Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
1982. szeptember 10., péntek NÉPÚJSÁG Egy év és egy hét után is optimizmus A zeneművészeti szakközép háza táján Hat hónappal ezelőtt, a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola első féléve után beszélgettünk Rázga Józseffel, az igazgatóval. Akkor a főcímbe kívánkozott, hogy „az igazgató szokatlanul optimista”; most, a második év első első hete után odakívánkozik-e? Az igazgató óvatos, de most is optimista. „Ha a dolgok végső megoldását tekintem, mindenképpen az vagyok” — mondja, és amikor megkérdem, hogy ezen mit kell értenünk, elmagyarázza. „Először is azt, hogy az első évfolyam sikeresen zárta az első évet, és megkezdte a másodikat. Ugyanakkor az új első évfolyamra felvettünk 18 tanulót, valamint négy szakmai tagozatost. Ez azt jelenti, hogy csak szakmai órákra járnak, nem középiskolások, túl vannak az érettségin, dolgoznak. Egyetlen csabai van közöttük, a másik három „levele- zősünk” hódmezővásárhelyi, péczeli és lőrinczi. Azzal, hogy már két osztályunk van. persze megduplázódtak a gondjaink, amelyek csak akkor szűnnek meg igazán, ha átköltözhetünk a mostani szlovák iskolába, illetve a szlovák iskola beköltözhet a szlovák kollégium fölé húzott emeletre. Ez viszont csak 1983 decemberére lesz készen, még úgy is, hogy bizonyos célprémiummal mozgatja meg az építtető a vállalkozást. Az érdekeltség, ugye, nagy hajtóerő . . .” Visszaolvasgatva a hat hónap előtti beszélgetést, magától adódik néhány kérdés, amire újólag érdemes választ hallani. Például a teremhiány, amivel mindaddig küszködnek, amíg nem lesznek ott a József Attila utcai épületben. Aztán az együttműködés a közismereti tárgyakat oktató Rózsa Ferenc Gimnázium tantestületével, végül: hogyan vélekedik a felügyeleti szerv, a zeneművészeti főiskola a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola munkájáról, a tanulók képzéséről, az eredményekről. Az igazgató erre az utóbbira ad választ először, mondván, hogy az látszik a legkönnyebbnek. „Dr. Ujfalussy József, a főiskola rektora járt itt a tanév vége előtt. Mint ahogyan mondotta: jó benyomásokkal távozik Békéscsabáról. Tetszett, amit tapasztalt, elismerően szólt a figyelemről, melyet a megye és a város részéről tapasztalt. Elégedett volt a tanulmányi eredményekkel is, tanulóink tudása megnyugtató.’.’ Röviden válaszolt a második kérdésre, mindössze annyit, hogy „kapcsolatunk a gimnáziummal igen jó”, az első kérdés azonban sokkal hósz- szabb válaszra késztette. „Megint csak azt kell leszögeznem, hogy a szakközépiskola létrejötte óriási esemény a város, és azt hiszem, a megye zenei életében. Nyolcadiknak ilyen iskolát nyitni az országban: nem kis dolog, és a bizalom, mely évekkel ezelőtt övezte kezdeményezésünket, úgy érzem, ma is töretlen. Hacsak az épületgond megoldását említem, ez egyértelműen nyilvánvaló. De amíg odáig eljutunk, hogy megkapjuk a József Attila utcai épületet, addig számtalan fejfájós óránk lesz. Itt, a csabai zeneiskolában, két évfolyam szakközépiskolai hallgatóságát foglalkoztatni egyszerűen képtelenség. Ezért is kértük a megye és a város vezetőit: biztosítsanak számunkra kilenc termet (akármilyen kicsi kilenc termet), hogy a zeneiskolai termekkel együtt megoldhassuk a szakközépiskolások szakmai oktatását. Szeretnék néhány számot mondani, hogy a tisztelt olvasónak némi betekintése legyen gondjainkba. Nos, a két évfolyam hallgatóinak hetenként 148 óra közös (összhangzattan, karének, zenekari foglalkozás, kargyakorlat, zeneirodalom stb.) és egyéni szakmai foglalkozáson kell részt venniük, ehhez plusz 612 hangszeres gyakorlás (napi 3 óra minimálisan). Elképesztően nagy óraszám (együtt a kettő 760 óra!), és mondanom sem kell mennyire teremigényes, hiszen a zongorista nem gyakorolhat egy teremben a fuvolással, a fuvolás a brácsással és így tovább. Hogy mennyire igaz a jószándék, a segítőkészség, íme: a városi tanács művelődésügyi osztálya minden, lehetőséget többször is mérlegre tett. és kaptunk két termet délelőttre a Luther utcában, a szlovák iskolában pedig hétfőn, csütörtökön és pénteken 3-4 termet, illetve naponta eny- nyit, de csak délután 4 órától este hatig. Igen, ez is valami, segít az átmeneti nehézségeken, ha a szétszórtság' nem is segíti elő az oktatás színvonalát. De ha ez sem lenne, még rosszabb volna a helyzet.” Végül újra csak az eljövendő „szép időről” beszélünk, amikor átvehetik majd a méltó birodalmukat abban a József Attila utcai épületben. Mi lesz akkor? „Egészen minimális átalakításra lesz szükség, né- hány nagyobb teremből kisebbet kell csinálnunk, és megterveztetni," kivitelezni a mostani tornaterem átalakítását hangversenyteremmé, úgy, hogy tornateremnek is kitűnően lehessen használni továbbra is. Ez lesz a «csoda«, de elérjük, bizonyosan. Talán a negyedik évre, amikor az induló első osztály érettségiző korba lép.” Már a félév előtti találkozáskor is aláhúzta Rázga József, hogy nyitott iskolát akarnak, hogy azt szeretnék: minél többen ismerjék meg a zeneművészeti szakközép- iskola életét, tanulóinak hétköznapjait. Említette, hogy örömmel tettek eleget több meghívásnak, most pedig a legújabb hír. hogy az október elsejei zenei világnap alkalmából műsort kért tőlük a 10-es és a 4—8-as általános iskola. Szívesen vállalják. És a nyár? „Többfelé jártak a gyerekek: a tarhosi vonószenekari táborban és a nyírbátori nemzetközi zenei táborban töltöttek hasznos napokat. Az élménybeszámoló kint van a folyosón, a szakközépiskolai híradótáblán. Érdemes elolvasni.” Elolvastam. Öröm és zeneszeretet sugárzik a sorokból, a nyári beszámolókból. Mellettük viszont egy másik papírlapon ez a cím olvasható: „Megkezdődött a tanítás”. Részletek Köpeczi Béla művelődési miniszter országos tanévnyitó beszédéből: „Azt akarjuk, hogy az iskolák munkáját belső nyugalom, állandóság, következetesség jellemezze.” Nem kivétel alóla a békéscsabai zeneművészeti szak- középiskola sem, ahol küzdelmes, de szép. kezdő éveiket élik tanárok és tanulók. „Számítunk a megye zeneiskoláira, hogy jó propagáto- rai lesznek fiatal iskolánknak. Hogy mi is hozzátehessünk valamit a kodályi álomhoz, az énekes Magyarországhoz .. .” Sass Ervin ísatások, leletmentések országszerte Több új, művelődéstörténeti szempontból is értékes lelettel gazdagította ismereteinket a befejeződéséhez közeledő idei ásatási szezon. Budapesten a III. kerületi. Vörösvári út és Szőlő utca sarkán úgynevezett leletmentő ásatást végeztek a Budapesti Történeti Múzeum régészei, és ennek során megtalálták az aquincumi légiós tábor nyugati kapujának egy részét. Sikerült meghatározni a kapu déli tornyának két falát is. Eddig csaknem 200 sírt ástak ki a XVII. kerületi Pé- celi úton. A III—IV. századi római kori temetőben kézzel formált és korongon készült edényeket, bronz és ezüst ékszereket, féldrágaköveket is találtak. A gorsiumi ásatások továbbra is tartogatnak meglepetéseket. Ebben az évben sikerült feltárni a város északi kapuját: ez lényegesen kisebbnek bizonyult, mint ahogy a korábbi feltételezések alapján vélték. Üjabb értékes leletek kerültek felszínre a II. századi katonai tábor területén, ahol folytatódott az úgynevezett délnyugati torony kutatása. Ennek különlegessége, hogy amíg az egykori városfalak a tábor más területén a középkori építkezések áldozatai lettek, addig ezen a részen a magas talajvízszint miatt az alapfalak a helyükön maradtak. Gorsiumban az ugyancsak a II. századból származó temető feltárásánál az egyik sírban női ékszerekre, disznóagyarból, állati csontmaradványokból készített amulettekre leltek. A csákvári ásatásokon, ahol részt vettek az ELTE régészet—történelem szakos hallgatói, valamint székesfehérvári főiskolások is, már csaknem másfél ezer sírt tártak fel a késő római temetőben. Az idén mintegy 2500 négyzetméternyi területet vizsgáltak át, és itt is több új, értékes leletet fordított ki a régészásó a földből. Előkerült két homlokpánt: az egyik üveglemezekkel és aranyfóliával, a másik bronzverettel és gyöngyökkel díszítve. Egy sírban Krisztus- monogrammos ezüstgyűrűt találtak. Vácott a Géza király téren folytatódott a volt székesegyház és a középkori vár ásatása, amelynek során fal maradványokat és egy török kori sáncot tártak fel. A legérdekesebb lelet egy majdnem teljesen ép, kiöntőcsöves, mázas, török kori korsó. Száz éve született Gellért Oszkár Gellert Oszkár munka közben A nyolcvanöt évet élt Gellért Oszkár hatvanöt éven keresztül aktív résztvevője volt a magyar szellemi életnek: költészetével és irodalomszervező munkájával a Nyugat-mozgalom előkészítője, résztvevője, a fel- szabadulás után pedig hagyományainak őrzője. Emellett — újságíróként írt több ezer cikkével — a magyar publicisztika figyelemre méltó képviselője. A huszadik életéve felé közeledő diákot — 1902-ben — Osvát Ernő vezeti be az irodalmi életbe: maga mellé veszi a Magyar Géniusz társszerkesztőjéül, majd rövid idő után rábízza a szerkesztői munkát. Amikor pedig — 1908-ban — megalakítják a Nyugat című folyóiratot, Gellért munkatársa, majd főmunkatársa lesz a lapnak; •1920-tól 1941-ig szerkesztőként szerepel. A váltakozó főszerkesztők: Osvát Ernő, Móricz Zsigmond, Babits Mihály mellett ő jelenti az állandóságot és folytonosságot. Gazdája volt 1933 és 1945 között a Nyugat-könyvek kiadásának. Az általa megjelentetett több száz kötetet a hazai és a külföldi progresszív írók műveiből válogatta össze, s ezzel jelentős kultúrmissziót töltött be az ellenforradalom viszonyai között. 1945 után újjászervezte a Nyugat Könyvkiadót, s az államosításig tíz művet jelentetett meg: Kosztolányi két posztumusz kötetét, Osvát Ernő összegyűjtött írásait, Babits „Jónás könyvé”-nek hasonmás kiadását, továbbá egy- egy Illyés- és Németh Lász- ló-kötetet, valamint Nagy István két regényét. Kordokufnentum értékű a Gellért Oszkár által összeállított és 1918-ban kiadott „A diadalmas forradalom könyve” című kiadvány. Gellért a Károlyi-kormány sajtófőnöke lett, s a Tanács- köztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács saj- tóosztájának vezetője, s egyben a Sajtódirektórium tagja. Az ellenforradalom hatalomra jutása után letartóztatták, és pert indítottak ellene. A költő Gellért Oszkár szerelmi lírájával hívta fel magára a figyelmet, mely szakítást jelentett a hagyományos és prűd szemlélettel. A világ felé forduló költőt a filozofálgatás, az örök humánum értékeinek óvása jellemezte. Az első világháború alatt a pacifista tiltakozás jellemezte munkásságát, majd a két világháború között az embertelenség erkölcsi elítélése álláspontjáról eljutott az erőszak elleni aktív harc igenléséig. A felszabadulás után újjászületve, fiatalos lendülettel kapcsolódott be a demokratikus, majd szocialista átalakításért folyó küzdelembe, még ahhoz is volt ereje, hogy az 1956-os ellenforradalmi felkelés leverése után aktív . szerepet vállaljon a szellemi és irodalmi élet konszolidálásában — publicisztikai írásaival. Gellért Oszkár életművének jelentős darabjai az emlékezéskötetek. A Kortársaim, Levelezéseim a kortársaimmal, Egy író élete címmel megjelent kötetek századunk irodalmi életének megismeréséhez járulnak hozzá, addig ismeretlen dokumentumokkal és a résztvevő emlékezéseivel. Gellért Oszkár — lírikusként és prózaíróként — részese volt a magyar társadalmi haladásért vívott küzdelemnek. A félfeudális viszonyok elleni ösztönös lázadástól — a polgári demokratikus eszmék elfogadásán keresztül — eljutott a szocialista társadalom igenléséig. Életműve megbecsült örökségeink közé tartozik. M. Pásztor József Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.35: Kander zenés játékaiból. 9.00: Népdalok. 10.05: A csudálatos Mary. 10.29: Most visszacsókold. Gellért Oszkár versei. 10.34: Beethoven: F-dúr vonósnégyes. Op. 18. No. 1. 11.00: Csak a címe ismerős . . . Dr. Kerényi Ferenc színháztörténeti összeállítása. 12.45: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 13.39: A hamburgi Monteverdi kórus Monte verdi-madrigálokat énekel. 13.57: Grószfka meséi. 15.05: Verbunkosok. 15.30: Hétszínvirág. 16.06: Húszas stúdió. 17.05: Újdonságainkból. Magyar táncdalok. 17.30: Magánerőből. 17.55: Liszt: Mazeppa — szimfonikus költemény. 19.15: Leoncavallo: Bajazzok — részlet. 19.30: Hídfők a végtelenben. 20.30: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől fáig a Hortobágyon. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Üj Zenei Üjság. 23.05: Szimfonikus zene. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.40: Slágermúzeum. 9.18: Háttérbeszélgetés. 10.00—11.30: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Nyolc rádió — nyolc dala. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.30: ötödik, sebesség. 18.35: Könnyűzene trombitára. 18.50: Közvetítés az FTC—Videoton bajnoki labdarúgómérkőzésről és a kötöttfogású birkózó VB-ről. 19.55: Régi nóta, híres nóta. 20.35: A Los Paraguyaos együttes felvételeiből. 21.00: Sokféle ... — a kísérletekről. 22.00: Ritmus! 22.30: Nem szentírás! 23.20: A tegnap slágereiből. ni. MtJSOR 9.00: Wagner: Rienzi. 13.07: A háromszéki leányok. 13.56: Vladimir Askenazi három zongoraversenyt játszik. 15.40: Törökvilág Baranyában. 16.17: Üj kamarazene-felvételeinkből. 16.55: Csukás István: Mintha átvágnánk Tahitin. 17.05: Szegedi muzsikusokkal Hispánia földjén. 17.35: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezeiből. 18.25: Üj Zenei Üjság. 19.05: Elmira Darvarova hegedű- estje. 20.10: Fiataloknak! 21.00: Haydn: D-dúr gordonka- verseny. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: Liszt-kórusművek. 22.51: Skandináv hangjátékok szemléje. A Rádiószínház bemutatója. Az én papám is kapott serleget. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Domenico Modugno énekel. 17.20: Grafikon. 17.45: Kunsági népdalok és táncok. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, TV, BUDAPEST, L MŰSOR 9.20: Tévétorna. (ismO 9.25: Iskolatévé. Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 9.50: Lottósorsolás — 36. hét. (f.-f.) 10.05: Magyar nyelv. (Ált. isk. 4. oszt.) 15.30: Iskolatévé — Hogyan tanítok tv-vel? (f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Megtorlás. Csehszlovák film. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.55: Találkozások. 18.20: Postafiók 250. 18.35: Öt perc meteorológia. 18.40: Súlyos pillanatok. Szovjet rövidfilm a súlyemelésről. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Szerkesztette: Buzáné Fáb- ri Éva. Tánckongresszus — revüfilm. (f.-f.) 21.25: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.55: A hét műtárgya. 22.00: Fiatalok órája. Esély — esély? 23.00: Tv-híradó. 3. II. MŰSOR 20.00: Egy asszony. Olasz filmsorozat. 21.00: öt perc meteorológia, (ism.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.30: Atlétikai Európa-bajnok- ság. BUKAREST 15.05: Az iskolaév kezdetén. 15.30: A volánnál. 15.45: Német nyelvű adás. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Házunk tája. 20.35: Román tájakon. 21.00: El Greco. Kooprodukciós játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Búzavirág. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Ifjúsági képernyő. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Hill Street Blues. 20.55: Reklám. 21.00: Tito tengerészei. 21.45: Tv-napló. 22.00: Vendégszerkesztő: Bóján Adamic zeneszerző. 0.00: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Az emberi test. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Az eltűnt jegyzetéből. 20.35: Reklám. 20.40: Zágrábi körkép. 20.55: Tapasztalatok. 21.40: Reklám. 21.45: Távol a féktelen tömegtől. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A fekete paripa, 6 és 8 órakor: Földrengés Tokióban. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Huszadik század I., II. rész. Békéscsabai Kert: Zugügyvéd zavarban. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: A vidéKi lány. Békéscsabai Terv: Kettévált mennyezet. Gyulai Erkel: A kék lagúna. Gyulai Kert: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Gyulai Petőfi: Lándzsák hajnalban. Orosházi Béke: 5 órakor: Mephisto I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Én és Caterina, fél 8 órakor: A pap, a kurtizán és a magányos hős. Szarvasi Táncsics: Seriff és az idegenek.
