Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

1982. október 2., szombat o Öt év távlatában flz agráripari egyesülés jelene és jövője Öt év telt cl az agráripari egyesülések életre hívása óta. A négy egyesülés, a haj­dúsági. a békéscsabai, a kalocsai és a szi­getközi taggazdaságai az ellentmondások ellenére is, a mezőgazdasági átlagnál gyor­sabban fejlődtek. A termelési érték öt év alatt 79, a nyereség 93 százalékkal nőtt. Az elmúlt év adatai szerint egy hektár szántóra <>8 százalékkal, egy főre 90 szá­zalékkal, 100 forint eszközértékre pedig 54 százalékkal több nyereség jutott, mint az országos átlag. A Békéscsabai Agráripari Egyesülés a közelmúltban végezte el az öt év tapasztó" latainak értékelését. Mi jel­lemezte az elmúlt időszakot, mennyiben tudott megfelel­ni a BAGE az elvárásnak? — kérdeztük Veress András igazgatóhelyettestől, aki há­rom hónapja tölti be ezt a tisztséget. Korábban a békés­csabai Lenin Tsz főagronó- musaként (a Lenin Tsz is tagja az egyesülésnek) fi­gyelte az egyesülés munká­ját. — A taggazdaságok vezetői nemcsak az igazgatóság, az egyesülés munkáját. alap­szabályát ismerik, hanem nap mint nap megfogalmaz­zák elvárásaikat is. Azt mondják, az egyesülés akkor működik jól. ha a közös gaz­daságok érdekeit szolgálja. Ez érthető, hiszen a tsz-ek. állami gazdaságok, iparvál­lalatok elnökeitől, igazgatói­tól azt várják, hogy a rájuk bízott termelési egységek a lehető legnagyobb hatékony­sággal termeljenek, a leheti) legnagyobb nyereséget állít­sák elő. Az integrációs szer­vezet ezzel ellentétes tevé­kenységet nem fejthet "ki. mert akkor életképtelenné válhat, nem lenne rá szük­ség. — Tapasztalata szerint mi a véleménye a tagüzemeknek a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésről? — A taggazdaságok vezetői körében nem az a kérdés, szükség van-e ilyen szerve­zetre. Ezen nem vitatkozunk. Arra keresünk választ, mi­lyennek kell lennie, milyen módosításokra, változtatá­sokra van szükség ... — Nem beismerés ez, hogy az egyesülés eddigi tevé­kenysége nem elégítette ki az üzemeket? — Nézze, korábban az egyesüléssel kapcsolatos kér­dések a kényes kérdések kö­rébe tartoztak. Hogy miért, azt pontosan nem tudom. Kí­sérleti jellegről van szó. mondtuk, és ez egyébként igaz. A vége az lett, hogy sok mindenről hallgattunk, arról is, amiről őszintén kel­lett volna beszélni. így az­után a mende-mondák. a ta­lálgatások termékeny talajra találtak, az egyesülésen kí­vül. és nemegyszer a gazda­ságvezetők körében is. Ami­kor hónapokkal ezelőtt töb­bek tudomására jutott, a BAGE igazgatóságához hív­tak. néhányan jóindulatúan figyelmeztettek, milyen ve­szélyekkel járhat számomra egy kialakulóban levő szer­vezet tagjának lenni. Szerencsére már ezen is túl vagyunk . . . Visszatérve az eredeti kérdéshez, az egyesü­lés a lehetőségekhez képest, sokat tett azért, hogy a tag­gazdaságok fejlődése meg­haladja az átlagost. Ez a va­lóság egyik oldala. A másik pedig, hogy sok szempontból adósa maradt a mezőgazda- sági üzemek, iparvállalatok elvárásainak. Hogy mennyiben maradt el a várakozástól, és. hogy az igények mennyire voltak valósak, arról megoszlanak a vélemények, és ezen tulaj­donképpen nincs is mit cso­dálkozni. Ezzel kapcsolato­san két igen lényeges össze­tevőről szólnék, amelyek — úgy gondolom — fontos sze­repet játszottak a néhányak által mérsékeltnek minősített teljesítményben. Az egyik, hogy az alakulás időszaká­ban még egészen más köz- gazdasági viszonyok jelle­mezék a gazdálkodást. a nagyszabású fejlesztési el­képzelések pedig jelentős vonzóhatást gyakoroltak. Ez­zel szemben mi történt? A csökkenő állami támogatá­sok, a növekvő elvárások mi­att. a növekvő beruházási programok nem valósulhat­tak meg. A fejlesztési alap kötelező befizetése körül ki­éleződtek a viták. A másik döntő kérdés, amely a BAGE tevékenységének kiteljesedé­sét nehezítette, az egyesülés taggazdaságai által elfoga­dott alapszabály volt. Az írásban az egyesülés önkölt­séges, és nem nyereséges te­vékenységre kapott megbí­zást . — Az egyesülés a szemes- termény- és vetőmagterme­lés. a zöldségtermesztés és -feldolgozás, a sertéshúster­melés és a szarvasmarha- ágazat integrálására, közös fejlesztésére kapott megbí­zást. Milyen eredményeket értek cl? — A szemestermény- és vetőmagtermesztés, valamint a sertéshústermelés az elkép­zeléseknek megfelelően ala­kult. Talán azért is, mert az üzemek ezek fejlesztését ön­erőből is meg tudták oldani. Ezeket a tevékenységeket el­sősorban a termesztés integ­rálásával, szolgáltatásokkal, a repülőgépes szolgálat létre­hozásával. műtrágyatározók építésével segítettük. Más helyzet alakult ki a zöldségtermesztésben. Az egyesülés feladatának tekin­tette. hogy a konzervgyár, a hűtőház és a ZÖLDÉRT nyersanyagszükségletének biztosításában részt vállal­jon. Ma a két feldolgozóüzem alapanyagigényének több mint 50 százalékát a BAGE gazdaságai biztosítják. Hogy a jövőben tartható-e ez az arány, azzal kapcsolatosan már kételyeink vannak. Az egyesülés ugyanis 80 millió forintot áldozott a zöldségtermesztés fejleszté­sére. Olyan gépeket, beren­dezéseket vásárolt, amelyek­re a gazdaságok aligha ad­tak volna pénzt. Nem is cso­da, hiszen a zöldség alig. vagy egyáltalán nem ad nye­reséget. A BAGE ennek el­lenére is vállalkozott a gé­pek vásárlására, mert beru­házásainkkal kapcsolatosan nem fogalmazódott meg a nyereség igénye. Ennek tu­lajdonítható. -hogy a gazdasá­gok elveszett pénznek tekin­tik a nyolcvanmilliót. A szarvasmarha-ágazat fejlesztésében jelentős siker­nek könyvelhető el a kibon­takozó szakosodás. Négy üzemben számoltak fel vesz­teséges szarvasmarha-ágaza­tot, két gazdaságban szako­sított telep épült, egy kivi­telezése BAGE-támogatással tavaly kezdődött. Eredetileg hat ilyen építését tervezték a gazdaságok, de a beruhá­zással kapcsolatos szigorítá­sok ezt már nem tették le­hetővé. A kondorosi telep építése így is sok vitára adott okot. — Mi a helyzet a szolgál­tatásokkal? — öt évvel ezelőtt olyan szolgáltatások kiépítését ha­tározta el az egyesülés, amelyekre az üzemek egyen­ként nem tudtak vállalkoz­ni. Ezek közül a legjelentő­sebb a számítógépes szol­gáltatás. a tervezés lebonyo­lítása. Az egyesülés három agrokémiai telepet épített, repülőgépes szolgálatot ho­zott létre. A jövőben ezek továbbfejlesztésére, bővíté­sére gondolunk. — Az egyesülésbe eltérő fejlettségű gazdálkodó szer­vezetek tömörültek. Az ilyen egységek munkájának összehangolása különösen nehéz. Ugyanakkor a to­vábbi előrelépés egyik biz­tosítéka a differenciálódás csökkenése lehetne. De va­jon ez nem járt-e eddig is azzal a veszéllyel, hogy az eredményesebben gazdálko- dóg fizetik meg ennek az árát, saját, gyorsabb fejlődé­süket is feláldozva? — A kérdésben elhangzot­tak veszélye valóban fenn­állt, csakhogy a számok mást bizonyítanak. A jobban gaz­dálkodók fejlődése töretlen maradt, a gyengébb vagy veszteségesen gazdálkodó üzemekben pedig felgyor­sult a növekedés ütemé. Ma már nincs veszteséges üze­me a BAGE-nak. Sokat se­gített a vetésszerkezet közös kialakítása, a szakosodás. — Az üzemek évente fej­lesztési alapjaik 25 százalé­kát fizetik be. ez igen nagy teher. Előfordulhat. hogy csy-cgy gazdaság ezt a pénzt közvetlen céljaira jobban is fel tudná használ­ni ... — A megállapítással nem vitatkozom. A kérdés, hogy ezzel szemben mit tud kí­nálni maga az egyesülés. Ed­dig az önköltséges gazdálko­dásnál nehezen mérhettük a befizetett fejlesztési alapok megtérülését. Itt alapvető változásokra lesz szükség, a 25 százalék befizetését egyetlen gazdaság sem köny­velheti el veszteségként, mert ha ez így lenne, akkor a jövőben is az érdekeltség hiánya okozza majd a leg­több gondot. Változást je­lent. hogy 1983 januárjától a tanácsülés döntése értelmé­ben a taggazdaságok nyere­ségük négy százalékát fize­tik be. Azt is el kell mon­dani persze, hogy egy-egy integrációs szervezetben va­ló részvétel előnye nem mérhető csak pénzzel. A kérdés, hogy ezt mennyire mérlegelik a gazdaságok ve­zetői. — Vagyis, a hunyai Hu­nyadi Tsz vezetése nem vet­te figyelembe ez utóbbia­kat. amikor úgy döntött, ki­lép az egyesülésből? — A BAGE nyitott szer­vezet, a kilépés semmiféle szankciókat nem von maga után. A hunyaiak távozásá­nak hivatalos indoklása nem titok. A kilépés nem hozha­tó összefüggésbe az egyesü­lés eddigi tevékenységével. A hunyaiaknak más irányú törekvéseik voltak. Az elmúlt időszakban egyébként több gazdaság, vállalat is érdeklődött az együttműködés lehetőségé­ről, a Sarkadi Cukorgyár pe­dig kérte felvételét. A véle­ményezés az elkövetkező ta­nácsülések feladata lesz. — Az ötéves tevékenység alapján milyen változtatá­sokra. módosításokra lesz szükség? — Az érdekeltségi rend­szer felülvizsgálata az egyik legsürgetőbb feladat. Ezzel párhuzamosan az integráció kibontakoztatásában is elő­relépésre lesz szükség, még­pedig úgy, hogy az üzemek önállósága ne szenvedjen csorbát. Egyes termékeknél a végtermékérdekeltség meg? teremtésére törekszünk majd. Már a közeljövőben dönteni kell arról is. hogy nyereséges vagy továbbra is önköltséges gazdálkodást folytasson-e az egyesülés. Kepenyes János Közel az éghez A 30 méter magas oszlop alatt állva szinte belefájdul a nyakam, ahogy nézem őket. A légtornászok magabiztos­ságával mozognak a keskeny tartókon. Vidáman, néha fü- työrészve, élcelöcLve dolgoz­nak. rádión tartják a kapcso­latot „földi" társaikkal. A DÉMÁSZ békéscsabai üzemigazgatósága hálózatsze­relési osztályának dolgozói szerelik a Békéscsabát Gyu­lával összekötő 120 kV-os távvezetéket. Emberek és pé­pek percnyi pontos összhang­ja jellemzi munkájukat, pe­dig nagyon meleg van — közel 30 fok —, de fegyel­mezetten, fejükön az elma­radhatatlan védősisakkal jönnek-mennek a vékony összekötőkön, s mindössze egy kereszthevederes öv az. ami biztonságot ad számuk­ra a szédítő magasságban. Veress Erzsi képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents