Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 9., csütörtök Megyénk szinte minden közös gazdaságában vágják a napra­forgót. Képünk Battonyán készült, a Május 1. Termelőszö­vetkezet napraforgótábláján Fotó: Veress Erzsi Mi lett a tavalyi BNV-díjas termékek sorsa? Hagyomány, hogy az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár nyitása előtt a felügyeleti szerv áttekinti, hogyan ala­kult azoknak a termékeknek a sorsa, amelyek a fogyasz­tási cikkek előző évi sereg­szemléjén BNV-díjakat nyer­tek, találkozott-e a szakem­berekből álló ’ zsűri ítélete a kereskedelem és a vásárlók értékelésével. Az^ Ipari Minisztérium a gyártó vállalatok tájékozta­tása alapján a következőket állapította meg a tavalyi őszi BNV-n díjazott termékek sorsáról: a tavalyi nagydíjas termékek közül a hazai pia­con egyértelmű sikert ért el a Kőbányai Könnyűfémmű alumínium-fólia ételtálcája, mert tényleges szükségletet elégített ki. jelentős hiányt pótolt. A közeljövőben a ter­mék gyártásának jelentős bő­vítésére lesz szükség, mert az igények elérik a termelés há­romszorosát is. A Borsodi Vegyi Kombinát ugyancsak BNV-nagydíjas folpack nyújható háztartási pvc-fó- liája szintén nagyon népsze­rű, széles körben elterjedt. Hasonlóképpen sikeresek a Hungária Műanyagíeldolgozó Vállalat műanyag csomagoló­eszközei is. A Kanizsa Bútorgyár Nel­ly garnitúrájának piaci si­kerét kevéssé határozta meg a BNV-nagydíj, ebből ugyan­is azóta sem tudják kielégí­teni az igényeket. Ugyan­csak akadozik annak a nagy­díjas készülékes konyhabú­tornak a gyártása, amelyet a Tisza Bútoripari Vállalat, a Hűtőgépgyár, a Mechanikai Művek és a Villamosberen­dezés és Készülék Művek együttműködése során fej­lesztettek ki. A készülékek hiánya ugyanis akadályozza, hogy a Tisza Bútoripari Vál­lalat megrendeléseket fogad­jon el. A nagydíj odaítélésének jogosultságát főként a kül­földi piacokon igazolta a Habselyem Kötöttárugyár Nova Lure fehérneműcsalád­ja és a Magyar Posztógyár három gyapjúszövete. Ez utóbbiból a hazai piacra is számottevő mennyiség ju­tott. A Soproni Ruhagyár nagydíjas négyrészes együt­tese, valamint a HÓDIKÖT Muskátli együttese iránt azonban sem a belkereske­delem, sem a külföldi piac nem tanúsított érdeklődést. A csaknem 30 termék kö­zül, melyek BNV-díjat kap­tak a tavalyi őszi vásáron, egy sem ért el kiemelkedő piaci sikereket. Az eltelt egy év alatt a legnagyobb meny- nyiségben a BUBIV Horizont bútorcsaládja, a LATEX két­fajta bútorszövete, a Buda­pesti Harisnyagyár csipke­harisnyái, valamint a Váci Kötöttárugyár fürdőruhái keltek el. A többi termék iránt nem nagyon érdeklő­dött a kereskedelem: a Zala Bútorgyár sikeresnek ítélt Trója garnitúrájából pél­dául csak 855-öt, a Pannó­nia Szőrmegyár kétoldalon viselhető perzsa irhabundá­jából mintegy 600-at, a Má- ius 1. Ruhagyár Junior ter­mékcsaládjából háromezret, s a Mosonmagyaróvári Kö­töttárugyár sportruházatából 1700-at adtak el idáig. FülQtlITA? Kondoroson, a Gyomaendrőd felé veze- rdldiUlU ■ tő út mellett van a helyi ÁFÉSZ Jege­nye falatozója. A falatozóra fent a tetőn és a bejárat felett is nagybetűkkel hívják fel a gépkocsin utazók és a gyalogosok figyelmét. Egy táblán pedig ez olvasható: Birkapörkölt — Hideg ételek — Presszókávé — Üdítő italok. Éppen nekem való hely. Itt biztosan kapok egy szend­vicset — gondolom magamban. Bemegyek tehát a fala­tozóba, hát uramfia, mit látok? A pultnál egy fiatal nő kitartóan méri a bort, a sört (üvegekbe) és a pálinkát a szép számú férfitársaságnak. Étel — bármerre nézek — nincs sehol. Délelőtt 10 óra az idő, lehet, hogy korán jöttem, és még nem készült ennivaló. Am az is lehet, hogy az em­berek korán kelők, és már megettek mindent. A harma­dik lehetőségre, vagyis arra, hogy nem volt, nincs, és nem is lesz ennivaló a falatozóban, egyelőre gondolni sem merek. Amikor aztán a pultnál én kerülök sorra, halkan, hogy ne tűnjek fel túlságosan, megkérdezem az eladó­nőtől: — Valami harapnivaló nincs? Mosolyogva válaszol: — Itt soha nincs. — Hát akkor miért falatoz^ ez a ... hogy is hívják ... minek nevezzem? Ö sem tudja, én sem. Mivel azonban egy falat ennivaló sincs, nyilvánvalóan nem lehet falatozó. Legfeljebb faluvégi kurta kocsma, vagy — mert vége van már a betyárvilágnak — italbolt. Ez sem lebecsülni való, ha igaz. _ E lismerés a füzesgyarmati gázkitörés megfékezőinek A füzesgyarmati gázkitö­rés megfékezésében kitűnt dolgozókat köszöntötték teg­nap az Ipari Minisztérium­ban. Az ünnepségen Méhes Lajos ipari miniszter mon­dott beszédet. Jelen volt Horváth István' belügymi­niszter, Kovács László, a Bányász Szakszervezet fő­titkára, képviseltette magát a Honvédelmi Minisztérium és a tűzoltóság országos pa­rancsnoksága is. Méhes Lajos méltatta a kitörés elhárításában részt­vevők magas fokú szakmai tudását, és tapasztalatát, pél­dás, összehangolt munkáju­kat, ‘ erőfeszítéseiket, áldo­zatkész magatartásukat és töretlen kollektív szellemü­ket. Hangsúlyozta: a füzes­gyarmati eredményes munka is bizonyította, hogy a hazai kitörésvédelmi mentőszerve­zet szakmai alkalmassága, szervezettsége világszínvo­nalon van. Kiképzési rend­szere. eszközellátása, felsze­relése korszerű, s mindez jól szolgálja a gáz- és olaj­ipar. a népgazdaság céljait. Utalt arra. hogy a magyar kitörésvédelmi szervezet a KGST-tagállamok közötti együttműködésben kijelölt koordinátor. Ez a bizalom nem véletlen, hiszen a szer­vezet eredményei világvi­szonylatban is kiemelkedő- ek. A hazai szénhidrogén­kutatás történetében 59 esetben volt kifúvás, illető­leg gázkitörés. Felszámolá­suk során egyetlen esetben- sem következett be súlyos, vagy halálos baleset. Az egyezmény aláírása óta a magyar fél több esetben nyújtott segítséget szakem­berekkel, technikai eszközök­kel a csehszlovák, a bolgár, a lengyel és a román test­vérszervezeteknek. A miniszter köszönését mondott a füzesgyarmati gázkitörés megfékezésében részt vett dolgozóknak, kü­lön méltatva a tűzoltóság egységeinek áldozatkészségét, a honvédség különleges egy­ségeinek helytállását, a rendőrség közreműködését, a mentők szakértelmét. Az ipari miniszter 28, ki­emelkedő munkát végzett dolgozónak nyújtotta át a Kiváló Bányász és a Kiváló Munkáért kitüntetést. 25-en miniszteri dicséretben része­sültek. Ezt követően . Hor­váth István belügyminiszter a gázkitörés elfojtásában résztvevők közül egy bel­ügyi dolgozónak Kiváló Szolgálatért Érdemérmet nyújtott át, 22-en miniszteri kitüntetésben, illetve 3-an miniszteri jutalomban része­sültek. A KISZ Központi Bizottsága által adományo­zott kitüntetést 7-en vették át Juhász Andrástól, a KISZ KB titkárától. Odaítélték a Smohay-alapítvány díját El Kazovszkij budapesti fes­tőművésznek ítélték oda teg­nap Székesfehérváron a Smohay János képzőművé­szeti alapítvány idei huszon­ötezer forintos díját. A havi kétezer forintos ösztöndíiban Lendvai Antal székesfehér­vári grafikust részesítette a kuratórium. Az alapítványt, amelynek díjait az idén ad­ták ki másodszor, Smohay János székesfehérvári kala­posmester és amatőr festő­művész létesítette azzal a céllal, hogy a tehetséges fia­tal képzőművészek támoga­tására, kiemelkedő teljesít­ményének elismerésére for­dítsák. A díj kezelője a szé­kesfehérvári István király Múzeum, odaítéléséről tízta­gú kuratórium dönt. Úi bútorbolt — nagyobb forgalom Tavaly januárban nyitot­ták meg Szeghalmon a kor­szerű ÁFÉSZ-bútorboltot. Nagy szükség volt rá, hi­szen a járási székhelyen egy­re több családi ház, lakóte­lepi lakás épül. Ugyanakkor ide jönnek vásárolni a kör­nyékbeli községekből: Kö- rösladányból, Füzesgyar­matról, a szomszédos Hajdú megyéből, de még Békés­csabáról is. Mikola Lajos, az üzlet vezetője elmondotta, hogy a régi helyen alig volt lehetőség az áru bemutatá­sára, szétszórt, kicsiny rak­tárakban tárolták az értékes bútort. Az OTP-s lakások föld­szintjén kialakított bolt rak­tára 350 négyzetméter, az el­adótérben egyszerre 16 lakó­szobát tudnak elhelyezni. Ezenkívül elférnek a komp­lett szekrénysorok, a kárpi­tozott garnitúrák, a gyerek-, a kiegészítő és a különböző kisbútorok. Megállapodást kötöttek a- szegedi Tisza Bútoripari Vállalattal a konyhabútorok közös értékesítésére. Egy év alatt megduplázódott ezek­nek a termékeknek a for­galma, az egyéb bútorok el­adása pedig 8 millió forint­tal nőtt. Az idei áruellátás­ra sem panaszkodhatnak. Az utóbbi időben jótékonyan érezteti hatását a bútorke­reskedelem átszervezése. Van elegendő áru és a leg­igényesebb .vásárlók is ta­lálhatnak ízlésüknek és pénztárcájuknak megfelelő bútort. Jellemző, hogy az el­múlt év első felében alig 11 millió forint értékű áru ta­lált gazdára, ez a szám eb­ben az esztendőben elérte a 13 millió forintot. Iparjogvédelem és gazdasági hatékonyság Ötödször rendezik meg ha­zánkban a nemzetközi ipar- jogvédelmi konferenciát. A szeptember 13-án kez­dődő ötnapos tanácskozás előkészületeiről llontai End­re, a Magyar Iparjogvédel­mi Egyesület főtitkára tar­tott sajtótájékoztatót tegnap a Duna Intercontinentalban. Elmondotta, hogy a konfe­renciára előreláthatólag 31 országból mintegy 160 kül­földi szakember érkezik. A nemzetközi tanácskozáson azt vitatják meg a résztve­vők, hogy az iparjogvéde­lem magas szintű ismerete, helyes gyakorlati alkalmazá­sa milyen kedvező hatást fejthet ki a gazdasági haté­konyság növelésére. Három szekcióban tanácskoznak az iparjogvédelem aktuális fel­adatairól, szó lesz többek között az innováció, a mű­szaki fejlesztés ösztönzéséről, az ebből adódó állami és vállalati feladatokról, a fej­lett és a fejlődő országok iparjogvédelméről és a tech­nológiák átadásának véd­jegyjogi kérdéseiről. Az első iparjogvédelmi konferenciát 1970-ben ren­dezték meg Magyarországon, s azóta háromévenként ta­lálkoznak a szakemberek Budapesten. A konferenciák igen hasznosnak bizonyultak, több olyan nemzetközi meg­állapodás jött létre már ed­dig, amelyeket a tanácsko­záson elhangzott felvetések figyelembe vételével dolgoz­tak ki. Bulgária 38 éve Harmincnyolc év telt el az­óta, hogy Bulgáriában, 1944. szeptember 9~én, győzött az antifasiszta nemzeti felkelés. Mit hoztak ezek az évek a bolgár nép számára? A terület nagysága szerint az ország a világranglista 101. helyét, 8,9 millió lako­sával pedig a népességi rang­sor 60. helyét foglalja el. A villamos targoncák, és a motoros targoncák, a kalci- rialt szóda, a kékkő, a do­hány, a cigaretta egy főre. jutó termelésében mégis vi­lágelső. És az elektronikus és elektrotechnikai termé­kek, a robotok, a hidrauli­kus és pneumatikus gépek, a cink, az ólom és a kőszén, a kén és a nitrogéntartalmú műtrágya, a gyapjú, a gyap­jú- és pamutfonál, a búza és kukopica, a napraforgó és paradicsom, az eper, a szőlő, a bor egy főre jutó termelé­sében ugyancsak a világ él­vonalában szerepel. Már majdnem valószínűt­lennek hangzik, amikor Bul­gária mai eredményeit a második világháború előt­tiekkel hasonlítjuk össze, hi­szen egy sor termelési ágban a növekedés néhányszor tí­zes számmal fejezhető csak ki. A bolgár ember évről év­re jobban táplálkozik, szeb­ben öltözködik, megnőtt az önbizalma, kitágult az ér­deklődési köre. 1980-ban megkétszereződött a kiske­reskedelmi áruforgalom 1970- hez viszonyítva, miközben állandóan nőtt a tartós fo­gyasztási cikkek vásárlása 1980-ban 100 családra 77 te­levízió, 71 mosógép, 77 hűtő- szekrény, 29 gépkocsi jutott. Az 1976—1980-as VII. öt­éves tervben 352 ezer lakást adtak át a lakosságnak, száz­ezerrel többet, mint az előző ötéves tervben. A jelenlegi ötéves terv 400 ezer lakás felépítésével számol. A bolgár "nép sikereit a szocialista közösség orszá­gaival való szoros együttmű­ködéssel érte el. Több száz­ra tehető a szovjet segítség­gel felépült vállalatok szá­ma. Ezek adják az ipari ter­melés 65 százalékát. A Bol­gár Népköztársaságban az NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Magyar- országról és Romániából ér­kezett gépek és bere.ndezéfsek működnek. Ugyanakkor a baráti országokban minde­nütt lehet találkozni a bolgár elektromos targoncákkal, fu­tómacskákkal, elektronikai termékekkel. A Bolgár Nép- köztársaság jelentősen hoz­zájárul a KGST-országok közti integráció és szakosodás bővítéséhez. Persze, mint mindenütt a világon, Bulgáriának is van­nak problémái, amelyeket azonban: a bolgár nép szor­galmával, kitartásával és ta­lálékonyságával old meg. A testvéri bolgár nép sike­rei örömmel töltenek el ben­nünket is. Nagy ünnepükön kívánjuk nekik, hogy érje­nek el további nagyszerű eredményeket a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben. A képen látható automata szállítási és raktározási rend­szert az Intranszmas szakemberei tervezték és kivitelezték. Az 1964 ben, a KGST-integráció keretében alapított bolgár— magyar közös vállalat exportjának megkétszerezésére szá­mít a következő öt évben (Fotó Sófiapress — KS) fl KNDK 34 éve Ma ünnepli megalakulásá­nak 34. évfordulóját a népi Korea: 1948. szeptember 9- én Korea legfelsőbb népi gyűlése kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot. Történelmi fontosságú dá­tum volt ez a távol-keleti nép életében. A második vi­lágháborúban a japán meg­szállók felett szovjet segít­séggel aratott győzelem után a félsziget déli részén ame­rikai segédlettel megakadá­lyozták a mélyreható politi­kai-társadalmi változásokat, és csak északon indult meg a valódi demokratizálódás fo­lyamata. Államosítást hajtot­tak végre, megvalósították a földosztást, haladó törvények sorát fogadták el. A kezdeti ígéretes lépéseket azonban félbeszakította az 1950-ben kirobbant háború, amelyet csak három év súlyos harcai után zártak le, a panmind- zsoni szerződéssel. Azóta a fiatal népi állam — építve a szocialista orszá­gok baráti segítségére is — nemcsak újjászületett, hanem gyors fejlődést mutatott fel. Megszilárdult a szocialista rend, s az egykori elmara­dottságot leküzdve ma már korszerű iparral, önellátó mezőgazdasággal rendelkez­nek. Felszámolták az írástu­datlanságot, bevezették az ingyenes orvosi ellátást, kor­szerű városrészek tucatjait emelték. A KNDK megalakulása óta a legfontosabb nemzeti céljának vallja a kettésza­kított ország újraegyesítését, méghozzá békés úton, önál­lóan, külső beavatkozás nél­kül. Ezt az igazságos célt következetesen támogatja a szocialista országok közössé­ge. E törekvésükben, or­szágépítő munkájukban ha­zánk további sikereket kíván a KNDK népének. Modern városrész Phenjanban (Fotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents