Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
1982. szeptember 11„ szombat Kulturális események Penza megyében PFSZ Főhadiszállás az Arab Liga székhelyén Nyugat-Bejrútot elhagyva, rövid ciprusi és görögországi látogatás után, Jasszer Arafat Tuniszban telepedett le, hogy itt rendezze be a palesztin politikai ellenállás új. főhadiszállását. A választás azért esett erre az észak-afrikai fővárosra, mert amióta Egyiptom aláírta az Egyesült Államokkal és Izraellel a Camp Da- vid-i különalkut, az Arab Liga vezérkara elhagyta Kairót, és Tuniszt szemelte ki székhelyéül. Arafatnak így a jövőben remélhetőleg alkalma lesz szorosabban együttműködnie az arab világ összehangoló testületével, hogy megelőzhesse azt. ami Libanonban történt, hogy ne maradjon magára. RÉGI ROKONSZENV De miért éppen Tunézia? Habib Burgiba elnök kormánya mindig rokonszenvezett a palesztin mozgalommal — elméletben és mérsékelten. Ez a volt francia gyarmat, Algéria szomszédja, amely 1956-ban, Szuez évében nyerte el a politikai függetlenségét, a Nyugat-barát politikát választotta. Soha nem volt forradalmi, a polgári utat követte. Kivételes együttműködést alakított ki de Gaulle tábornok Párizsával, kapcsolatot tart a volt gyarmatosítókkal, támasza a nyugati szövetségi rendszernek. A gazdaságpolitikájában — ha lehet ezt a kifejezést egyértelműen használni — mindig inkább az amerikai modellt érezte' közel magához. A tőkés szabadversenyre építette föl belső rendjét. Amikor egy-egy volt miniszterelnök szociáldemokrata kísérletekkel próbálkozott, s a mezőgazdaságban szövetkezeteket igyekezett szervezni — hamar elvesztette az államfő kegyeit, bukása után börtönbe is zárták. Burgiba vonala azonban cikcakkos volt. Később rokonszenvezni kezdett a szociáldemokráciával, és ennek megfelelően 1956 óta egyfolytában uralkodó egységpártját, az Új Deszturt, Szocialista Desztur Párttá keresztelte át. de a Nyugat-barát orientációval soha nem hagyott föl. Az ország belső élete rengeteg válságon, hullámzáson ment át, bár stabilitását többé-kevésbé megtartotta. Az eszköz nem annyira a nemzeti egyetértés, a vezető réteg szilárdsága volt, mint inkább kifejezetten az elnök személye. Burgiba a függetlenség jelképe, a viszonylagos anyagi jólét garantálója, maga a folyamatosság. De a gyönge egészségű államférfi, aki több időt tölt gyógykezelésen Nyugat-Európában — Franciaországban és Svájcban —, mit otthon, előrehaladott korú is. Közel jár a nyolcvanhoz, régóta napirenden van utódlásának kérdése, de még mindig nem tudható, kit választ ki végül, és az a politikus csakugyan alkalmas lesz-e a stabilitás átmentésére. ELLENÁLLÁSI KORMÁNY? Arafat nyilvánvalóan azért választotta Tuniszt, saját és az újabban többször beharangozott, állítólag hamarosan felállítandó palesztinai ellenállási kormány központjául, mert hasznos diplomáciai szolgálatokat-remél. A PFSZ, az új nemzetközi politikai körülményekkel mielőbb rá akarja kényszeríteni -az Egyesült Államokat, hogy ismerje el a mozgalmát, kezdjen vele tárgyalást. Erre pillanatnyilag a legalkalmasabb helynek Tunézia kínálkozik. Annyira nincs elkötelezve Washington mellett, mint Szaúd- Arábia, de segíthet a kapcsolatok egyengetésében. Másfelől Burgiba elnök is abban reménykedik, hogy személy szerint Arafatot és általa a palesztin mozgalmat közelebb viheti a Nyugathoz, nevezetesen az Egyesült Államokhoz. Ily módon csökkentheti a Szilárdság Frontjának — a radikálisabb arab államok — a befolyását a PFSZ-re, hajlékonyabbá teheti tárgyalási álláspontját. A palesztin harcosok befogadásának feltételeit ennek megfelelően alakították ki. „ALGÉRIAI” STÁTUS A fővárostól ötven kilométerre jelöltek ki Arafat vezérkara számára modern lakótömböket, a kísérő, mintegy nyolcszáz harcosnak pedig sátorvárost emeltek. Biztonságuk garantálása a tunéziai rendfenntartó erők dolga. Harci eszközeiket akkor kapják vissza, ha az országot elhagyják. Olyan státust kaptak, amilyet fegyveres szabadságküzdelmek idején az algériaiak élveztek Tunéziában: politikai véleményüket szabadon kifejthetik, külkapcsolatot létesíthetnek, de innen fegyveres akciót nem indíthatnak. E feltételeknek nem örültek Algériában és Líbiában. Helytelenítik, hogy a PFSZ elfogadta „új Nyugat-Bej- rútként” Tuniszt, de mivel más megoldás nem adódott, végül tudomásul vették. Tisztában vannak vele, hogy ebből a kétértelmű állapotból ellentmondások, netán konfliktusok születhetnek, hiszen Burgiba tompítani igyekszik a PFSZ politikai, forradalmi élét. Várkonyi Tibor A természettudomány lelkes művelői 1905-ben társaságot alapítottak Penzában. Munkájukat Iván Ivanovics Szprigin professzor, a híres botanikus és táj kutató irányította. A penzai születésű tudós a kazanyi egyetem elvégzése után egész életét a szülőföld tanulmányozásának szentelte. Lánya, aki nemrég könyvet írt róla, szintén részt vett a természeti és történeti múzeum megnyitását. I. I. Szprigin különös figyelmet fordított az élő környezet megóvásának- fontosságára. Egyébként az ő kezdeményezésére hozták létre' Penza mellett és Zsiguliban a természetvédelmi területet. A megyeszékhelyen található fűvészkertet is róla nevezték el. 0 Márka néven új bélyeg- szaküzlet nyílt Penzában, s ezzel a filatelisták régi gondja szinte egy csapásra megoldódott. Eddig ugyanis semmilyen helyiség nem volt arra a célra, hogy időnként összegyűljenek, bélyeget cseréljenek, és az újdonságokról tájékoztassák egymást. A Puskin és a Kulakov utca sarkán álló épületben átadott kereskedelmi létesítmény sokféle igényt kielégít. Szakemberek felvilágosítással, tanácsadással segítik a gyűjtőket. A bélyegek, albumok, katalógusok mellett újságokat és szakfolyóiratokat is árusítanak. Gyönyörűen berendezett kávézója naponta várja a látogatókat. Az első emeleten külön termek szolgálnak a városi bélyeg- gyűjtő klub rendezvényeire. Például nemsokára nagyszabású bélyegkiállítás nyílik a Szovjetunió megalapításának 60. évfordulója alkalmából. o Penza megyében már régóta igen népszerű a rosztovi operettszínház vendégjátéka. A társulat legutóbb Kuz- nyeckben adta elő G. Gladkov A huszár házassága című darabját, majd V. Iljin és V. Lukason Szívrabló c. zenés vígjátékát. Augusztusban még egy előadás volt: a rosztovi művészek Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét mutatták be nagy sikerrel a kuznyecki közönségnek. (Penzanszkaja Pravda) „Régészeti rejtély” „Kihalnak” a Húsvét-szigetek? A különös, félelmetes, óriásfej-bálványairól ismert Húsvét-szigetek rejtélyéről a mai napig nem lebbent fel a fátyol. A titokzatos kőszobrok eredetét még nem fejtették meg a tudósok. Most, meglehet, újabb rejtély készül a távoli utókor számára. A chilei fennhatóság alá tartozó Húsvét'szigetek 2200 lakosa halászatból és a turistákból él. A paradicsomi szépségű szigeteken ugyanis semmit nem termelnek. Chiléből, amely oly messze van ide, mint Spanyolország Kanadához, évente egyszer érkezik egy teherhajó, s a lakosságnak konzervet, tartósított élelmiszert, s más fogyasztási cikkeket szállít. Hetenként egyszer repülőgép landol, amely a turistákon kívül kenyeret, tojást, gyümölcsöt és gyógyszereket hoz. Ennyi az egész. így volt ez eddig is, így lehetne továbbra is, ha... ha nem drágulna állandóan a benzin. Csakhogy a repülőjegy ára, amely néhány éve még csak 280 dollár volt, most már 750 dollárba kerül. Emiatt rohamosan csökken a turisták száma. 1981-ben már csak 3700. érkezett, alig fele a korábbinak. Az üzemanyag drágulása miatt viszont ötszáz százalékkal megdrágult az élelmiszer... Miután a gazdasági életben nincsenek rejtélyek, legfeljebb a régészetben, s mivel a lakosság mind nyíltabban hangoztatja: ha ez így megy tovább, kivándorol a szigetről — megeshet, hogy néhány száz év múlva a tudósok már nem csak azon vitatkoznak majd, hogy miképp és miért kerültek oda a kőbálványok, hanem azon is, hogy miért és miképp tűnt el a sziget lakossága? * (zp) A HÁROM „Ö” TERV — VÁLTOZATOKKAL Lengyelország Válság és „A gazdasági és politikai válság, a szükségállapot, a külföldi szankciók’ körülményei ■ között szinte lehetetlen a gazdasági reform végrehajtása — mondta egy közgazdász beszélgetésünk során Varsóban. — Ennél már csak egy dolog lehetetlenebb: az, hogy ne csináljuk meg a reformot”. Valóban: világossá vált, hogy a ’70-es évek bátortalan és hamar elhamvadt reformkísérletei helyett most már elkerülhetetlen az átfogó és érdemi változtatás. Emellett'a politikai konszolidáció, a párt és a kormányzat iránti bizalom visszaszerzése is elképzelhetetlen a rég várt reform nélkül. A szükségállapot bevezetésekor a közgazdászok elbizonytalanodtak, ám a Nemzeti Megmentés Katonai' Tanácsa még decemberben döntött: szó sem lehet a reform elhalasztásáról. reform ütemezése. Viszont a belső piac, a hús és néhány iparcikk kivételével, egyensúlyba kerülhet, ha a jövedelem a termelésnek, a teljesítménynek megfelelően fog nőni. Hatékonyabb, takarékosabb, exportorientáltabb termelést tűznek ki célul. A terv több változatot tartalmaz, nyíltan hozzátéve azt is, hogy milyen hatásokkal jár egyik vagy másik’ változat. Például: a szabad szombatokról való lemondás árán egy évvel előbb lehetne elérni a válság előtti fogyasztási színvonalat. Most társadalmi vita kezdődik, amelynek végén dönti el a parlament, melyik tervváltozatot választja. Varsóban úgy fogalmaznak: ha nem romlanak tovább a külgazdasági feltételek, s ha a romló élet- színvonal (az idei első fél évben nőtt az infláció, és 25 százalékkal csökkent az egv főre jutó reáljövedelem!) az ellenséges szankciók, törekvések ellenére tovább folytatódik a társadalmi-politikai megnyugvás, akkor a lengyel gazdaság már jövőre elindulhat a válságból kivezető úton. Domány András Az alapelveket „három s- nek” (magyarul „három ő- nek”) nevezik1: önállóság, önfinanszírozás, önkormányzat. Az első azt jelenti, hogy a vállalatok maguk döntenek gazdálkodásuk lényeges kérdéseiről, . eredményességüket elsősorban a nyereség mutatja, az irányító szervek csak különféle szabályozókkal (árelvek, hitelpolitika, adó stb.) befolyásolják a vállalatokat. Ez a szándék az adott feltételek között csak részben valósulhatott meg. A minisztériumok egy részét összevonták’, az irányító hatáskörű egyesülések zömét feloszlatták —, de bizonyos fontos programok érdekében néhol megmaradt a közvetlen felsőbb utasítási jog. (Mezőgazdasági termelőeszköz-ellátás, gyógyszerellátás stb.) Az anyaghiány — főleg nyugati behozatali nehézségek miatt — és a teljesen megzavarodott, összekuszáló- dott piac egyelőre valóban elég illuzórikussá teszi az önálló gazdálkpdást. A DEMOKRATIZMUS SZÉLESÍTÉSE Az önfinanszírozás már jobban érvényesülhet. A ban. kok beszüntették az' automatikus hitelezést, a vállalatoknak el kell tartaniuk önmagukat. Kidolgozzák a csőd- eljárási törvényt, és fel kívánják számolni a veszteséges cégeket. Erről persze nagy viták dúlnak’, de a várt nagy munkaerőmozgásból, az esetleges munkanélküliségből egyelőre semmi sem lett. Sőt helyenként továbbra is óriási a munkaerőhiány. Ám az is igaz, hogy nagyon kevés idő telt még el, s még mindenütt vannak tartalékok. Az önkormányzatot korlátozta leginkább a szükségállapot, ám kezdik fokozatosan engedélyezni mind több vállalatnál a dolgozói önkormányzat működésének felújítását, egyelőre az igazgatóval kapcsolatos káderha- táskört kivéve. Az önkormányzatról kevés még a tapasztalat. Sokan félnek attól. hogy a kollektívák, rövid távú érdekeket nézve, esetleg épp a szükséges újításokat gátolják. A LEMP és a kormány vezetői mégis élesen bírálják az önkormányzat felélesztését késleltető vállalatvezetőket: a demokratizmus szélesítése a reform lényeges eleme, a politikai konszolidáció elképzelhetetlen nélküle. E változások, forrongások közben jelent meg vitaanyag, ként az 1983—85-ös hároméves tervjavaslat. Ez nem ígér sokat: a nemzeti jövedelem még 1985-re sem éri el a válság előtti mértéket, az ipari termelés is csak jó esetben. A fizetési mérleg még akkor is erősen passzív marad, ha sikerű] az adósság. és kamattörlesztések átSzállítómunkások rakodnak a gdyniai kikötőben (Fotók: CAF — MTI — KS) A stargardi (gdanski vajdaság) POLFA gyár Lengyelország harmadik legnagyobb gyógyszergyára. A képen: a csomagolórészlegben A katowicei „Gottwald” bányában teljes erővel folyik a széntermelés
