelentések sorában tájékoztatta Gyulavári Pál megyei tanácselnök a testületet, hogy Jakab Mihály, a megyei tanács vb személyzeti osztályának vezetője nyugállományba vonult, s javasolta, hogy a tanácsülés jegyzőkönyvben fejezze ki elismerését az államigazgatásban kifejtett több évtizedes,. eredményes munkájáért. n Balassi társastáncklub az NDK-ba utazott A Balassi Bálint Megyei Művelődési Központ társastáncklubja Felczán Béla társastánc-pedagógus vezetésével szeptember 29-én az NDK-beli leunai vegyi kombinát hallei társástáncklub- jának meghívására társastáncversenyre utazott. Több éves kapcsolat ez. melynek folytatásaként táncversenyen vesznek, részt az idén a D osztályos versenyzők. A 11 tagú csapatban általános iskolások és dolgozó társastáncklub-tagok utaztak el Haliéba, ahol a versenyeken kívül kirándulásokon, baráti találkozókon vesznek részt, és október 4-én érkeznek haza. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. április 7-én —széles körű társadalmi vita után — irányelveket fogadott el a lakásépítési és -fenntartás, a lakáselosztás ■ és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgvalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. A Minisztertanács megállapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakásfenntartással összefüggő kiadások aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, illetőleg ^ lakosság egyes csoportjai között. Jelenleg a lakások 24 százaléka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a bérből és fizetésből élő családok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásokban laknak, vagy ilyen lakást építenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománnyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igények növekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell lakásra várakozniuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vásárlásra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a települések egy részére, csak bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre terjed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak "a bérlakásban élők kapnak állami hozzájárulást. 1. A Minisztertanács az ellentmondások mérséklése vagy teljes felodása érdekében 1983. január 1-i hatály- lyal módosítja a lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét az alábbiak szerint: — A lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vagy önálló lakrészt kaphatnak. Következő lakásukat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás útján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak lakás- tulajdont szerezni. E családoknak azonban vállalniuk kell, hogy megfizetik a jogszabályokban előírt használatbavételi díj többszörösét, és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért. — A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a nép- gazdasági érdekBől kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét csereigények kielégítésére használják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresének-háromszoro- sának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OTP, az ingatlanközvetítő) fokozottabban bekapcsolódnak a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakossági szolgáltatásként végzik. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. 2. A Minisztertanács elhatározta a magánerőből való lakásépítés támogatásának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézményekben és szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák között. — Kz állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyermekek és az eltartottak száma tükröz. A jövőben a családi házát építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. — A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphatnak. Indokolt esetben a hitel-visszafizetés első öt évére törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A több szintes vagy csooortos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 százalékáig, a csáládiház-építés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Minisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvekben. — A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (vállalatok, szövetkezetek, intézmények) maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül kiket, és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra adható — vissza nem térítendő — támogatások és a kölcsönök forrásai a vállalati gazdálkodás eredményességével összhangban alakulnak. — A tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1985 végéig megszűnik. 3. A lakóházfenntartás állami támogatásának csökkentése érdekében a lakbérek 1983. július 1-től átlagosan 130 százalékkal emelkednek. Annak érdekében, hogy a bérlők kiadásai ne növekedjenek ugrásszerűen, az állami lakások bérlői — 1988-ig fokozatosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás összege 1983-ban a lakbértöbblet 70 százaléka lesz. A lakbérnövekedés ellen- súlyozására az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak. — A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2,40 Ft-ról 4,50 Ft-ra, a félkomfortos lakásoké 3,60 Ft-ról 7,50 Ft-ra, a komfortos lakásoké 5,40 Ft-ról 12,0 Ft-ra, az összkomfortos lakásoké pedig 6,0 Ft-ról 15,0 Ft-ra változik. — A tanácsok legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mérsékelhetik azoknak a lakásoknak a bérét, amelyeknek az épületen belüli elhelyezkedése, a műszaki állapota vagy a környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglakások lakbére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől (zöldövezet, város- központ) függően — az új lakbér 25 százalékáig növeljék. Azokban az egy-két lakásos épületekben, ahol kizárólag a bérlőké a kerthasználat joga, a növelés felső határa további 20 százalék lehet. — A lakbért az ingatlan- kezelő- szervezetek állapítják meg, s 1983 március végéig írásban közlik a bérlőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevételeit, és az esetleges vitás kérdéseket a tanácsok bírálják el 1983 márciusától június végéig. A lakbérek rendezése kiterjed az állampolgárok tulajdonában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgynevezett kötött bérű lakások lakbérét a bérbe adó az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatja meg. — A három és több gyermekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támogatást kapnak. Ezt azok is megkapják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. — A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támogatás, akiknek — eltartot- taikat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 Ft-ig terjedhet. A lakásbéremelés után nyugdíjassá váló bérlőknek a tanácsa vagy a nyugdíjintézet — igénylés alapján — kivételes szociális támogatást adhat. 4. 1983' júliusától az új és a felújított lakásokban a berendezési tárgyak javításának és kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállalhatnak lakóházuk fenntartásában, s ezzel a céllal bérlőközösséget alakíthatnak. Ugyanakkor az ingatlankezelő szervezetek szolgáltatásainak színvonalát emelni kell. E szervezetek elsősorban házkezelői szolgáltatásokat (karbantartást és üze- meltetést) végeznek majd, továbbá műszakilag és gazdaságilag előkészítik, lebonyolítják a lakóház-felújításokat. 5. A lakásgazdálkodási elvek alkalmazásában bővül a helyi tanácsök önállósága. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a lakásszükségletek kielégítésének legésszerűbb módját, vagyis azt, hogy meglevő forrásaikból mennyit használjanak fel állami lakásépítésre, a magántulajdonú lakások területelőkészítésére, illetőleg felújításra, korszerűsítésre, az infrastruktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilvántartásának pontosítása céljából a tanácsok 1983-ban elrendelik az igénylések megújítását. A tanácsrendeletekben az igénymegújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét elsősorban előtakarékosságul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatba vételi díjába, illetőleg értékesítési árába. A lakásigénylés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylési letét elhelyezését rendelik el, annak mértékét a lakásigénylő család jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől és nagyságától függően szabják meg, s tanácsi bérlakásoknál a lakás-használatbavételi díj mintegy 10 százaléka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvényes részletes feltételeit, s a lakásra várók előtakarékossá- gának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozzák. * * * A kormány- és miniszteri rendeletek a Magyar Közlönyben jelennek meg október első felében, a helyi tanácsrendeleteket novemberben hirdetik ki. Napirenden a megyei bíróság tevékenysége és a közérdekű bejelentések sorsa S. F.
