Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
NÉPÚJSÁG 1982, október 20,, szerda Endrödi szőttesek kiállítása Október 19-én, tegnap délelőtt Kovács Károly, a gyo- maendrődi művelődési ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket azon a kiállításon, amelynek csaknem 200 darabból álló anyagát Vaszkó Irén tájházvezető gyűjtötte, illetve kérte kölcsön a helybeli, valamint a hunyai emberektől. Egyébként tavaly októberben hasonló bemutató volt, amikor is a szedett szőtteseket tekinthették meg a látogatók. A rövid bevezető után dr. Flórián Mária néprajzos muzeológus mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a bemutatott régi térítők, kendők, párnahuzatok, öltözékek stb. mögött ott kell látni az egész mezővárosi életmódot is. Az úgynevezett duplaveréses és orgonacsöves endrődi szőttesek mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban jelentős érdeklődésre tarthatnak számot. Egyszerűségük mellett azonAz endrödi szőttesekből álló kiállítás egy része ban bizonyos változatosság is jellemzi a díszítőmintákat. A kiállítás október 19- től november 7-ig, naponta 11—12 és 14—17 óra között tekinthető meg az endrődi tájházban. Kép. szöveg: Bukovinszky István Továbbképzésen a munkásőrparancsnokok (Tudósítónktól) Már szinte hagyománnyá vált, hogy minden év őszén továbbképzésen vesznek részt a megye társadalmi állományú munkásőrparancsnokai. Az ötnaposra tervezett ösz- szevonást október 11-én, Tóth Pál ezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka nyitotta meg. Tájékoztatta a jelenlevőket az elmúlt kiképzési év tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy a magasabb követelmények elé állított munkásőrállományt csak a szakmailag és politikailag jól felkészült parancsnoki állomány képes irányítani. E követelmények elérésének fontos állomása volt ez a továbbképzés is. Űjszerű feladatot hajtott végre az állomány az elmúlt hónapban, hiszen a társ fegyveres erőkkel együtt egy nagyszabású polgári védelmi gyakorlaton vettek részt. Ezen a gyakorlaton a megyéből igénybe vett munkásőrök jól helytálltak, méltán érdemelték ki a résztvevők és elöljárók nagy elismerését. Ezt követően a parancsnok ismertette a következő év feladatait, hangsúlyozva az igényesebb parancsnoki munka jelentőségét. Az elméleti és gyakorlati oktatást jól felkészült, hivatásos munkásőrparancsnokok vezették. Irányításukkal különböző műszaki, technikai és harci feladatokat dolgoztak ki, és hajtottak végre. Komiósi Sándor munkásőr százados, az összevonás parancsnoka a munkát értékelve megállapította, hogy érezhető az előrelépés és fejlődés minden tekintetben. Október 14-én, csütörtökön délután, az egész állomány megtekintette a megyei parancsnokság emlékszobáját, és Fábián László nyugállományú főhadnagy, volt megyei parancsnokhelyettes, fafaragó színvonalas kiállítását. Az ötnapos továbbképzés egy jól szervezett bemutató gyakorlattal fejeződött be. Bérezi Gábor HNF elnökségi ülés Gyulán Október 19-én délután ülést tartott Gyulán a Hazafias Népfront városi elnöksége. Elsőként Banadics Márton elnök adott tájékoztatást a két ülés közötti időszak eseményeiről, majd Nagy Lajos- né, a HNF városi alelnöke tartotta meg beszámolóját a nők politikai és közéleti szerepéről. Többek között megállapította, hogy bár sok hasznos határozat született a nők helyzetének javításáról, de ezeket még nem minden helyen tartják meg következetesen. A foglalkoztatottak 46 százaléka nő a városban is, 9 százalékuk felsőfokú, 49 százalékuk középfokú végzettséggel rendelkezik. Jobb a helyzet, már ami a nők vezetői munkakörét illeti, az alsóbb szinteken, ahol 35 százalék a nők aránya, a középszinten pedig 28 százalékos ez az arány. Másik napirendi pontként Lindeisz Ferencné tartott beszámolót a HNF belvárosi körzetének munkájáról. A városi titkár, Horváth István bejelentette, hogy Gyulán október 29—30-án lesznek a chilei szolidaritási napok. Béla Ottó Egy rendeletről bővebben Köztudott, hogy 1982. július 1-től már nem kell fizetni a felelősségbiztosításért. Vagyis a biztosítás maradt, de díjtalanul. Sőt — ugyancsak fizetési kötelezettség nélkül — a biztosítást kiterjeszthették a segédmotoros kerékpárokra is. Változás után néhány kérdésre érdemes bővebben kitérni. Eddig a biztosítási díj befizetését az időszakos műszaki vizsga során ellenőrizték. Ezért kellett bemutatni a díj igazoló lapot. Erre a, papírra a jövőben is szükség lesz, mert1 igazolni kell, hogy az 1982. június 30-ig szóló díjakat befizették. Aki ezt még nem tette meg, pótolja, mert ellenkező esetben nem vizsgázhat járműve. Vannak, akik már az év elején egy összegben befizették az idei kötelező biztosítást. Ezeknek az autósoknak és motorosoknak az Állami Biztosító valamennyi egysége és a takarékszövetkezet visszatéríti a második félévre szóló díjakat. Ehhez szükség van a díjigazoló lapra, valamint a befizetést igazoló csekkre. A kötelező biztosítás nem szűnik meg, csupán díjtalanná válik. Ebből következik, hogy pontosan ugyanúgy kell eljárni egy-egy balesetnél, mint eddig, ugyanazokat a papírokat kell kitölteni és ugyanúgy keli bemutatni a sérült járművet a biztosító kárfelvételi helyein. Sajnos, ma is gyakori, hogy a hiányzó adatok miatt elhúzódik a kárrendezés. Mindenképpen tüntessék fel tehát a balesetben részt vevő gépjárművek forgalmi rendszámát, a járművezetők adatait, közületi üzemben tartó esetében a vállalat nevét, pontos címét. Lényeges, hogy az ütközés helye és időpontja, valamint az eset pontos leírása is szerepeljen a biztosítási papíron, de a legfontosabb talán az, hogy az úgynevezett betétlapon félreérthetetlenül rögzítsék, ki vállalja a felelősséget a balesetért. Hát idehallgassanak!...” Fotó: Gyevi Nagy József Hz ésszerű vízfelhasználásról tárgyaltak Tegnap, október 19-én a Békéscsabai Kötöttárugyárban találkoztak a textilipari üzemek, gyárak képviselői, hogy megvitassák az észszerű vízhasznosítás lehetőségeit. A megjelenteket Szuchy László, a BÉKÖT igazgatóhelyettese köszöntötte. Ezt követően Rusz Ervinné, a Vízgazdálkodási Intézet munkatársa „Békéscsaba város vízgazdálkodásának racionalizálási lehetőségei” címmel tartott ábrákkal illusztrált előadást, majd a textilipar vízgazdálkodási helyzetét mutatta be referátumában Keszthely Anna, a Textilipari Kutató Intézet munkatársa. Imrovicz András, a BÉKÖT képviselője arról beszélt, hogy előre meghatározott programterv szerint folytatják víz- és szennyvízgazdálkodási tevékenységüket. A gyárban a különböző technológiai folyamatok megvalósításához havonta mintegy 50 ezer köbméter vizet használnak fel. Az és?- szerűsítést szolgáló programtervet két formában igyekeznek megvalósítani: egyrészt vízfogyasztás csökkentő technológiák és berendezések beállításával. másrészt szennyvíztisztító technojógia, valamint berendezés kialakításé valA?égül arról szólt, hogy folyamatban van egy svájci—NSZK-cégtől új víz- vízfogyasztás-csökkentő tech- technológia megvásárlása, amelyhez az Ipari Minisztérium, az OVH és az OMFB is támogatást nyújt. V. L. Megnyíltak az év utolsó szakkiállításai Kőbányán A budapesti nemzetközi vásárközpontban tegnap megnyílt az idei vásári évad utolsó eseménysorozata, a Budatranspack anyagmozgatási és csomagolási kiállítás, a Hungarocorr korrózióvédelmi bemutató, valamint az Elastomer gumiipari kiállítás. Ez utóbbit most első ízben rendezte meg a Hungexpo. A szakkiállításokon összesen 15 ország és Nyugat-Berlin 210 cége állít ki, ismerteti kutatási-fejlesztési eredményeit. A kiállításokhoz nemzetközi részvételű konferenciák is tartoznak, így megkezdődött az Eurocorr ’82 korrózióvédelmi konferencia, valamint az országos anyagmozgatási konferencia, amelynek a MTESZ-székház ad otthont. Ezeken a tanácskozásokon több mint ezer szakember vesz részt, és mintegy száz szakmai előadás hangzik el. Az ünnepélyes megnyitón az Ipari Minisztérium és az OMFB vezetői hangsúlyozták, hogy ezek a szakkiállítások szorosan kapcsolódna^ gazdasági életünk aktuális programjaihoz. Ma az alapanyagokkal, energiával való takarékosság, a$H;arta- lékok feltárása, egyszóval minden, ami a gazdaságosságot elősegíti, fontos feladata az egész népgazdaságnak, s ezen belül minden egyes vállalatnak, illetve egyénnek is. Különösen vonatkozik mindez az anyagmozgatásra, a csomagolástechnikára és a korrózióvédelemre. Valamennyi kiállítás reprezentálja a KGST-országok mind szorosabbá váló együttműködését, s a látogató példák egész sorát lelheti fel a pavilonokban a gyártásszakosításra és kooperációs termelésre. Ezenkívül nem lényegtelen a neves tőkés cégek eljárásainak, termékeinek közelebbi megismerése sem. A szakkiállítások és a konferenciák október 22-ig tartanak. Valamennyi bemutató naponta 9 és 17 óra között tekinthető meg. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. OKTÓBER 19-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 12 807 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 50 Trabant Lim. (Bp.) 10 748 Trabant Lim. (Debrecen) 7 001 Trabant Lim. (Győr) 8 592 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 272 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 136 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr) 5 030 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 943 Wartburg Tourist (Bp.) 3 943 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 10 608 Skoda 120 (Debrecen) 5 992 Skoda . 120 (Győr) 7 470 Lada 1200 (Bp.) 17 266 Lada 1200 (Debrecen) 11 625 Lada 1200 (Győr) 5 363 Lada 1300 (Bp.) 7 886 Lada 1300 (Debrecen) 5 402 Lada 1300 (Győr) 1 767 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 3 964 Lada Combi (Debrecen) 1 739 Moszkvics (Bp.) 11 452 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 8 830 Dácia (Debrecen) 5 120 Zastava (Bp.) 1 152 Szembenézni önmagunkkal a történelemben számtalan példa található kiválóan küzdő népekről, nagyszerű harcosokról, akik mindenkit legyőztek, és végül abba pusztultak bele, hogy a saját hibáikat nem tudták legyőzni. Tudunk világhírű ökölvívóról is, aki a saját súlycsoportjában mindenkit elsöpört, végül pedig nikotinmérgezésben halt meg, mert képtelen volt leszokni a dohányzásról. A sportvilágban se szeri, se száma azoknak az egykori bajnokoknak, akik mindig győzni tudtak ellenfeleikkel szemben, de alul maradtak az alkohollal szemben. Orvosok százai egész életükön át harcoltak valamilyen emberi hibából eredő betegséggel szemben, míg őségül a saját hibájukból abba a betegségbe estek, aminek egy életen át legyőzői voltak. Az erősebbet nehéz legyőzni, de mindenki másnál nehezebb legyőzni önmagunkat — a saját hibáinkat. Hazánk felszabadulása óta a magyar nép nemes küzdelmet vívott 4 szocialista társadalom építéséért. Az eredmény nem kétséges. Legyőztük a nyomort, a tudatlanságot és a nagy távolságokat. Mostanáig nem tudtuk azonban legyőzni azokat az emberi hibáinkat, amelyek miniig lefelé húztak, visszatartottak bennünket a fejlődésben. Nem tudtuk például legyőzni az önzést, a hanyagságot, a lustaságot, a felelőtlenséget, a közönyt, a csalást, a hazudozást, a fegyelmezetlenséget. Sőt. e rossz tulajdonságaink, a jobb éle- ; ünkkel összefüggésben új emberi hibákkal szaporodtak. Ügy tetszik: csak azért, mert van bőven ennivalónk — túltáplálkozunk. Csak ízért, mert van bőven innivalónk — túl sok alkoholt logyasztunk. Mert már valamivel jobban élünk — kéziünk elégedettek, beképzeltek lenni, és veszítünk a küzdőképességünkből. Pedig mindezeknek egyáltalán nem kell törvényszerűen így lenniük. Közrejátszanak a nehézségek növekedésében az ismeretes külső, tőlünk független ibjektív tényezők. A legnagyobb akadály mégis bennünk, a saját hibáinkban rejlik — amint azt vezető pártfórumokon is megállapították. Ha nem tudjuk legyőzni a vezetésben, a tervezésben, a munkaszervezésbe^ a pazarlásban, a korszerűtlen, rossz minőségi termékekben megnyilvánuló hibáinkat, akkor nem javul a . i/dasági mérlegiink,/ és veszélybe kerülhet az életszínvonalunk. Nemcsak figyelmeztetők, drámaiak is ilyen összefüggésben ezek a megállapítások. Amikor tehát mozgósítunk, és mindenkit harcba hívunk a jobb termelési eredményekért, akkor nem árt számba venni azokat az emberi hibáinkat, amelyek — többé-kevésbé — egész társadalmunk életére kihatnak. A gazdasági, politikai feladatok maximális követelményeket állítanak a honpolgárok elé. Ugyanakkor nagyon sokan minimális mértékben sem teljesítik kötelességüket. Ki ne ismerne például olyan vezetőt, aki a bizalommal visszaélve többet törődik saját magával, mint a rábízott közösséggel: nem töri a fejét, nem kezdeményez, nem igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a feladatokhoz, nem követel többet a beosztottjától. Es hány olyan tudós, kutató van, aki évek óta kutat, felveszi a fizetését, de soha nem talál semmit. Hány olyan mérnök, munkaszervező, irányító él, aki mindenkinél jobban sorolja a hibákat, közben észre sem veszi a saját hibáit, a saját tehetetlenségét. Az íróasztalok és gépek mellett dolgozó emberek között is sok az olyan, aki panaszkodik, kritizál, másokat bírál, de a saját munkája nem ér egy fabatkát sem. A világon pedig semmi sem létezik önmagában. Az életben a dolgok összefüggnek. Nem javulhat a munka minősége, ha nem lesz jobb a dolgozó ember „minősége", képzettsége, fegyelme, felelőssége. Nem lehet korszerűbb a termék, ha nem elég képzettek, nem elég korszerűek a mérnökök. Takarékoskodni is csak hazájukat szerető, becsületes, közösséget tisztelő emberek tudnak. E zért a termelési feladatokra mozgósítással egy időben harcot kell indítani a jobb munkát gátló emberi hibák ellen is. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a saját élete — hiába mutat mást a látszat — tartósan és véglegesen csak akkor lesz jobb, ha a közösség egésze, az egész népgazdaság nagyobb eredményt ér el. Ehhez pedig mindenkinek fegyelmezettebbnek kéll lennie, nagyobb felelősséggel kell dolgoznia. Mindenkinek le kell győznie saját hibáit, hogy a tettei alapján bátran szembenézhessen önmagával. Gerencsér) Jenő Tükör a nyugdíjasokról A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat négy békéscsabai gyárának 292 nyugdíjasa ván. Nem kis gondot okoz tehát a szak- szervezeti bizottságnak figyelemmel tartásuk. És ha valahol, itt példás a nyugdíjasokról való gondoskodás. Sok üzem és vállalat vehet példát a szakszervezet nyugdíjascsoportjának munkájáról. Most fejeződött be az idős, már munkájukat befejező téglásokról egy felmérés. A szakszervezet és a vállalat vezetői úgynevezett tükröt akartak kapni elfáradt — hát mondjuk ki — megöregedett régi téglásokról, cserepesekről. A nyugdíjasokkal foglalkozó csoport 16 szakszervezeti aktívával meglátogatta lakásán a 290-nél több nyugdíjast. Ilyen kérdésekkel: elég-e a nyugdíj a megélhetéshez; milyen a lakáshelyzete? betegségének gyógyításához kér-e segítséget? Sőt, még azt is megkérdezték, akar-e üdülni? Ha igen, hegyvidéki, balatoni, vagy gyógyvizű üdülőben. Ha van humánus szak- szervezeti kezdeményezés, akkor ez — bizonyítja. A nyugdíjasokhoz általában két szakszervezeti aktíva látogatott, akik szórólappal kezükben a „tükör” elkészítése után javaslatot tettek az szb-nek és a vállalat vezetésének segélyezésre — ahol ennek szükségét látták. Talán bizonyítékként nem árt említeni: a bizottságnak évente — nem sok — 20 ezer forintja van az öregek segítésére. De ahogy az 1-es téglagyárban működő nyugdíjascsoport vezetője, Tóth Károlyné főbizalmi elmondta, a csabai négy gyár nyugdíjasai minden évben kiegészítést kapnak a központ szakszervezeti bizottságától és a vállalat vezetőségétől. Múlt évben volt példa rá, hogy 60 ezer forintot sikerült biztosítani a nyugdíjasok megsegítésére. Általában 500—1200 forintot tudnak engedélyezni a rászorulóknak, de például mozgássérült esetében adtak már 3 ezer forintot is. A példás gondoskodásnak igen nagy előnye, hogy a „tükör” kartotékrendszer alapján a vállalat gazdasági és társadalmi szerveit tájékoztatja öregjeik helyzetéről. Lehetne a módszert másutt is követni. Varga Tibor
