Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október 22., péntek 11 növényvédő szerek és műtrágyák újszerű forgalmazása A gyártás jobb megszerve­zésére ösztönzi a növényvé­dőszer- és műtrágyagyártó­kat az áruforgalmazás új rendszere — állapították meg a gyártók és a kereskedők csütörtöki szakmai tanácsko­zásán a Budapesti Vegyi­művekben. Az AGRO- TRÖSZT megszűnésével egy több évtized alatt kialakult kereskedelmi formát váltott fel a AGROTEK, az AGRO- KER és a TSZKER kereske­delmi vállalatok megyei há­lózata. Az eddigi, az AGRO- TRÖSZT által összegyűjtött, központilag leadott megren­delések helyett, most a ke­reskedelmi vállalatoktól kü- lön-külön érkeznek a kisebb tételű igények, ami megnehe­zíti a gyártók programozá­sát. A megrendelések jó részét az idén még koordinálta az AGROTEK, jövőre azonban erősen megnövekszik az ön­állósult kereskedelmi válla­latok igénye, hogy kisebb megrendeléseket is gyorsan kielégítsenek, jelentősebb készleteket ne kényszerülje­nek hosszabb ideig tárolni. A gyártóknak így a termelés szervezésében számolniuk kell azzal, hogy szállítási kö­telezettségeik megsűrűsödnek a tavaszi munkák megkezdé­se előtti időszakban. A szakmai tanácskozás le­hetőséget adott a gyártók és kereskedők igényeinek, gond­jainak kölcsönös megisme­résére, az érdekek egyezteté­sére. A termelő vállalatok kifejezésre juttatták, hogy erőfeszítések árán is igye­keznek igazodni az új hely­zethez. A Budapesti Vegyi­művek például nagy tétel­ben, gazdaságosan gyártható termékek termelésének nö­velése mellett olyan új kom­binált növényvédő szerek be­vezetését tervezi, amelyek több célra is hasznosíthatók. A vállalatnál is előtérbe ke­rült a hatékonyabb piaci munka: új termékeik szoká­sos ismertetésénél bővebb, a kísérleti eredményeket és a felhasználók tapasztalatait is összegző tájékoztatót adnak ki. Iskolatáskák — 1983-ban A PIÉKT 42. sz. lerakata tegnap azokból az iskolatáskákból tartott bemutatót, amelyek 1983-ban kerülnek forgalomba Fotó: Bukovinszky István A PIÉRT Kereskedelmi Vállalat Békés megyei lera­kata minden év októberében kiállítást rendez azokból az iskola-, óvoda- és divattás­kákból, valamint tornazsá­kokból, amelyeket a követ­kező évben árusítanak az üzletek. Tegnap Békéscsabán, a Körös Hotel félemeleti he­lyiségében több mint hetven- féle termékből választhattak a boltvezetők. Szabó Mihály- né eladási ügyintéző tájékoz­tatása szerint várható, hogy csaknem 4 ezer táskát ren­delnek az 1983 84-es tanévre megyénkben a kereskedők. Garda Márquez az év irodalmi Mobel-díjasa A „Száz év magány” vi­lághírű szerzője, a kolumbiai novellista és regényíró, Gab­riel Garcia Márquez nyerte el az idei irodalmi Nobel- díjat — jelentette be a svéd királyi tudományos akadé­mia csütörtökön Stockholm­ban. Az indoklás szerint Gar­cia Márquez az irodalmi élet legrangosabb kitüntetését re­gényeiért és novelláiért kap­ta, amelyek „a fantasztikusát és a valóságosat ötvözve, a képzelet gazdagon megfor­mált világában tükrözik visz- sza egy földrész életét és konfliktusait”. A díjjal járó 1.15 millió svéd koronát (mintegy 157 ezer dollárt) az író december 10-én veszi át. Garcia Márquez Pablo Ne­ruda, Miguel Ángel Astrias és Gabriela Mistral után, a negyedik latin-amerikai szer­ző, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Füzesgyarmat Az egészségügy helyzete (Tudósítónktól) A közelmúltban a füzes- gyarmati területi pártszerve­zet taggyűlésén a nagyköz­ség egészségügyi helyzetéről tárgyaltak ^ résztvevők. Schal Sándor titkár megnyi­tója után Vitáris Endréné, a tanács dolgozója részletesen tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy megfelelő az or­vosi ellátás a településen. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a tanács korszerűsítette az orvosi rendelőt, kb. 370 ezer forint értékben. Minden or­vosnak külön rendelőszobá­ja van, sőt nővérszobát és szociális helyiséget is beren­deztek az épületben. Elmon­dotta továbbá, hogy Ker­tészsziget mellett a gyarma­ti orvosoknak kell ellátniuk betegség vagy más okból a bucsai körzetet is. Néhány mondatban szólt az egészségügyet segítő, és áldozatra kész vöröskeresztes alapszervezet tagságának a munkájáról. A taggyűlésen szó esett az öregek napközi otthoná­nak megteremtéséről, a házi szociális gondozás problé­májáról, az orvosok hálapén­zéről, az óvodával, bölcső­dével kapcsolatos témákról. A taggyűlés olyan határoza­tot fogadott el, hogy ezután minden évben napirendre tűzik a község egészségügyi helyzetét. Borbiró Lajos Megjelent a Magyar Közlöny kölönszáma a lakásrendeletekkel Megjelent és Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti hírlapboltban már — példányonként 43 fo­rintért — megvásárolható a Magyar Közlöny különkiad- ványa, amely — az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva — tar­talmazza a lakásgazdálko­dással kapcsolatos jogszabá­lyokat. A 136 oldalas rendeletgyűjte­mény jól megkülönböztethető nyomdatechnikával — vasta­gon szedett betűkkel — közli a módosításokat, a korábban kiadott jogszabályoknak to­vábbra is érvényben maradt szövegével együtt. A közlöny különkiadványát elsősorban a lakásügyek iránt behatóan érdeklődő lakosoknak készí­tették, s ezért többször any- nyi példány kerül forgalom­ba, mint a rendszeresen elő­fizetők száma. A nyomdai szállításoktól függően a következő napok­ban már a főváros más na­gyobb hírlapárusító helyein, valamint a megyei székhe­lyek nagyobb hírlapüzletei­ben is hozzájuthatnak az ér­deklődők. A módosításokkal együtt összesen 36 rendelet teljes szövegét közli a külön- szám. Újságolvasó táblák Orosházán Orosházán, három helyen — az 1-es számú postahiva­tal előtt, a buszállomáson, valamint a piactérnél —, ahol reggelenként különösen sokan megfordulnak, áll­ványokra szerelt újságolvasó táblákat helyeznek el. No­vember 1-től ezeken a Nép- szabadság és a Békés megyei Népújság legfrissebb számát olvashatja majd a közönség. Az állványokat és táblákat a Táncsics Mihály Gimnázi­um és Szakközépiskola tan­műhelyében készítettek.- Az újságok naponta történő cse­réjéről a postahivatal Vas­tag Lajosné hírlapkézbesítő szocialista brigádja a hírla­pok beérkezésétől számított fél órán belül gondoskodik. Hitel a tsz-eknek Csaknem hatvanmillió forint hitelt nyújtott az idén a Ma­gyar Nemzeti Bank az exportot szolgáló beruházások támogatá­sára Borsod megyei termelőszö­vetkezeteknek. E kölcsönből hozták létre a megye legkor­szerűbb juhtelepét és -tenyé- nyészetét; a gazdaság az elkö­vetkezendő időszakban elsősor­ban pecsenyebárányt szállít majd a külországi piacokra. A geleji termelőszövetkezetben a juhok gépi fejését oldották meg a hitel fölhasználásával. A te­jet Debrecenben dolgozzák fel, s a belőle készülő különleges minőségű juhsajtot exportálják. A mucsonyi termelőszövetkezeti gazdaság gabonatermesztési rendszer létrehozására, az eh­hez szükséges technikai eszkö­zök beszerzésére kapott export- fejlesztő hitelt. Horgászati tilalom a Holt-Tiszán Az alcsiszigeti Holt-Tiszán Szolnok város lakóinak horgász­paradicsomán október 25-től no­vember 20-ig általános horgá­szati tilalmat rendel el a MO- HOSZ Szolnok megyei Intéző Bizottsága. Az intézkedést az indokolja, hogy az 1983. évi jó halfogás érdekében október 27- től folyamatosan 19 tonna, hat­van dekástól egy kilogramm sú­lyig terjedő pontyot helyeznek ki a száznyolc hektár nagyságú vízfelületre. A jövő évi fogásra szánt ivadékot a HALÉRT szál­lítja a tóba a Középtiszai Álla­mi Gazdaság halászvizeiről. A község fennállásának 30. évfordulója alkalmából — a múzeumi hónap keretében — nemrég kiállítást rendeztek Ker­tészszigeten. A háromnapos bemutatót a helyi szervek támogatásával a füzesgyarmati Csánki Dezső helytörténeti kör, a szeghalmi TITASZ-kirendeltség Puskás Ti­vadar Szocialista Brigádja, va­lamint a kertészszigeti díszítő­művészeti klub szervezte. A há­rom falu barátságát is szimbo­lizáló kiállításnak a művelődési ház adott otthont. Az érdeklő­dők megismerhették a népi ha­gyományokat őrző és ápoló ker­tészszigeti asszonyok kézimun­káit, a gyarmati fafaragók alko­tásait, valamint a szeghalmi áramszolgáltató kollektívájának életével kapcsolatos anyagot. Budainé Fadgyas Etelka, fü­zesgyarmati pingálóasszony tá­nyérjai, poharai, vázái (képün­kön) szintén nagy elismerést váltottak ki a látogatók köré­ben. Fotó: ifj., Borbiró Lajos Túlterhelés vagy igénytelenség A z elektronikai részegy­ségeket gyártó szalag afféle reprezentatív mintaüzletnek számított a vállalatnál. Ha látogatók, netán külföldi vendégek ér­keztek, többnyire ide vezet­ték őket, mondván: lássák milyen korszerűek a terme­lés módszerei. A tágas, jól világított, a színdinamika szerint kellemes árnyalatok­ra pingált üzemcsarnok va­lóban impozáns látványt nyújtott. A szalag mentén ülő — többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartozó — lá­nyok, asszonyok fehér kö­penyben, igazán üdítő, kel­lemes hatást keltettek. A2 égett olaj szagát árasztó for­gácsoló üzemrészben, a za­jos, piszkos présműhelyben, vagy a mérges párákat lehe­lő galvánüzemben dolgozók többsége irigységgel gondolt az elektronikai szalag mellett szorgoskodó társaik­ra, szerettek volna a kivéte­lezettek közé tartozni. Az üzemi orvosi rendelő­ben mégis a fehér köpenye­sek közül fordultak meg a legtöbben. Habár munkájuk fizikailag nem volt nehéz, s tiszta, egészséges környezet­ben dolgoztak, az átlagosnál gyakoribbak voltak kisebb- nagyobb idegrendszeri pana­szaik. Az üzemi orvos ha­mar kiderítette az okot. Mi­vel ezt a fajta összeszerelési munkát lehetett a legapróbb részletekre felbontani, le­egyszerűsíteni, s ugyanakkor felgyorsítani, a szalag mel­lett dolgozók közül többen meglehetős stresszben töl­tötték el a műszakot. Hiszen néhány perc alatt kellett minden munkahelyen a meg­határozott műveleteket elvé­gezni. S nem minden ember egyforma képességű. Van, akinek gyorsabban jár a ke­ze, ügyesebbek a mozdula­tai, mások kicsit lassúbb tempónál képesek csak fi­gyelni arra, hogy minden forrasztás, a " csavarok vala­mennyi illesztése, az előírt minőségű legyen. A példa csupán azt kíván­ja érzékeltetni, hogy terme­lő vállalatainknál ma is gya­kori egyfelől a túlterhelés, másfelől bizonyos igénytelen­ség. Az előbbi olyan techno­lógiáknál, munkafolyama­toknál, amelyeknek a sza­bályozása egyszerű, ahol a teljesítmény mérése köny- nyű. Ahol viszont nehezebb a valóságos teljesítmények ellenőrzése, ott jóval lazáb­bak a követelmények. A szóban forgó szalagon pél­dául, ha javítanivalója akadt a tmk-nak, arra is volt ide­jük a karbantartóknak, hogy kedélyesen eltréfálkozzanak a szalagon dolgozó nőkkel. Órabérben dolgoznak, nem hajtotta őket a normaidő. Előfordul persze, hogy át­meneti munkaerőhiány kész­tet arra, hogy a dolgozó két, sőt három emberre szabott feladatot vállal. Van, akit ambíciója hajt. Mert kell a pénz az épülő családi ház­hoz, vagy a rég áhított ko­csira gyűjt, s nincsen olyan túlóra, különmunka, amit el ne vállalna. A vezetők kö­zött nem ritka, aki nélkülöz­hetetlenségét azzal bizonyít­ja, hogy mindent maga in­téz el. Még azt is, ami be­osztottjainak közvetlen ha­táskörébe tartozik. S hol lehet tetten érni az ellenkező végletet: az igény­telenséget? Legfőképpen a nemtörődömség, a kényel­messég szüli. Nyílt titok, hogy jó néhány építőipari vállalatnál, építésvezetőségen miért nem sikerült időben bevezetni az egyösszegű munkautalványozást. Pedig a megszokottnál sokkal ter­melékenyebb és jobb minő­ségű munkára ösztönöz, csakhogy az építésvezetők­nek szaporítja a gondjait. Ilyen elszámolási rendszer mellett az építőipari brigá­dok tagjai megkövetelik a jól előkészített munkaterüle­teket, a zökkenőmentes anyagellátást, hiszen minden terméketlen percet pénztár­cájuk bánná. S aki nehezen tud gondoskodni a folyama­tos munkáról, annak egy­szerűbb, ha lazább, kevéssé ellenőrizhető elszámolási rendszerben dolgoznak a be­osztottjai, csak őt hagyják békén. Szubjektív emberi gyengeségek is együttjárnak az igénytelenséggel. A túl­zottan „jó szívű” vezető, ke­rüli a konfliktusokat, nem tud nemet mondani, utasí­tani, mindenki szemében „jó főnök” akar lenni. Persze, hogy visszaélnek „jóságával”, s mindenki ott „lazít”, ahol csak lehet. Végeredményben mindkét végiét káros következmény­nyel jár. A túlterhelés kap­kodást, figyelmetlenséget idéz elő. Eredménye: selejt, de a szerencsétlen körül­mények összejátszása akár üzemi balesetet is okozhat. A munkafegyelem lazulása pedig előbb-utóbb pontatlan technológiához, felületes munkához vezet, vagyis az igénytelenséghez. Ráadásul mérgezi a munkahelyi lég­kört is. Túl sok idejük ma­rad az embereknek egymást figyelni, a szomszéd gép, vagy íróasztal mellett levő dolgával törődni a maguké helyett. S mivel ilyen szi­tuációban mindig vannak „kedvezményezettebbek”, akik többet engedhetnek meg maguknak, nem kell magyarázni, hogy miért romlik meg egy-egy közös­ség légköre. 0 túlterheltség vagy az igénytelenség egyaránt árulkodó jel. Valami­lyen formában a szervezet­lenség bújik meg mögötte. A dinamikus, hatékony, jól szervezett munka viszont jó közösségi hangulatot teremt, kibontakoztatja a dolgozók készségeit, növeli szorgalmát, s mindez tanúsítja, hogy az ilyen munkahelyeken előre­látó, rátermett a vezetés. Vajda János Miről ir a Honismeret és az Olvasó Hép legújabb száma? A Honismeret és az Olvasó Nép folyóiratok, melyek ed­dig a Hazafias Népfront gon­dozásában jelentek meg, a közelmúltban a Lapkiadó Vállalat kiadványai lettek, s így most már a hírlapáru­soknál is megvásárolhatók. A Honismeret 64 oldal terjedelemben ismerteti a magyar honismereti mozga­lom időszerű kérdéseit, az Olvasó Nép pedig 160 olda­lon, gazdag illusztrációs anyaggal számol be a műve­lődő közösségek munkájáról. Az előbbi kiadvány 350, az utóbbi 250 példányban — címlista alapján — jut el a különböző megyei szervek­hez, intézményekhez, és mindenki számára hozzáfér­hető a könyvtárakban. Az Olvasó Nép legújabb számának tartalmából: 53 vallomás a magyar nyelv­ről; 2500 könyv; Egy olvasó útja a véletlentől a tudato­sig; Szakácskönyvírók Ame­rikában; Sakktábla a közsé­gi könyvtárban; Rendhagyó irodalomóra a kárpát-ukraj­nai magyar irodalomról. A másik kiadvány, a Honisme­ret legújabb számában dr. Barsi Ernő: Gondolatok a Kodály-évforduló alkalmá­ból, Sebestyén Ádám: Bu­kovinai székely népmesék és Veszelkáné Gémes Eszter: Történetek Rúzsa Sándorról című írása mellett cikket ol­vashatunk Jókai Mór nyo­mában a Felvidéken és Kop­jafa a vajai temetőben cím­mel.

Next

/
Thumbnails
Contents