Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
1982. szeptember IX., szombat o Az elmúlt gyógyüdülő állomáson napokban nemes emberbaráti segítőkészségről tettek tanúbizonyságot a gyulai dolgozói. Csaknem 30-an jelentkeztek, és adtak térítésmentesen vért a véradóFotó: Béla Ottó A TOT nyilatkozata A salvadori hadsereg legújabb bűntettéről értesülve a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tegnap az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A magyar közvélemény is felháborodva értesült arról, hogy a salvadori hadsereg védtelen parasztokat, asszonyokat és gyermekeket mészárolt le San Vicente megyében. A dolgozó magyar parasztság, a termelőszövetkezetek egymilliós tagsága nevében elítéljük a salvadori rendszer újabb bűntettét. Követeljük a felelősök megbüntetését, és felhívjuk a világ országainak szövetkezeti mozgalmait: támogassák a salvadori népnek az elnyomó rendszer megdöntéséért, az imperialista beavatkozás ellen és a független, demokratikus Salvador megteremtéséért vívott harcát. A magyar termelőszövetkezeti parasztság együttérzéséről és < támogatásáról biztosítjuk a 1 népelnyomó rendszer és hadserege terrorjától szenvedő parasztokat, a salvadori népet — hangzik a nyilatkozat. Példás gyári kapcsolat Kassára utazik a téglagyáriak küldöttsége Tizenhat évvel ezelőtt a Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, valamint a Kelet-Szlovákiai Téglagyárak Nemzeti Vállalata között példás kapcsolat alakult ki. Évente 45 fős munkásküldöttséget fogadnak Békéscsabán, illetve Kassán. A másfél évtizedes jó kapcsolat mostani eseménye, hogy 45-fős delegáció utazik ma, szombaton Kassára, a dél-alföldi „téglások” küldötteiként. . Az évenkénti találkozókon gyárlátogatásokon kívül kicserélik tapasztalataikat a termelés növelésének módszereiről, a munkaszervezésről, a gyárak munkásainak életéről. De a kapcsolatnak más formáit is kitűnően ápolják a két ország téglásai. Például évenként 40 gyermeket „cse- reüdültetnek” egymás székhelyén. A csehszlovák gyerekek Gyulán, a magyar téglások gyerekei a kassai gyárak úttörőtáborában tölthetik vakációjuk egy részét. Ezenkívül minden évben ötöt család tölti szabadságát a békéscsabaiak, illetve a kassaiak üdülőiben. Barátaink Balatonlellén, a mieink a Tátrában. A ma induló jutalomjelle- gű kiránduláson a dolgozókon kívül nyugdíjasok is részt vesznek, akik szervezői voltak a jó kapcsolat megteremtésének. V. T. Csúcsidény a konzervgyárakban Üdülő és oktatási centrum A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) és a Dél-Magyarországi Építőipari Vállalat (DÉLÉP) szarvasi 100 személyes üdülőjében kazánházat, ^valamint külön épületben 200 adagos konyhát, éttermet, büfét és szakmai tanfolyamok megtartására előadótermet létesítettek. A kazánházzal lehetővé vált a szállodai rész központi fűtéssel való ellátása, és így télen is lehet vendégeket fogadni. A konyhában előzetes megrendelésre reggelit, ebédet, vacsorát készítenek. Külön konyha is rendelkezésre áll, ahol a vendégek, ha kedvük tartja, főzhetnek, süthetnek. A DÉLÉP az üdülő mellett oktatási centrum létrehozását tervezi. A tanfolyamokon egyszerre százan vehetnek majd részt. P. B.Csomagolják a lisztet a békéscsabai István malomban. Az automata adagolóról lejövő kilós tasakokból zsugorfóliás egységcsomagokat állítanak össze, elsősorban a város ellátására Fotó: Veress Erzsi Legmozgalmasabb szakaszához érkezett a konzervgyárak munkája: ezekben a napokban egy időben dolgozzák fel a mezőgazdasági üzemekből beérkező zöldség- és gyümölcsszállítmányokat. A 16 konzervgyárban csaknem 20 ezer dolgoz^ megfeszített munkát végez, három műszakban szolgálják ki a gépeket. Jó néhány helyen automata sorokat állítottak be. így is kevés azonban a kézi munkaerő, ezért közép- iskolás diákok segítik — ösz- szesen mintegy háromezren — az áru válogatását, osztályozását és a csomagolást. A zöldségek közül az uborka adja most a legtöbb munkát. közepesnél jobb a termés, s így uborkából pótolják a gyengébb zöldborsótermés okozta kiesést. Eddig az üzemek — elsősorban a debreceni, a hatvani, a szigetvári és a nagyatádi gyár — összesen 60 ezer tonna uborkát dolgozott fel csemege és ecétes savanyúsággá, s a szovjet megrendelők igénye szerint paradicsommal kevert vegyes dobozos készítménnyé. A másik nagy tétel a paradicsom. Az őszi kánikula meggyorsította az érést, ezért igyekezni kell a szedéssel, feldolgozással, emiatt az üzemekben. más termékekkel szemben előnyt élvez a paradicsom. Hazai, a szocialista és a tőkés piac számára egyaránt főként paradicsomsűrítmény, illetve a közkedvelt ivóié készül. A zöldbab feldolgozása elsősorban a dunántúli konzervgyárakban tart még. A gyümölcsök' közül az őszibarack és a szilva foga-1*' dására rendezkedtek be most az üzemek, őszibarackból ed. dig 20—23 ezer tonnát „alakítottak át” befőtté, gyümölcslé- és dzsemalapanyaggá. Kecskeméten és Nagykőrösön a termés egy részét ötliteres üvegekbe töltik', s a gyárak saját felhasználásra raktározzák. A téli hónapokban az üvegből kikerül a barack, s szilvával, cseresznyével, meggyel, almával vegyes kompót készül belőle. Javában tart még a szilvafeldolgozás, s még e héten megérkeznek' az első körtével megrakott vagonok is a gyárakba. Fokozatosan emelkedő mennyiséggel közeledik az alma csúcsszezonja. Jelenleg még csupán a Nyíregyházi Konzervgyár fogadja a termést, külön almalé-feldolgo- zó társaság alakult e célra. Az ipari almából — a jégverés, ütődés miatt kevéssé esztétikus, ám kiváló minő- j ségű darabokat sorolják ide j — üdítő ital alapanyagául i szolgáló sűrítmény készül, j amely igen keresett a tőkés : piacokon, elsősorban az NSZK-ban és Ausztriában. A hónap közepétől a debreceni gyár is bekapcsolódik az almafeldolgozásba. H székesfehérvári baleset áldozatai A csütörtökön Székesfehérváron történt súlyos közlekedési baleset következtében a vasúti szerelvénnyel összeütközött autóbusz utasai közül életét vesztette: Kállai Miklósné 49 éves, Kovács Józsefné 49 éves, Ger- ván Józsefné 29 éves, Kéti Józsefné 29 éves, Györkös József 42 éves, Pálmai Gyula 39 éves, Szabó Józsefné 44 éves, Soós Blemérné 21 éves, Soós Gabriella 8 hónapos, Huszár Ágnes 8 éves, Bodnár János * 12 éves, Czupán Mihály 11 éves, Nagy Ferenc 10 éves, Viniczai Attila 10 éves, Szigeti László 10 éves, Szilágyi Dénes 10 éves. Életveszélyesen megsérült Schrott Gyuláné 52 éves, súlyosan sérült Szabó Attila 11 éves utas. Négyen szenvedtek könnyű sérülést. Az áldozatok és a sérültek — egyikük kivételével — valamennyien székesfehérvári lakosok. A vonat utasai és személyzete közül senki sem sérült meg. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a balesetet az okozta, hogy Nyakas József, 57 éves gépkocsivezető, székesfehérvári lakos nem győződött meg az áthaladás veszélytelenségéről. Nyakas Józsefet a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. (MTI) Országos vásárok szeptember 11-én, szombaton. Országos állat- és kirakodóvásár: Szegvár. Szentlőrinc, Tószeg. Autóvásár: Szentlőrinc. Szeptember 13-án, vasárnap: Országos kirakodóvásárok: Be- csehely, Szeged-Kiskundorozs- ma. Országos állat- és kirakodóvásárok: Cibakháza, Csépa, Dabas, Nagykáta, Szabadszállás, Te- rény, Zagyvarékas. Autóvásárok: Baja, Békéscsaba, Dabas, Debrecen, Lajosmi- zse, Marcali, Miskolc, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Szeged, Szombathely, Tata. Veszprém, Zalaegerszeg. Főpróbák Hfffllem a színházi évad elejét jelző főpróbákról írok Ipj' ff most, holott ezekhez szokott a toliam — hanem néhány olyan játékról, mely ellen ízlésem tiltakozik. Háborús játékokról van szó. Nemrégiben a kaliforniai Livermore-ban tizenöt magas rangú amerikai katonatiszt vonult el jól árnyékolt szobákba, hogy lejátsz- sza ama kétmillió dollárért készített legmodernebb kompjuterrendszeren a harmadik világháborút. A komp- juter egy úgynevezett „szimulátor”, vagyis a valóságot idézi fel kísérteties hűséggel. Másodpercenként kétmillió utasítást képes magába fogadni ez a kompjuter, s húsz másodpercbe telik, amíg a kétmillió információt feldolgozza. Az eredményről tüstént tudósítja a hatalmas képernyő előtt ülő játékost. De ugyan mi van a képernyőn? Az Egyesült Államok védelmi-férképészeti intézete a teljes földgolyó részletes hegy- és vízrajzát, városainak és falvainak a sorát táplálta be az ördögi masinába, tizenöt négyzetkilométeres” nagyságrendig. Egy gombnyomás, és előttük van Alaszka, a Fülöp-szigetek, a Falklandok, vagy éppen Cegléd és vidéke. A választás azonban nem ötletszerű. A kaliforniai Livermore-ban legutóbb egy valószínűleg feltételezett hadihelyzetet játszottak le: a kinagyított térkép Bad Hers- feldet ábrázolta — egy, Bonntól százhúsz mérföldre fekvő helységet, mely ellen felindultak — a játék logikája szerint — az ellenséges tankok. A kompjuter előtt ülő tiszteknek az volt a dolga, hogy e kihívásra a rendeltetésükre álló légi, szárazföldi, klasz- szikus és rakétával felszerelt hadsereggel válaszoljanak; döntéseik jogosságát pedig a kompjuter igazolta vissza. Forrásom, a Time Magazine augusztus 16-i száma nem titkolta el, hogy ezek a döntések, a kompjuter véleménye szerint, nem feleltek meg éppen a legkorszerűbb taktikai vagy stratégiai előírásoknak. Mit csinál ilyenkor a katona? A légkondicionált kaliforniai teremben ülő, jól kiképzett és felkészült tiszt? A gombhoz nyúl, mely egy nukleáris háborút robbanthat ki. A kompjuternek nincsenek érzelmei: egészen pontosan visszajelezte a pusztulás méreteit. „Szent füst” — dadogta az egyik meglepett tiszt, amikor a képernyőjén romokban heverni látta egész Nyugat-Németországot. Egy másik tiszt: „Mindez iszonyú hidegvérrel történik. Amikor ránéztem a képernyőre, mintha egy koporsóra bámultam volna.” A képernyőgyakorlat tanulsága az volt, hogy a legkisebb nehézség esetén a tisztek többsége azonnal és habozás nélkül a megatonnák arzenáljához nyúlt. Nem vigasztal engem az M. I. T. professzorának értékelése: „Ez a kiképzés ellentétes hatásokat válthat ki. Egyfelől fékező erejű lehet, mert elképzelhetővé teszi a nukleáris háborút, másfelől iszonyt ébreszthet bennünk. A kompjuter azzal szembesít, amit a legszívesebben elnyomnánk magúnkban: azt a durva tényt, hogy itt bolygónk túlélési esélyeivel játszadozunk.” Nem sok kommentár kell ehhez. Legfeljebb annyi, hogy a szellemesen Janusnak keresztelt kompjuterjáték nem olyan kétarcú, mint a latinok egykori istene. A visszatetszést ugyanis, amit esetleg ébreszthetne, már eleve az a feltételezés szüli, hogy a nukleáris háború lehetséges, sőt valóságos alternatívát kínál. Azaz: lehetőségét előbb fogadnák el, mintsem az visszatetszést szült volna. Háborús játékokat, szimulált csatákat a tizennyolcadik század óta játszanak. A Hyde parkban lejátszották a Waterlooi csatát; a római Piazza Navonát elárasztották — egy tengeri csata kedvéért. Nem játszottak még a világon olyan háborús játékot, amelyet meg ne próbáltak volna megvalósítani. Ezért tartom én úgy, hogy Janusnak csak egy arca van a kompjuterszobában, s hogy milyen ez az arc — erre- már feielt az egyik tiszt. Mintha egy koporsóba néznénk. Aki azt hiszi, hogy itt csupán egy elhanyagolható jelentőségű „főpróbáról” van szó, téved. Janus csak az egyik program a sok közül. Az amerikai kongresszus vizsgáló bizottsága előtt számolt például be az amerikai postaszolgáltatás vezetője a nukleáris háború utáni levél- és távirat-kézbesítésről. (Time Magazine, augusztus 23., 24. oldal.) „A túlélők megkapják a postájukat.” Bevallotta ugyan a postai szolgáltatások vezetője, hogy bizonyos szolgáltatásokat kénytelenek lesznek felfüggeszteni. így nem lesz expresszlevél. A kézbesítést azonban akkor is fönntartják, ha a túlélőknek elfogy a bélyegkészlete. Valamennyiünk megnyugtatására az amerikai posta már valóságos előkészületeket tett a nukleáris háború utáni levél- és csomagkézbesítés biztosítására. Egyes postahivatalokban élelmiszer- és gyógyszerraktárakat rendeztek be „arra” az esetre. Egy demokrata szenátor megkérdezte a postadirektort, hogy mire jó ez az egész, hiszen: „Nem lesznek címek, nem lesznek utcák, nem lesznek háztömbök és nem lesznek házak.” Külön cikket írhatnék arról a lelkivilágról, amely a kongresszus előtt fellépő postaigazgató sajátja. Egyfelől őrjítő hiúság tombol benne: a posta becsületéé, mely íme még egy világkatasztrófa után is ellátja dolgát. Micsoda önteltség — a posta akkor is működik, ha nincsen címzett. A bürokrata nem a tevékenység célját látja, csupán rutinját. Én ezt a postásgondolkodást még veszélyesebbnek tartom, mint a kaliforniai katonákét. Végtére is a katonának szakmája a pusztítás; főpróbáikat, mint tudjuk, a civil lakosság inimár sikeresen hiúsítja meg a második világháború óta; itt csak főpróba van, de nincs előadás. Az amerikai postaigazgató nyilatkozatából azonban kisüt valami, ami a főpróbából mindenáron előadást akar kicsikarni. A humánumellenesség. Sokan kérdik, és nem egyszerű rá válaszolni, mit tehet az egyes ember, a kisebb közösség a milliós kompju- terek vezérelte hatalmak ellen. A postaigazgató példájával válaszolok. Jindenütt, ahol megjelenik az ő gondolkodásához hasonló emberellenesség, formalizmus, gőg, bürokrácia — kísért az a szellem, mely az emberiséget egy katasztrófába sodorhatja. Azóta, hogy ezt a cikket olvastam, rosszkedvűen veszem kezembe tengerentúlról érkező leveleimet. Akkor is kézbesíteni fogják, ha már ... Ungvári Tamás
