Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-22 / 248. szám
1982. október 22., péntek Dolgos emberek lakják Dévaványát Éppen postabontáskor léptünk be Molnár István tanácselnök irodájába. Később Mesterházi Jenő, a helyi népfrontbizottság elnöke is megjelent rövid időre. A termelőüzemekkel, intézményekkel és a lakossággal kialakult kapcsolatokról, a kö- * zelmúlt és a jelen mozgalmi feladatairól folytatott társalgásunk Sziics Lajosnak, a pártbizottság titkárának mondanivalójával is kiegészült. Elismeréssel beszéltek arról, hogy részben a HNF tisztségviselőinek és aktivistáinak köszönhető, hogy sikeresen zárult a Szektor ’82 gyakorlat a településen. Már a részleges kitelepítés előkészítését, majd végrehajtását az alaposság és a kötelességtudás jellemezte. A helyi vezetés ezért külön köszönetét fejezte ki a polgári védelmi erőknek, valamint a nagyközség lakosainak a példamutató hozzáállásukért, s a feladatok fegyelmezett, pontos betartásáért. A tanácselnök elmondotta, amit a párttitkár is megerősített. hogy a dévaványaia- kat a szorgalom jellemzi. Szinte egy emberként vállalkoznak minden olyan feladatra, amelynek ellátásáért se munkadíj, se egyéb juttatás nem adható. Ezek közé tartozik az utak, járdák felújítása. közterületek parkosítása és így tovább. A lakosság mozgósításában nem csekély mértékben vesz részt a népfrontbizottság. A KPM nagyjából befejezte 4 kilométeres szakaszon az új út építését, s 6 kilométeren pedig a meglevő korszerűsítését. Az összesen 10 utcát érintő munkálatokhoz a megyei tanács több mint 5 millió forinttal járult hozzá. Most már a lakosokon van a sor, hogy a tanács által beszerzett és lerakott átereszek környékét rendbe hozzák, az árkokat kitisztítsák és elkészítsék az útpadkákat is. Hatalmas erőpróbának számít majd az 1984-ben kezdődő iskolaépítés. A Vörösmarty úton létesítendő intézményben 8 tanterem lesz; és egy szerényebb kivitelezésű. 12 x 24 méter alapterületű tornaterem is szerepel az elképzelések között. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek társadalmi segítséSzakácsi Károly asztalos szakmunkás 1971 óta dolgozik a Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz dévaványai üzemében get kértek a terv megvalósításához. Ennek értelmében a keresettel, jövedelemmel rendelkező lakosok általában 200 forintot fizetnek be évente külön egyszámlára. Tavaly mintegy 400 ezer forint gyűlt össze erre a célra. Egyébként a két iskolának csaknem 1200 tanulója van. Most szeptemberben két új napközis csoportot szerveztek. A felső tagozatosok ebédet kapnak, és aki akar, az tanulószobán készülhet fel a másnapi órákra. A nagyközség 6 óvodájába körülbelül 400 gyermek jár, s a bölcsőde pedig 60 személyes. Szóba került az is, hogy a tanács a felújítási alapból két csoport elhelyezésére alkalmas helyiséget épít, s így az egyik, a ma még lakásban levő óvoda később megszűn- ' hét. Az öregek napközi otthona, amely néhány évig zárva volt, megfelel a követelményeknek, és rendeltetésszerűen működik. A művelődési ház viszont rossz állapotban van, de felújítása sok pénzbe kerülne. Például ha kicserélnék az ülőalkalmatosságokat, csak (!) háromszázezer forintot kellene erre kiadni. Noha Dévaványán és a környező településeken elegendő számú munkahely található, mégis többen Orosházára, Budapestre, sőt Székesfehérvárra járnak dolgozni. A jelenleg 10 ezer 600 lelket számláló nagyközség — népességcsökkenés tekintetében — nem sorolható az ..erősen fogyó” települések közé. Az itteni mutatók hasonlóképpen alakultak, mint bárhol, az ország más részeiben. Ennek bizonyítására érdemes két adatot összehasonlítani: míg 1975-ben 236, tavaly már csak 164 gyermek született Dévaványán. A demográfiai lemaradás mellett másfajta 'gond is jelentkezett az elmúlt évtizedben. Több mint valószínű, hogy a csapadékos időjáráson kívül a közművesítés is közrejátszott a talajvízszint emelkedésében. Azóta ugyanis olyan helyeken van belvíz, ahol korábban sosem fordult elő. Jóllehet, a napi vízfogyasztás 1000—1200 köbméter között mozog, az a baj, hogy szennyvízvezeték mégsem épült a községben. Korábban felvetődött egy ilyen hálózat létesítésének a gondolata, amely telkenként 50 —60 ezer forintba kerülne. Sajnos azonban sokan akadnak olyanok, akik ennek az összegnek nemhogy a felét, de még az egy tizedét sem tudnák kifizetni. Az idén több mint 170 belvizes ház helyreállítására, illetve újjáépítésére adtak ki engedélyt a tanácsi szervek. A lakások 70 százaléka két-, a többi egyszobás. Minden második lakás új, ami nem kis erőfeszítésbe, időbe, energiába és pénzbe kerül az építkezőknek. Emellett még a háztáji gazdaságok is alaposan lekötik az emberek erejét. Mintegy 18—20 ezer sertést leadásra, s 4 ezret pedig saját fogyasztásra hizlal a lakosság. Ugyanakkor fellendült a juhtartás és a kisállattenyésztés a településen. Igaz, ennek megvan az eredménye, amely abban is megmutatkozik, hogy például tavaly mintegy 100 millió forintot költöttek el a ványai- ak az ÁFÉSZ boltjaiban. Szűcs Lajos, a pártbizottság titkára egyebek között beszélt arról is, hogy a felvett párttagok 60—70 százaléka a 30 éven aluli korosztályokhoz tartozik. Javult a KISZ párt tágajánló tevékenysége, és stabil vezetők kerültek az alapszervezetek élére. A fiatalok rendszeresen megtartják üléseiket, s mozgalmas programokkal igyekeznek vonzóbbá, tartalmasabbá tenni a szervezeti életet. A politikai előadások és a különböző jellegű vetélkedők iránt élénk érdeklődés tapasztalható az ifjúság körében. A közhangulatot — mint ismeretes — az ellátás színvonala is lényegesen befo- l"ásolja. örvendetes, hogy a gazdasági egységek és a társadalmi szervek jó együttműködése révén szélesedik az üzlethálózat a nagyközségben; sőt a helyi ÁFÉSZ a megyei átlagon felüli eredményt ért el, és így kiváló szövetkezet lett. Régi hagyománya van a szocialista versenymozgalomnak. Például a „Kiváló Bolt” cím elnyeréséért kemény küzdelem folyik, általában 6-7 kereskedelmi egység kap elismerő oklevelet évente. Megtudtuk azt is, hogy most épül a 3. ABC-áruház, amelyet november első napjaiban szeretnének átadni rendeltetésének. Kép, szöveg: Bukovinszky István Ellátás Szeghalmon (Tudósítónktól) Szeghalom nagyközség Tanácsa fő feladatai között tartja számon az alapfokú ellátás kérdését. Ez irányú munkáját tervszerűen, a lakosság érdekeinek messzemenő figyelembevételével szervezi és irányítja. Mint országszerte, itt is a lakásgondok enyhítése az elsődleges cél. A fejlődést jelzi, hogy a lakásállomány 39 százaléka 1970. után épült. A VI. ötéves tervben szerepel 80 állami célcsoportos lakás, 240 OTP-lakás, 28 OTP- családi sorház és 250 egyedi családi lakóház felépítése. Az új lakásügyi jogszabályok megjelenésével már érezhetően pozitív változások jelentkeznek a lakáscsere kérdésében. Mivel a lakosság jelentős számú családi házat épít az elkövetkezendő időben, ezért a tanács továbbra is törekszik az építési telkek kialakítására, közművesítésére, a kivitelezői kapacitások lehetőségekhez mérteni , biztosítására. Szeghalomról igazán elmondhatjuk, hogy fiatal nagyközség, hiszen a lakosság egyötöde, 2271 gyermek általános iskolába és óvodába jár. Az óvodás korúa- kat hat óvodában tudják elhelyezni, s ezek kihasználtsága így is 109 százalékos. Nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg öt óvónői állás üres. Az 1602 általános iskolás képzését két iskolábán 70 pedagógus végzi. Jelenleg problémát okoz 2 tanterem hiánya, és az 1050 napközis tanuló étkeztetését szolgáló egyetlen helyiség szűkös volta. Az alsófokú képzés fontos részét jelenti az általános iskolai diákotthon, melyben 98 gyermek színvonalas ellátásáról gondoskodnak. Az egészségügyi feladatok ellátása vonatkozásában Szeghalom kettős funkciót tölt be. Egyrészt az alap-, másrészt a középfokú ellátást biztosítja. Jelenleg négy körzeti orvosra, egy gyermekszakorvosra, két fogorvosra, négy—négy ápolónőre és védőnőre hárul a község alapegészségügyi feladata. Hamarosan megoldódik a harmadik fogorvosi státusz betöltése is. Napjaink legégetőbb gondja az orvosi rendelők állaga. A nagyközségi tanács 9,5 millió forint költséget irányozott elő egy új, korszerű rendelő megépítésére, mely a jövő év szeptemberére valósul meg. Az alapellátás színvonalának további emelését kívánják még elősegíteni az ivó- vízellátás javításával (kútfúrás, ivóvízhálózat további kiépítése), a csapadékvíz-elvezetés helyreállításával, a község közterületeinek, lakótelepeinek parkosításával. összességében tükröződik Szeghalmon, hogy a lakosság ellátásáról, színvonalas kielégítéséről — a társadalom- politikai célokkal összhangban — tervszerűen gondoskodnak. Ez a kérdés szerepelt a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága legutóbbi ülésének napirendjén is, melyen részt vett Szegfű István, a HNF megyebizottságának titkárhelyettese. Pap Zsigmond Divatcentrum nyílik Szegeden A Centrum Áruház Vállalat hálózata október 29-én két új üzlettel bővül. Ózdon, a Centrum Áruházzal szemben nyílik a kétszintes, 1150 négyzetméteres eladóterű Centrum Lakberendezési Áruház. Felső szintjén bútorokat, a földszinten lakás- textíliát, tapétákat, kerámiát kínálnak. Szeged kereskedelmi központjában — a belvárosi Kárász utca és a Széchenyi tér sarkán álló műemléképületben — a divatcentrum nyílik. A 400 négyzetméteres üzlet egyik részében női és férfidivatcikkeket, kötöttárut, női konfekciótermékeket, ajándékokat és illatszerekeket hoznak forgalomba, önkiválasztó, önkiszolgáló értékesítési móddal. A másik részben a halasi és a Békéscsabai Kötöttárugyár kis sorozatban készülő újdonságait árusítják. Az üzlet első évi tervezett forgalma 40 millió forint. Három éve épül az Árpád úti ABC-áruház Beszélgetések a lakásgazdálkodásról Soltész Lászlótól, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kommunális ügyi főosztályának vezetőjétől elsőként arra a sokakat érdeklő kérdésre kértünk választ, hogy a Minisztertanács ismert döntése nyomán melyek hazánkban a lakásigénylés szabályai. A tanács által elosztandó lakásra, tehát tanácsi bérlakásra vagy tanácsi értékesí- tésű és tanácsi vevőkijelölésű lakásra az igénylést vagy az igénylő állandó lakóhelye, vagy az állandó munkahelye szerint illetékes első fokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani — mondta. — A fővárosban a lakásigénylés csak akkor vehető nyilvántartásba. ha az igénylő igazolja, hogy az állandó lakóhelye legalább öt éve Budapesten van, vagy legalább öt éve Budapesten áll munka-, illetve szolgálati viszonyban, vagy szövetkezeti, illetőleg munkaközösségi tagsági viszonyban. Más város esetében a fővárosra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Azt azonban a tanács- rendelet előírhatja, hogy mérsékeljék a városokba áramlást azzal is, hogy a tanácsi elosztású lakások kiutalásánál legyen feltétel a meghatározott időtartamú (például ötéves) helyben lakás vagy állandó munkaviszony. — Az új jogszabály szerint miről kell nyilatkoznia az igénylőnek kérelme benyújtásakor? — Az új jogszabály előírja; nyilatkoznia kell arról, hogy lakásigénylést másik lakásügyi hatóságnál nem nyújtott be, volt-e korábban olyan tanácsi vagy vállalati bérlakása, amelynek a lakás- bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében lemondott, továbbá korábbi tanácsi bérlakás kiütalásakor kapott-e, illetőleg mely személyek után kapott szociálpolitikai kedvezményt? — Megtagadható-e fiatal házaspár igénylésének nyilvántartásba vétele? — Nagyon fontos tudni, hogy a lakásügyi hatóság a fiatal házaspár lakásigénylésének nyilvántartását nem tagadhatja meg, illetőleg a nyilvántartásból nem törölheti, még ha a fiatal házaspár az igénye kielégítéséig — ideiglenesen — a lakásügyi hatóság működési területén kívüli településre (például szülei, hozzátartozói tulajdonában levő hétvégi házba) költözik. — Ugyancsak igen sokakat foglalkoztató kérdés, hogy mekkora lehet a lakásigény mértéke? — Nagy jelentősége van a jogos lakásigény mértékének akár a tanácsok útján kívánják kielégíteni, akár a magánlakáslépítéssel. A tanácsi lakásügyi hatóság csak olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértékének alsó, illetőleg felső határa az együtt lakó személyek számától függően a következő: két személyig: egy-két lakószoba — három személy esetében: másfél, két és fél lakószoba — négy személy esetében: kettő, három "lakószoba —, öt személy esetében : két és fél, három és fél lakószoba —, hat személy esetében: három, négy lakószoba —, hét személy esetében : három és fél, négy és fél lakószoba —, nyolc személy esetében: négy. öt lakószoba. — Mikor lehet valakit a bérlővel együtt lakó személynek tekinteni? — Az új jogszabály kimondja, hogy a tanácsi bérlakás kiutalására irányuló kérelemben a bérlővel együtt lakó személyt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve állandó jelleggel együtt laktak és a bérlővel együtt költözik a lakásba. — A fiataloknál a születendő gyermekeket is így minősítik? -v— A fiatal házaspárok számára kedvező az a rendelkezés, mely szerint az együtt lakó személyek számának megállapításakor legfeljebb két születendő gyermek is figyelembe vehető, ha a tanácsi bérlakást a fiatal házaspár emeletráépítés, tetőtér-beépítés, toldaléképítés. műszaki megosztás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakításával, vagy más módon létesíti, illetőleg a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt a fiatal házaspár folytatja. Abban a kérdésben, hogy a lakást igénylő milyen mértékben elégíthető ki, a rendelkezésre álló lakások, továbbá az igénylők száma és összetétele stb. figyelembevételével — a rendeletben foglaltak alapján — a lakásügyi hatóság jogosult dönteni. A lakásalap jobb kihasználása indokolttá teszi, hogy a lakásigény kielégítése a mérték felső határán túl még akkor sem teljesíthető, ha az együtt lakó személyeknek járna (egészségi állapotuk, munkakörük stb. címén) külön szoba. — A szóban forgó intézkedésekkel került a köztudatba ez a kifejezés, hogy: „igénylési letét". Mit jelent ez? — A tanácsoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a mindenkori lakásigénylésekről megbízható ismereteik, adataik legyenek. Ez csak megfelelő, pontos nyilvántartással biztosítható. Ehhez szükség van arra, hogy a bérlők eleget tegyenek kötelezettségüknek, s a lakásigényléssel kapcsolatos változásokat a tanácsoknál bejelentsék. Ez azonban gyakran elmarad. Ezért a lakásigénylések pontosítása céljából, a Minisztertanács rendeleté lehetővé teszi, hogy a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendelete a lakásigénylés benyújtása, illetőleg az