Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-08 / 210. szám
1982. szeptember 8., szerda-KHHUKTiltj Szépen magyarul - szépen emberül Küzdelem az analfabetizmus ellen Kultúránk őrzője, hordozója: az írás A rozsályi cigánycsalád gyermekei rendszeresen járnak iskolába,, sőt, arra is vállalkoztak, hogy az idősebbeket megtanítják a betűvetés tudományára Magázás és — Le tetszik szállni? — kérdezek rá a buszon az előttem álló, gyermekeim és unokáim közti korú ifjú hölgyre. Ügy pillant hátra, mintaki látni akarja: ki ez az itt felejtett őslény az ásatag modorával. — Le tetszem! — veti aztán oda gúnyosan. Érdekes: én pirulok el. Szerencsére már nem figyel. Ballagok át a zebrán, s felötlik bennem egy alig néhány éves élmény. Röpdolgo- zatos óra után, az önkiszolgálóban, egy első éves tanítványommal kerülök egy asztalhoz. — Na — faggatom —, gyötrő volt a feladat? — Miért? — kérdez vissza. — Annak szánta? — Kicsoda? — hebegek megzavarodva. Nem értem rögtön: kire gondol. — Maga! — mondja a legtermészetesebb nyugalommal. Persze, valójában igaza van. Tegezni mégsem tegezhet; tehát magáz. Térti um non datur: harmadik megoldást nem ismer. "Önkiszolgáló papírbolt. Félíves borítékot keresek. A gondola innenső oldalánál nem férek hozzá: a,földön egy üres bevásárlókosár. Átlépni nem akarom; megkerülöm. — Ne menjen a gát mögé! Jó? — dörrent rám egy tizenéves hölgy, villogó szemmel megszakítva egy beszélgetését. Megrettenek. A „sima ma- gázást" megszokom már, idestova az utasítgatást, meg a nyers, majdhogynem artiKönyvtárnyitás A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára szeptember 9-től ismét várja olvasóit, szerda kivételével naponta 9—21 óráig, lemagázás kulátlan hangvételt is. De az a „Jó?!”, az úgy csattan rajtam, mint lustálkodó és éretlen igás barom hátán az ostor. Bizonyára tudnom kellene, hogy az önkiszolgáló üzletnek az a gondolája e percben éppen nem önki- szolgáló, hogy a földre lökött bevásárlókosár afféle „terelőgát”, s hogy különben is: egy betolakodott rissz- rossz vásárlónak nincs joga megzavarni az üzlet csendjét és rendjét. Hogy majdcsaknem nagyapja lehetnék, a hölgyet nem zavarja. Ma a magázódás differenciálatlan, mint maga a „felnőtt” korosztály. S felnőttnek számít ő is, hiszen dolgozó (talán már hónapok óta), meg én is, hiszen nem vagyok gyerek. Harmadik kategória, úgy látszik, itt sincsen. Pedig magázódni is sokféleképpen lehetne. „Ne menjen a pult mögé!” — ez a legridegebb. „Ne menjen, uram...” — ez már udvariasabb. „Kérem, ne menjen ... ” — ez sem kerülne többe. „Kérem önt, ne menjen ...” — de ritkán halljuk! „Ne tessék a pult mögé menni!” — ilyen is van (vagy talán csak volt?). S a fentiek mindegyikét legalább négy-, ötféle hangszínnel, hangvétellel, hangerővel, hanghordozással mondhatjuk végig. Aszerint, kit hogyan becsülünk, tisztelünk; — már ha becsüljük, tiszteljük egyáltalán. Mert más dolog magázni valakit, és ismét más „leszombaton és vasárnap 9—13 óráig. A könyvtár előcsarnokában a Budapest gyűjtemény anyagából rendezett, a II. kerület eredeti dokumentumait bemutató kiállítás tekinthető meg. Magyar filmek ankétjai — FBK — Filmklubok megyeszerte A szakszervezeti hetek eseménysorozatának részeként a megyei moziüzemi vállalat hat helyen rendez filmanké- tot a következő hetekben. Szeptember 23-án Szabó István Oscar-díjas -Mephisto című filmjét láthatja a közönség, majd . a látottakról folytathat eszmecserét a békéscsabai Vasutas Művelődési Házban Pavlovits Miklóssal, a MTV szegedi körzeti stúdiójának szerkesztőjével. Másnap a gyulai Kö- VIZIG-székházban szintén erről a filmről lesz szó dr. Pintér Istvánnak, a budapesti Balázs Béla Filmklub vezetőjének irányításával. Október 8-án délután szintén a gyulai KÖVIZIG-nél, kora este pedig a SZOT—ME- DOSZ-szállóban az Ideiglenes paradicsom című, Kovács András rendezte filmet vetítik, s vezeti az an- kétot dr. Pataki Iván újságíró. Ezután október 13-án és 14-én két békéscsabai nagy- vállalatnál, a Kner Nyomdában, illetve a 8. számú Volán Vállalat központjában a- Mephisto című filmről tartanak ankétot Pavlovits Miklós és dr. Pintér István vezetésével. A szakszervezeti tömegpolitikai oktatásban felhasználható kisfilmekről a megyei filmforgalmazási vállalat részletes jegyzéket készített és juttatott el az illetékesekhez. A megyei szaktanáccsal közösen október 11-én az SZMT békéscsabai székházában a mozgalom propagandistáinak ezekből a kisfilmekből egy hét darabból álló válogatást le is vetítenek. Méltán népszerű a kortárs filmművészet legjelesebb alkotóit és a legsikeresebb alkotásokat bemutató Filmbarátok Köre sorozat. Az ezt követő hetekben és hónapokban megyénk öt városának mozijaiban, valamint Mező- berényben, Szeghalmon, Csorváson, Battonyán, Két- egyházán és Vésztőn többek között Bertolucci: A Hold című kétrészes alkotását, valamint a csehszlovák Jiri Menzel, a lengyel Zanussi, az NSZK-beli Fassbinder, a francia Niermans és a finn Mollberg egy-egy új filmjével ismerkedhetnek meg az érdeklődök. Eddig tizenöt művelődési intézmény, iskola kérte, hogy filmklubot indíthasson a moziüzemi vállalat segítségével. Az októberben kezdődő induló sorozatokban különböző filmtörténeti és -esztétikai ■ témakörök szerint csoportosítva a ma már klasz- szikussá vált és részben a kortársi filmművészet legjellemzőbb darabjait vetítik le a klubokba' bérletet váltó közönségnek. A bemutatásra kerülő sorozatokról részletes ismertetők készülnek, amelyeket szeptember 20. után a mozikban lehet beszerezni. (ni) Szeptember nyolcadikát világszerte az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjaként tartják számon az UNESCO 1965-ben megtartott teheráni világ- kongresszusának határozata értelmében. Az írástudatlanság mértéke, minősége természetesen nagyon különböző, de mindenképpen jellemző az adott ország, földrész gazdasági, társadalmi, politikai. helyzetére, kulturális fejlettségére. Ahol több az írástudatlan, ott nagyobb a szegénység, rosszabbak a gazdasági, művelődési, társadalmi, politikai viszonyok. Az írástúdatlan- ság a haladás egyik legnagyobb kerékkötője, még ott is, ahol a felemelkedés útjá- ból már elhárult a legtöbb akadály. A nemzetközi statisztikák tanúsága szerint az írástudatlanok zöme — több mint egymilliárd ember — az egykori gyarmatokon él, ahol az évszázados gyarmati függőség, a kiszolgáltatottság következtében a lakosság túlnyomó többsége, 90—95 százaléka nem tudott írni és olvasni. A gyarmati rendszer felszámolása óta természetesen sokat javult a helyzet, különösen ott, ahol a politikai függetlenség kivívása után ráléptek a gazdasági önállóság útjára, fokozatosan leküzdve a gyarmati elmaradottságot és a kiszolgáltatottságot, a neokolonializ- mus béklyóit. Kubában például a Battis- ta-rendszer idején a lakosság 24 százaléka analfabéta volt. Az írástudatlanság leküzdésére szervezett kampány során két év alatt gyakorlatilag mindenkit megtanítottak az írás-olvasás alapelemeire, és ma már csak az összlakosság 4 százaléka analfabéta Komoly eredményeket értek el Indiában, az arab államokban is, azonban olyan nagy volt az elmaradás, olyan sok tíz- és százmillió emberről van szó, hogy gyors és alapvető változásra még sokáig nem lehet számítani. Indiában, ahol a lakosság kétharmada írástudatlan, hozzávetőleges számítások szerint 200 dollárba kerül egy ember megtanítása az írásra és olvasásra. Az államnak ez óriási tehertétel, pedig az ország ipari, mező- gazdasági fejlődése kiművelt emberfők nélkül elképzelhetetlen. Kubában annak idején forradalmi tettnek számított az, hogy valaki lemenjen egy faluba és addig vissza se térjen korábbi munkahelyére, amíg mindenkit — öreget, fiatalt — meg nem tanított az írásra és olvasásra. Indiában a társadalom hallatlan méretű rétegződése és elsősorban az analfabéták sokmilliós nagyságrendje miatt ez az út aligha járható, erőforrásaikat tehát főként a fiatalokra, az alapfokú iskolarendszer általánossá tételére fordítják. Ezért van az, hogy bár az analfabéták aránya csökken, számuk mégis emelkedik. Ráadásul nagyon sokan csak a nevüket tudják leírni, és gyakorlatilag olvasni is alig tudnak. Hazánkban az írástudatlanság elleni küzdelem tulajdonképpen befejeződött, hisz az iskolakötelesek 93 százaléka elvégzi az általános iskola nyolc osztályát. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint az ország ötmillió aktív keresője közül mindössze 50 ezer ember nem járt iskolába, és ez jelentéktelen töredéke csupán a felnőtt lakosságnak. Tennivalónk azonban mindezek ellenére mégis igen sok van. Az analfabetizmus azért veszélyes a társadalomra, mert ha nem foglalkoznak vele. újratermelődik.' Aki gyermekkorában nem járt iskolába, az saját gyerekei iskoláztatásával sem törődik. így aztán az írástudatlanság, és még inkább a rejtett analfabetizmus, különösen a cigány lakosság körében, napjainkban is burjánzik. Terjedését meg kell akadályozni. Az írás-olvasás tudománya valóságos kincs, amelyet jól kell kamatoztatni. A könyvek segítségével ismerhetjük meg a világot, a tudományokat, az írás-olvasás az élet minőségének alakítója, egyik fundamentuma. A néphadsereg, a munkásszállások, művelődési intézmények, a szocialista brigádok nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy a passzív írástudással rendelkező, a könyvek, szakmai, műszaki, tudományos, társadalmi ismeretek iránt alig-alig érdeklődő, az általános iskolán éppen csak hogy átbukdácsolt fiatalokat — mert zömükben róluk van szó — bevezessék a betűk, a kultúra világába. V. F. Első nap, első osztály... Megszeppentem bátortalanul, félénken ülnek még a legkisebbek, az első osztályosok az iskolapadban. Most még ismerkednek: a szép, de szokatlan tanteremmel, a tanító nénivel, egymással, vagy éppen az asztalon álló fura szerkezettel, az írásvetítővel... Felvételünk a Békéscsabai 2-es számú Általános Iskola zenei tagozatos első osztályában készült Fotó: Fazekas László magazm Dcme László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Lélek és test. 9.07: Cziffra György Liszt-műveket zongorázik. 10.05: A csodálatos Mary. 10.42: Szalay László, Vörös Sári és Takács Béla énekel, Németh János cimbalmozik. H.22: Yehudi Menuhin találkozásai. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Az én cirkuszom. 15.05: Haydn: D-<iúr (Miracle) szimfónia. No. 96. 15.28: Iskolák, őrsök, barátok. MR 10—14. (ism.) 16.05: Kritikusok fóruma. 16.15: Gordonkaművek. 17.05: Mindannyian vevők vagyunk! — Na és a termelés? 17.30: Pátria. 17.44: Operettfelvéelek. 19.15: Lantmuzsika. 19.30: Gondolat. 20.15: Kodály: Székely fonó. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30 : Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 23.30: Operaáriák. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RADIO 8.05: Behár György kórusfeldolgozásaiból. 8.35: Idősebbek- hullámhosszán. 9.30: Népdalkórusok, népi hangszerszólók. 10.06—11.30: Zenedéiéiőtt. 12.05: Pásztordalok, betyárdalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.29: Éneklő Ifjúság. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: Sztárok — anekdoták nélkül. 16.40: Muzeális sanzonfelvételeinken Lucienne Boyer, Charles Trenet és Mistinguétte énekel. 17.00: Nóták. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Táncdalok Szófiából. 19.09: Barangolás régi hanglemezek között. 19.30: A Kansas együttes felvételeiből.-20.15; Koncz Zsuzsa énekel. 20.35: Húszas stúdió. Egy kanál vízben. 21.36: Egy rádiós naplójából. 22.30: Gonda János szerzeményeiből. 23.20: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Operaegyüttesek. 10.00: Zenekari muzsika. ll.46> A bécsi Concentus Musi- cus kamarazenekar tagjainak felvételeiből. 13.07: Sziklay Erika énekel. 13.57: Zenekari muzsika. 14.56: A Föld megőszült. 15.16: Slágerparádé. 16.00: XX. századi operákból. 16.46: öt földrész zenéje. 17.00: Franz Kafka. 17.30: Kórusmuzsika. 18.08: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. 19.05: Romantikus muzsika. 20.45: Magnósok, figyelem ! 21.30: Ütőhangszeres művek. 21.55: Don Pasquale. Részletek Donizetti operájából. 23.00: A Helsinki Rádió és a Magyar Rádió közös dzsessz- műhelyének hangversenye Debrecenben. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műorismertetés, hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel Sonny és Cher. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé — Angol nyelv kezdőknek, (f.-f.) 8.20: Az Iskolatévó új sorozatainak bemutatása. Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozatosoknak.) 8.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. IV. oszt.) 9.00: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.25: Delta, (ism.) 9.51: Egy asszony igazsága. Francia tévéfilm. (ism.) 11.25: Glen Campbell. Amerikai zenés film. (ism.) 14.45: Iskolatévé — Hogyan tanítok tv-vel? (f.-f.) 15.35: Fizika, (ism., f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A flamenco művészete. Angol zenés film. (ism.) 17.20: Energia — Apadna^ a forT*á cnlr 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.15: Az iwaki folyó. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: „Csak a derű óráit számolom 21.30: Reklámújság, (f.-f.) 21.40: Atlétikai Európa-bajnok- ság. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: VIII. nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus, (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Komárom megyei tájkép — reklámokkal. (ism., f.-f.) 21.20: Thomas Guérin nyugdíjas. Francia tévéfilm. BUKAREST 16.45: Iskolatévé. '16.30: Fiatalok klubja. 17.25: Fórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00': Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Közvéleménykutatás., 20.55: Viperafészek — francia film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Leesett a felhőkből. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Olaszország: játékok határ nélkül. 21.30: A szép kék Dunán. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Jugoszláviai freskók. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Drámaest: BITEF. 21.15: Reklám. 21.20: Zágrábi körkép. 21.35: Találkozások. MOZI Békési Bástya: Tűzszekerek. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és 4 órakor: Csapda a zsoldosoknak, 6 órakor: Pokoli torony I., II. rész. Békéscsabai Terv: Egyszerű eset. Gyulai Erkel: Találkozás az Atlanti-óceánon. Gyulai Petőfi: i órakor: A lovas lány. 6 órakor: Ben Hur I.. II. rész. Orosházi Partizán: Csárdáskirálynő.
