Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

1982. október 2., szombat

o

A tervem, hogy ezen a napon az Orosházi Állami Gazdaság kukorica- aratóival találkozom,

már-már kútba esik. Az igazgatót még reggel elszólították feladatai, a föagronómus öt perce ment ki a területre. „Mást meg nem tudok adni" — mondja őszinte sajnálkozással a titkárnő. Próbálom etmagya- ráztatni magamnak, merre járnak most a kombájnok? Annyit tudnak, hogy valahol Kardoskú- ton túl, Gyulamezö felé. a szölösi kerületben. Hát ez nem fog menni. Tanácstalanul állok. Betoppan. a rendész. Ö menti meg a helyzetet.

— Ha gondolja. én szívesen elkalauzolom.

Gondolom. Már robogunk is a letthely felé.

— Sok dolga van a ren- désznek egy állami gazdaságban? — faggatom útitársam. elhagyva a várostáblát?

— Régen több volt — hallatszik a diplomatikus válasz. de valami eszébe juthat Csapó Jánosnak, mert elmosolyodik.

— Akad azért most is eg.v- egy szemfüles ember. Tavaly a műtrágyával fordult „rossz leié" az egyik, sofőrünk, de csak rájöttünk. A gazdaság azonnal fölmondott neki. Persze, megvan a csábítás a kukoricával is. sok a háztáji gazdaság errefelé.

Közben elhagyjuk Kardos- kutat is és a 11-es kilométerkőnél jobbra egy dűlőút- ra térünk.

— Amilyen jó volt az idő a kukoricára, annyira szenvedte a cukorrépa — jegyzi meg a fölkavart portól krá- kogva vezetőm*

Hosszan elnyúló kukoricás mellett haladunk, amelynek széléből egy fogásnyit vágtak le a kombájnok. A szárak egyenesen állnak, félig elsárgulva már. A tarlón a legélesebb szem sem fedezhet lel elhagyott kukoricacsövet.

— Nem is jelentkeznek annyian böngészni, mint korábban. így itt a szélén szívesen vállalnánk, mert ott a lábon álló még. lehetne belőle szaporítani a zsák tartalmát.

Már látjuk a táblát harap- dáló kék kombájnokat, a köti

z.ötlük jövő-menő teherszállító járműveket. Csodálkozva fedezem fel. hogy ezek répa- szállító Kamazok.

— Nagyon szeretünk ezekkel dolgozni, mert 10 tonna szemet is képesek egyszerre elvinni, a répával pedig még alig megyünk — világosít föl Felföldi László, a kerületvezető. de itt van a főag- ronómus is.

— Szállási Béla vagyok — nyújt kezet.

— Csak nem ezért nevezik a kerületet is Szőlősinek? — kérdezem köszönésként. Tréfásan rálegyint. int. hogy üljünk be a terepjáróba, ott kényelmesebb, s talán a gépzúgás sem hallatszik annyira. Az nem. a CB-rádió viszont annál inkább.

— Hármas hívja ötöst ... hármas hívja ötöst. . .

Nagy szükség van erre. hiszen a gazdaság két legtávolabbi pontja között csaknem -10 kilométer a távolság. Kampánymunkák idején ma már elképzelhetetlen volna a szervezés nélküle.

— Reggel 7-re. ha kijön ide az aratóbrigád, este 7-ig el nem mozdulnak innen, hacsak úgy nem járunk, mint most. hogy a négy E—516- osból kettő műhelylakó lett. — magyarázza a főagronó- mus. Pedig a kukorica még próbára se teszi annyira a gépeket, mint a búza. Bátyi Antal kombájnvezelö legalábbis ezt állítja, márpedig neki hinnünk kell. mert hosszú évek óta ezt csinálja Géplakatosként.

— Itt többet lehet keresni, mint a műhelyben.

— De unalmasabb is. mint a műhelymunka, nem?

— Ez?! No. látszik, hogy még sose próbálta. Még hogy ez unalmas! Itt egy percre ki nem hagyhat a figyelem, ha meg akarja az ember ke resni a 8—10 ezret.

— Akkor a kombájnosok nem szegények.

— Nem is gazdagok, főleg, ha építkeznek, úgy mint én az idén Ez volt a nyaralásunk is.

Mellettünk hirtelen fölberreg a kombájn leállított motorja. Schulcz Pál szerelő ugrott föl a fülkébe. „Valószínű; eleget ült mái' a pihenőhelyen" — gondolom magamban. de Patyi Antal gyaníthatja. hogy mi forog a fejemben.

— Addig jó. amíg unatkozik a szerelő, de azt hiszem, most inkább az időt sajnálja, tudniillik hét perc alatt telik meg a tartály, mi meg teljesítményben dolgozunk, ugye. ..

Értem a célzást, de ezen nincs mit megsértődni. Elmondta már Schulcz Pál. míg a forduló kombájnra vártunk. hogy most kell hajtani. amíg lehet. Mert hiába könnyebb a kukorica aratása a búzáénál, ha egyszer jóval tovább tart. Igaz. nincs hőség, nincs akkora por. de ha beállt az eső. a hideg, ezt nem valami szívderítő állni.

— Csak* annyi kukoricát termesztünk, amennyi az egy évben meghizlalt 20 ezer sertésnek. meg az 1600 szarvas- marhának kell — közli a kerületvezetö.

— Hibridjük nincs is?

A föagronómus válaszol:

— Azelőtt volt, de a vetőmagüzemek ide mindig a nehezen betakarítható fajtákat adták ki. nekünk meg munkaerőnk annyi nincs, hogy megbirkózhattunk volna a feladattal, hát-abbahagytuk.

A magyarázat nem alaptalan. Az Orosházi Állami Gazdaságban — ahol a 4500 hektár szántónak több mint egyharmadán terem a tengeri — jelenleg hatszázan dolgoznak. százhetvenen a növénytermesztés teendőit látják el. a régi értelemben vett gyalogmunkásokból tizenhetet tud csak összeszámolni Felföldi László és Szőllösi Béla.

Fűlőp Péter nyugdíjas bri- gádvezetö menetlevelet állít ki az egyik Kamaz vezetőjének. Balogh Józsefnek. Negyedik éve jár már ide ki a borsóbetakarítástól kukoricaaratásig segíteni a gépek irányításában. O segít a kukoricások névsorának ösz- szeállításában is:

— Patyival már beszélt, a másik gépen Bertus Imre van. váltós. A másik váltós. Oravecz Péter, most benn van a műhelyben, ifj. Kun Jánossal, Mészár Sándorral, meg Tóth Jánossal, a „kapitánnyal" a Dominátor ferde felvonóláncát próbálják betenni az NDK-kombájnba. más nincs. Ja. és ki ne felejtse már. ha lehet, a Bónus Jánost, a másik Kamazról és az IFA-s Varga Zoltánt — kiált még utánunk búcsúzóul.

Poroszkálunk visszafelé a rendésszel. Beérjük az egyik kombájnt. Schulcz Pál int ki az üvegen vidám arccal. Megértem. Biztonságban érzi magát a gépen is. Meg .'itthon — Kaszaperen is —. ahonnan többedmagával jár ide dolgozni a szölösi kerületbe évek óta. Az olajosok hozzák őket busszal. így egyeztek meg. hogy ki legyen használva a jármű.

„Jól keresünk, de hát a helye is megvan a forintnak. Öt éve építettem, mikor a belvíz elvitte a házam Amióta körbecsatornázták a falut, tudja ez a melioráció, nincs mit félni. Amíg meg ilyen hosszan dolgozunk, az asszony látja el a jószágokat Be kell látnunk. hogy ez nem megy másként" — idézem föl még egyszer Schulcz szavait, ahogy visszaintek, s az E—516-os szélvédő üvegén egy pillanatra megcsillan a szeptember végi nap.

Kőváry E. Péter

A menüi paradicsomleves, rántott hús burgonyával

Fotó: Veress Er/.si

Bátrabban kezdeményezzünk!

Interjú a megyei tanács elnökhelyettesével

Vállalkozók napja:

1982. október 1(1.: a békéscsabai vásárcsarnok szokatlan piacnak ad helyet, a vállalkozók napjának. Szervezője a Békés megyei Tanács. Résztvevője lehet mindenki, akiben van érdeklődés és vállalkozói kedv. Célja: az új gazdasági vállalkozási formák népszerűsítése, a szükséges felvilágosítások, információk biztosításával, a vállalkozási lehetőségek és lefülelek ismertetésével.

Egy éve jelentek meg a vaskos rendeletek az új vállalkozási formákról, amelyek ez év elejétől alakulhattak meg, és népgazdaságunk mozgékonyabbá válását, a lakossági ellátás magasabb színvonalát lennének hivatva szolgálni. Nem mindenki fogadta e rendelkezéseket egyértelmű helyesléssel. Sokakban cl még bizonytalansági tényező, vannak, akiket adminisztratív és egyéb körülmények tartanak vissza a vállalkozásokban való részvételtől. A megyei tanács kezdeményezése, a vállalkozók napja újszerű. Erről a vállalkozásokat népszerűsítő rendezvényről kérdeztük Araczki Jánost, a megyei tanács elnökhelyettesét.

— Kérem, összegezze röviden a vállalkozók napja rendezvény tartalmát, célját.

A rendezvény célja az új vállalkozási formák nép- szerűsítése, létrehozásuk, működésük elősegítése sokoldalú szolgáltatással és szaktanácsadással.

Tartalmában újszerű, hogy a vállalkozni szándékozók a megalakulás jogi. formai követelményein túl sok segítséget kapnak arra vonatkozóan is. hogy mire érdemes vállalkozni, a termelés és a szolgáltatások mely területein vannak kielégítetlen igények. A vállalkozók napján minden konkrétan és élőben jelenik meg, vagyis azok a vállalatok, amelyek szolgáltatást, illetve valamely termék gyártását szeretnék kisvállalkozásba adni. képviselőjük útján — ott a helyszínen — részletes tájékoztatást nyújtanak, vagy bemutatják az adott terméket, vagy annak fotóját, tervrajzát. Ezt célozzák a kereskedelmi vállalatok „hiánycikk-kiállításai" is.

Ugyancsak konkrét segítséget jelent a kisvállalkozásoknak annak bemutatása is. hogy hol, milyen épületet, gépet tudnak a nagyüzemek bérbe adni, illetve eladni.

— Mi indokolja az új vállalkozási formákban érdekeltek széles körű bevonását?

A jogszabályok megjelenése óta lassan eltelt egy év. Ez alatt megyénkben is számos kisvállalkozás jött létre. Ugyanakkor — elsősorban újszerűsége miatt — vannak olyan gondok, problémák, amelyek nehezítik az új vállalkozási formák gyorsabb térnyerését. Ezek egy része szemléleti jellegű: még mindig vannak, akik nem értik a kisvállalkozások szerepét, tévesen a szocialista tulajdonviszonyoktól idegennek tartják. Szerencsére, egyre kevesebben.

Rendezvényünk időszerűségét igazolja, hogy az eltelt idő alatt sok hasznosítható tapasztalat csapódott le a kisvállalkozásokkal foglalkozó intézményeknél, illetve az emberek, a vállalkozni szándékozók. vagy akik már vállalkoztak — a jogszabályok alaposabb ismerete, vagy a gyakorlati tapasztalatok révén — sokkal több és tartalmibb jellegű kérdést tudnak majd feltenni.

Még egy nagyon lényeges momentum: úgy tűnik, hogy a nagyüzemek mostanra jutottak el tömegesen odáig, hogy konkrétan foglalkozzanak kisvállalkozások megalakításával. illetve kezdik keresni a velük való kapcsolatot.

— Mi a tanácsok szerepe, feladata, érdekeltsége az új vállalkozások létrehozásában?

Érdekeltségünk nagyon sokrétű. A tanácsok feladata a lakossági szolgáltatás színvonalának javítása. A vállalkozók napján is látható lesz. hogy megyénk szárítós területén, sajnos még mennyisé gi hiányok is előfordulnak. A minőségi szolgáltatás általános javítása pedig folyamatos törekvésünk.

Jelentős és egyre növekvő a tanácsok gazdaságszervező funkciója is. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a kisvállalkozásokat a megye gazdaságának hatékonyabb működése érdekében szeretnénk beépíteni a szervezeti struktúrákba.

A kisvállalkozások létrehozása tehát nem öncél, hiszen minden tevékenységet gazdaságos üzemméretben kell végezni. Sok olyan tevékenység van. amelyet az új vállalkozási formák olcsóbban. rugalmasabban tudnak ellátni. Ezekre a területekre kell koncentrálni.

A vállalkozók napja szervezését széles körű piackutatás előzte meg. Ennek során sok olyan vállalati igény merült fel konkrét termék gyártására, szolgáltatás végzésére. amit a nagyüzemek kisvállalkozókkal szeretnének elvégeztetni.

És természetesen a tanácsi szakigazgatási szerveknek a feladata a kisvállalkozások megalakulásának hatósági engedélyezése. Szükség van itt is a szemlélet kedvező formálására, az ügyintézés gyorítására.

— Milyen a vállalatok viszonya az új vállalkozási formákhoz?

— A szocialista nagyüzemek továbbra is a gazdasági élet kulcsszereplői. Ök a konkrét gazdálkodó szervezetek, ök rendelkeznek a termelőeszközökkel. ők tudnak nagyobb volumenű megrendelést adni. kooperációs kapcsolatokat kialakítani. Vagyis. döntően a nagyüzemek hozzáállásától függ — legalábbis a vállalati szférában —, hogy hol. milyen kisvállalkozások jönnek létre.

Az á tapasztalatunk, hogy egyre több vállalat látja úgy. "hogy különböző gazdálkodási-termelési gondjain az. új vállalkozási formák enyhíthetnének. Ennek következménye. hogy több vállalati gazdasági munkaközösség már megalakult, sok túljutott az előkészítés stádiumán, s még több helyen gondolkodnak azon. hogyan lehetne égető problémáikat a kisvállalkozásokkal orvosolni. Ugyanakkor kifelé is nyitni szeretnének a vállalatok, hogy egy" sor területen igényeljék a kisvállalkozások szolgáltatásait.

A vállalatok hozzáállása tehát pozitív irányban változik. A vállalkozók napján is egy sor vállalat képviselteti majd magát, sok üzem pedig

épületek, gépek bérbeadásával tudja a kisvállalkozókat segíteni, s a feltételekről is tájékoztatást nyújtanak a rendezvényen.

— Említette, hogy az elmúlt háromnegyed év alatt megyénkben is alakultak kisvállalkozások. A vállalkozók napja megrendezése viszont azt sugallja. hogy nem a szükséges mértékben. Mennyi a létrejött kisvállalkozás?

— Az első félévről tudok most pontos adatokat közölni. A vállalatoknál 17 munkaközösség alakult, ebből 10 Békéscsabán; az ipari és szolgáltató szövetkezeteknél összesen 10 jött létre. A magánszemélyek által létrehozott munkaközösségek száma 28. Ebből Gyulán és a gyulai járásban 12 létesült. Ez is mutatja, hogy a válla* lati. intézményi vezetőknél — ^legalábbis az első félévben — szemléleti gondok voltak tapasztalhatók. A helyzet azóta javult, mint már említettem is. A vállalkozások jellegét illetően az építő és f u va rozás i m u n k a k özössége k dominálnak, s a vállalkozások 60—70 százaléka szolgáltató jellegű, a többi általában a hiányszakmák területén létesült. Félév óta hozzávetőleg további hat—nyolc kisvállalkozás alakult. Végül is — e számok is mutatják. hogy — a tényleges igény és lehetőség sokkal nagyobb. mint amit eddig a kisvállalkozási formák felhasználtak. A vállalkozók napja ezt az igényt és lehetőséget akarja feltárni, illetve ezt a munkát elősegíteni.

— Október 10-én lesz a vállalkozók napja. Pontosabban mit nyújt majd ez a rendezvény a megjelenteknek?

— Az egész rendezvény jelmondata lehetne: Vállalkozzon. mi segítünk! Vagyis, annak, aki szeretne valamire vállalkozni, érdeklődik az új vállalkozási formák iránt, de még nincs kialakult elképzelése, azoknak ötletet adunk. bemutatjuk részükre, hogy hol, milyen területen vannak megalapozott igények a termelésben és a szolgáltatásokban. Ez kap helyet a vásárcsarnok első részében. A második nagy egységet a szaktanácsadás képezi. ahol teljeskörűen szeretnénk a kisvállalkozások megalakításával, működésével kapcsolatos kérdésekre választ adni. Ebben több mint negyven szakember működik majd közre. Bemutatjuk itt. térben is sorrendben, hogy milyen lépéseket kell tenni a kisvállalkozások megalakítása érdekében. A szakértők tájékoztatást adnak itt a ma- gánkisipar és magán-kiskereskedelem űzésének valamennyi kérdéséről is.

Ugyancsak nagy a fontos- ísága a vendéglátóipari egységek bérletével kapcsolatos bemutatónak. amelyen az. egész megyét átfogóan ismertetjük. hol kínálnak bérbeadásra újabb üzleteket. Megrendezzük továbbá a korszerű építőanyagok bemutatóját. amely minden bizonnyal sokak érdeklődését felkelti.

Már a vállalkozók napja előkészítése során az új vállalkozási formákkal kapcsolatban sok jól hasznosítható információhoz jutottunk. Mindezt, valamint a rendezvényeken tapasztalainkat a megyei tanács rendezi és hasznosítani fogja gazdaságszervező munkája során.

— Köszönjük a tájékoztatást.

Enyedi G. Sándor

Kukoricaaratók!