Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-22 / 248. szám
NÉPÚJSÁG 1982. október 22., péntek 11 növényvédő szerek és műtrágyák újszerű forgalmazása A gyártás jobb megszervezésére ösztönzi a növényvédőszer- és műtrágyagyártókat az áruforgalmazás új rendszere — állapították meg a gyártók és a kereskedők csütörtöki szakmai tanácskozásán a Budapesti Vegyiművekben. Az AGRO- TRÖSZT megszűnésével egy több évtized alatt kialakult kereskedelmi formát váltott fel a AGROTEK, az AGRO- KER és a TSZKER kereskedelmi vállalatok megyei hálózata. Az eddigi, az AGRO- TRÖSZT által összegyűjtött, központilag leadott megrendelések helyett, most a kereskedelmi vállalatoktól kü- lön-külön érkeznek a kisebb tételű igények, ami megnehezíti a gyártók programozását. A megrendelések jó részét az idén még koordinálta az AGROTEK, jövőre azonban erősen megnövekszik az önállósult kereskedelmi vállalatok igénye, hogy kisebb megrendeléseket is gyorsan kielégítsenek, jelentősebb készleteket ne kényszerüljenek hosszabb ideig tárolni. A gyártóknak így a termelés szervezésében számolniuk kell azzal, hogy szállítási kötelezettségeik megsűrűsödnek a tavaszi munkák megkezdése előtti időszakban. A szakmai tanácskozás lehetőséget adott a gyártók és kereskedők igényeinek, gondjainak kölcsönös megismerésére, az érdekek egyeztetésére. A termelő vállalatok kifejezésre juttatták, hogy erőfeszítések árán is igyekeznek igazodni az új helyzethez. A Budapesti Vegyiművek például nagy tételben, gazdaságosan gyártható termékek termelésének növelése mellett olyan új kombinált növényvédő szerek bevezetését tervezi, amelyek több célra is hasznosíthatók. A vállalatnál is előtérbe került a hatékonyabb piaci munka: új termékeik szokásos ismertetésénél bővebb, a kísérleti eredményeket és a felhasználók tapasztalatait is összegző tájékoztatót adnak ki. Iskolatáskák — 1983-ban A PIÉKT 42. sz. lerakata tegnap azokból az iskolatáskákból tartott bemutatót, amelyek 1983-ban kerülnek forgalomba Fotó: Bukovinszky István A PIÉRT Kereskedelmi Vállalat Békés megyei lerakata minden év októberében kiállítást rendez azokból az iskola-, óvoda- és divattáskákból, valamint tornazsákokból, amelyeket a következő évben árusítanak az üzletek. Tegnap Békéscsabán, a Körös Hotel félemeleti helyiségében több mint hetven- féle termékből választhattak a boltvezetők. Szabó Mihály- né eladási ügyintéző tájékoztatása szerint várható, hogy csaknem 4 ezer táskát rendelnek az 1983 84-es tanévre megyénkben a kereskedők. Garda Márquez az év irodalmi Mobel-díjasa A „Száz év magány” világhírű szerzője, a kolumbiai novellista és regényíró, Gabriel Garcia Márquez nyerte el az idei irodalmi Nobel- díjat — jelentette be a svéd királyi tudományos akadémia csütörtökön Stockholmban. Az indoklás szerint Garcia Márquez az irodalmi élet legrangosabb kitüntetését regényeiért és novelláiért kapta, amelyek „a fantasztikusát és a valóságosat ötvözve, a képzelet gazdagon megformált világában tükrözik visz- sza egy földrész életét és konfliktusait”. A díjjal járó 1.15 millió svéd koronát (mintegy 157 ezer dollárt) az író december 10-én veszi át. Garcia Márquez Pablo Neruda, Miguel Ángel Astrias és Gabriela Mistral után, a negyedik latin-amerikai szerző, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Füzesgyarmat Az egészségügy helyzete (Tudósítónktól) A közelmúltban a füzes- gyarmati területi pártszervezet taggyűlésén a nagyközség egészségügyi helyzetéről tárgyaltak ^ résztvevők. Schal Sándor titkár megnyitója után Vitáris Endréné, a tanács dolgozója részletesen tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy megfelelő az orvosi ellátás a településen. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a tanács korszerűsítette az orvosi rendelőt, kb. 370 ezer forint értékben. Minden orvosnak külön rendelőszobája van, sőt nővérszobát és szociális helyiséget is berendeztek az épületben. Elmondotta továbbá, hogy Kertészsziget mellett a gyarmati orvosoknak kell ellátniuk betegség vagy más okból a bucsai körzetet is. Néhány mondatban szólt az egészségügyet segítő, és áldozatra kész vöröskeresztes alapszervezet tagságának a munkájáról. A taggyűlésen szó esett az öregek napközi otthonának megteremtéséről, a házi szociális gondozás problémájáról, az orvosok hálapénzéről, az óvodával, bölcsődével kapcsolatos témákról. A taggyűlés olyan határozatot fogadott el, hogy ezután minden évben napirendre tűzik a község egészségügyi helyzetét. Borbiró Lajos Megjelent a Magyar Közlöny kölönszáma a lakásrendeletekkel Megjelent és Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti hírlapboltban már — példányonként 43 forintért — megvásárolható a Magyar Közlöny különkiad- ványa, amely — az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva — tartalmazza a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat. A 136 oldalas rendeletgyűjtemény jól megkülönböztethető nyomdatechnikával — vastagon szedett betűkkel — közli a módosításokat, a korábban kiadott jogszabályoknak továbbra is érvényben maradt szövegével együtt. A közlöny különkiadványát elsősorban a lakásügyek iránt behatóan érdeklődő lakosoknak készítették, s ezért többször any- nyi példány kerül forgalomba, mint a rendszeresen előfizetők száma. A nyomdai szállításoktól függően a következő napokban már a főváros más nagyobb hírlapárusító helyein, valamint a megyei székhelyek nagyobb hírlapüzleteiben is hozzájuthatnak az érdeklődők. A módosításokkal együtt összesen 36 rendelet teljes szövegét közli a külön- szám. Újságolvasó táblák Orosházán Orosházán, három helyen — az 1-es számú postahivatal előtt, a buszállomáson, valamint a piactérnél —, ahol reggelenként különösen sokan megfordulnak, állványokra szerelt újságolvasó táblákat helyeznek el. November 1-től ezeken a Nép- szabadság és a Békés megyei Népújság legfrissebb számát olvashatja majd a közönség. Az állványokat és táblákat a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola tanműhelyében készítettek.- Az újságok naponta történő cseréjéről a postahivatal Vastag Lajosné hírlapkézbesítő szocialista brigádja a hírlapok beérkezésétől számított fél órán belül gondoskodik. Hitel a tsz-eknek Csaknem hatvanmillió forint hitelt nyújtott az idén a Magyar Nemzeti Bank az exportot szolgáló beruházások támogatására Borsod megyei termelőszövetkezeteknek. E kölcsönből hozták létre a megye legkorszerűbb juhtelepét és -tenyé- nyészetét; a gazdaság az elkövetkezendő időszakban elsősorban pecsenyebárányt szállít majd a külországi piacokra. A geleji termelőszövetkezetben a juhok gépi fejését oldották meg a hitel fölhasználásával. A tejet Debrecenben dolgozzák fel, s a belőle készülő különleges minőségű juhsajtot exportálják. A mucsonyi termelőszövetkezeti gazdaság gabonatermesztési rendszer létrehozására, az ehhez szükséges technikai eszközök beszerzésére kapott export- fejlesztő hitelt. Horgászati tilalom a Holt-Tiszán Az alcsiszigeti Holt-Tiszán Szolnok város lakóinak horgászparadicsomán október 25-től november 20-ig általános horgászati tilalmat rendel el a MO- HOSZ Szolnok megyei Intéző Bizottsága. Az intézkedést az indokolja, hogy az 1983. évi jó halfogás érdekében október 27- től folyamatosan 19 tonna, hatvan dekástól egy kilogramm súlyig terjedő pontyot helyeznek ki a száznyolc hektár nagyságú vízfelületre. A jövő évi fogásra szánt ivadékot a HALÉRT szállítja a tóba a Középtiszai Állami Gazdaság halászvizeiről. A község fennállásának 30. évfordulója alkalmából — a múzeumi hónap keretében — nemrég kiállítást rendeztek Kertészszigeten. A háromnapos bemutatót a helyi szervek támogatásával a füzesgyarmati Csánki Dezső helytörténeti kör, a szeghalmi TITASZ-kirendeltség Puskás Tivadar Szocialista Brigádja, valamint a kertészszigeti díszítőművészeti klub szervezte. A három falu barátságát is szimbolizáló kiállításnak a művelődési ház adott otthont. Az érdeklődők megismerhették a népi hagyományokat őrző és ápoló kertészszigeti asszonyok kézimunkáit, a gyarmati fafaragók alkotásait, valamint a szeghalmi áramszolgáltató kollektívájának életével kapcsolatos anyagot. Budainé Fadgyas Etelka, füzesgyarmati pingálóasszony tányérjai, poharai, vázái (képünkön) szintén nagy elismerést váltottak ki a látogatók körében. Fotó: ifj., Borbiró Lajos Túlterhelés vagy igénytelenség A z elektronikai részegységeket gyártó szalag afféle reprezentatív mintaüzletnek számított a vállalatnál. Ha látogatók, netán külföldi vendégek érkeztek, többnyire ide vezették őket, mondván: lássák milyen korszerűek a termelés módszerei. A tágas, jól világított, a színdinamika szerint kellemes árnyalatokra pingált üzemcsarnok valóban impozáns látványt nyújtott. A szalag mentén ülő — többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartozó — lányok, asszonyok fehér köpenyben, igazán üdítő, kellemes hatást keltettek. A2 égett olaj szagát árasztó forgácsoló üzemrészben, a zajos, piszkos présműhelyben, vagy a mérges párákat lehelő galvánüzemben dolgozók többsége irigységgel gondolt az elektronikai szalag mellett szorgoskodó társaikra, szerettek volna a kivételezettek közé tartozni. Az üzemi orvosi rendelőben mégis a fehér köpenyesek közül fordultak meg a legtöbben. Habár munkájuk fizikailag nem volt nehéz, s tiszta, egészséges környezetben dolgoztak, az átlagosnál gyakoribbak voltak kisebb- nagyobb idegrendszeri panaszaik. Az üzemi orvos hamar kiderítette az okot. Mivel ezt a fajta összeszerelési munkát lehetett a legapróbb részletekre felbontani, leegyszerűsíteni, s ugyanakkor felgyorsítani, a szalag mellett dolgozók közül többen meglehetős stresszben töltötték el a műszakot. Hiszen néhány perc alatt kellett minden munkahelyen a meghatározott műveleteket elvégezni. S nem minden ember egyforma képességű. Van, akinek gyorsabban jár a keze, ügyesebbek a mozdulatai, mások kicsit lassúbb tempónál képesek csak figyelni arra, hogy minden forrasztás, a " csavarok valamennyi illesztése, az előírt minőségű legyen. A példa csupán azt kívánja érzékeltetni, hogy termelő vállalatainknál ma is gyakori egyfelől a túlterhelés, másfelől bizonyos igénytelenség. Az előbbi olyan technológiáknál, munkafolyamatoknál, amelyeknek a szabályozása egyszerű, ahol a teljesítmény mérése köny- nyű. Ahol viszont nehezebb a valóságos teljesítmények ellenőrzése, ott jóval lazábbak a követelmények. A szóban forgó szalagon például, ha javítanivalója akadt a tmk-nak, arra is volt idejük a karbantartóknak, hogy kedélyesen eltréfálkozzanak a szalagon dolgozó nőkkel. Órabérben dolgoznak, nem hajtotta őket a normaidő. Előfordul persze, hogy átmeneti munkaerőhiány késztet arra, hogy a dolgozó két, sőt három emberre szabott feladatot vállal. Van, akit ambíciója hajt. Mert kell a pénz az épülő családi házhoz, vagy a rég áhított kocsira gyűjt, s nincsen olyan túlóra, különmunka, amit el ne vállalna. A vezetők között nem ritka, aki nélkülözhetetlenségét azzal bizonyítja, hogy mindent maga intéz el. Még azt is, ami beosztottjainak közvetlen hatáskörébe tartozik. S hol lehet tetten érni az ellenkező végletet: az igénytelenséget? Legfőképpen a nemtörődömség, a kényelmesség szüli. Nyílt titok, hogy jó néhány építőipari vállalatnál, építésvezetőségen miért nem sikerült időben bevezetni az egyösszegű munkautalványozást. Pedig a megszokottnál sokkal termelékenyebb és jobb minőségű munkára ösztönöz, csakhogy az építésvezetőknek szaporítja a gondjait. Ilyen elszámolási rendszer mellett az építőipari brigádok tagjai megkövetelik a jól előkészített munkaterületeket, a zökkenőmentes anyagellátást, hiszen minden terméketlen percet pénztárcájuk bánná. S aki nehezen tud gondoskodni a folyamatos munkáról, annak egyszerűbb, ha lazább, kevéssé ellenőrizhető elszámolási rendszerben dolgoznak a beosztottjai, csak őt hagyják békén. Szubjektív emberi gyengeségek is együttjárnak az igénytelenséggel. A túlzottan „jó szívű” vezető, kerüli a konfliktusokat, nem tud nemet mondani, utasítani, mindenki szemében „jó főnök” akar lenni. Persze, hogy visszaélnek „jóságával”, s mindenki ott „lazít”, ahol csak lehet. Végeredményben mindkét végiét káros következménynyel jár. A túlterhelés kapkodást, figyelmetlenséget idéz elő. Eredménye: selejt, de a szerencsétlen körülmények összejátszása akár üzemi balesetet is okozhat. A munkafegyelem lazulása pedig előbb-utóbb pontatlan technológiához, felületes munkához vezet, vagyis az igénytelenséghez. Ráadásul mérgezi a munkahelyi légkört is. Túl sok idejük marad az embereknek egymást figyelni, a szomszéd gép, vagy íróasztal mellett levő dolgával törődni a maguké helyett. S mivel ilyen szituációban mindig vannak „kedvezményezettebbek”, akik többet engedhetnek meg maguknak, nem kell magyarázni, hogy miért romlik meg egy-egy közösség légköre. 0 túlterheltség vagy az igénytelenség egyaránt árulkodó jel. Valamilyen formában a szervezetlenség bújik meg mögötte. A dinamikus, hatékony, jól szervezett munka viszont jó közösségi hangulatot teremt, kibontakoztatja a dolgozók készségeit, növeli szorgalmát, s mindez tanúsítja, hogy az ilyen munkahelyeken előrelátó, rátermett a vezetés. Vajda János Miről ir a Honismeret és az Olvasó Hép legújabb száma? A Honismeret és az Olvasó Nép folyóiratok, melyek eddig a Hazafias Népfront gondozásában jelentek meg, a közelmúltban a Lapkiadó Vállalat kiadványai lettek, s így most már a hírlapárusoknál is megvásárolhatók. A Honismeret 64 oldal terjedelemben ismerteti a magyar honismereti mozgalom időszerű kérdéseit, az Olvasó Nép pedig 160 oldalon, gazdag illusztrációs anyaggal számol be a művelődő közösségek munkájáról. Az előbbi kiadvány 350, az utóbbi 250 példányban — címlista alapján — jut el a különböző megyei szervekhez, intézményekhez, és mindenki számára hozzáférhető a könyvtárakban. Az Olvasó Nép legújabb számának tartalmából: 53 vallomás a magyar nyelvről; 2500 könyv; Egy olvasó útja a véletlentől a tudatosig; Szakácskönyvírók Amerikában; Sakktábla a községi könyvtárban; Rendhagyó irodalomóra a kárpát-ukrajnai magyar irodalomról. A másik kiadvány, a Honismeret legújabb számában dr. Barsi Ernő: Gondolatok a Kodály-évforduló alkalmából, Sebestyén Ádám: Bukovinai székely népmesék és Veszelkáné Gémes Eszter: Történetek Rúzsa Sándorról című írása mellett cikket olvashatunk Jókai Mór nyomában a Felvidéken és Kopjafa a vajai temetőben címmel.