Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-08 / 210. szám
NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 8., szerda Országjárás Békéscsaba — Egy város éppúgy szegényebb emlékek nélkül, mint az ember. Ezt ismerték fel Békéscsabán évekkel ezelőtt, amikor elhatározták az ország harmadik tanyamúzeumának létrehozását. A vá1 roshoz közel, a Gyula felé vezető országút mellett levő Gajdács-féle tanyára esett a választás. E jellegzetes Békéscsaba • környéki tanya a múlt század második felében épült. Alaprajzi elrendezése: szoba. konyha, kamra, szín, istálló. Utolsó tulajdonosa aki egy holdon gazdálkodott és teheneket, disznókat tartott, 1958 után színt és górét épített és fákat ültetett a tanya udvarára. Az országút felőli oldalon géméskút áll vályúval. A boglyák, kazlak, trágyadombok és a gyümölcsös tanyamuzeum az épületek körül helyezkedtek el. A tanya mindhárom helyiségében hagyományos enteriőrrel találkozhat a látogató. A lakórészhez csatlakozó istállóban mezőgazdasági szerszámok láthatók. A tanya mellett azelőtt nem volt szélmalom. Ami most itt áll, Békéssámsonról, a falutól és az utaktól távol álló helyről került ide. A védett háromköves szélmalom fenntartására ott semmi lehetőség nem volt, ezért áttelepítették a Gajdács-tanya mellé. Most üzemképes állapotban történelmi* néprajzi és építészeti szempontból teljes egységet képezve, látogatók sokaságát vonzza ide ez a múzeumi és idegenforgalmi egység. Talajjavító —kistermelőknek A Nyugat-dunántúli Meliorációs Társaság szombathelyi főmérnöksége a kistermelők örömére, kívánságára, igényeik kielégítésére kis tételben hoz forgalomba talaj- javításhoz cukorgyári mész- iszapot és péti meszet. A javítóanyagot 30—40 kilós zsákokba csomagolva elsősorban Vás, Győr-SSopron és Veszprém megyékben értékesítik, saját telepeiken. A kis tételű kémiai javítóanyaggal kizárólag a kistermelők ez irányú igényeit szolgálják, a termelési kedv, a termés- eredmények növelése érdekében. A kezdeményezés új, mert hazánkban eddig nem volt kapható kis tételben a talajjavításhoz szükséges mész, ami különösen fontos a Nyugat-Dunántúlon, ahol a termőtalajok nagy része savanyú kémhatású. Brno, vásárváros: Mit tudnak a magyar gépek? A magyar—csehszlovák árucsere-forgalomban mindig esemény a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár, amely most szeptember 15- én 24. alkalommal nyitja meg kapuit. A magyar vállalatok közül a legnagyobb területen a Videoton, a Metrimpex. a Komplex, a Budavox, .a Ni- kex és a Chemokomplex vonultatja fel újdonságait. A Videoton legújabb számítás- technikai műszereivel, komputereivel, az Elektroimpex és Budavox híradástechnikai berendezésekkel, a Chemokomplex vegyipari gépekkel, az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat irodagépekkel. a Komplex mezőgazdasági felszerelésekkel áll elő. A Metrimpex különböző műszereket, a Mogürt autóbuszokat, a Technoimpex szerszámgépeket, kábelgépeket mutat be. A Hungexpo a két- és a sokoldalú KGST-kooperáció bemutatására is törekszik. Figyelnek arra, hogy az élőszóban, szövegben nyújtott ! műszaki információ könnyen érthető legyen. A kiállított tárgyak közül minél többet igyekeznek megmutatni működés közben. A Hungexpo megkülönböztetett figyelmet szentel a csehszlovák piacnak, amelyen az idei árucsere-forgalom — a terv szerint — mintegy 140 millióval meghaladja az egymilliárd rubelt. Brnóban viszont már a továbblépésre gondolnak. L. J. Befejeződtek a dfzelesitési kísérletek A közlekedési energiatakarékossági programmal összhangban befejeződtek a ZIL-teher- autók dízelesítési kísérletei a Volán Tröszt vállalatainál. A kísérlet során 5Ö ZIL-teherautóba építettek be dízelmotort, s a tapasztalatok azt mutatják, igen kedvező eredménnyel. Míg a hagyományos ZlL-ko- csik átlagosan 40 liter benzint fogyasztanak 100 kilométerenként. az átalakított tehergépjárművek megelégszenek ugyanekkora távon 26 liter gázolajjal. A kedvező tapasztalatok alapján most már nagyobb méretekben folytatódhatnak a gépkocsik átalakítási munkálatai. A szükséges. új motorokat eddig is az NDK-beli IFA-cég szállította, s a szerződés szerint ez év novemberéig még további 1800 IFA dízelmotor érkezik hazánkba. Kisállattartásból évi ötvenmillió dollár exportbevétel A mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok közötti jól szervezett együttműködés eredményeként kifizetődő vállalkozás a kisállattartás, -tenyésztés. A riyúl- j bői, baromfiból, galambból és prémes állatból származó ! exportbevétel az állattenyésztés egészéhez képest ugyan ! viszonylag kis tétel — így is eléri az évi ötvenmillió dollárt —, ám jelentősége ennél jóval nagyobb. A vál- I lalkozás ugyanis általában beruházást nem igényel, elsősorban a meglevő épületek hasznosításán alapszik, j I többnyire a nyugdíjasok, a háziasszonyok kihasználatlan j munkaerejét köti le, s ennek nyomán igen gyakran a j nagyüzemi körülmények között már gazdaságtalan ter- j melés még jó jövedelemforrás a termelőszövetkezetnek, I háztájinak egyaránt. Különösen előnyös a nyúl- tartás, mivel takarmányozásához - szükségtelen az irn- portfehérje, ugyanakkor a nyúlnak kedvezők az exportlehetőségei, főként Olaszországba. E 'helyzet kiaknázására alakult meg a Dunavar- sányi Húsnyúltermelési Rendszer, amely 27 termelő- szövetkezettel, két feldolgozó és négy felvásárló vállalattal, valamint nyolcvan saját teleppel áll közvetlen kapcsolatban. A rendszer összesen 26 ezer kisállattenyésztő munkáját koordinálja. A tagok tavaly 2642 tonna nyúlhúst adtak át a felvásárlóknak, s idén e meny- nyiség előreláthatóan tovább növekszik. A rendszer széleskörűen segíti a kisállattartókat. A vágónyúltermeléshez szükséges valamennyi feltételt biztosítja számukra, így ketrecet, tápot, tenyésznyulat ad, sőt az állategészségügyi szolgálatot is megszervezi. Ez utóbbi különösen hasznos, mivel a partnerek díjtalanul megkapják az állatbetegségek' elleni vakcinát, -fokozódik ezzel a tartás biztonsága. Ugyancsak a nyúlhús növekvő piaci lehetőségeinek kihasználására fogott vállalkozásba a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet. A közös gazdaságban pvúlvágóhidat építettek, s a kapacitás lekötésére három megye — Bács, Tolna és Csongrád — házinyúltenyésztői számára szervezik meg a rendszeres átvételt. Az üzemben naponta tíz-tizenkétezer nyulat dolgoznak fel, és továbbítanak konyhakész termékként a külföldi megrendelőkhöz. A 150 kilométeres árutermelő körzetből naprakészen, percnyi pontossággal programozva érkezik az „alapanyag”. A termelőszövetkezet gondoskodik a megfelelő fajtákról, a kisüzemeknek' többnyire új-zélandi nyulat ad, amelynek a jó minőségű húsa mellett szőrméjét is átveszik. A külpiaci prognózissal összhangban továbbfejlesztik a házinyújtermesztést, s a következő években mintegy harmincezres törzstenyészet kialakítását tervezi a vaskúti Bácska Tsz. Az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet a nyúl mellett galamb tartására és broilercsirke nevelésére is megszervezi az együttműködést a háztáji gazdaságokkal. Kisállattenyésztő szakcsoportjában jelenleg már 3200 tag tevékenykedik. A kölcsönösen előnyös integráció nyomán évről évre növekszik a termelési terv, s az idén előreláthatóan már összességében több mint öt és fél millió dollár értékű árut exportálhat a külkereskedelmi vállalatok közvetítésével az ócsai tsz. A tsz-ek és a háztáji gazdaságok között kialakult együttműködési formát mind több állami gazdaság is adaptálja gazdálkodási mérlegének javítására, erre a jogszabályok egyébként az elmúlt évtől adnak lehetőséget. Ezzel él a Sárszentmi- hályi Állami Gazdaság is, amely korszerűtlenné vált sertésistállóit nutriateleppé alakította át, és egyúttal megszervezte más üzemek, illetve kistenyésztők számára a nutriatartást. Jelenleg már az egész országban koordinálja a prémesállat-tenyész- tést, tíz mezőgazdasági nagyüzemben, 22 ÁFÉSZ-en keresztül négyezernél több kis- tenyésztővél áll kapcsolatban. Az integráció keretében havonta háromszor vásárolja vissza az élő állatokat, illetve a nyersbőrt és a prémet. Megfelelő tenyészállatokat biztosít partnereinek, a vérfrissítés érdekében külföldről vásárol szülőpárokat. Nemcsak speciális nutriatá- pot fejlesztett ki, és ad át partnereinek, hanem az elméleti tudnivalók elsajátítására tapasztalatcseréket, bemutatókat is szervez. A tenyésztés fellendítésével a hazai piacról igyekeznek kiszorítani 'az import nutriaprémet. s külföldön is megpróbálkoznak a hazai szőrmék értékesítésével. Ez utóbbira biztatók a kilátások, a legutóbbi lipcsei szőrmeaukción sikert aratlak a sárszentmiháh . szőrmék. H HEB vizsgálta Kémcsőben a Zalka-tej Túró Rudiból citromosat és csokoládésat készítenek a tejüzemben Fotó: Veress Erzsi Békés megye déli részén immár egy évtizede a nagy- bánhegyesi Zalka Tsz tejüzeme oldja meg a tejfelvásárlás-, feldolgozás és -értékesítés gondjait. Az üzem a termelőszövetkezet és a Hajdú megyei Tejipari Vállalat közös beruházásaként 1971 augusztusában kezdte meg a termelést. Kezdetben flakonos és tasakos tejet, illetve soványtejes kakaót, félzsíros túrót, meg tejfölt gyártottak itt, a sort. két évvel később a parenyica sajt, majd a sonkasajt egészítette ki. A próbaüzemet követő ötödik évben már ugyancsak szűkösnek bizonyult az eredeti — napi 20 ezer liter tej feldolgozását lehetővé tevő — kapacitás, ezért 1977 és '79 között jelentős bővítést hajtottak végre. Az üzemtörténetből még az 1981-es évet érdemes megjegyezni: ekkor kezdték meg a Hajdú sajt gyártását és a Túró Rudi próbagyártásának előkészítését. Júliusban 110 ezer liter Az évtizedes fejlődés érzékeltetésére az előbbiek mellett csupán még annyit, hogy a kezdeti napi 20 ezer literrel szemben az idén július 19-én például 110 ezer liter tejet dolgoztak fel Nagybán- hegyesen. Ez a szám egyben jelzi azt is, hogy nem kis feladatot teljesít az üzem a tejfelvásárlás terén sem. A tejet 14 téesztől. az Orosházi Állami Gazdaság pusz- taszőllősi kerületéből, a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát dombegyházi .kerületéből, valámint a „Zal- ka-körzet" hét községi tejgyűjtőjéből veszik át a nagy- bánhegyesiek. Emellett 15 helyen vásárolják föl a háztáji tejet, így összesen 29 átvételi helyről általában 75 ezer liter tejet gyűjtenek be egy-egy nap. A felvásárolt tej minősége különösen azóta javult, amióta az üzem főállású körzetellenőrt alkalmaz. Ezzel együtt is igaz marad azonban az a megállapítás, amely szerint a tejbegyűjtés eszközellátottsága jó néhány helyen hagy még kívánnivalót maga után. Ami már csak azért is érthetetlen, mert a nagybánhegyesiek a szükséges eszközöket igény szerint tudják biztosítani. Ezek használata egyébként elejét venné a minőséggel kapcsolatos vitáknak is. Végül is az üzem minden liter felhasznált, jó minőségű tejet átvesz körzetében. eleget téve alapvető feladatainak. Ezzel együtt is tehet még többet a termelőkkel való kapcsolat javításáért. Ebbe belefér az ellenőrzések színvonalának emelése, de még inkább a tejkezelők szakmai igényességének közös erőfeszítéssel történő növelése is. Sonkasajtót csak itt Az előbbiek egyben a késztermékek jó minőségének garanciáit is erősítik. Ez pedig egy olyaif tejfeldolgözó- ban, amilyen a Ijánhegyesi is — ahol 50—55 ezer liter tejből készítenek kannás és iskolatejet, literes és félliteres tasakos tejet, soványtejes kakaót, kanás és poharas tejszínt, citromos és csokoládés Túró Rudit, s mindemellett jó 40 ezer literből még parenyica sajtot, sonkás sajtot meg Hajdú sajtot — igazán nem lehet közömbös. E termékek között — amelyeknek összetétele az időközben végrehajtott termék- profilírozás során alakult ki — nem egy olyan található, amely így vagy úgy, de a szövetkezet tejüzemét fémjelzi. Békésben korábban hiánycikknek számított- a félliteres tasakos tej, tavaly óta ilyet is gyártanak a nagybánhegyesiek. Hasonló a helyzet a Túró Rudival vagy a parenyica sajttal, arról nem is beszélve^ hogy • son- kasajtot jelenleg az országban csak itt készítenek. A termelésben a tejüzem eleddig sikerrel oldotta meg feladatait még a névleges kapacitást jelentősen túlterhelő időszakokban is. Fennakadást az utóbbi időben csupán a hűtéshez szükséges adalék anyag beszerzésének nehézségei okoztak. A kapacitások kihasználását pedig legfeljebb a Túró Rudi-gyár- tásban kell növelnie, ahol eddig ezt a két csomagológép teljesítménye határolta be. Látva az igényeket, most igyekszenek egy harmadikat is beszerezni, hiszen nemcsak a körzet meg Békés megye a vásárlója ennek a népszerű csemegének, a vevők - között ott szerepel Csongrád megye, a kiskunfélegyházi tejüzem és Budapest is. Tej a lábtörlőn Ezzel a nagybánhegyesi tejüzem harmadik tevékenységi köréhez értünk. Ez pedig a tej- és tejtermék-értékesítés. Miután ez a fogyasztók legszélesebb körét érintő kérdés, érthető módon kíséri figyelemmel a tevékenységet nemcsak- a közvélemény, hanem a népi ellenőrzés is. A mezőkovácsházi járási NEB most augusztusi ülésén tűzte napirendre az üzem, s ezzel kapcsolatban a tej- és tejtermékellátás helyzetének elemzését hatókörében. Így nyert megállapítást az is többek között, hogy az üzem — hasonlóan a felvásárlásnál elmondottakhoz — partnereivel karöltve, sokat tehet még az ellátás javításáért. Igaz, hogy a rendszeres árucsere révén a nagybánhegyesiek saját termékeikkel együtt összesen 100— 110-féle cikkel járulnak hozzá a körzet igényeinek kielégítéséhez, ám a mennyiségi teljesítés mellett az ellátás minőségében több szükséges változás is várat még magára. Az üzem túrajáratai hat körzeti ÁFÉSZ-szel kialakult kapcsólat alapján összesen 209 üzletbe, boltba jutnak el. Sajnos nem minden helyen várja megfelelő hűtőtároló a gyorsan romló termékeket, többségében még mindig hajnalban érkezik, és így a bolt előtt várja a tej és tejtermék a boltost nyitáskor. Utóbbiban kedvező változást hozott a tótkomlósi próba, amelynek során az üzem helyezett ki hűtőszekrényt az adott üzletbe, ahová megelőző délután vihették ki így a másnap reggel forgalmazott tejet. Ma már Mezőhegyesre. Végegyházára és a kovácsházi Mozaik Áruházba is ezzel a megoldással érkezik a tej. Van mit tenni azután az iskolatej további népszerűsítésében is, igaz a tejüzemhez tartozó értékesítési terület 26 településen 21 iskola található, s ebből 13 helyen már mindennap eljut a gyerekekhez az iskolatej. összegzésképpen — a járási NEB megállapításaival is alátámasztottan — megfogalmazhatjuk, hogy a „Zalka-tej ” a kémcsőben is minőséginek bizonyult. A sokasodó és az ellenőröktájékozódása során összegzett számos teendővel együtt is a nagybánhegyesi tejüzem egy évtized alatt felnőtt feladataihoz, amit bizonyít a termelés eredményességének alakulása is: idén várják az üzem történetének eddigi legnagyobb nyereségét. Kőváry E. Péter
