Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

1982. október 2„ szombat Mindennapjaink kitüntetett vállalata Tegyünk egy próbát. Ha öntől megkérdezik, hogy sza­bad idejét hol tölti el ottho­nán kívül a legszívesebben, bizonyára azt válaszolná: moziba megyek. Ügy is fo­galmazhatnék: mindennapja­ink művelődésének, szórako­zásának. s tanulásának is színtere a mozi, eszköze a film. S aki megyénk nyolc­vanegy filmszínházában dél' utánonként-esténként bizto­sítja, garantálja az élményt, az a Békés megyei Moziüze­mi Vállalat. Alkotmányunk napján Békés megye Taná­csának elnöke átnyújtotta a Közművelődésért kitüntetést négyszázhúsz dolgozójának. Köztudott, a mozik közön­ségének zöme fiatal, tizen­éves. Talán ezért is fontos a vállalat számára, hogy köz­művelődési munkáját első­sorban az ifjúságért tegye. Mindenki ismeri az iskola­mozi bérletes sorozatait, amelynek 6, 8, 10 filmjét ajánló jegyzékből' lehetett kiválasztani, s természetesen kedvezményes áron lehet a települések mozijaiban meg­nézni. De van már napközis mozi: a vetítések kihelyezet­tek. el sem kell vinni a ta­nulókat a legközelebbi mozi­ba. Aztán a Barátunk a film-játék „második menete ", amelyet az úttörőknek szer­veztek, több fordulóban, nagyszabású megyei vetélke­déssel a végén. Üj az olvas­mánymozi. amelyet a békés­csabai ifjúsági és úttörőház- ban tartanak a középiskolá­soknak. a kötelező és aján­lott olvasmányok filmjeit ve­títik le. S hozzá előadást is tartanak, amely úgyszintén segíti akár az érettségire való felkészülést is. Megyénk két üdülőkörzetében. Gyulán és Szarvason a nyári idényben még több. és a legújabb megjelenésű filmekre válthat­tak jegyet a nyaralók, a helyben lakók. Említsük meg a filmnapo­kat is, amelyek egy-egy év­fordulóhoz. kiemelt fontos­ságú társadalmi-politikai eseményhez kapcsolódnak. Minden tavasszal megrende­zik a falusi filmnapokat. Legutóbb a polgári védelmi gyakorlat ideje alatt több moziban ingyenes kisfilme- ket nézhettek meg az érdek­lődők. Ezekben a napokban pedig a szakszervezeti hetek eseményeihez kapcsolódva az Oscar-díjas Mephisto című filmet, és Kovács András El­veszett paradicsom című al­kotását nézhetik meg több nagyvállalat dolgozói, majd ezután ankéton cserélhetnek véleményt a látottakról. November első napjaiban ismét megrendezik a hagyo­mányos szovjet filmek feszti­válját, amelynek az idén a szovjet állam megalakításá­nak (iü. évfordulója ad kü­lönös hangsúlyt, jelentőséget. S ami bár belső ügynek számít, mégis e kitüntetés kapcsán közérdekű. nagy fontosságú. Szocialista bri­gádok. sokszorosan kitünte­tett kollektívák dolgoznak a vállalatnál. Vállalásaikat va­lahogy úgy lehetne összefog­lalni, hogy a közönségért, a moziba járókért vannak, s bár sokszor apróságoknak tűnnek, mégis ezek nélkül kisebb, silányabb lenne az élmény, amit a film nyújt­hat. A vállalat vezetői név szerint most a Balázs Béla kétszeres vállalati kiváló szo­cialista brigádot említették, példaként. Az év egyik leg­nagyobb felújítási munkála­tában, a sarkadi mozi újjá­varázsolásában vállaltak oroszlánrészt, társadalmi munkában. A köztudottan rossz állagú megyei mozipark fenntartása, megújítása alig­ha lenne elképzelhető a kö­zösségek vállalásai, társadal­mi összefogás nélkül. Az idei első félévben 71 ezer 215-tel többen vettek mozijegyet — ami mintegy hat százalékkal több —. mint tavaly ilyenkor. Ismét „fel­futóban” van a mozi, me­gint szeretjük, kedveljük. Ha néhány helyen még nyiko­rognak is a székek, néha ki is siklik a hang, megrezzen a kép. S amikor egy-egy vetí­tés után kilépünk a vetítőte­rem sötétjéből, azért jusson eszünkbe: amit akkor él­ményben kaptunk, abból egy szeletkét a most kitüntetett vállalat dolgozóinak köszön­hetünk. Nemesi László Somogyi pásztorfaragó ősök mintájára vette először kezébe a faragókést Nagy Ferenc faszobrász, a népművészet mestere. A lábon élő művészt sok külföldi és hazai érdeklődő keresi fel, hogy megcsodálják a lakásában elhelyezett gyűjteményét, amely hamarosan önálló kiállítóhelyiséget kap a községben (MTI-foto — Cser István felvétele — KS> Egy levél nyomában Ha hiányzik a pont... A levél Mezőkovácsházáról érkezett, s bizony, már nem is egészen mai keltezéssel. De .tartalmából ítélve, az ügy során eltelt 7 esztendőhöz képest, utánjárásunk expressz gyorsaságú. Ilyen hosszú idő múltán nagyon nehéz az összekuszálódott valóságszálakat kibogozni. Egy tanulság azonban már a levél elolvasásakor is kézenfekvővé vált: nincs rosszabb a bizonytalanságnál. Vagy, ha a címnél maradunk, amikor hiányzik a mondat végéről a pont. Ez ugyanis befejezetlenséget jelent, s ily módon táptalaja hamis illúziók, remények újraéledésének. Érthető lokálpatriotizmus A már említett hét eszten­dő a mezőkovácsházi Hu­nyadi János Gimnáziumban létesítendő erősáramú beren­dezéseket szerelő szakmun­kásképzési célú szakközépis­kolai osztály indításának ügyében telt el. S hogy a terv szorgalmazója, a mező­kovácsházi Nagyközségi Ta­nács még mindig nem mon­dott le elképzeléséről, azt éppen az ügy befejezetlensé- ge teszi lehetővé. ..Makacs­kodásuk" okáról a mezőko­vácsházi tanács elnökével. Földi Jánossal beszélgettünk. — Higgye el. nagy szüksé­günk volna — a középfokú településcentrum szerepkör­rel felruházott Mezőkovács- házán — egy. az ÉVIG Vil­lamos- és Kismotorgyár helyi üzemére épített szakközép­iskolai képzés beindítására. A, szülők és gyerekek ugyan­is ezt a képzési formát elő­nyösebbnek tartják a gimná­ziumnál. nagyobb iránta az érdeklődés. Ebből következik, ha növeljük a fiatalok itt- honmaradásának feltételeit, akkor erősíthetjük alapvető célunkat, a nagyközség né­pességmegtartó erejét. Szük­ségünk van a szakemberek­re. s különösen a felső fokú inkoját végzettekre. A 7300 helyi lakosunkból jelenleg alig több. mint 120 felsőfo­kot végzett értelmiségink van. Ezeknek a zöme is pe­dagógus. Ezért 1975-ben a járásban végeztünk egy felmérést, mi­lyen igényeik vannak az ál­talános iskolák végzőseinek. Akkor, az említett szakkö­zépiskolai képzésre 140 gye­rek jelentkezett. Érthető, hogy ezek után nagy lelke­sedéssel fogtunk hozzá a szervezéshez, előkészítéshez. Az meg még nagyobb len­dületet adott, hogy a megyei tanács 1977. szeptemberi ülé­sén. amelyen a megye szakkö­zépiskolai és szakmunkás- képző iskolai hálózatának fejlesztését vitatták meg, megállapították, ha megfele­lő ipari bázis lesz a települé­sen. semmi akadálya a szak­középiskolai osztály beindí­tásának. Ezt az ígéretet az azóta alaposan felfejlődött ÉVIG is komolyan vette, s megépítette a tanműhelyt. A szakközépiskola ügye még­sem haladt előre. — Tudtommal a hozzá szükséges 4 tanterem, iskolai tanműhely és kollégium be­ruházási költségei miatt — vetettem közbe. — Nézze. Kollégium ne­künk nem kell. A termelő- szövetkezetünk ingyen és bérmentve átadná volt iro­daházát erre a célra. Az ÉVIG pedig besegítene a tanműhely felszerelésébe. De egyáltalán, ki tudja, mennyi­be kerülne az egész? Konk­rét tárgyalások nem is vol­tak. Belefáradtunk — mondta a tanácselnök, aki éppen a sza­badságát is megszakítva jött lelkesen beszélgetésünkre —. de nem mondunk le. Illetve nem is erről van szó. Egy­szerűen arról, hogy már ré­gen össze kellett volna ül­jünk a megye vezetőivel egy közös gyözködésre. Minden előítélet nélkül. Egy alapról indulva. Megvizsgálni a ne­hézségeket konkrétan, min­den általánosítás nélkül. Ha meggyőznek minket, ám le­gyen. De így nem értjük, mégis hogyan indulhatott Battonyán ebben az évben új szakközépiskolai osztály, nálunk miért akadozik? Tanterem mindenképpen kell A Hunyadi Gimnáziumban már így is szűkösen vannak. Nem csoda, ha az engedélye­zett párhuzamos gimnáziumi osztályok beindítása nem megy. Aztán kiderül, ha meglennének a feltételek, ak­kor is hiányoznának a gye­rekek. Idén is mindössze 44- en jelentkeztek elsőbe. Cs. Tóth Imre igazgatóhe­lyettes ezzel kapcsolatban elég rezignáltan nyilatkozik. Sokáig vívódik. míg ki­mondja a következőket: — Évek óta tapasztaljuk, hogy ellenagitációt folytatnak a környéken iskolánk ellen. Azt mondják, fiatal — pedig több mint 25 éves — és hogy gyenge iskola. Ez utóbbi íté­let azért nem helytálló, mert anélkül, hogy hazabeszélnék, hosszú évek átlagában az érettségizett jelentkezők fid százalékát felveszik felsőfo­kú intézményekbe, de volt már 8fi százalékos is ez az arány. A másik, hogy a be­iskolázás nem egészen a tisz­tesség diktálta keretek kö­zött folyik. — De miért van szükség szakközépiskolai osztályra, ha a párhuzamos gimnáziu­mi osztályok ügye sem megy? — Négy tantermünk van. egy gépírószobánk, egv elő­adótermünk és két szükség- tantermünk. A gyere­kek elhelyezése még nagyobb gondot jelent a fakultáció bevezetése óta. A szakközépiskolára vi­szont lenne igény. De ahhoz, valóban 4 tanteremre és egy műhelyépületre lenne szük­ség. A gimnázium egykori igaz­gatója. Kovács Sándor, s a jelenlegi. Tassy János is azt emeli ki: a nagyközségnek valóban szüksége lenne saját feMődése érdekében a jól képzet t sza kmun kásgá rdá ra. Ez esetben a járásban tanuló gyerekek megtartásáról is szó van. A mezőgazdasági jellegű szakképzés pedig azért nem mehet, mert a te­lepüléstől 15 kilométerre eső Battonyán már több eszten­deje folyik hasonló képzés. Aztán az újabb elképzelés­ről. a középiskolák profil- tisztításáról is szó esik. Mert valóban kár lenne egy tiszta profilú gimnáziumot vegyes­sé tenni. Inkább szakmunkásokat Az ÉVIG. fiatal, megbízott kovácsházi üzemvezetője. Kovács István csodálkozik. A szakközépiskola ügye? Két év óta nem is hallott róla. Ügy vélte, elaludt az ügy. -Igen. ők az elmúlt évben fe­jeztek be egy 50 millió fo­rintos beruházást. Felépült az új tanműhely is. A fej­lesztéshez plusz 200 új mun­kaerő kellett volna. Húszat kaptak helyette. így van egy gyönyörű. korszerű szer­számműhelyük. de a gépek kihasználatlanok." mert mun­kás alig lézeng benne. Per­sze. hogy minden támogatást megadnánk az új szakközép- iskola beindításához. Bár a gazdasági helyzet gyors pro­fi [változtatásokat igényel. A mezőkovácsházi ÉVIG pedig az erősáramú berendezést szerelő szakmában csak né­hány évig tudná fogadni a végzősöket. Most is szer­számkészítő. marós, esztergá­lyos. köszörűs és villanysze­relő szakmunkásokra van szükségük. Tanműhelyükben éppen ezért most a mezőhe- gyesi szakmunkástanulók ok­tatását oldották meg. De egy biztos: tárt karokkal vár­nák a fiatal szakmunkáso­kat. gondolva arra, ha sok helybeli végez a szakközép- iskolában. akkor a betanított munkások helyére a maga­sabban kvalifikált szakembe­reket állíthatnák. Végezetül Kovács István a következő­ket mondotta: — A szakkö­zépiskola ügyében pedig, amint valami konkrétummal állnak elő. minden lehető se­gítséget megadunk. Nekik is hiányzik Idáig tehát minden szép­nek és jónak tűnik. De a pont csak nem akar odaka­nyarodni az ügy végére. A megyei tanács 1981. évben született feljegyzése alapján a következőkben foglalt ál­lást: „A szakközépiskola mű­ködéséhez négy tanterem, egy kollégium és iskolai tanműhely építésére van szükség, amit drága labora­tóriumi és gépi beszerzések egészítenek ki. Mindezt ed­dig megyei fejlesztésben biz­tosítani nem tudtuk, s anya­gi erőink a VI. ötéves terv­ben sem teszik lehetővé. El­lenben bízunk benne, hogy a tanulói létszám növekedé­sével két gimnáziumi osz­tályt be tud iskolázni az in­tézmény. s minden évfolyam párhuzamos osztályokkal működhet. tiszta profilú gimnáziumként." A megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője. Vámos László és a középis­meth Lajos, legutóbbi b szélgetésünkkor is a tisz profilú gimnáziumi fejles tés mellett állt. Ugyanakki azt is határozottan kijelel tették. 'hogy távlatokbc nem mondanak le a mezők vácsházi iskola fejlesztésén Most azonban lényegest fontosabb középiskolai go dókat kell megoldaniuk megyeszékhelyen. A tanác elnök közös, konkrét megb szélést célzó javaslatát v szont helyes, egyetlen járh tó útnak tartják. Ezek sz rint úgy tűnik, nekik is h ányzik a kovácsházi ügy v gélől a pont ... „ B. Sajti Lmc Ismét ad vizet a Zsolnay-kút Ismét vizet köpnek a hí­res pécsi Zsolnay-kút állat- fejei. A Széchenyi téren álló eozin kút — a Pécsett járó turisták kedvelt fotótémája — ugyanis a hetvenötödík „születésnapján" elromlott. A nyár kellős közepén fel­mondta a szolgálatot a kút vízrendszere, és azóta szom­jaztak a tornyos építményt díszítő ökörfejek. Körülte­kintő munkával. alulról „megfúrva" a kutat. sike­rült helyreállítani a csörgőt. A vízköpő állatfejekkel dí­szített pécsi Zsolnay-kút ki­javítása igen nagy gondot okozott a szakembereknek, mivel a kút tervrajza és egyedi elemeinek gyártási tervei az elmúlt háromne­gyed század során nyomtala­nul eltűntek, s a felkutatá­sukra irányuló minden erő­feszítés eredménytelennek bizonyult. A Zsolnav-gyár — dokumentáció hiányában — nem tudta vállalni a kút esetleg megsérülő részeinek újragyártását. A városi tanács kezdemé­nyezésére az Aknamélyítö Vállalat pécsi üzemvezetősé­ge és a Pécsi Vízmű „Pető­fi Sándor" Szocialista Brigád­ja vállalkozott az értékes mű­emlék-vízrendszer hely­reállítására. A bányászok ak­nát mélyítettek a kút mel­lett. és a vízmű dolgozói ezen át jutottak el a. vízve­zetékhez. amelyet teljesen felújítottak. MOZI Hová tűnt Ogatha Christie? t Nem hinnem, hogy létezik olyan ember, akinek eddigi életében ne lenne olyan hosszabb-rövidebb szakasz, amit titkol, amit még ön­magának sem vall be szíve­sen. Aztán, ha valami ok mi­att mégis fel kell lebbente- ni róla a jótékonyan fedő fátylat, rádöbbenünk, „ egy­szerre jellemző ránk és ide­gen tőlünk a titok. De még ezelőtt! Az mindenképpen jellemző, ahogyan eltitkol­juk. fedjük és takargatjuk. Agatha Christie-t. azaz a krimi koronázatlan király­nőjét. az „öreg Hölgyet" aligha kell bárkinek is be­mutatni. Kevés helye lehet a világnak, ahol ne olvasták volna, és ne olvasinák ma is fordulatos. élménvgazdag. metsző logikájú és igazán szórakoztató. agytornáztató bűnügyi történeteit. S első­sorban hazájában, a ködös Albionban. Köztudott, hogy az angoloknál évszázados di­vat ez. s nemcsak Doyle óta. hanem előtte is. „Jobb a fikción izgulni, mint átélni, belekeveredni” — tartják a szigetországiak. S ha mégis? Nos. erről is. a leplezett kis titkaink mél.vértelműségeiröl is. legfőképpen pedig Agatha- ról szól a ki tudja miért Hová tűnt Agatha Christie? című színes angol film. ame­lyet ezekben a napokban ve­títenek a mozik. A sztori megtörtént ese­ményből indul ki: 1926-ban valóban- hosszabb időre el­tűnt lakásáról az írónő. s hogy ez idő alatt hol volt. és mit tett. máig sem derült ki. A Michel Apted rendezte film egyféle magyarázatot próbál ‘adni a dramaturgia és a filmmesterség sajátos tör­vényei szerint, megpróbálva kalandosan, és Agatha Chris­tie krimilogikáját is felhasz­nálva előadni. Jó hosszú ez a film! Ha­mar. az első tíz percben rá­jövünk erre. Bár az is igaz. hogy nemcsak piff-puffos krimi létezik, sőt. az igazi­ban az a bizonyos csehovi pisztoly csak jelképesen ke­rül a színre a legelején, de annál nagyobbat dörren ve sül el a történet végén. De unatkozásunkat felváltja va­lami. A ráismerésből a film végére meggyőződés lesz. Mert rá kell jönnünk, hogy a rendező, enyhén szólva, át­ejtett bennünket, és ez eny­he kis mosolyt csal szánk sarkára. Ugyanis az egész hűhó nem másért volt. mint azért, hogy a filmművészet élő halhatatlanjai közül ket­tőt együtt játszasson és egy­általán: hozzájuk igazítsa a történetet. Agatha szerepé­ben Vanessa Redgrave-1. az amerikai újságíró. Wally Stantonéban pedig Dustin Hoffmant láthatjuk. Olyan kettős ez. ami önmagában is megéri a jegy árát. sőt ta­lán többet is! A film készítői tudták, ho­gyan kell tehát eladni ezt az egyébként közepes munkát. Hamisítatlan az angliai han­gulat. sejtelmes és barnás árnyalatú, veretesen arisz­tokratikus minden. Nincs egyetlen olyan pillanata sem a filmnek, amely megtörné ezt a bizony mégis hamis és értelmetlen varázst. Igaz. az operatőr maga Vittorio Sto- rano. Nélküle a Redgrave és Hoffman nyújtotta élmény is. kevesebbet érne. így azért a „még elmegy" kategóriába sorolhatjuk az angol filmet. (Képünkön a film főszerep­lői.) (nemesi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents