Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
1982. október 16-, szombat Veszélyben a „scala mobile” Hol szorít az olasz csizma? Munkanélküliek Torino egyik munkaközvetítő hivatalában — ebben a körzetben jelenleg 28 ezer ember keres állást (Fotó — Horizont — KS) Olaszország augusztusban alakult negyvenkettedik háború utáni kormánya tudvalévőén azért váltotta fel a negyvenegyediket, mert vita támadt a tervezett takarékossági intézkedések körül. A cél az volt és az maradt, hogy csökkentsék a költség- vetési hiányt. A változatlan „felállásban" megalakult „új" kormány ennek érdekében csökkenti a szociális kiadásokat, átlagosan három százalékkal emeli a forgalmi adót, szintén felemeli az olajszármazékok árát (a ben-; zinét például tíz százalékkal). az áram és a telefon díját, a vasúti tarifát, a társadalombiztosítási hozzájárulást és a napilapok árát. Egyúttal tervezik a mozgó bérskála, a „scala mobile" és a nyugdíj reformját. (Ez utóbbi alatt a nyugdíjkorhatár felemelését értik.) Nem szerepel viszont a takarékossági tervek között a fegyverkezési terhek csökkentése. Tavaly a katonai kiadások 24.9 százalékkal nőttek. 1982-re több mint 30 százalékos növekedést irányoztak elő. A kormány változatlanul ragaszkodik a 112 Tomahawk szárnyasrakéta szicíliai telepítéséhez. A kormányintézkedésekhez szorosan kapcsolódik a vállalkozók szövetségének az egyik legfontosabb -szociális vívmány, a mozgó bérskála elleni támadása. A Confin- dustria, a gyáriparosok szövetségének elnöke júniusban felmondta az 1975-ben a szakszervezetekkel kötött megállapodást. Bejelentette, hogy a jövőben csak háromhavonta igazítják a béreket az inflációs rátához. A „scala mobile” az olvisz munkások harcának egyik legjelentősebb eredménye volt. Ily módon lényegében meg tudták védeni a '70-es években elért reálbéreket az egyre növekvő infláció eile-, nére. 1976 óta Olaszországban évi átlagban 16 százalékkal nőttek az árak. Az új rendelkezés azt jelenti, hogy az emelkedő létköltségeket csak háromhónapos késéssel egyenlíthetik ki. pedig az olasz munkások bérszínvonala egyébként is alacsonyabb. mint a legtöbb közös piaci országé. A munkanélküliség jelenleg — hivatalos adatok szerint — 2,2 millió olaszt érint. A modernizálás és a racionalizálás kizárólag a nagytőke érdekét szolgálja, a legkisebb mértékben sem veszi tekintetbe a dolgozók létérdekeit. E lépések végső soron logikusan vezetnek konfrontációhoz a szakszervezetekkel. A munkásosztály az év eleje óta éleződő harccal válaszol a kihívásokra. Megszaporodtak a sztrájkok és tüntetések. Júniusban százezer aláírással tiltakoztak a Comisóban tervezett rakétatámaszpontok ellen, majd hatalmas békemenetet szerveztek Rómába. A munkahelyek megvédéséért, az új kollektív szerződésekért és a mozgó bérskáláért folyó harc tetőpontja eddig a június 25-i általános sztrájk volt. Nőtt tehát a munkások harckészsége. A veszély láttán az akciókhoz a korábbinál lényegesen nagyobb tömegek csatlakoztak. A szakszervezetek és a kommunisták fokozott erővel küzdenek az új kollektív szerződésekért, a demokratikus gazdasági és szociális kormánypolitikáért, Dél- Olaszország fejlesztéséért, a dolgozók jogainak védelméért. Az elmúlt hónapok tapasztalatai megnövelték Itália munkásosztályának elszántságát. S ezt a negyvenkettedik kormány sem hagyhatja számításon kívül. A várható erőpróbák nehéz ősz árnyékát vetítik előre Olaszországban. Gáti István Genfi tárgyalások II második felvonás A nyári szünet után Géniben október 6'án folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverek csökkentésről. A megkülönböztetett figyelem, amely a tanácskozást .kíséri, érthető: a két nagyhatalom viszonya alapvetően befolyásolja a nemzetközi légkört, és a legfélelmetesebb tömegpusztító fegyverek csökkentése a biztonság növelésén túl ösztönzést adhat a kapcsolatok fejlődésének az élet valamennyi területén. Ugyanakkor azonban az „első felvonás” — a korábbi tárgyalási szakasz — eredménytelensége azt jelzi, hogy látványos, gyors haladásra ezúttal sem számíthatunk. Az első szakaszban került sor az álláspontok felvázolásra. A Szovjetunió véleménye az, hogy az 1979 nyarán Bécsben aláírt — és az Egyesült Államok által nem ratifikált — SALT—II. egyezményből meg kell őrizni valamennyi pozitív elemet. A SALT—II.. azáltal, hogy közös plafonokat szabott meg a különböző nukleáris. hordozóeszközök (vagyis az interkontinentális rakéták, a nukleáris tengeralattjárók és a hadászati bombázók) vonatkozásában, kizárta a felek bármelyikének fölényét; és alapot teremtett a továbblépéshez. '"Az adatok katonapolitikai szakírók szerint nagyjából az erőegyensúly meglétéről tanúskodnak. Nagyjából csupán. hiszen egészen pontos összehasonlítás nem végezhető. A két nagyhatalom közötti katonai egyensúly mindig Is az egyenlőtlenségek hozzávetőleges egyensúlya volt. a rengeteg különbözőNBGY ség kiegyenlíti egymást. Következésképp igaz maradt a szovjet—amerikai kapcsolatokról tíz évvel ezelőtt elfogadott elvi nyilatkozat kulcs- megállapítása: a nukleáris korszakban a kapcsolatok fenntartásának egyetlen lehetséges alapja a békés egymás mellett élés. Nincs semmi csodálnivaló ezért abban, ha a szovjet szemleírók megkérdőjelezik az amerikai javaslat komolyságát. A Szovjetunió véleménye szerint megegyezés csak az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával lehetséges. A genfi tárgyaláson követett szovjet A hivatalosan publikált adatok szerint a bécsi aláírás idején a két nagyhatalom hadászati fegyverzete a következőképp alakult. Szovjetunió USA Interkontinentális rakéták 1398 1054 ebből több robbanófejjel ellátott 608 550 Tengeri indítású rakéták 950 656 ebből több robbanófejjel ellátott 144 496 Nehézbombázók 156 573 Az amerikai javaslat szerint a két félnek egyaránt 5000-re kellene csökkentenie a szárazföldi rakétákon és a nukleáris tengeralattjárókon elhelyezett robbanófejek számát (ezek fele lehetne csak szárazföldi), s a következő szakaszban kerülhetne sor a hadászati légierő bevonására. Ám a szovjet rakéták zöme szárazföldi telepítésű, és a tengeriek között is jóval kevesebb a több robbanófejes. (Míg a szovjet nukleáris robbanófejek mintegy 70 százaléka, vagyis kb. 5500 db szárazföldi telepítésű, addig az USA esetében az ilyen robbanófejek aránya csupán 20 százalék.) így az amerikai elképzelés szerint a Szovjetuniónak meg kellene semmisítenie mintegy 3 ezer szárazföldi robbanófejet, míg az USA újabbakat állíthatna be. A hadászati bombázók kihagyásának magyarázatául: e téren az amerikai előny csaknem négyszeres. magatartással is foglalkozott nemrég Tvihonov miniszter- elnök. Egy idézet megállapításaiból: „Arra törekszünk, hogy a Genfben folytatott tárgyalások igazságos és mindkét fél számára előnyös megállapodást eredményezzenek. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy nem elég elkezdeni a tárgyalásokat. sokkal fontosabb, hogy azok pozitív eredményt hozzanak. A tárgyalásokat nem szabad a fegyverkezési hajsza folytatásának leplezésére használni . . . Javasoljuk a Szovjetunió és az USA stratégiai fegyvereinek azonnali mennyiségi befagyasztását, valamint továbbfejlesztésük teljes mértékű betiltását.'’ Ilyen értelemben tehát a genfi folytatás, ha lehet, túlmutat a szorosan vett témán, a hadászati fegyvereken is: a megegyezési szándék őszinteségének a fokmérője. Halász György A feszültség az elmúlt hónapokban sem csökkent. Képünkön: az IRA egyik emlékezetes, júliusi londoni bombamerényletének színhelye (Fotó — ap — mti — ksi Vakok nyomdája Észak-írország Voksok vagy Éppen tíz esztendeje, hogy a brit kormány feloszlatta az észak-ír parlamentet és — a néha polgárháborús körülményeket teremtő válság megoldatlanságának jeleként — egész Ulstert közvetlen kormányzása alá vonta. Most, az október 20-ra kiírt törvényhozói választással London hosszú évek óta az első jelentős lépést teszi, hogy az önálló belfasti nemzetgyűlés újbóli létrehozásával legalább megkísérelje a Nagy-Britanniához tartozó országrész helyzetének rendezésűt Véres évtizedek Ismert tény: az Írországtól 1921-ben mesterségesen leválasztott északi tartományok katolikus lakossága napjainkban is a Dublinnel való egyesülés híve. A másfél miliiós népesség kétharmadát kitevő protestánsok — az angol gyarmatosítás idején betelepültek utódai — azonban erről hallani sem akarnak. London viszont nem líépes életre való kezdeményezéssel feloldani ezt a szembenállást. A vallási ellentétek mögött ráadásul alapvető társadalmi-gazdasági feszültség rejlik. A katolikus rétegek politikai és gazdasági szempontból hátrányosabb körülmények közt élnek. Polgárjogi harcuk sikertelensége a hatvanas évek végén fokozatos radi- kalizálódáshoz vezetett. Az ír Köztársasági Hadsereg, az IRA ideiglenes szárnyának terrorja és a protestáns félkatonai szervezetek éppoly brutális ellenterrorja véres esztendőket hozott, robbantásokkal, állandó összecsapásokkal. sok ezer áldozattal. így alakult ki az az áldatlan állapot, amelyben Ulstert nemegyszer „Anglia puskagolyók Vietnamjának" nevezték. A hasonlat alapja, hogy az országrészbe 1969-ben brit csapatokat vezényeltek, rendkívüli törvényeket vezettek be. s megkezdődött az internálás. A „rendfenntartás” azonban vajmi kevés sikert hozott Londonnak. A brit katonai jelenlét hatástalanságát. a megnyugvás hiányát szemléletesen bizonyította a Belfastban bebörtönzött IRA- tagok tavalyi, óriási vihart kavaró éhségsztrájkakciója. Az idén nyáron Londonban elkövetett szörnyű bomba- merényletek arra emlékeztettek: az észak-ír helyzet változatlanul forrponton van. D „Fehér könyv” A válság megoldatlansága a Thatcher-kabinetet újabb kezdeményezésre késztette. James Prior. az észak-ír ügyek minisztere tavasszal hosszas egyeztető tárgyalás után „Fehér könyvet" adott ki. E tervezet célja a hatalom fokozatos átruházása, azaz az autonómia legalább* James Prior, az észak-ír ügyek brit minisztere. Közvetítő tárgyalásai kulcsszerepet játszanak a törvényhozói választások kiírásában részleges helyreállítása Uls- terben. A mostani szavazáson — arányos képviseleti rendszer alapján — egy 78- tagú nemzetgyűlést állítanak fel. Ennek bizottságai vennék át — hosszú távon, esetleg 30 év alatt — a helyi közigazgatást; a kül- és a hadügy, valamint a „jogrend” kérdéseibe azonban London távlatilag sem enged beleszólást. Első lépésként mindenesetre a testület mindössze „véleményezési és tanácsadási" jogkört kapna. A legnehezebb problémát a ..Fehér könyv” úgy szándékozik áthidalni, hogy a katolikusoknak egyfajta vétójogot ad. A londoni parlament elé a belfasti nemzet- gyűlésnek csak azon javaslatait továbbíthatnák, amelyet a képviselők legalább 70 százaléka támogat — ez pedig feltételezi, hogy az adott ügyben a protestáns többség és a katolikus kisebbség megegyezésre jutott. Kételyek, - kérdőjelek A londoni kezdeményezés vegves visszhangot váltott ki. A hivatalos optimizmus ellenére szakadék tátong a pártok véleménye között. A protestánsok jó része úgy véli, hogy az engedmények túl nagy hatalmat adnak a katolikusok kezébe. Paisley lelkész, a szélsőségesen fanatikus unionista vezér, aki Londont is nemegyszer élesen támadja, s Thatcher asz- szonyt Ulster „elárulásával", „kiárusításával" vádolja, beígérte, hogy zátonyra futtatja Prior tervét. Tehát az. hogy némely pártok nem hirdettek eleve bojkottot, már eredményesnek számít. Igaz, a zömében katolikusokat tömörítő szociális demokrata és munkáspárt bejelentette, hogy jelöltjei megválasztásuk esetén sem vesznek majd részt a nemzetgyűlés munkájában. A katolikusok fő kifogása, hogy a tervek nem térnek ki az ír Köztársasághoz fűződő kapcsolatokra, szó sincs egy esetleges országegyesítésről. Akadnak hát kérdőjelek, kételyek bőven. A mostani választás mégis fontos lehet, hiszen hozzájárulhat ahhoz, hogy Ulster jövőjét vaksokkal. ne pedig puskagólyók- kal alakítsák. Szegő Gábor Csehszlovák mozaik Lőcse városa sok mindenről híres, de az öt kontinensre leginkább a nyomdája viszi el a hírét. Ez a nyomda valóban ritkaság: vakok számára dolgozik. Igaz, évente húsznál több mű nem kerül ki innen — köztük a vak gyerekek általános és középiskolás tankönyve —, de a lőcsei nyomda így is szinte páratlan sfe- gítséget nyújt világtalan embertársainknak, és nem csav Csehszlovákiában. Tavaly 150 ezer pélányban nyomtatták ki a kubai vak gyerekek háromkötetes iskolai Jankönyvét. A nyomdászok nem elégedettek a teljesítménnyel. Most a pontozott írás komputeres szedésével próbálkoznak, hogy az eddiginél több könyvet nyomtathassanak. Ebben segítségükre van a nyomda könyvtára, amely a maga nemében szintén egyedülálló. Negyedszázad alatt a világ minden tájáról 600 pontozott írású könyv gyűlt itt össze. Előállításuk módszere tanulságul szolgál. Mellettük sorakozik a polcokon 500 úgynevezett hangos könyv a vakok számára. A zongoragyártás — mondják — nem kifizetődő mesterség. Nem lehet az, mert a zongorát nem sorozatban gyártják, hanem művészkézzel — darabonként építik —, legalábbis a keletcsehországi JHradec Králové- bán. Nem utolsósorban ezért van jó hírük a legnagyobb virtuózok körében, amilyen például Szvjatoszlav Richter, Carlo Zecchi, Julius Kitchen. Itt készül a Petrof I. Mondial nevű, nyújtott pedálos versenyzongora, amelyhez e művészek, ha csak tehetik, mindig, mindenütt ragaszkodnak. Mechanikailag, akusztikailag mindegyikük remekmű. És mégis: különös érdekesség, hogy a Petrof zongorák ára változó. Egy szakértő bizottság minden zongora árát külön-külön állapítja meg — művészi értéke, technikai tökéletessége szerint. Az ár néha igazán borsos. A zongoragyártás tehát mégis kifizetődő. A csehszlovák kormány egy Petrof I. Mondiált nemrég az UNESCO párizsi palotájának ajándékozott. A zongorát néhány művész ma már a klasszikus Bösendorferrel emlegeti együtt. A nyugat-csehországi Kas- perské Hory olyan város, mint nálunk Eger vagy Miskolc, esetleg Pécs — abban az értelemben, hogy aki a közeli hegységben akar túrázni, kiindulópontnak rendszerint e városokat választja. Kasperské Horyból indul ki a „bakancsos túra" útvonalak jó része a Sumavába. a csehszlovák—nyugatnémet határon fekvő, 1300 méter magas hegység ősrengetegébe. Valamikor más céllal sereglettek ide az emberek. A közeli „aranypatakokat" keresték és a sziklába vájt tárnákat, mert a Sumava gazdag volt aranytelérben. A csillogó fém kifejtését 1922- ben befejezték, az utóbbi időben azonban újraélednek a tárnák. Nem, most nem aranyat keresnek a sok száz méteres tárókban, hanem a prágai tudományos akadémia itt rendezte be földrengésfigyelő intézetét. A választás jó helyre esett. A szeizmográfnak abszolút nyugalomra van szüksége, hogy észlelhesse a legtávolabbi kontinens legkisebb rezdüléseit is. S a sumavai obszervatórium képes erre. A Cseh Masszívum és > Suma- va-hegység geológiai viszonyai oly nyugodtak, hogy Európa harmadik legérzékenyebb megfigyelőállomásá- nak tartják az ittenit. (f. a.)
