Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

1982. október 16., szombat o H Békés megyeiek példája írta: dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka Békésben szeptember 11-én és 12-én a megszokott élettől eltérő tevékenység folyt. Az emberek a jól meg­érdemelt hétvégi pihenő helyett a megyei polgári védel­mi parancsnokság által meghatározott feladatodat haj­tották végre. Az újságírók, riporterek nem szűntek meg feltenni a kérdést: hogy fogadta a megye lakossága a gyakorlatra való felkészüléssel járó elfoglaltságot, cs mi­ként viszonyult a hétvégi szabadnapon való gyakorlás­hoz? A gyakorlat végrehajtása közben megfogalmazott vá­laszban nem térhettünk, nem is térhetünk ki mindenre, csupán a friss benyomások, az addig látottak és hallot­tak mondatták velünk az elismerő szavakat, mondatokat. A gyakorlat óta eltelt egy hónap. Túl vagyunk a leg­fontosabb tapasztalatok ösz- szegzésén és támaszkodva a szakemberek véleményére, a gyakorlaton részt vett kül­földi és magyar vendégek nyilatkozataira, meggyőző­déssel mondhatjuk: a béké­siek megértéssel fogadták a gyakorlatra való felkészülés­sel járó feladatokat. Megér­tették, hogy a polgári védel­mi felkészítés, ezen belül a vezető szervek és az egész lakosság gyakoroltatása a polgárok élet- és vagyonvé­delmét szolgálja, hogy amit tesznek, azt saját érdekük­ben teszik. Megértették, hogy a polgári védelmi feladatok gyakoroltatása nem magyar sajátosság, és fontos feladat­nak kell tekinteni minden olyan országban, ahol a la­kosság ki van téve a tömeg- pusztító fegyverek hatásának. Ami a hétvégi pihenőna­pok igénybevételét illeti: jó érzés volt tudomásul venni, látni, hogy a megye lakossá­ga és vezetése — szinte egy emberként — dolgozik a gyakorlat sikeréért és szinte becsületbeli ügynek tekinti a magas szintű helytállást. Azt mondhatná valaki, hogy az emberek nem a gyakorlat­vezetőségnek és a szemlélők­nek mondják el a gondjai­kat. kifogásolnivalóikat, ha­nem az egymás közötti be­szélgetések során adnak en­nek hangot. Mi azonban a tapasztalatok, az általunk lá­tottak alapján csak azt mond­hatjuk, sőt állíthatjuk, hogy Békésben azok érezték ma­gukat sértve, akik valami­lyen oknál fogva kimaradtak a gyakorlatból és nem kap­lak feladatot. Ennek hangot is adlak Okányban és má­sutt. Talán nem ró meg az ol­vasó, ha nem befejezésként, hanem itt, e rövid írás ele­jén megtudja, hogy a Békés megyei gyakorlat „jó” érté­kelést kapott. Ne vegyék rossznéven és ne tekintsék túlzásnak, ha azt mondjuk, hogy — a realitásokat figye­lembe véve — ez a legmaga­sabb osztályzat, amelyet el­nyerhet egy megye, amely­nek egész lakossága, teljes párt- és államapparátusa, valamennyi szervezete, hiva­tala. üzeme, gyára, mező- gazdasági egysége, városa, községe, minden települése részt vállalt és tevékenyker dett. Egy gyár, egy tsz nem könnyen, de a megyénél jó­val könnyebben megkaphat­ja a „Kiváló” értékelést. így történt ez Békés megye jó néhány üzeme, kollektívája esetében is. Más- azonban a kiváló teljesítmény néhány, vágy néhány száz ember és megint más egy egész megye esetében. Azt viszont mindenképpen látni kell. hogy a megye összértékelése az egyes em­bercsoportok, a falvak, vá­rosok. üzemek, tsz-ek által elért eredményekből tevődik össze, és sok „kiváló” kell ahhoz, hogy végül az ország­nak egy ilyen nagy lélekszá­mú területi egysége jó érté­kelést kapjon. A Békés megyeiek úgy dolgoztak, hogy a kisebb egy­ségek majd mindegyike „ki­váló” lett. Helytállásuk so­káig példaként fog szolgálni valamennyi megye számára. Nem véletlen, hogy a gya­korlat előkészítését már az év első felében megkezdtük. Célkitűzéseink megvalósítá­sához a megszokottnál hosz- szabb kifutási időre volt szükségünk, mivel egyrészt a felkészüléssel egy időben folyt t— minden szinten — az intézkedési tervek kidolgo­zása, ami meglehetősen le­kötötte az erőket, másrészt mind a tervező munkát, mind a gyakorlatot megte­kintették a szocialista orszá­gok polgári védelmi vezetői, akik ebben az időben ha­zánkban tanácskoztak. Tulajdonképpen az utóbbi­ból indultunk ki, amikor a gyakorlat tárgyát és céljait meghatároztuk. Ezek figye­lembevételével úgy tűnt, hogy erőfeszítéseinket az alábbi négy fő területre kell irányí­tani : a gyakorlaton részt ve­vő polgári védelmi szerveze­tek állománya, az üzemek dolgozói, illetve a lakosság pártpolitikai felkészítésére; a polgári védelmi parancsnok­ságok. törzsek, valamint a szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek szak­mai felkészítésére; a gyakor­lat helyszíneinek kiválasztá­sára, berendezésére és a szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítására; a ve­zetés feltételeinek megte­remtésére. A gyakorlat során igazoló­dott. hogy e — viszonylag hosszú — felkészülési időre szükség volt. Ez egy bizonyos biztonságérzetet kölcsönzött mind a vezető szerveknek, mind a végrehajtóknak. Az igazság az, hogy ez az idő a nem eléggé ismert, vagy a félig feledésbe ment ismere­tek felfrissítését is jól szol­gálta. A gyakorlat megkezdé­sére a vezetők és a végrehaj­tók biztonságérzete oly ma­gas szintű volt, hogy esetle­ges sikertelen tevékenységek szóba sem kerülhettek. A megyei pártbizottsággal és a tanácsi szervekkel való folyamatos, eredményes és aktív együttműködésnek kö­szönhető, hogy: a megyében levő polgári védelmi törzsek a tervezéssel párhuzamosan megkezdhették, és a felké­szülési tervben rögzítettek szerinti ütemezésben végre is hajtották a felkészítést; sikerült mind a politikai és szakmai, mind a lakosságvé­delmi, anyagi-technikai fel­adatokat végrehajtani; sike­rült mindenkivel megértetni a fő célkitűzéseket, a gya­korlat célját és jelentőségeit, mindenütt összekovácsolód- tak a polgári védelmi kollek­tívák; a gyakorlat megkez­dése idejére mindenütt a te­tőfokára lépett a tenniaka- rás; a szilárd ismeretek bir­tokában az egyszemélyi ve­zetés tovább szilárdult. és a követelménytámasztás szintje megnőtt. A párt- és társadalmi szervek a politikai munka összes formáját alkalmazták. A megyei pártbizottság elvi és gyakorlati, a városi, járá­si pártbizottságok közvetlen irányítása mellett kiemelke­dő munkát végeztek a terü­leti és üzemi pártszervek, szervezetek és a társadalmi szervek. Eredményesen vé­gezték az állampolgárok tá­jékoztatását, a Békés megyei Népújság mellett az üzemi lapok, a filmszínházak, és jó szolgálatot tettek a film- napok, a kiállítások, a röpla­pok, plakátok, a nemzetisé­gek nyelvén megjelentetett írások, újságcikkek stb. A pártpolitikai munkák irányí­tására a megyei PV-parancs- nok mellett politikai helyet­tes és propagandabizottság működött, magas színvonalú munkát végezve. Mindezek eredményeként a megye lakossága nem csu­pán megértette a feladato­kat, hanem nagyszerű helyt­állással bizonyította politikai állásfoglalását is. A gyakorlat pártpolitikai munkájáért „kiváló” . érté­kelést kaptak a békésiek. A szakmai felkészítés iga­zodott a politikai munká- soz és fordítva. Ez a kulcsa az eredményeknek. Talán magyarázni sem kell bőveb­ben. E két fő terület egysége mindent behatárolt. Ilyen egységes akarat és tevé­kenység mellett nagy hibák elkövetésére szinte nincs le­hetőség. A kiképzés teljes erővel folyt, minden szinten és területen. És ahogy a po­litikai munka mind nagyobb tenniakarást váltott ki az emberekből, egyre nőtt a szakmai követelménytá­masztás, nőtt a felkészülés szintje. A helyszínek kiválasztása, berendezése az anyagi-tech­nikai feltételek biztosítása épp oly szoros együttmű­ködésben történt a helyi párt- és állami vezetőkkel, mint minden más feladat megoldása. Mindez már adja is, hogy a vezetés nem csupán elmé­letben készült, hanem a hely­színek kiválasztásán, a ter­vek készítésén, a jelentések összeállításán, a röplapok megszövegezésén stb. keresz­tül gyakorlatban is megis­merkedett az összes kérdés­sel. A vezetés minden szinten jól felkészült. A több csa­tornás híradás már valóban csak az összeköttetést szol­gálta (ezt azért hangsúlyo­zom, mert a híradást gyak­ran összetéveszik a vezetés­sel, pedig az csak* eszköz az utóbbi kezében). Szeptember 11—12-én a bé­késiek úgy dolgoztak, mint­ha a háborús helyzet nem feltételezett, hanem való igaz lenne. Komolyan Vette a feladatot az öreg és a fia­tal, a dolgozó és a háztartás­beli. A konzervgyáriak, az újkígyósi vízmű, az újkígyósi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a hús­kombinát dolgozói, a cukor­gyáriak — figyelembevéve a kialakult helyzetet — végez­ték feladataikat. Munkájuk őszinte elismerést váltott ki mindenkiből, és kiváló érté­kelést kaptak, de nem ma­radt el mögöttük Dévaványá, Sarkad, Okány lakossága sem. „Jó” értékelést kapott Sarkadkeresztúr, Gyomaend- rőd. Magas szintű felkészültsé­get, állóképességet mutattak az erőcsoportokba beosztot­tak, akik az egész napos igénybevétel után fegyelme­zetten, kitartóan viselték a díszszemlével járó fáradal­makat is. Nagyszerűen dolgoztak az orvosi segélynyújtóhely, az RBV komplex mentesítő bá­zis, az anyagi-technikai ellá­tópont vezetői és beosztottai. Nem csökkenti egyetlen szerv, szervezet teljesítmé­nyének értékét, hogy e rövid írásban nem állt módomban megemlíteni őket. A megyei gyakorlat egy részét be is mutattuk a kül­földi és a meghívott magyar vendégeknek, akik osztatlan elismeréssel szóltak a látot­takról. Nagyra kell értékel­nünk, hogy a párt-, állami és gazdasági vezetők a napi munkájuk mellett elmélyül- ten foglalkoztak a polgári védelmi tennivalóikkal, és végezték a felkészülési fel­adataikat, szabad időben haj­tották végre a gyakorlatot. Ezek a vezetők magas szintű felkészültségről, alkotó kez­deményezésről tettek tanúbi­zonyságot. Jó érzés volt dol­gozni a békésiekkel. Ügy vé­lem, sikerült a magyar szem­lélőkkel is érzékeltetni a pol­gári védelmi feladatok ösz- szetett, átfogó jellegét és döntő fontosságát. A békésiek megmutatták, illetve helytállásukon, telje­sítményükön keresztül jól ér­zékelhettük'. hogy a 2041 1974. számú MT-határozat mit ír elő a tanácsi és a gazdasági vezetők számára, és hogyan kell viszonyulni a polgári védelmi feladatokhoz. Köszö­net illeti az együttműködő­ket, akik igazodtak a békési­ek tenniakarásához, átvették lelkesedésüket, és a helyiek­kel lépést tartva, segítették sikerre vinni az ügyet mind a felkészítés időszakában, mind a gyakorlat során. E sok elismerő szó után a kí­vülállónak olyan érzése le­het, hogy a gyakorlatvezető és a szemlélők mindent hi­bátlannak láttak. Nem! Vol­tak hibák is, amelyekre fel­hívtuk és felhívjuk az illeté­kesek figyelmét, és mint ta­pasztalati anyagot, átadjuk más megyéknek is. E hibák azonban egyrészt eltörpülnek az eredmények mellett, más­részt ezek elsősorban a szer­vezésből erednek, ezért nem most, és nem itt kell róluk beszélnünk. A gyakorlat tapasztalatainak feldolgozása és általánosítása képezze mostantól egyik fő feladatunkat. Meggyőződé­sem, hogy a gyakorlat köz­vetlen szervezői és végrehaj­tói magük is jól érezték, hogy mely területeken van pótolnivalójuk, és meg fog­ják tenni a szükséges intéz­kedéseket. Ma Békésben mindenki tudja, hogy a polgári védel­mi munka, a vezetés és a lakosság polgári védelmi fel­készítése komoly, jelentőség- teljes feladat, mely az egész társadalom, az egész nép ügye. A Polgári Védelem Orszá­gos Parancsnoksága, egész személyi állománya gratulál a békésieknek a gyakorlat során kifejtett tevékenysé- g'ükhöz, • és kívánunk sok ilyen, és ehhez hasonló, ki­magasló eredményt, békét és nagyon sok boldogságot.

Next

/
Thumbnails
Contents