Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
IgUslUltitö 1982. október 16., szombat Botrány a rulettkaszinóban A történet alighanem példátlan a szerencsejátékok történetében. Már az is rendhagyó, hogy nem rulettkaszinó fosztja ki a játékost, hanem fordítva. De hogy egy kaszinó ne fizessen, sőt indok nélkül börtönbe juttassa a szerencsés nyerőt, az valóban példátlan. Az eset hőse egy jugoszláv karateoktató, Alexander Nemet, aki — mint a nyugatnémet Stern magazin beszámolt róla — harmincévesen hátat fordított hazájának, hogy a ..kapitalizmus napos oldalán próbáljon élni” — mégpedig a rulett segítségével. Hónapokon áf utazgatott keresztül-kasul Európában, mindenütt játszott; s mi több, mindenütt nyert. Egyszer Monte Carlóban 10 ezer márkát, másszor Baden-Ba- denban 20 ezret. Egészen addig, amíg tavaly be nem tért az ausztriai Veiden kaszinójába. A Wörthi-tó híres fürdőhelyének kaszinója egyike az Osztrák Játéktermek AG tíz nagy alpesi „szerencse- barlangjának”. A tíz kaszinó évi forgalma mintegy három és fél milliárd márka. A Wallncr vezérigazgató az ominózus rulettasztalnál Környezetvédelem magas szinten Dr. Manfred Schubert professzor — az NDK Műszaki Kamarájának az elnöke, akadémikus, a drezdai műszaki egyetem tanszékvezető tanára — olyan technológiák megalkotását és bevezetését tekinti életcéljának, amelyek nem szennyezik az ember természetes környezetét. A környezetvédelem feladatairól és eredményeiről az alábbiakat mondotta a professzor a Panorama (NDK) szerkesztőség riporterének: — Soha az emberiség történetében nem hatott még az ember ténykedése olyannyira környezetére, mint manapság. Részben ez vezetett oda, hogy megbomlott az az egyensúly, amely a környező természetet évezredeken át jellemezte. A változások gyorsabban következtek be, mint ezt a tudósok feltételezik. Elég itt csak a légszeny- nyeződésre gondolnunk. — Ez azonban csak az érem egyik oldala. Nem kevésbé súlyosak a természeti javakkal való mai gazdálkodásunk következményei. Becslések szerint az emberiség évezredünk utolsó három évtizedében 2,5—3-szor any- nyi nyersanyagot használ fel, mint amennyit az időszámítás kezdetétől 1969-ig. — Az NDK-ban nagyon hatékonyan foglalkoznak e problémákkal. Nyersanyagszegény ország lévén, minket elsősorban olyan technológiák kidolgozása érdekel, amelyek anyagtakarékosak, és a környezetet nem, vagy kevéssé károsítják. E vonatNemet, akinek a túl nagy szerencse lett a balszerencséje (Fotó: Stern — KS) nyereség kiszámíthatatlan, de alighanem százmilliókra rúg. Nos, ebből faragott le a szerencsés kezű Nemet pár óra alatt 400 ezer márkát. Este hatkor kezdett játszani. mintegy 14 ezer márkával. Már az első három forgatásnál kijöttek a számai. Éjjel kettőkor egy pincér vitte utána a tengernyi zsetont a kasszához. Ott azonban a rákvörös igazgató várta, s sűrűn szabadkozva közölte, hogy ekkora összeget nem tudnak készpénzben kifizetni : hétfőre ígérte a tartozás rendezését. Hétfőn azonban fizetés helyett a kaszinó csalással vádolta meg a jugoszlávot. Megvizsgálták a rulettasztalt. s állítólag valami hibát találtak az egyébként ötn^r ponként szigorúan ellenőrzött készülékben. A kaszinó- társaság feljelentésére Nemetet letartóztatták. Négy hónapon át nyomozott a rendőrség, megannyi szakértő bevonásával — eredmény nélkül. A jugoszlávot idén tavassza' el kellett engedniük: a nyert zsetonokat is visszakapta. A • kaszinótársaság. amelynek részvényesei között a pénzügyminisztérium, nagy biztosítók, sőt a katolikus egyház bankja is ott van, nem volt hajlandó fizetni. Leo Wallner vezér- igazgató kijelentette: „Csak akkor fizetünk, ha bíróság kötelez rá”. Egy dolog biztos: a szerencsés kezű játékos Ausztriában többé nem kerülhet ilyen helyzetbe. A kaszinótársaság ugyanis biztonsági okokból kitiltotta az ország összes játékterméből. Bírósági per azonban mégsem lett az ügyből. Alighanem az érdekeltek csendben mégis megegyeztek, hiszen a kaszinóknak, amelyekről köztudott, hogy jobbára azért nyernek, nem jó reklám, ha pénz helyett bizonyíthatatlan gyanú- sítgatásokkal fizetnek, másrészt a veszteség amúgy is eltörpül az évente bezsebelt összeghez képest. (avar) Szenzációszámba ment, hogy a vegyészek Napoleon császár hajának vizsgálata után a halál okát arzénmérgezésben jelölték meg. Valószínűleg a tudománytörténetben ez volt az első eset, hogy a haj kémiai elemzése alapján állítottak fel diagnózist. Napóleon esetében persze csak utólag. Mégis, ez az eset lökést adott arra, hogy az igazságügyi orvosszakértők egyre többet foglalkoztak a kérdéssel. A sok vizsgálat alapján azonban rádöbbentek, hogy bár a hajvizsgálat adhat értékes adatokat, de ezeknek több ok miatt csekély a bizonyító értékük. Rájöttek azonban arra is, hogy a hajszálak vcgyelemzésével kimutatható, hogy abban a környezetben, amelyben a hajszál tulajdonosa él, milyen vegyi szennyező anyagok fordulnak elő, sőt, megállapítható az ember táplaltsaganak toka, es az is, hogy mekkora töménységben szed. Japán, svéd. kanadai és egyesült államokbeli kutatók azt állítják, hogy a nehézfémeknek (ólom, arzén, kad- mium, higany stb.) a hajban mérhető töménysége megegyezik a belső szervekben fellelhetők töménységével, s mivel hajszálakhoz könnyen hozzá lehet jutni, gyorsan megállapítható, hogy ezekből az elemekből mennyi jutott be a szervezetbe. Kanadai kutatók kimutatták, hogy a falusi lakosság hajában sokkal kevesebb az ólom, mint a városi lakosokéban, s e fémből azok hajában van legtöbb, akik - ólomolvasztók közelében laknak. A hajszáldiagnosztikának nagy szerepet tulajdonítanak az orvosok bizonyos betegségek felismerésében, és a kezelés hatásosságának az ellenőrzésében. Amerikai kutatók szerint a húgyhólyag rostos elfajulásában szenvedő gyermekek hajszálaiban ötszörte több nátrium, és mindössze tizedannyi kálci- um van, mint az egészséges gyermekekeiben. A kutatók véleménye az, hogy e két elem nyomon követésével elég biztosan felismerhető az említett betegség. A hajban rendesen három- szor-négyszer több nátrium van. mint kálium. Ezért, ha a nátrium töménysége a káliuménál kisebb lesz, arra mutat, hogy az ember zsíremésztési és -felszívódási betegségben szenved. E betegség gyógyulása során fokozatosan áll helyre a hajban a nátriumnak és a káliumnak az egészséges emberre jellemző aránya, s ha rendszeresen mérik, megítélhető, hogy a beteg a gyógyulásnak éppen melyik szakaszában van. A hajdiagnosztikával foglalkozók szerint a legtöbb ártalomra a hajszálak cinktartalmából következtethetünk. Ha a hajban az átlagosnál sokkal több cink van. ez egy nálunk elő nem forduló, ám a fejlődő országok fehérjehiányosan táplálkozó gyermekei körében gyakori — kwashiorkor nevű — betegségre mutat. Az is megesik, és erre nálunk is van példa, hogy némely ember cinkben szegény étrendben él, s emiatt a hajszálaiban is megcsappan ennek az elemnek a mennyisége. Súlyos cinkhiány esetén fokozott mértékben hullik a haj, visszamarad a növekedés. milyen gyógyszereket, es Hajdiagnosztika I késik a nemi érés, és károsodik az ízérzés. Mihelyt a cinkhiányos étrendet kiegészítik cinkkel, az ízérzés nyomban helyreáll, s a haj újra nő. Érdekes új terület a hajdiagnosztikában a szervezet cukoranyagcseréje és a haj krómtartalma közötti kapcsolatnak a vizsgálata. Két amerikai kutató arra a következtetésre jutott, hogy a cukorbaj fiatalkori formájában szenvedőknek nemcsak a vérében, hanem a hajában is kevesebb lesz a króm. E betegség öregkori válfajában ellenben a haj krómtartalma nem tér el' a rendestől. A kutatók szerint ez is bizonyíték arra. hogy a cukorbaj két változatának más és más oka van. A cukorbaj és a haj krómtartalma közötti összefüggés bizonyítására az Egyesült Államokban 21 000 személlyel kísérletet kezdtek, s ha e kísérlet ezt az összefüggést egyértelműen kimutatja, a hajelemzés használható eljárás lesz a cukorbajosok felkutatására. Sok kísérletet végeztek annak felderítésére is, hogy milyen összefüggés van a hajban föllelhető nyomelemek töménysége meg az értelmi és a tanulási képesség között. Egy amerikai vizsgálatban azt találták, hogy a jó tanulmányi eredményű egyetemi hallgatók hajában sokkal több cink és réz. ugyanakkor kevesebb jód. ólom és kadmium található, mint a rossz előmenetelő hallgatókéban. Egy kanadai munkacsoport közzétette kísérletük eredményét, amelyben 14 elem hajbeni töménységének a megmérésével 98 százalékos pontossággal tudtak különbséget tenni az érett, az értelmes és a tanulási zavarban szenvedő gyerekek között. A haj vegyvizsgálata azt is feltárta, hogy ha a visszamaradott gyermekeket lélektanilag és élrendileg kezelték, s ennek következtében hajuknak a nyomelemtartalma csaknem rendessé vált. az értelmi, tanulási képességük is számottevően javult. A skizofréniában szenvedők hajában megcsappan a kadmium és a mangán, s megnövekszik az ólom és a vas mennyisége. Különösen a csökkent mangántartalom méltó figyelemre, mert ez arra mutat, hogy a betegség mangánkloridos kezelésének igenis van létjogosultsága. Egy másik örökletes, értelmi fogyatékossággal járó betegségben (orvosi nyelven: ataxia teleangiektázia) a rendesnél kevesebb mangánt, vasat, ólmot és rezet találtak a betegek hajában. Minthogy ezek a betegek fokozottan érzékenyek a különféle sugárzásokra, köztük a röntgen- sugarakra, s emiatt gyakran károsodik az örökítő anyaguk (DNS), a kutatók a bajért a szervezet megcsappant réztartalmát okolják, tudniillik ez a fém nélkülözhetetlen alkotórésze azoknak az enzimeknek, amelyek a természetes vagy a mesterséges ok miatt meghibásodott DNS-molekulákat kijavítják. Bár napjainkban nagyon érzékeny eljárások vannak a szervezetbe jutott bizonyos gyógyszerek (barbiturátok- nak, amfetaminok stb.) a kimutatására, a kutatók mégis úgy vélik, hogy e ve- gyületek töménységének földerítésében a hajszáldiagnosztikának is megvan a maga szerepe. Minthogy bizonyos gyógyszerek a hajszálban feldúsulnak, s ott két- három hónapon át csaknem változatlan töménységben fordulnak elő, a hajszál vegyelemzésével megállapították, hogy mennyi gyógyszer, mennyi kábítószer jutott a szervezetbe. Sőt, minthogy bizonyos vegyületek nem egyenletesen oszlanak el a hajszál hosszában, bizonyos megközelítéssel még az is megállapítható, hogy mikor jutott be a gyógyszer a szervezetbe. Los Angeles-i kutatók felfigyeltek arra, hogy miközben a heroint magukba injekciózó személyek közül csupán 30 százaléknak a vizeletéből lehetett kimutatni a kábítószert, ez a ve- gyület valamennyiüknek a hajában fellelhető volt. Vagyis a hajdiagnosztikát a kábítószerek elleni küzdelemben is felhasználják. A hajszálak vegyelemzése sokfajta betegségre. ártalomra felhívhatja az orvos figyelmét, az eljárás önmagában azonban mégsem elegendő a pontos bajmegállapításhoz, nem teszi feleslegessé a vér-, a vizelet- és az egyéb eljárásokat, hanem kiegészíti azokat. Ekként hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos' betegségeket idejekorán felismerjünk, s mielőbbi gyógyításukat elkezdjük. H. Zs. Páratlan vastagságú földkéreg J kozásban már szép sikerekről számolhatunk be. Egyik legnagyobb kohászati üzemünk, a Hermann Matern Szalagacél Kombinát gyakorlatilag szennyezés nélkül dolgozik. — A fő cél, hogy egyre több környezetkímélő, azaz hulladékmentes, vagy csak igen kevés hulladékkal járó termelési technológiát dolgozzunk ki minden iparágban. A feladat nagyságát jól érzékeltetik a következő adatok: a Német Demokratikus Köztársaságban évente 350— 400 különböző melléktermék, salakanyag keletkezik, megközelítőleg 80 millió tonna összsúlyban. Eddigi fáradozásaink során ennek a meny- nyiségnek 27 százalékát sikerült másodnyersanyagként újra felhasználhatóvá tennünk. Többek között- gumit, műrostot, különféle műanyagok készítését teszik lehetővé az e célból kidolgozott technológiák. (BUDAPRESS —PANORAMA) A Szovjetunió legdélibb csücske, amely közvetlenül határos Afganisztánnal, Pakisztánnal, Indiával és Kínával, földrajzi és geológiai adottságainak sok ellentmondásával' régóta foglalkoztatja a tudósokat. Tudnivaló, hogy e tadzsikisztáni , területen vannak a Szovjetunió legmagasabb, általában lakhatatlan hegyei. A turáni alföldet övező hegyek, köztük a Pamir csúcsai 7000 méter felettiek. A csúcsok, a gerincek mindenütt eljegesedtek. A Pamírból kb. 8000 négyzetkilométernyi területet 20—30 méteres vagy még vastagabb jég borít. Ezen a tájon még a völgytalpak is négyezer méter magasan vannak. A közelmúltban értek véget azok a helyi kutatások, amelyeknek adatai lehetővé teszik, hogy kialakítsák bolygónk kérgének legvalószínűbb modelljét e térségre vonatkozóan. Sikerült kísérleti úton megerősíteni azt a feltevést, hogy a földkéreg e helyen páratlanul megvastagodott. A kéreg, ami az óceánok alatt igen vékony. a nagy kontinentális területek alatt pedig általában 30—40 kilométeres vastagságú, a Pamir és a Himalája alatt eléri a 75 kilométert is. Sehol másutt a világon nem védi ilyen vastag „páncél” földünket. A tudósok egy része azt tartja, hogy itt megkétszereződött földkéregről van szó, mások szerint viszont a megvastagodás grandiózus hegyképződési folyamatok eredménye, amelyek során az égbe nyúló hegyvonulatok sajátos „csomóba” kötődtek, s ez a földkéreg szokatlan mértékű begyűrődését eredményezte. A kutatást végző nemzetközi tudóscsoport geofizikusai nyolc ízben törték meg a hegyek birodalmának évezredes csendjét, öt-tíz tonnás trotiltölteteket robbantva fel, és regisztrálták a detonációk értékes információkkal szolgáló lökéshullámait. A hágók tövében, a magasan fekvő völgyekben, a gerincek nehezen megközelíthető pontjain számos regisztráló automatát, gravimetriai és geo- magnétikai berendezést, műszert helyeztek el az expedíciónak a képen látható, a kutatási helyekre igyekvő tagjai.
