Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
1982. október 2., szombat o Öt év távlatában flz agráripari egyesülés jelene és jövője Öt év telt cl az agráripari egyesülések életre hívása óta. A négy egyesülés, a hajdúsági. a békéscsabai, a kalocsai és a szigetközi taggazdaságai az ellentmondások ellenére is, a mezőgazdasági átlagnál gyorsabban fejlődtek. A termelési érték öt év alatt 79, a nyereség 93 százalékkal nőtt. Az elmúlt év adatai szerint egy hektár szántóra <>8 százalékkal, egy főre 90 százalékkal, 100 forint eszközértékre pedig 54 százalékkal több nyereség jutott, mint az országos átlag. A Békéscsabai Agráripari Egyesülés a közelmúltban végezte el az öt év tapasztó" latainak értékelését. Mi jellemezte az elmúlt időszakot, mennyiben tudott megfelelni a BAGE az elvárásnak? — kérdeztük Veress András igazgatóhelyettestől, aki három hónapja tölti be ezt a tisztséget. Korábban a békéscsabai Lenin Tsz főagronó- musaként (a Lenin Tsz is tagja az egyesülésnek) figyelte az egyesülés munkáját. — A taggazdaságok vezetői nemcsak az igazgatóság, az egyesülés munkáját. alapszabályát ismerik, hanem nap mint nap megfogalmazzák elvárásaikat is. Azt mondják, az egyesülés akkor működik jól. ha a közös gazdaságok érdekeit szolgálja. Ez érthető, hiszen a tsz-ek. állami gazdaságok, iparvállalatok elnökeitől, igazgatóitól azt várják, hogy a rájuk bízott termelési egységek a lehető legnagyobb hatékonysággal termeljenek, a leheti) legnagyobb nyereséget állítsák elő. Az integrációs szervezet ezzel ellentétes tevékenységet nem fejthet "ki. mert akkor életképtelenné válhat, nem lenne rá szükség. — Tapasztalata szerint mi a véleménye a tagüzemeknek a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésről? — A taggazdaságok vezetői körében nem az a kérdés, szükség van-e ilyen szervezetre. Ezen nem vitatkozunk. Arra keresünk választ, milyennek kell lennie, milyen módosításokra, változtatásokra van szükség ... — Nem beismerés ez, hogy az egyesülés eddigi tevékenysége nem elégítette ki az üzemeket? — Nézze, korábban az egyesüléssel kapcsolatos kérdések a kényes kérdések körébe tartoztak. Hogy miért, azt pontosan nem tudom. Kísérleti jellegről van szó. mondtuk, és ez egyébként igaz. A vége az lett, hogy sok mindenről hallgattunk, arról is, amiről őszintén kellett volna beszélni. így azután a mende-mondák. a találgatások termékeny talajra találtak, az egyesülésen kívül. és nemegyszer a gazdaságvezetők körében is. Amikor hónapokkal ezelőtt többek tudomására jutott, a BAGE igazgatóságához hívtak. néhányan jóindulatúan figyelmeztettek, milyen veszélyekkel járhat számomra egy kialakulóban levő szervezet tagjának lenni. Szerencsére már ezen is túl vagyunk . . . Visszatérve az eredeti kérdéshez, az egyesülés a lehetőségekhez képest, sokat tett azért, hogy a taggazdaságok fejlődése meghaladja az átlagost. Ez a valóság egyik oldala. A másik pedig, hogy sok szempontból adósa maradt a mezőgazda- sági üzemek, iparvállalatok elvárásainak. Hogy mennyiben maradt el a várakozástól, és. hogy az igények mennyire voltak valósak, arról megoszlanak a vélemények, és ezen tulajdonképpen nincs is mit csodálkozni. Ezzel kapcsolatosan két igen lényeges összetevőről szólnék, amelyek — úgy gondolom — fontos szerepet játszottak a néhányak által mérsékeltnek minősített teljesítményben. Az egyik, hogy az alakulás időszakában még egészen más köz- gazdasági viszonyok jellemezék a gazdálkodást. a nagyszabású fejlesztési elképzelések pedig jelentős vonzóhatást gyakoroltak. Ezzel szemben mi történt? A csökkenő állami támogatások, a növekvő elvárások miatt. a növekvő beruházási programok nem valósulhattak meg. A fejlesztési alap kötelező befizetése körül kiéleződtek a viták. A másik döntő kérdés, amely a BAGE tevékenységének kiteljesedését nehezítette, az egyesülés taggazdaságai által elfogadott alapszabály volt. Az írásban az egyesülés önköltséges, és nem nyereséges tevékenységre kapott megbízást . — Az egyesülés a szemes- termény- és vetőmagtermelés. a zöldségtermesztés és -feldolgozás, a sertéshústermelés és a szarvasmarha- ágazat integrálására, közös fejlesztésére kapott megbízást. Milyen eredményeket értek cl? — A szemestermény- és vetőmagtermesztés, valamint a sertéshústermelés az elképzeléseknek megfelelően alakult. Talán azért is, mert az üzemek ezek fejlesztését önerőből is meg tudták oldani. Ezeket a tevékenységeket elsősorban a termesztés integrálásával, szolgáltatásokkal, a repülőgépes szolgálat létrehozásával. műtrágyatározók építésével segítettük. Más helyzet alakult ki a zöldségtermesztésben. Az egyesülés feladatának tekintette. hogy a konzervgyár, a hűtőház és a ZÖLDÉRT nyersanyagszükségletének biztosításában részt vállaljon. Ma a két feldolgozóüzem alapanyagigényének több mint 50 százalékát a BAGE gazdaságai biztosítják. Hogy a jövőben tartható-e ez az arány, azzal kapcsolatosan már kételyeink vannak. Az egyesülés ugyanis 80 millió forintot áldozott a zöldségtermesztés fejlesztésére. Olyan gépeket, berendezéseket vásárolt, amelyekre a gazdaságok aligha adtak volna pénzt. Nem is csoda, hiszen a zöldség alig. vagy egyáltalán nem ad nyereséget. A BAGE ennek ellenére is vállalkozott a gépek vásárlására, mert beruházásainkkal kapcsolatosan nem fogalmazódott meg a nyereség igénye. Ennek tulajdonítható. -hogy a gazdaságok elveszett pénznek tekintik a nyolcvanmilliót. A szarvasmarha-ágazat fejlesztésében jelentős sikernek könyvelhető el a kibontakozó szakosodás. Négy üzemben számoltak fel veszteséges szarvasmarha-ágazatot, két gazdaságban szakosított telep épült, egy kivitelezése BAGE-támogatással tavaly kezdődött. Eredetileg hat ilyen építését tervezték a gazdaságok, de a beruházással kapcsolatos szigorítások ezt már nem tették lehetővé. A kondorosi telep építése így is sok vitára adott okot. — Mi a helyzet a szolgáltatásokkal? — öt évvel ezelőtt olyan szolgáltatások kiépítését határozta el az egyesülés, amelyekre az üzemek egyenként nem tudtak vállalkozni. Ezek közül a legjelentősebb a számítógépes szolgáltatás. a tervezés lebonyolítása. Az egyesülés három agrokémiai telepet épített, repülőgépes szolgálatot hozott létre. A jövőben ezek továbbfejlesztésére, bővítésére gondolunk. — Az egyesülésbe eltérő fejlettségű gazdálkodó szervezetek tömörültek. Az ilyen egységek munkájának összehangolása különösen nehéz. Ugyanakkor a további előrelépés egyik biztosítéka a differenciálódás csökkenése lehetne. De vajon ez nem járt-e eddig is azzal a veszéllyel, hogy az eredményesebben gazdálko- dóg fizetik meg ennek az árát, saját, gyorsabb fejlődésüket is feláldozva? — A kérdésben elhangzottak veszélye valóban fennállt, csakhogy a számok mást bizonyítanak. A jobban gazdálkodók fejlődése töretlen maradt, a gyengébb vagy veszteségesen gazdálkodó üzemekben pedig felgyorsult a növekedés ütemé. Ma már nincs veszteséges üzeme a BAGE-nak. Sokat segített a vetésszerkezet közös kialakítása, a szakosodás. — Az üzemek évente fejlesztési alapjaik 25 százalékát fizetik be. ez igen nagy teher. Előfordulhat. hogy csy-cgy gazdaság ezt a pénzt közvetlen céljaira jobban is fel tudná használni ... — A megállapítással nem vitatkozom. A kérdés, hogy ezzel szemben mit tud kínálni maga az egyesülés. Eddig az önköltséges gazdálkodásnál nehezen mérhettük a befizetett fejlesztési alapok megtérülését. Itt alapvető változásokra lesz szükség, a 25 százalék befizetését egyetlen gazdaság sem könyvelheti el veszteségként, mert ha ez így lenne, akkor a jövőben is az érdekeltség hiánya okozza majd a legtöbb gondot. Változást jelent. hogy 1983 januárjától a tanácsülés döntése értelmében a taggazdaságok nyereségük négy százalékát fizetik be. Azt is el kell mondani persze, hogy egy-egy integrációs szervezetben való részvétel előnye nem mérhető csak pénzzel. A kérdés, hogy ezt mennyire mérlegelik a gazdaságok vezetői. — Vagyis, a hunyai Hunyadi Tsz vezetése nem vette figyelembe ez utóbbiakat. amikor úgy döntött, kilép az egyesülésből? — A BAGE nyitott szervezet, a kilépés semmiféle szankciókat nem von maga után. A hunyaiak távozásának hivatalos indoklása nem titok. A kilépés nem hozható összefüggésbe az egyesülés eddigi tevékenységével. A hunyaiaknak más irányú törekvéseik voltak. Az elmúlt időszakban egyébként több gazdaság, vállalat is érdeklődött az együttműködés lehetőségéről, a Sarkadi Cukorgyár pedig kérte felvételét. A véleményezés az elkövetkező tanácsülések feladata lesz. — Az ötéves tevékenység alapján milyen változtatásokra. módosításokra lesz szükség? — Az érdekeltségi rendszer felülvizsgálata az egyik legsürgetőbb feladat. Ezzel párhuzamosan az integráció kibontakoztatásában is előrelépésre lesz szükség, mégpedig úgy, hogy az üzemek önállósága ne szenvedjen csorbát. Egyes termékeknél a végtermékérdekeltség meg? teremtésére törekszünk majd. Már a közeljövőben dönteni kell arról is. hogy nyereséges vagy továbbra is önköltséges gazdálkodást folytasson-e az egyesülés. Kepenyes János Közel az éghez A 30 méter magas oszlop alatt állva szinte belefájdul a nyakam, ahogy nézem őket. A légtornászok magabiztosságával mozognak a keskeny tartókon. Vidáman, néha fü- työrészve, élcelöcLve dolgoznak. rádión tartják a kapcsolatot „földi" társaikkal. A DÉMÁSZ békéscsabai üzemigazgatósága hálózatszerelési osztályának dolgozói szerelik a Békéscsabát Gyulával összekötő 120 kV-os távvezetéket. Emberek és pépek percnyi pontos összhangja jellemzi munkájukat, pedig nagyon meleg van — közel 30 fok —, de fegyelmezetten, fejükön az elmaradhatatlan védősisakkal jönnek-mennek a vékony összekötőkön, s mindössze egy kereszthevederes öv az. ami biztonságot ad számukra a szédítő magasságban. Veress Erzsi képriportja
