Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-10 / 212. szám

\ NÉPÚJSÁG Szeptember 10-12 „ Mendemondák helyen... 1982. szeptember 10., péntek OMBKE XVIII. és Chemaut ’82 Siófokon Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesü­let (OMBKE) kőolaj-, földgáz- és vízbányászati szakosz­tálya (KFVSZ) 1982. szeptember 10—12-én rendezi meg hagyományos, sorrendben XVIII. vándorgyűlését Siófo­kon. A XVIII. vándorgyűléssel egy időben és egy szer­vezésben kerül sor a Méréstechnikai, Automatizálási Tudományos Egyesület szervezésében a Chemaut ’82 (vegyipari, kőolaj- és gázipari automatizálási tanácsko­zás) megrendezésére is. Az OMBKE KFVSZ-nek közvetlen jogelődje az OMBKE „dunántúli osztály”, 1941. április 17-én, Nagyka­nizsán alakult — 1949 óta az OMBKE szakosztályaként tevékenykedik: Jelenleg öt helyi csoportja működik. Ezek a következők: alföldi termelési csoport, alföldi fú­rási csoport (mindkettőben érdekeltek a Békés megyei szakemberek is), budapesti csoport, kőolaj- és földgáz- bányászati helyi csoport és a siófoki csoport. Az OMBKE KFVSZ-nek jelenleg mintegy ezer tagja van. A jogelődnek számító Bányászati Tudományos Egyesület már 1885-ben tar­tott tudományos összejöve­telt, amit a vízkutatással és -fúrással foglalkozó fúró­technikusok szerveztek meg Kassán. Az első ilyen jelle­gű tudományos összejöve­telt több követte. 1893-ban a teplizi találkozón határoztáK el. hogy nemzetközi mélyfú­ró szervezetet alapítanak._ így született meg az_ „In-' ternation Tiefbohr Verein”. Ennek a szervezetnek az évi közgyűlései hasonlóak vol­tak a mai vándorgyűlések­hez (Budapesten háromszor, 1889-ben, 1896-ban és 1911- ben rendeztek közgyűlést). 1925-ben- egy négyévenként megtartandó mélyfúrókong- resszus létrehozását határoz­ták el. Az 1933-ban London­ban megtartott kőolaj-világ­kongresszust továbbiak kö­vették. A szerkezet 1941— 1963 között számos nagy si­kerű szakmai rendezvényt, konferenciát szervezett. Ezek a rendezvények azonban rendszertelenek voltak, és csak 1964-től indult meg a vándorgyűlések rendszeres sorozata. Ezek az összejöve­telek az évek folyamán nemzetközi tudományos mű­szaki-gazdasági fórumokká váltak. A vándorgyűlések — a többi között — összefoglal­ták a mélyfúrás, a sekély­fúrás, a rezervoármémöki tudomány, valamint • a kő­olaj- és földgáztermelés és -szállítás műszaki fejlődé­sének mindenkori aktuális helyzetét. Ilyen előzmények után ke­rült sor a jelenlegi XVIII. vándorgyűlés megszervezésé­re. A tanácskozás célja az, hogy fórumot biztosítson a kőolaj- és földgázipar, vala­mint a vízbányászat szakem­bereinek az időszerű kutatási eredmények bemutatására, tapasztalatcserére, végső so­ron az eljövendő munkák hatékonyabbá, gazdaságosab­bá tételére. A mostani ván­dorgyűlésen öt szekcióban 126 előadás hangzik majd el a több országból érkezett, mintegy 700 hallgató előtt. ♦ Az OMBKE KFVSZ XVIII. vándorgyűlésével egy idő­ben megnyíló vegyipari, kő­olaj- és gázipari automati­zálási tanácskozást (Che­maut ’82) három hasonló rendezvény előzte meg. A korábbiakat is a Méréstech­nikai és Automatizálási Tu­dományos Egyesület rendez­te, együttműködve az Orszá­gos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel, va­lamint a Magyar Kémikusok Egyesületével. Az egyesület alapjait az 1940-es évek vége felé meg­alakult MTESZ automatizá­lási központi bizottságában találjuk meg. Az ország mű­szeripara akkor még csak gyermekcipőben járt, az automatizálásnak pedig csak csíráit lehetett megtalálni. E központi bizottság mun­kája nyomán jöttek létre a MTESZ különböző egyesüle­teiben autopiatizálási mun­kacsoportok. E folyamat ke­retében alakult meg először a MTESZ méréstechnikai és automatizálási szakosztálya, majd 1952. máricus 22-én a Méréstechnikai és Automati­zálási Tudományos Egyesü­let. Az egyesület ma már több, mint kétezer tagot számlál, és összefogja a hazai műszer- és automatikaipar, valamint a különböző felhasználó ipar­ágak szakembereit. A MA­TE feladata a méréstechni­kai. irányítástechnikai és orvostechnikai eszközök és rendszerek kutatásával, fej­lesztésével, tervezésével, gyártásával, alkalmazásával, valamint a témához kap­csolódó oktatással és külön­böző szolgáltatásokkal fog­lalkozó szakemberek szak­mai tájékoztatása, " tudomá­nyos továbbképzése és szak­mai érdekeinek képviselete. A MATE keretén belül a folyamatszabályozási szak­osztály a Chemaut-tanács- kozások fő szervezője. Az 1966-ban megalakult szak­osztály az ipari folyamatok szabályozásának és műszere­zésének rendszertervezési, fejlesztési, kivitelezési és üzemeltetési kérdéseivel fog­lalkozik, beleértve a terme­lési és mérési adatgyűjtést, valamint a számítógépes fo­lyamatirányítást is. A szak­osztály taglétszáma 2-300 fő között mozog. A vegyipar automatizálása egyike a legrégebbi folya­matszabályozási feladatok­nak. A téma fontosságát fel­ismerve tíz éve, 1972-ben kezdték meg az első vegy­ipari automatizálási konfe­renciát Budapesten. Utána 1975-ben Balatpnfüreden már az OMBKE vándorgyűlésével közös rendezvényt szervez­tek, majd 1979-ben Budapes­ten került sor a harmadik Chemaut-konferenciára, és most megint a vándorgyűlés­sel párhuzamos tanácskozás kezdődik Siófokon. A most kezdődő, sorrend­ben a negyedik Chemaut-ta- nácskozáson több, mint har­minc előadást négy szekció­ban fognak az előadók is­mertetni. A Chemaut-ta- nácskozáson mintegy száz hazai és tíz külföldi résztve- yő hallgatja az előadásokat, és vesz részt a vitákon. En­nek tapasztalatai és javasla­tai hasznos útmutatást ad­hatnak a következő évek ez irányú munkáihoz. ♦ Utoljára, de nem utolsó­sorban szeretnénk szólni a hazai és külföldi vállalatok eredményeit, legújabb ter­mékeit bemutató kiállításról. A kiállítás célja az volt, hogy a vándorgyűléshez ha­sonlóan bemutassa az itt megjelent szakembereknek a hazai és a külföldi olajipar legújabb termékeit, a kor­szerű kőolaj-, földgáz- és vízbányászat eszközeit, va­lamint a műszeripar leg­újabb eredményeit. Idei ki­állításon húsz vállalat, köz­tük kilenc külföldi cég — az NSZK-ból. Franciaország­ból, Ausztriából — és 11 ha­zai vesz részt. . K. E. P. Közétkeztetés a Hotel Alföldben Tavaly augusztus közepén nyílt meg Orosházán a helyi ÁFÉSZ vendéglátóipari kombinátja. A Hotel Alföld­ben helyet kapott a 42 szo­bás szálloda, a hagyományos, az önkiszolgáló étterem, a gyorsbüfé, van presszó és éjjeli bár. Az eltelt egy esz­tendő forgalmáról, a tapasz­talatokról kérdeztük dr. Ma- nek Edéné igazgatót. Elmondotta, hogy a jól fel­szerelt konyhán munkanapo­kon 2 ezer adag ételt főz­nek. Legtöbben a közétkez­tetést veszik igénybe, de gya­koriak a vállalati, a családi és az egyéb összejövetelek is. Jól sikerültek a bányászna­pi, a tsz-zárszámadási ren­dezvények és a különböző bálák, amelyeken egy-egy al­kalommal 600-an vettek részt. Jelenleg 20 vállalattal, intézménnyel vannak kap­csolatban, és 800 diák ebéd­jéről gondoskodnak. Sokan voltak kíváncsiak például a cukrász-, a hidegkonyhai és az új baromfiipari terméke­ket népszerűsítő kiállítások­ra. Ottjártunkkor éppen bol­gár ételkülönlegességeket mutattak be és szolgáltak fel. A szórakozni vágyók pe­dig az étteremben és a bár­ban tapsolhattak a zenés, a humoros és az irodalmi mű­sorok előadóinak. A saját termékeiket árusító süte­ménybolt négyhóriapi for­galma 280 ezer forint. Be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket az étterem is. Egy év alatt 14.5 millió forintbe­vételre tettek szert, amely­nek 80 százaléka az ételek el­adásából származott. Jó üzletpolitikával és szervező munkával sikerült elérniük, hogy a szálloda tel­jesítse a tervet, összességé­ben a megnyitás óta a 9450 vendég 17 800 éjszakát töl­tött a szállodában. Ez átla­gosan 1,9 napnak felel meg. A 13 hónapi eredmény ön­magáért beszél. Ezek sze­rint 4 millió 400 ezer forint forgalmat értek el, a szál­loda kihasználtsága megha­ladja a 68 százalékot! S. S. Az étteremben naponta 800 diák ebédel Fotó: Veress Erzsi Árnyékban a napraforgó? Sokféle mendemonda ke­ring -megyénkben a napra­forgóról. Egyes körzetekben olyan képet mutatnak a táb­lák, mintha korán kiszórták volna rájuk a betakarítást segítő vegyszert, a Reglo- ne-t. Apró, elfeketedett tá­nyérok jelzik, hogy valami baj van a fontos olajnövény- nyel. Talán" emberi gondat­lanság okozta, hogy ilyen cudar állapotba került? Vagy olyan kórokozó ütötte fel a fejét, amely ellen nincs vegyszer? * * * A csárdaszállási Petőfi Tsz rizstermesztéséről híres. De jól terem a szövetkezet­ben a többi növény is. Nap­raforgóból például három tonnás hektáronkénti átlag­hozamot reméltek az idén. Most, betakarítás idején lát­ják, hogy hiába. Talán két tonna ha lesz ... Hogy mi is történt, arról Püski Lajos főagronómus beszél t: —. Tavaly 450 hektáros napraforgó-területünket 270 hektárra csökkentettük, mert csak így biztosítható a szi­gorú vetésváltás. Ügy egy hónapja vettük észre, hogy virágzás után a tányérok nem fejlődnek normálisan. Jobban megvizsgáltuk, és láttuk, hogy a szárakon bar­na, elhalásos foltok vannak. A foltok a levélhónaljból In­dultak ki. A szár belseje szi­vacsossá vált, majd pedig el­tört. Az állomány 30—40 százalékán jelentkezett a be­tegség. Rájöttünk, hogy a tányérok azért nem fejlőd­nek, mert nem kapnak táp­anyagot. A Petőfi Tsz-ben nem lát­ták szükségesnek a vegysze­rezést. — Úgy ítéltük meg — foly­tatja Püski Lajos —, hogy fölösleges. Hiszen ahonnan a betegség kiindult — a le­vélhónaljból —, oda úgy sem tudjuk eljuttatni a vegy­szert. Gondolom, szerepe volt a gombák jelentkezésében, hogy rövid idő alatt leesett területünkön 120 milliméter eső, amely kedvező körül­ményeket teremtett számuk­ra. Hogy lemondunk-e a napraforgóról? Szó sincs ró­la. Jó növény: azért, mert egy évben nem hozza, amit— vártunk, kár lenne felhagy­ni vele. * * * A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés illetékes kör­zetvezetője, Góbéi István: — A Békés megyei üzemek 16 ezer hektár napraforgó­val vesznek részt termelési »rendszerünkben. Július kö­zepén úgy véltük, jó termés- ré számíthatunk. -Ezt tette tönkre tíz nap alatt a gom­babetegség. Tavaly kis terü­leten jelentkezett a fehérpe­nészhez hasonló szárbeteg­ség, de nem okozott különö­sebb terméskiesést. Az idén tapasztalt kár magképződés­kor okoz táplálékhiányt, ezért száradnak el a fejlet­len tányérok. A legnagyobb fertőzés Békés, Zsadány, Szeghalom, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Kötegyán kör­zetében van. De jelentkezett szinte mindenütt. Ha nem is járványosán, de foltokban. A KITE egyébként nem javasolt taggazdaságainak vegyszeres védekezést. Szak- tanácsadói, növényvédős szakemberei úgy látták, nem érdemes' a szerekre, repülő­gépes permetezésre költeni. Amolyan „eső után köpö­nyeg” beavatkozásnak ítél­ték. * * * Nem Békés megyei külön­legességről van szó — ezt mindjárt, beszélgetésünk ele­jén leszögezte Borbély Lász­ló, a megyei növényvédő ál­lomás igazgatója és Wábel János kórtanos előadó. Wábel János sorolja a le­hetséges okokat: — Ott is jelentkezett a gombabetegség, ahol megtar­tották a vetésváltást, nem termesztettek önmaga után napraforgót. Tavaly már né­hol tapasztaltuk a fertőzést. Ha egy ilyen helyen nem dolgozták jól be a szárma­radványokat, azokon köny- nyen áttelelhetett a gomba. Szaporítóanyagukat, a spórá­kat a szél bármilyen távol­ságra elviheti, tehát közvet­ve a rossz talajművelés is okozhat fertőzést. A fajták nem mutattak nagy különb­séget, a magas olajtartalmú hibridek valamivel érzéke­nyebbnek bizonyultak. A sű­rű vetésnek és a hatásukra kialakult párás mikroklímá­nak is nagy szerepe volt — ez bizonyos. A két szakember pontosí­tást kér: nem egy betegség­ről van szó. Károsította a növények szárát az Alterná- ria-fajok közül néhány, a fehérpenész és a Diaporthe helianthi nevű gomba. Sokan az utóbbit tartják a fő bűnösnek. A szakmai kö­rökben korábban sem isme­retlen kórokozó az intenzív termesztéssel veszteségeket okoz. Hogy ennyire elszapo­rodjon, ahhoz sok tényező egyidejű szerencsétlen ösz- szejátszása kellett. — A Dunántúl ironies a betegségtől — veszi át a szót Borbély László —, a Ti­szántúlon szinte mindenütt fellelhető. Központunk, a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központ utasításá­ra kiadtuk az üzemeknek a védekezési felhívást. A ter­mesztők vegyszerezési terve­it egyedileg bíráltuk el. Sok helyen már látszott, hogy csak fölösleges kiadásaik lennének a kezelések miatt. A megye 22 ezer hektárnyi napraforgójából 40—50 szá­zalék fertőzött. Van, ahol robbanásszerűen lépett fel a szármegbetegedés, van ahol foltokban. A pontos kárfel­méréseket most készítjük. A megoldásról ismét a kór­tanos előadó szóljon: — Csak a megelőző véde­kezés hozhat eredményt. Nem a vegyszerezést tartjuk üdvözítőnek. Elsősorban az agrotechnikával, vetésváltás­sal és a szárak jó bedolgozá­sával szorítható vissza a kór­okozó, de a tőszám csökken­tése is kívánatos. A perme­tezést csak egészen fiatal nö­vényekre javasoljuk; s ami nagyon fontos, csak tünet­mentes állapotban. Ha ezt minden üzem megfogadja, kedvezőtlen körülményeket teremtünk a gombának, sza­porodását megállíthatjuk. Még egyszer hangsúlyozom, vegyszereket csak ott érde­mes alkalmazni, ahol vár­ható a költségek megtérülé­se. * * * Itt akár pontot is tehet­nénk az oknyomgzás végére. Meg kell azonban említeni, hogy megyénkben több mint száz tábláról gyűjtik az ada­tokat a szakemberek. A mé­rések eredményeit később összegzik az országos tapasz­talatokkal, majd számítógép­be táplálják. Többek között azt várják a géptől,- hogy se­gítségével megtalálják* a. leg­jobb kezelési eljárást, amely- lyel a most is hatásos szerek hatékonyan kiszórhatok. Nagy küzdelem, amely nem kecsegtet gyors sikerrel. Egy azonban biztos: lemondani nem szabad a napraforgóról. Felépült a martfűi feldolgo­zó, amely alapanyagot igé­nyel. De kéri a napraforgót és olaját a külföldi piac is... M. Szabó Zsuzsa Fotó: Veress Erzsi — kocsicsere esetén Cascovisszatérftés Az autósok előtt már is­mert, hogy a két, három, négy, öt vagy ennél több évig balesetmentesen vezető cascotulajdonosokat a bizto­sító díjvisszatérítésben ré­szesíti. Szép számmal vannak olyan gépkocsivezetők, akik óvatos közlekedésük jutal­maként már évek óta rend­szeresen háromhavi díjat is visszakapnak a biztosítótól. De mi a helyzet akkor, ha eladják autójukat, majd újat vásárolnak, és az arra kötött casco havi díja eset­leg magasabb, mint amit a korábbi gépjármű után fi­zettek? A díjvisszatérítés alapja mindig az az összeg, amelyet éppen a jóváírás esedékes­ségekor havonta fizettek. Te­hát: ha valaki egy Trabant 601-es Limousin után két éven keresztül havonta 135 forintot fizetett, majd vett egy Zsiguli 1200-as. típust, és hat hónapon belül ismét cas­cót kötött rá, melynek havi díja már 340 forint, vissza­térítésként az utóbbi össze­get kapja meg a biztosítótól. Ugyanez természetesen for­dítva is fennállhat: a díjvisz- szatérítés összege kisebb lesz. ha a Zsigulit hasonló felté­telek mellett Trabantra cse­réli fel az illető.

Next

/
Thumbnails
Contents