Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
1982. szeptember 11., szombat IZmiUKTllti Munkajogi őrjárat Mezőhegyesen Megyénkben 213 munka- ügyi döntőbizottság működik. Tevékenységüket különböző módon segíti a Békés megyei Munkajogi Bizottság. Többek között úgy is, hogy évente 7-8 gazdasági szerv munkaügyi döntőbizottságának munkáját vizsgálja meg. Arra ^eres választ a vizsgálat, hogy a bizottságoknak megvan-e a kellő önállóságuk, megtartják-e a jogszabályokat és milyenek a személyi, a tárgyi feltételek. A napokban Bagyinka Mihály, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezető-helyettesének. a bizottság tagjának irányításával a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátnál tartottak munkajogi őrjáratot. Egy ember sorsáról volt szó A kombinát megyénk legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Mintegy 3600 dolgozója van. A nagy létszámnak és a területi megoszlásnak megfelelően létesültek a döntő- bizottságok. A központinak 11, a dombegyházi kerületinek 6, a cukorgyárinak 8, a bánkútinak 7 tagja van. Nemcsak létszámánál, hanem szerepkörénél fogva a központi kerületi döntőbizottságnak van a legnagyobb súlya. A kerületben dolgozók és a vezető beosztásúak vitás ügyeiben jár el. Ezenkívül koordinálja a többi bizottság munkáját, s gyakran szakmai tanácsokkal nyújt segítséget. — Az ügyek többségénél rövid időn belül hozzuk meg a határozatot. A megítélésük is viszonylag egyszerű. Elég egy tárgyalást tartani. Olykor azonban előfordulnak ágas-bogas ügyek is — mondja Pelle Kálmán, a központi kerületi döntőbizottság elnöke —, ilyet tárgyaltunk a közelmúltban. A vitás ügy messzire nyúlt. Az egyik állattenyésztési dolgozó 1961-ben balesetet szenvedett, melyet üzeminek minősítettek. Több heti kezelés után egészsége helyreállt, és ismét felvette a munkát. Két évtized múltán azonban megbetegedett. A múlt évben nyugdíjazták. Ekkor fordult a döntőbizottsághoz. Arra hivatkozott, hogy betegsége miatti nyugdíjazása a korábban elszenvedett balesetre vezethető vissza. — Ezzel az üggyel 6 hónapon át foglalkoztunk — folytatja a döntőbizottság elnöke. — Egy ember sorsáról volt szó. Alaposan kellett eljárnunk. Végigmentünk az elmúlt húsz éven. Véleményt kértünk attól az orvostól, aki a baleset után kezelte. Pontosan visszaemlékezett az akkori diagnózisra. Tanúkat is hallgattunk ki, hogy tisztázzuk a baleset körülményeit. — Miért volt erre szükség? Talán akkoriban nem vették fel a baleseti jegyzőkönyvet? — A baleseti jegyzőkönyvet felvették, de tíz év után kiselejteztük. — Más orvostól is kértek szakvéleményt? — Igen, mégpedig arra vonatkozóan, hogy a megbetegedés és a korábbi baleset között milyen az összefüggés. Négy orvos nyilatkozott. A szakvélemények nem adtak egyértelmű választ. Ezért elutasítottuk a panaszt. Hz igazság szerint A döntőbizottságok személyi és tárgyi feltételeit megfelelően biztosija a gazdaság. A tisztségviselők mintegy 60 százaléka fizikai dolgozó. A tárgyalásokra általában olyan tagokból állítják össze a bizottságot, akik a viták körülményeit, s az adott munkaterületet ismerik. A tisztségviselők választásakor mintegy 20 százalékuk kicserélődött. Ez a tény, valamint a munkajogi előírások változása indokolttá teszi a továbbképzést. A munkajogi akadémia soron következő tanfolyamain az elnökök és az elnökhelyettesek vesznek részt. Közismert, hogy a döntő- bizottságok olykor megváltoztatják a panaszosok javára a vezetők határozatát. Nem jár-e hátránnyal az ilye» döntés? Hogyan becsülik meg a döntőbizottságok tagjait? — Azt hiszem ezen a téren nincs problémánk — vélekedik Pelle Kálmán. — Mint elnök, többször részt vettem jutalomüdüléseken. — Csak ön? — Nem csak én, a többi tisztségviselő is. A kombinát okkal és joggal a társadalmi megbízatásként folytatott tevékenységet és a gazdasági munkát együttesen értékeli. Pelle Kálmán több évtizede,J;ölti be az elnöki posztot. A gazdaság egyik legrégibb dolgozója. Fiatalon, fizikai munkásként kezdte, munka mellett azonban tovább tanult, így lett később a szállítási ágazat vezetője. — Döntőbizottságaink arra törekednek, hogy a vitás ügyeket minél alaposabban tárják fel, s a körülmények ismeretében a jogszabályoknak megfelelően hozzák meg a döntést. A munkahelyi vezetők az érdemi döntésekbe nem avatkoznak bele. A vezérigazgatónk azt szokta mondani: „Járjatok el az igazság szerint.” Milyen a kapcsolat a szak- szervezeti bizottsággal ? Csizmás György, a kombinát szakszervezeti bizottságának politikai munkatársa elmondta, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik a döntő- bizottságok munkáját, részt vesznek a tárgyaláson, s évente beszámoltatják az elnököket. A tapasztalatok jók. A döntőbizottságok tagjai lelkiismeretesen végzik munkájukat. Csökken a viták száma Szó ami szó, jobb a vitát megelőzni. Szóból ért az ember. Panasz esetén felkeresik az illetékes vezetőt és a panaszost. A helyszínen legtöbbször sikerül tisztázni az ügyet. Olykor nem is vitáról, hanem félreértésről van szó. Az eljárások költségesek, sok embert mozgatnak meg. — Ki vesz részt a tárgyaláson? — Az elnök, a két tisztségviselő, a jegyzőkönyvvezető, a panaszos, a tanúk, a jogtanácsos ... — A jogtanácsos? Ugyan milyen minőségben? A kérdés tisztázódik. A jogtanácsos nem vesz részt az érdemi döntésben. A háromtagú bizottság zárt tanácskozás után hozza meg a döntést. A kombinát jogtanácsosa dr. Tóth Gyula. Immár 26 éve dolgozik az országos hírű gazdaságban. Tagadhatatlan, hogy a vitás ügyek száma csökkent. Ebben nem kis szerepe van a szakszervezeti jogsegélyszolgálatnak, melyet a jogtanácsos vezet. A gazdaság „a múlt évben 86 fegyelmi és 11 kártérítési határozatot hozott. Mindössze nyolcat tárgyalt a döntőbizottság, és csak egy került a munkaügyi bíróság elé. Ugyanakkor a szakszervezeti jogsegélyszolgálat többek között 26 munkajogi vonatkozású ügyet intézett el. Mielőtt a fegyelmi jogkört gyakorló munkahelyi vezető meghozná a határozatot, •rendszerint konzultál a jogtanácsossal és valamelyik döntőbizottsági elnökkel. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a határozatok jogszerűek. Vitathatatlan, hogy a gazdaság létszámához képest akár a fep''elmi ügyek, akár a munkaügyi viták száma nem nagy. A dolgozók zöme régi. Ragaszkodnak munkahelyükhöz, és becsülettel dolgoznak. A kombinát is sokat tett és tesz az életkörülmények javításáért. A gazdaságban 22 vezető gyakorol fegyelmi jogkört. A közelmúltban tartott legfőbb ügyészi vizsgálat megállapította, hogy az érdemi döntések megalapozottak, kifogásolta viszont az indoklások szűkszavúságát. Ám a vizsgálatot megelőzően maga a kombinát is intézkedett egyes munkajogi hiányosságok pótlásáról. ♦ A megyei munkajogi bizottság felkereste a kombinát vezérigazgatóját, Supala Pált is. Elégedetten nyilatkozott a döntőbizottságok tevékenységéről. Elmondta: a tapasztalatok arra utalnak, hogy eredményesen dolgoznak. „Addig jó, amíg nem adnak nekem munkát” — tette hozzá sokatmondó ösz- szegzésként, majd utalt arra, hogy milyen fontosnak tartja azt is, hogy a gazdaságok vezetői tartsák tiszteletben az önállóságukat. Ennek a vezetői álláspontnak nem kis szerepe van abban, hogy Mezőhegyesen példamutatóan dolgoznak a munkaügyi döntőbizottságok. Serédi János Hétfőtől: utasszámlálás Budapesten A fővárosban szeptember 13-tól kezdődően nyolc héten át tartó utasszámlálást végez a Budapesti Közlekedési Vállalat. A főváros személyforgalmában a BKV tömegközlekedési járatai naponta mintegy 4 és fél millió utast szállítanak, s — miként azt a BKV-nál az MTI munkatársának elmondták — ez a forgalom szükségessé teszi az utazási igények minél pontosabb és részletesebb ismeretét. A BKV tájékoztatása szerint a felmérés hozzásegíti a vállalatot járműveinek jobb kihasználásához, a folyamatos munkához szükséges belső átcsoportosításokhoz is információkat ad. A számlálásban a vállalat nyugdíjasai, egyetemisták és főiskolai hallgatók vesznek részt. A járművekre nem szállnak fel. munkájukat a megállóhelyeken végzik. A BKV kéri az utazóközönséget: fogadja megértéssel az utasszámlálást végző munkatársakat, hiszen a felmérés célja az, hogy a vállalat a forgalom tervezésében és szervezésében jobban igazodjék a főváros lakosságának igényeihez. ' J Az Országos Mentőszolgálat légi betegszállító csoportja újabb MI—2-es típusú, lengyel gyártmányú helikopterrel gazdagodott. Most már három helikopter és két merevszárnyú repülőgép segíti a betegszállítást és a helyszíni mentést (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Üdülés utóidényben Mit kezdhetnénk egy utó- idényi szakszervezeti beutalóval, bizonyosan csak unatkoznánk — így vélekednek még ma is sokan, akik csak nyáron tudják elképzelni az üdülést. Abban, hogy ez így alakult, szerepet játszik az információhiány is. Sokak előtt nem ismert, hogy az őszi hónapokban is igen változatos és többféle üdülésre nyílik mód. Szeptembertől december végéig még 100 ezren üdülhetnek szakszervezeti kedvezményes beutalóval és egyre több az egész éven át nyitva tartó vállalati üdülő. A SZOT-beutaltak között a féléves apróságoktól a nyugdíjasokig valamennyi korosztály megtalálható, mivel minden második üdülőben egész éven át fogadják a vendégeket. Az üdülők többsége a hatvanas évek után épült, kényelmesek, összkomfortosak télen-nyá- ron egyaránt. Bármelyik évszakban kellemes az üdülés, akik próbálták már, tudják, hogy jobban léhet pihenni az utóidényben, mint a zajos, zsúfolt főszezonban. Egy jeggyel ketten is teljesítik — tehát érdemes próbálkozni. Az sem eléggé ismert, hogy a Duna-kanyari és a balatoni üdülőkben az elő- és utóidényben úgynevezett „bontható’ ’jegyek is vannak forgalomban. Ha valakinek már nincs két hét szabadsága, a jegyek két személynek egy-egy hétre is odaadhatok. Amennyiben szükség van rá, az alapszervezet az ágazati szakszervezet; központhoz is fordulhat, s átcserélhet beutalókat „bontható” jegyekre. Kevésbé közismert, hogy 30 üdülőben egész éven át lehet a családdal üdülni. Az ilyen beutalókat a szülők a nem iskolás korú gyermekeikkel és a nagyszülők az unokáikkal egyaránt igénybe vehetik. Az éves családos beutalás a főszezoni üdülést jól kiegészíti. Ilyenkor gyermek nélkül is fogadják a házaspárokat vagy az egyedülállókat. A családos beutaláson és a kéthetes belföldi üdülésen kívüj ősszel többen eljuthatnak a gyógyüdülőkbe és a szanatóriumokba. A gyógyüdülők Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Gyulán, Bala- tonfüreden, Hévízen és Bükön működnek, a szanatóriumok pedig Parádfürdőn, Balatonfüreden és Hévízen. szán; Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Ausztriában. Ezekre az utakra négyezren juthatnak el. Mintegy másfél ezren utazhatnak a Tátrába, ezenkívül 10 napos moszkvai, valamint 5 várost érintő 15 napos szovjetunióbeli üdülésre is lehet jelentkezni. A szakmunkástanulók 3 hetes gyógyüdültetése a zempléni fenyvesek között fekvő Üjhután van. Az általános iskolások 23 napos gyógy-, valamint négyhetes szanatóriumi beutalójegyet kaphatnak. Egyre több alapszervezet anyagilag is hozzájárul az alacsony keresetű nyugdíjasok beutalásához. Olyanról is van’tudomásunk — és követendő példának tartjuk —, hogy a vállalati autóbusz a nyugdíjasokat, az üdülőbe szállítja, és értük is megy. Így küld például novemberben a Bőripari Szakszervezet “ nyugdíjasokat a siófoki bányászüdülőbe. Nemcsak az aktív nyugdíjasokat lehet beutalni. Azok is beutalhatok, akik a vállalatukkal már nem állnak munkaviszonyban. fitlépik a határokat Az utószezonban mindig jóval gazdagabb és színesebb a kulturális, valamint a sportprogram, mint nyáron. Egyes üdülőhelyekről idegenvezetővel a szomszédos országokba is lehet kirándulni, autóbusszal .Sopronból, Bükről Pozsonyba, Lillafüredről Kassára, Hajdúszoboszlóról Nagyváradra, Gyuláról Aradra, Temesvár- na, valamint Nagyszalontára. Ezért érdemes elvinni a piros útlevelet. Ha nincs, akkor Is lehet jelentkezni a külföldi kirándulásra — csak valamivel többe kerül. Az őszi üdülést az is változatossá teszi, hogy a nagyobb üdülőkben játékterem, kondicionáló szoba, vagy szauna is található. Ilyenek létesültek például az utóbbi években Hajdúszoboszlón, Lillafüreden, Mátraházán, Galyatetőn, Leányfalun, Siófokon. A hajdússzoboszlói Barátság üdülőben az év végére elkészül az automata tekepálya. Korábban a nyaralás elmaradásáért sokan csak kárpótlásnak tekinthették az utóidényi beutalást. Minden bizonnyal ez a téves felfogás hamarosan meg fog változni. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának osztályvezetője Ismeretes, hogy csak a főszezonra érvényes a kétévenkénti üdülési korlátozás. Nyáron többnyire hiába keresnek az alapszervezeteknél, majd a szakszervezeti központoknál visszaadott beutalókat. Az utóidényben gyakran előfordul, hogy még a pótigényléseket Támogatják a nyugdíjasokat Külföldre érvényes beutalást is lehet kapni az utószezonban. Kedvezményesek a 6 napos hajóüdülések a Duna alsó és felső szaka-
