Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

1982. október 22., péntek Dolgos emberek lakják Dévaványát Éppen postabontáskor lép­tünk be Molnár István ta­nácselnök irodájába. Később Mesterházi Jenő, a helyi népfrontbizottság elnöke is megjelent rövid időre. A ter­melőüzemekkel, intézmé­nyekkel és a lakossággal ki­alakult kapcsolatokról, a kö- * zelmúlt és a jelen mozgalmi feladatairól folytatott társal­gásunk Sziics Lajosnak, a pártbizottság titkárának mondanivalójával is kiegé­szült. Elismeréssel beszéltek arról, hogy részben a HNF tisztségviselőinek és aktivis­táinak köszönhető, hogy si­keresen zárult a Szektor ’82 gyakorlat a településen. Már a részleges kitelepítés előké­szítését, majd végrehajtását az alaposság és a kötelesség­tudás jellemezte. A helyi ve­zetés ezért külön köszönetét fejezte ki a polgári védelmi erőknek, valamint a nagy­község lakosainak a példa­mutató hozzáállásukért, s a feladatok fegyelmezett, pon­tos betartásáért. A tanácselnök elmondotta, amit a párttitkár is megerő­sített. hogy a dévaványaia- kat a szorgalom jellemzi. Szinte egy emberként vállal­koznak minden olyan fel­adatra, amelynek ellátásáért se munkadíj, se egyéb jut­tatás nem adható. Ezek közé tartozik az utak, járdák fel­újítása. közterületek parko­sítása és így tovább. A la­kosság mozgósításában nem csekély mértékben vesz részt a népfrontbizottság. A KPM nagyjából befejezte 4 kilomé­teres szakaszon az új út épí­tését, s 6 kilométeren pedig a meglevő korszerűsítését. Az összesen 10 utcát érintő munkálatokhoz a megyei ta­nács több mint 5 millió fo­rinttal járult hozzá. Most már a lakosokon van a sor, hogy a tanács által beszer­zett és lerakott átereszek környékét rendbe hozzák, az árkokat kitisztítsák és elké­szítsék az útpadkákat is. Hatalmas erőpróbának szá­mít majd az 1984-ben kezdő­dő iskolaépítés. A Vörösmar­ty úton létesítendő intéz­ményben 8 tanterem lesz; és egy szerényebb kivitelezésű. 12 x 24 méter alapterületű tornaterem is szerepel az el­képzelések között. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek társadalmi segítsé­Szakácsi Károly asztalos szakmunkás 1971 óta dolgo­zik a Szarvasi Vas-, Fém­ipari Ktsz dévaványai üze­mében get kértek a terv megvalósí­tásához. Ennek értelmében a keresettel, jövedelemmel ren­delkező lakosok általában 200 forintot fizetnek be évente külön egyszámlára. Tavaly mintegy 400 ezer forint gyűlt össze erre a célra. Egyébként a két iskolának csaknem 1200 tanulója van. Most szeptemberben két új napközis csoportot szervez­tek. A felső tagozatosok ebé­det kapnak, és aki akar, az tanulószobán készülhet fel a másnapi órákra. A nagyköz­ség 6 óvodájába körülbelül 400 gyermek jár, s a bölcső­de pedig 60 személyes. Szóba került az is, hogy a tanács a felújítási alapból két cso­port elhelyezésére alkalmas helyiséget épít, s így az egyik, a ma még lakásban levő óvoda később megszűn- ' hét. Az öregek napközi ott­hona, amely néhány évig zárva volt, megfelel a köve­telményeknek, és rendelte­tésszerűen működik. A mű­velődési ház viszont rossz ál­lapotban van, de felújítása sok pénzbe kerülne. Például ha kicserélnék az ülőalkal­matosságokat, csak (!) há­romszázezer forintot kellene erre kiadni. Noha Dévaványán és a környező településeken ele­gendő számú munkahely ta­lálható, mégis többen Oros­házára, Budapestre, sőt Szé­kesfehérvárra járnak dolgoz­ni. A jelenleg 10 ezer 600 lelket számláló nagyközség — népességcsökkenés tekin­tetében — nem sorolható az ..erősen fogyó” települések közé. Az itteni mutatók ha­sonlóképpen alakultak, mint bárhol, az ország más ré­szeiben. Ennek bizonyítására érdemes két adatot összeha­sonlítani: míg 1975-ben 236, tavaly már csak 164 gyer­mek született Dévaványán. A demográfiai lemaradás mellett másfajta 'gond is je­lentkezett az elmúlt évtized­ben. Több mint valószínű, hogy a csapadékos időjárá­son kívül a közművesítés is közrejátszott a talajvízszint emelkedésében. Azóta ugyan­is olyan helyeken van belvíz, ahol korábban sosem fordult elő. Jóllehet, a napi vízfo­gyasztás 1000—1200 köbmé­ter között mozog, az a baj, hogy szennyvízvezeték még­sem épült a községben. Ko­rábban felvetődött egy ilyen hálózat létesítésének a gon­dolata, amely telkenként 50 —60 ezer forintba kerülne. Sajnos azonban sokan akad­nak olyanok, akik ennek az összegnek nemhogy a felét, de még az egy tizedét sem tudnák kifizetni. Az idén több mint 170 bel­vizes ház helyreállítására, il­letve újjáépítésére adtak ki engedélyt a tanácsi szervek. A lakások 70 százaléka két-, a többi egyszobás. Minden második lakás új, ami nem kis erőfeszítésbe, időbe, energiá­ba és pénzbe kerül az épít­kezőknek. Emellett még a háztáji gazdaságok is alapo­san lekötik az emberek ere­jét. Mintegy 18—20 ezer ser­tést leadásra, s 4 ezret pedig saját fogyasztásra hizlal a la­kosság. Ugyanakkor fellen­dült a juhtartás és a kisál­lattenyésztés a településen. Igaz, ennek megvan az ered­ménye, amely abban is meg­mutatkozik, hogy például ta­valy mintegy 100 millió fo­rintot költöttek el a ványai- ak az ÁFÉSZ boltjaiban. Szűcs Lajos, a pártbizott­ság titkára egyebek között beszélt arról is, hogy a fel­vett párttagok 60—70 száza­léka a 30 éven aluli korosz­tályokhoz tartozik. Javult a KISZ párt tágajánló tevé­kenysége, és stabil vezetők kerültek az alapszervezetek élére. A fiatalok rendszere­sen megtartják üléseiket, s mozgalmas programokkal igyekeznek vonzóbbá, tartal­masabbá tenni a szervezeti életet. A politikai előadások és a különböző jellegű vetél­kedők iránt élénk érdeklődés tapasztalható az ifjúság kö­rében. A közhangulatot — mint ismeretes — az ellátás szín­vonala is lényegesen befo- l"ásolja. örvendetes, hogy a gazdasági egységek és a tár­sadalmi szervek jó együtt­működése révén szélesedik az üzlethálózat a nagyköz­ségben; sőt a helyi ÁFÉSZ a megyei átlagon felüli ered­ményt ért el, és így kiváló szövetkezet lett. Régi hagyo­mánya van a szocialista ver­senymozgalomnak. Például a „Kiváló Bolt” cím elnyeré­séért kemény küzdelem fo­lyik, általában 6-7 kereske­delmi egység kap elismerő oklevelet évente. Megtudtuk azt is, hogy most épül a 3. ABC-áruház, amelyet no­vember első napjaiban sze­retnének átadni rendeltetésé­nek. Kép, szöveg: Bukovinszky István Ellátás Szeghalmon (Tudósítónktól) Szeghalom nagyközség Ta­nácsa fő feladatai között tartja számon az alapfokú ellátás kérdését. Ez irányú munkáját tervszerűen, a la­kosság érdekeinek messze­menő figyelembevételével szervezi és irányítja. Mint országszerte, itt is a lakásgondok enyhítése az el­sődleges cél. A fejlődést jel­zi, hogy a lakásállomány 39 százaléka 1970. után épült. A VI. ötéves tervben szere­pel 80 állami célcsoportos la­kás, 240 OTP-lakás, 28 OTP- családi sorház és 250 egyedi családi lakóház felépítése. Az új lakásügyi jogszabályok megjelenésével már érezhe­tően pozitív változások je­lentkeznek a lakáscsere kér­désében. Mivel a lakosság jelentős számú családi házat épít az elkövetkezendő idő­ben, ezért a tanács továbbra is törekszik az építési telkek kialakítására, közművesíté­sére, a kivitelezői kapacitá­sok lehetőségekhez mérteni , biztosítására. Szeghalomról igazán el­mondhatjuk, hogy fiatal nagyközség, hiszen a lakos­ság egyötöde, 2271 gyermek általános iskolába és óvo­dába jár. Az óvodás korúa- kat hat óvodában tudják el­helyezni, s ezek kihasznált­sága így is 109 százalékos. Nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg öt óvónői állás üres. Az 1602 általános iskolás képzését két iskolábán 70 pedagógus végzi. Jelenleg problémát okoz 2 tanterem hiánya, és az 1050 napközis tanuló étkeztetését szolgáló egyetlen helyiség szűkös vol­ta. Az alsófokú képzés fon­tos részét jelenti az általá­nos iskolai diákotthon, mely­ben 98 gyermek színvonalas ellátásáról gondoskodnak. Az egészségügyi feladatok ellátása vonatkozásában Szeghalom kettős funkciót tölt be. Egyrészt az alap-, másrészt a középfokú ellá­tást biztosítja. Jelenleg négy körzeti orvosra, egy gyer­mekszakorvosra, két fogor­vosra, négy—négy ápolónőre és védőnőre hárul a község alapegészségügyi feladata. Hamarosan megoldódik a harmadik fogorvosi státusz betöltése is. Napjaink leg­égetőbb gondja az orvosi rendelők állaga. A nagyköz­ségi tanács 9,5 millió forint költséget irányozott elő egy új, korszerű rendelő meg­építésére, mely a jövő év szeptemberére valósul meg. Az alapellátás színvonalá­nak további emelését kíván­ják még elősegíteni az ivó- vízellátás javításával (kút­fúrás, ivóvízhálózat további kiépítése), a csapadékvíz-el­vezetés helyreállításával, a község közterületeinek, lakó­telepeinek parkosításával. összességében tükröződik Szeghalmon, hogy a lakosság ellátásáról, színvonalas ki­elégítéséről — a társadalom- politikai célokkal összhang­ban — tervszerűen gondos­kodnak. Ez a kérdés szere­pelt a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága leg­utóbbi ülésének napirendjén is, melyen részt vett Szeg­fű István, a HNF megyebi­zottságának titkárhelyettese. Pap Zsigmond Divatcentrum nyílik Szegeden A Centrum Áruház Válla­lat hálózata október 29-én két új üzlettel bővül. Ózdon, a Centrum Áruházzal szem­ben nyílik a kétszintes, 1150 négyzetméteres eladóterű Centrum Lakberendezési Áruház. Felső szintjén búto­rokat, a földszinten lakás- textíliát, tapétákat, kerámi­át kínálnak. Szeged kereskedelmi köz­pontjában — a belvárosi Ká­rász utca és a Széchenyi tér sarkán álló műemléképület­ben — a divatcentrum nyí­lik. A 400 négyzetméteres üzlet egyik részében női és férfidivatcikkeket, kötött­árut, női konfekcióterméke­ket, ajándékokat és illatsze­rekeket hoznak forgalomba, önkiválasztó, önkiszolgáló ér­tékesítési móddal. A másik részben a halasi és a Bé­késcsabai Kötöttárugyár kis sorozatban készülő újdonsá­gait árusítják. Az üzlet első évi tervezett forgalma 40 millió forint. Három éve épül az Árpád úti ABC-áruház Beszélgetések a lakásgazdálkodásról Soltész Lászlótól, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kom­munális ügyi főosztályának vezetőjétől elsőként arra a sokakat érdeklő kérdésre kér­tünk választ, hogy a Minisz­tertanács ismert döntése nyo­mán melyek hazánkban a lakásigénylés szabályai. A tanács által elosztandó lakásra, tehát tanácsi bérla­kásra vagy tanácsi értékesí- tésű és tanácsi vevőkijelölésű lakásra az igénylést vagy az igénylő állandó lakóhelye, vagy az állandó munkahelye szerint illetékes első fokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani — mondta. — A fővárosban a lakásigénylés csak akkor vehető nyilván­tartásba. ha az igénylő iga­zolja, hogy az állandó lakó­helye legalább öt éve Buda­pesten van, vagy legalább öt éve Budapesten áll munka-, illetve szolgálati viszonyban, vagy szövetkezeti, illetőleg munkaközösségi tagsági vi­szonyban. Más város eseté­ben a fővárosra vonatkozó rendelkezések nem alkalmaz­hatók. Azt azonban a tanács- rendelet előírhatja, hogy mérsékeljék a városokba áramlást azzal is, hogy a ta­nácsi elosztású lakások ki­utalásánál legyen feltétel a meghatározott időtartamú (például ötéves) helyben la­kás vagy állandó munkavi­szony. — Az új jogszabály sze­rint miről kell nyilatkoznia az igénylőnek kérelme be­nyújtásakor? — Az új jogszabály előír­ja; nyilatkoznia kell arról, hogy lakásigénylést másik lakásügyi hatóságnál nem nyújtott be, volt-e korábban olyan tanácsi vagy vállalati bérlakása, amelynek a lakás- bérleti jogviszonyáról pénz­beli térítés ellenében lemon­dott, továbbá korábbi tanácsi bérlakás kiütalásakor ka­pott-e, illetőleg mely szemé­lyek után kapott szociálpoli­tikai kedvezményt? — Megtagadható-e fiatal házaspár igénylésének nyil­vántartásba vétele? — Nagyon fontos tudni, hogy a lakásügyi hatóság a fiatal házaspár lakásigénylé­sének nyilvántartását nem ta­gadhatja meg, illetőleg a nyilvántartásból nem töröl­heti, még ha a fiatal házas­pár az igénye kielégítéséig — ideiglenesen — a lakás­ügyi hatóság működési terü­letén kívüli településre (pél­dául szülei, hozzátartozói tu­lajdonában levő hétvégi ház­ba) költözik. — Ugyancsak igen sokakat foglalkoztató kérdés, hogy mekkora lehet a lakásigény mértéke? — Nagy jelentősége van a jogos lakásigény mértékének akár a tanácsok útján kí­vánják kielégíteni, akár a magánlakáslépítéssel. A ta­nácsi lakásügyi hatóság csak olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a lakásigény mértékét nem ha­ladja meg. A lakásigény mértékének alsó, illetőleg felső határa az együtt lakó személyek számától függően a következő: két személyig: egy-két lakószoba — három személy esetében: másfél, két és fél lakószoba — négy sze­mély esetében: kettő, három "lakószoba —, öt személy ese­tében : két és fél, három és fél lakószoba —, hat személy esetében: három, négy lakó­szoba —, hét személy eseté­ben : három és fél, négy és fél lakószoba —, nyolc személy esetében: négy. öt lakószoba. — Mikor lehet valakit a bérlővel együtt lakó személy­nek tekinteni? — Az új jogszabály ki­mondja, hogy a tanácsi bér­lakás kiutalására irányuló kérelemben a bérlővel együtt lakó személyt csak akkor le­het figyelembe venni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve állan­dó jelleggel együtt laktak és a bérlővel együtt költözik a lakásba. — A fiataloknál a szüle­tendő gyermekeket is így mi­nősítik? -v­— A fiatal házaspárok szá­mára kedvező az a rendel­kezés, mely szerint az együtt lakó személyek számának megállapításakor legfeljebb két születendő gyermek is figyelembe vehető, ha a ta­nácsi bérlakást a fiatal há­zaspár emeletráépítés, tető­tér-beépítés, toldaléképítés. műszaki megosztás vagy nem lakás céljára szolgáló helyi­ségnek lakássá való átalakí­tásával, vagy más módon lé­tesíti, illetőleg a bérlő halá­la esetén a lakásbérleti jog­viszonyt a fiatal házaspár folytatja. Abban a kérdés­ben, hogy a lakást igénylő milyen mértékben elégíthető ki, a rendelkezésre álló la­kások, továbbá az igénylők száma és összetétele stb. fi­gyelembevételével — a ren­deletben foglaltak alapján — a lakásügyi hatóság jogosult dönteni. A lakásalap jobb kihasználása indokolttá te­szi, hogy a lakásigény kielé­gítése a mérték felső hatá­rán túl még akkor sem telje­síthető, ha az együtt lakó személyeknek járna (egész­ségi állapotuk, munkakörük stb. címén) külön szoba. — A szóban forgó intézke­désekkel került a köztudat­ba ez a kifejezés, hogy: „igénylési letét". Mit jelent ez? — A tanácsoknak kell gon­doskodniuk arról, hogy a mindenkori lakásigénylések­ről megbízható ismereteik, adataik legyenek. Ez csak megfelelő, pontos nyilván­tartással biztosítható. Ehhez szükség van arra, hogy a bérlők eleget tegyenek köte­lezettségüknek, s a lakás­igényléssel kapcsolatos vál­tozásokat a tanácsoknál be­jelentsék. Ez azonban gyak­ran elmarad. Ezért a lakás­igénylések pontosítása céljá­ból, a Minisztertanács ren­deleté lehetővé teszi, hogy a városi (fővárosi, megyei vá­rosi), illetőleg a községi ta­nács rendelete a lakásigény­lés benyújtása, illetőleg az

Next

/
Thumbnails
Contents