Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

1982. szeptember 8., szerda Polgári védelem Kitelepülök és befogadók AickMMtf SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ A hatodik nap. Az ötnapos munka- és tanítási hét beve­zetése sokáig csak vágyunk volt, amikor pedig megvaló­sult, sokan megijedtek tőle. Hiszen felgyülemlett a sza­bad idő, nyertünk egy napot. Ez a családok többségét ar­ra ösztönözte, hogy újból el­töprengjen azon, hogyan le­hetne ésszerűbben elkészíte­ni a hét végi időbeosztást úgy, hogy a család tagjai minél többet legyenek együtt. Segítséget nyújt ehhez a jö­vő tanévtől bevezethető, a SZOT-üdülőkbe érvényes ..Hét végi családi beutalók” rendszere. A telekkel rendel­kezőknek alkalma nyílik a kertművelésre. szüretelésre. Megváltozik a vidéki roko­nok látogatása is, mivel elő­térbe kerül a kétnapos ven­dégeskedés, s ez a két nap teszi lehetővé sok családnak, hogy együtt induljanak hét' végi kirándulásokra, túrákra. Végül a családoknak meg kell szokniuk a meggondol- tabb bevásárlásokat, a terv­szerűbb élelemellátást. Élni kell a „családi hétvége" nyújtotta lehetőségekkel, de nem mindegy, hogyan ... Megmenthetők a tanyai is­kolák. A tanyai iskolák — melyek legtöbbjének ma mar hűlt helye van — olajos pad- lós osztálytermeinek helyét elfoglalták a szántások, ve­tések. Sok helyütt állnak még a régi falak, sokszor kétség­beejtő állapotban. Az elmúlt években ért véget a tanyai iskolák „történelme”: egy­más után szűnt meg a taní­tás bennük. S mi történik a volt tanyai iskolákkal? Sok még ma is ugyanolyan álla­potban van. mint amikor el­hagyták, néhányat viszont sikeresen „rehabilitáltak”: kulturális központot, klubot rendeztek be bennük, hely- történeti gyűjtemény kapott itt helyet, sőt egyiket-mási- kat további — elsősorban mezőgazdasági jellegű szak­munkás — képzés céljaira alakították át. Elképzelések, kezdeménye­zések tehát vannak, de el­hagyott iskola — még több. Pedig ezek az iskolák meg­érdemelnék. már csak a múlt iránti tiszteletből, hogy törődjenek velük. WämmmAß... Radiológusok kongresszusa Szegeden. Szeptember 2—4. között tartották a Magyar Radiológusok Társaságának 11. kongresszusát a Magyar Tudományos Akadémia Sze­gedi Biológiai Központjában. A tanácskozáson 430 magyar és 70 külföldi résztvevő 187 előadást hallgatott meg. Négy fő témával foglalkoz­tak: a csontok és ízületek radiológiájával, a sugárterá­pia legújabb eredményeivel, a hasi szervek diagnosztiká­jának új, elsősorban az ult­rahang felhasználására épülő útjával, valamint a gyermek­radiológia kérdésével. A sportcsarnokban pedig 14 hazai vállalattal együtt ne­ves cégek — többek között a Philips és a Siemens — mutatták be új berendezései­ket. A tanácskozás legfonto­sabb feladata volt, hogy a szakemberek jól megismer­jék a világban már elterjedt korszerű technikai eszközö­ket, s tapasztalataikat a be­tegségek felismerésében és gyógyításában hasznosítsák. A világ már eljutott odá­ig, hogy elpusztítsa az em­beriséget, de a tudósok és az orvosok a sugárzást az em­berért használják ... Belépés — harmincon fe­lülieknek. Megrázó filmet vetítettek nemrégiben Le- ningrádban. A film az egyé­ni és a társadalmi problé­mákkal, a magányossággal, magányosokkal foglalkozott. Beszámolt egy művelődési ház kezdeményezéséről, mely néhány éve kezdődött: a fel­mérések alapján kiderült, hogy a különböző rendezvé­nyekre eljárnak a fiatalok és a nyugdíjasok, de a 30—60- as korosztály hiányzik a lá­togatók közül. Miért van ez, és mi vonzaná ezeket az em­bereket? Elképzelések szület­tek: kellemes mikroklímát kellene kialakítani, ahol a magányosok társra, esetleg élettársra, vagy egyszerűen barátra találnának. És az el­képzeléseket tettek követték. A lakótelepeken, üzemekben körültekintő munka kezdő­dött, minek eredményeként nők és férfiak megkapták a hozzájuk legközelebb álló irodalmi alak nevét. Megin­dult a társkeresés. A kez­deményezésnek olyan sikere lett, hogy hely hiányában több 100 magányosnak nem tudtak jegyet biztosítani. Vi­szont más szovjet városok­ban is létrejöttek hasonló klubok, újabb és újabb ötle­tek születtek. Talán egyszer nálunk is végiggondolják ezt, és el­képzelhető, hogy eredménye is lesz. Hiszen a probléma nálunk is létezik. VILÁG mOtttA^lAI LCYlSOLJtTtKI Környezetvédelem Nyír- mártonfalván. A csupa virág ablakok, házak, utcák, a vá­rosi ember által tisztíthatat- lannak vélt földutak tiszta­sága — mindez a lakóhely­hez való mély ragaszkodást, szeretetet fejezi ki Nyírmár- tonfalván. Ez azonban nem volt mindig így, ezért is volt szükség szemléletváltozásra, ami ma a falu lakosainak gondolkodását meghatároz­za. Környezetvédelmi moz­galom bontakozott ki, mely­ben mindenki igyekszik részt venni: tavasszal és ősszel egy-egy hét végén nagytaka­rítást rendeznek, lomtalaní- tanak, elhordják a még fel­használható hulladékot. 1977 óta tervszerűen folyik a bel­vízelvezetés, négy év alatt mintegy 2 ezer 500 facse­metét §s ki tudja hány tő virágot ültettek, s a kapott pénz mellett a helyi tanács és az itt lakók is szívesen áldoznak pénzt a környezet- védelemre. csohgbAd II V n V “**O * Mfsrti niKLür Hol van az általános mű­veltség határa? Kevés vita- Hottabb és képlékenyebb té­tele akad ma a közművelő­désnek, mint az a kérdés: mit és mennyire tekinthet korunk a modern műveltség tartozékának, vajon mely há­nyadot képviseljen az általá­nos műveltségben a humán és mekkorát, a természettu­dományos, a technikai isme­ret, mi a szerepe a nyelv- tanulásnak, -tanításnak? Az információáramlással ma csaknem akkora tömegű is­meretanyaghoz jutunk, mint a valamikor elsajátított is­kolai törzsanyag. Mindnyá­jan tudjuk, hogy napjaink­ban milyen nagy szerepet tölt be életünkben a jog, de érdemes elöprengeni azon is, mennyire hiányosak bioló­giai, élettani vagy akár iro­dalmi ismereteink. S a pél­dákat sorolhatnánk tovább. Nem véletlen tehát, hogy nagy népszerűségnek örven­denek a tv és a rádió isme­retterjesztő műsorai, az új­ságok hasonló írásai, a nyá­ri szabadegyetemek előadá­sai. legyen akár természet- tudományos vagy irodalmi a téma. összeállította: Bielik Agnes Sarkad népe egyszer meg­élt már egy teljes kitelepí­tést. Az 1970-es árvíz idején 12 ezren hagyták el kénysze­rűségből otthonukat. Akkor a megyeszékhely fogadta be a kitelepülőket. Az akkori tapasztalatok most nagyon sokban segítettek a gyakor­latra készülőknek. A terv szerint a nagyközség részle­ges kitelepítési feladatot hajt végre: kétezer lakost mozgó- sit, s telepít át részben köz­úton, javarészt vasúton Okányba. o — Az előkészületeket va­lóban nagyon sokbán meg­könnyítette az, hogy ez al­kalommal szinte ugyanazok­ra az aktívákra támaszkod­hattunk. akik tizenkét évvel ezelőtt is a segítségünkre voltak — mondja Jakó Ist­ván tanácselnök, majd így folytatja: A pontos és körültekintő szervezés a legfontosabb, de nem kisebb a jelentősége az állandó és megfelelő tájé­koztatásnak sem. Nagyköz­ségünk lakossága már a nyár derekán tudomást sze­rezhetett a készülődésről. Augusztus közepétől azután felgyorsítottuk. erősítettük ezt a tájékoztatást, miután megszületett- a döntés, hogy a vasúthoz, illetve a közút­hoz legközelebb eső körzetek lakói vesznek részt a kitele­pülésben. összehívtuk az érintett területeken • lakó Megyénkben a szakszerve­zeti társadalmi ellenőrök a kereskedelmi felügyelőség­gel, a helyi tanácsokkal és önállóan ez év első felében 164 élelmiszer és vegyes bol­tot, 94 vendéglőt, 25 ruhá­zati, valamint 18 iparcikk üzletet ellenőriztek. A hiá­nyosságokról 34 jegyzőkönyv készült. Ugyanakkor 18 ke­reskedelmi dolgozó ellen fi­gyelmeztetést. illetve sza­bálysértési eljárást javasol­tak, 18 esetben pedig a vál­lalatokra, szövetkezetekre bízták a felelősségre vonást. A SZOT, az OKF által ki­adott országos program alap­ján megnézték az élelmiszer- törvény érvényesülését, meg­vizsgálták a kisebb telepü­léseken működő boltokban a fogyasztói érdekvédelmet, az áruellátást. Figyelemmel kí­sérték az ötnapos munka­hétre való áttérést a vásár­lók és a kereskedők szem­szögéből. Elapadt dagadó Alapvető élelmiszerekből általában jó a kínálat — ál­lapították meg a társadalmi pártaktívákat, ezt követően a diákok bevonásával szóró­lapokat terjesztettünk a la­kosság körében, a tanács felhívást adott ki, végül a Hazafias Népfront körzeti szerve közvetlenül is rész­letes tájékoztatást adott a lakosságnak. Időközben folyt természe­tesen a polgári védelmi ala­kulatok megfelelő felkészíté­se is. Augusztifs 31-én tar­tottuk meg a főpróbát. Há­romnapos kiállítás keretében külön ftis bemutattuk, mi­lyen útiholmival kell a kite­lepülőknek felszerelkezniük. Megkezdték tevékenységü­ket időben az utcaaktívák is, akik házról házra járva mérték fel, kik azok az idős vagy beteg emberek, három éven aluli gyerekek, vagy terhes kismamák, akik ott­hon maradhatnak. Felmen­tést kapott az is, aki az átla­gosnál nagyobb háztáji ál­latállományt gondoz. Érdekes volt megfigyelni egyébként a nagyközség hangulatát a felkészülés kezdetétől a gyakorlat idő­pontjáig. A hírt eleinte kü­lönösebb érdeklődés nélkül fogadták az ittlakók. azután, ahogy haladt előre az idő, bővült a tájékoztatás, egyre inkább átragadt az emberek­re a készülődés láza. Űgy- hogy a hangulatkeltőknek — mert voltak ilyenek is — nem sok keresnivalójuk ma­radt. Fegyelmezettség és kö­telességtudás jellemezte a gyakorlatban bevontak ma­gatartását, ami szerintem fakad egyfelől a jó agitációs ellenőrök. Az olcsó áruk cikklistája — egy-két kivé­teltől eltekintve — minden üzletben megtalálható. A boltvezetők megrendelik eze­ket a cikkeket, a teljesítés viszont nem rajtuk múlik A legtöbb gondot az árube­szerzés jelenti, mert a FŰ­SZERT megyeszerte késik a szállítással. Miért sok a lejárt szava­tossági idejű áru az üzle­tekben? Elsősorban a nagy­kereskedelmi vállalat maga­tartása miatt — vélik az el­lenőrök. Ugyanis a kávék, a cukorkák, a csokoládék, a teasütemények fogyasztha­tósági ideje már a kiszállítás napján félig, vagy teljesen lejárt. Az is igaz, hogy a boltokban sokszor nem for­dítanak kellő figyelmet a szavatossági - határidőkre. Miért is tennék? Egyrészt félnek a FÜSZÉRT hátrá­nyos megkülönböztetésétől, másrészt anyagilag sem ér­dekeltek abban, hogy visz- szaküldjék az ilyen árut. il­letve leértékeljék. A sütőipari vállálatok • is gyakran késnek a péksüte­mények kiszállításával. Bár­mennyire hihetetlen: Békés­és politikai munkából, más­részt meg abból az előz­ményből, hogy nyilván jól tudjuk, mit jelent a kitele­pülés, miért van szükség er­re a próbára. o Sarkadtól alig húsz kilo­méterrel távolabb, Okány- ban az utóbbi napokban ugyancsak kilépett az élet régi kerékvágásából. Soha annyian nem rendezgették még egy időben házuk táját, mint most augusztus végén, szeptember elején. — A mi feladatunk, hogy a Sarkadról kitelepülőket befogadjuk. Ügy fogjuk fel, hogy ez egy kicsit bemutat­kozás is. Nem véletlenül csinosítják az utcákat az emberek — mondja Kincses Imre, a községi tanács elnö­ke. Nekünk a kitelepülök be­fogadása. elhelyezése nem is jelent kevés teendőt, hi­szen településünkön a gya­korlat ideje alatt a felnőtt lakosság tulajdonképpen megkétszereződik. Ézért mindent alaposan el kellett rendezni. Ideje korán elké­szítettük a felmérést: me­lyik házban hány személyt lehet elhelyezni. Kialakítot­tuk az elhelyező rajokat, ezeknek tagjai augusztus utolsó napjaiban végigjárták a községet, mindenkivel el­beszélgettek. Elmondhatom, nagyon jó volt az előkészí­tés visszhangja, megértették csabán még a saját üzlete­ikben sincs nyitáskor friss áru. De mit szóljanak a pe­remkerületi lakosok és üz­letvezetők? Ide hetente csu­pán kétszer jut el a kenye­reskocsi az eleve szikkadt és száraz kenyérrel. Ahova pénteken étkezik a kenyér, ott csak túlórával, vagy szabad szombati nyitva tar­tással tudják kiszolgálni a vevőket. Nagy gondot jelent a hús­ipari vállalatoknak, 'szövet­kezeteknek a tőkehússal való gazdálkodás. Az igé­nyek a legkisebb faluban is meghaladják a lehetőségeket. Sertéshúsból, olcsó felvágot­takból. szalonnafélékből nem folyamatos az ellátás. Megint a vidéki kis boltok húzzák a rövidebbet, hiszen fej, köröm, oldalas és daga­dó alig kerül a pultra. Ba­romfihúsból, az ebből ké­szült új töltelékárukból vi­szont elegendőt kínálnak. Csorba csempekínálaf Nincs minden rendben a ■ hús és a húskészítmények eladása körül. Az ellenőrök az átlagosnál több hiányos- - ságot tártak fel. Ennek oka a belső ellenőrzés lazasága és a szakemberhiány. A mi­nőségi áruáruátvétel megol­dott, noha gyakran átvesz- * nek rosszul tisztított sertés­fejet és körmöt, nem kifo­gásolják, hogy a kenyérsza­lonna egy része túlzottan sós, a tepertő leginkább bőrös, kevés rajta a szalon­na. Nem tartják meg a tőke­hús bolti bontására vonatko­zó előírást sem. A nyesedék- húst kolbászhúsként értéke­sítik. Nem ritkák a vásárlói megkárosítások. Egyetlen példa: az ellenőrzés során 40 ejgységben csapták be a vásárlókat, illetve bizonylat nélkül árusítottak. Ezért 24 személyt vontak felelősségre az illetékesek. A 23 szabály­talankodó kereskedő' 54 600 forint büntetést fizetett. Aligha irigyelhetők a kis­lakásépítők. Az év első hat hónapjában sokszor hiába kerestek kisméretű téglát, cserepet és nyílászárókat. Jellemző, hogy ezekből a termékekből az Alföldi TÜ- ZÉP Vállalatnak 1980-hoz NÉPÚJSÁG az okányiak, hogy miről van szó. Legtöbben úgy fogal­maztak, hogy inkább hajt­suk végre ezt a gyakorlatot jó kedvvel, félig-meddig já­tékosan, mintsem hogy éles helyzetben legyen szükség egy-egy ilyen akcióra. Akik a különböző körülmények között nem kerültek a befo­gadók közé, azonnal jöttek be reklamálni, hogy őket miért hagyjuk ki? Hamar megállapodtunk abban is, hogy az elhelye­zést családcentrikusan old­juk meg. Tehát egy-egy egész "családot igyekszünk elhelyezni egy-egy háznál. Kialakítottuk a fogadópon­tokat, hiszen a sarkadiak közül ötszázan buszokkal jönnek, őket egy körzetbe osz­tottuk el, a vasúton érkező 1500 kitelepülőt pedig ötször 300-as csoportokra osztva he­lyezzük el. Megérkezéskor azonnal mindenkit élelmi­szercsomaggal látunk el, A munkák szervezett ellá­tására megfelelő részlegeket alakítottunk, így van külön közrendvédelmi. egészség- ügyi, élelmezésügyi, ivóvíz- ellátó és kirakodásirányító részleg. Munkánkat egy pol­gári védelmi Ifjú Gárda­szakasz is segíti. Nagyon re­méljük, hogy nem vallunk szégyent a bemutatón, hi­szen nem is teljesen új az. amit tennünk kell, a legutób­bi árvíz idején néhány tar- hosi és bélmegyeri család betelepült hozzánk, és mi adtunk helyet az árvízmen­tesítő részlegnek is. össze­sen kétszáz vízügyi dolgozó­nak adtunk hosszabb időre otthont. A teendőket egyébként tö- viről-hegyire átrágtuk, kö­zösen bejártuk a terepet a sarkadi vezetőkkel is. (kőváry) képest 21,6 százalékkal csök­kent a forgalma. Fal- és padlóburkolókból sincs ele­gendő, a lakosság hiányolja a hódmezővásárhelyi csem­péket. Választékbővítés cí­mén megjelentek a műanyag ajtók és ablakok. Magas áruk miatt azonban csak kevesen vásárolják. Ugyan­akkor cementből és mészből nagy készletek halmozód­tak fel, különösen az állami telepeken. A megyei vendéglátóipari vállalatnak ez idő szerint 84 szerződéses üzlete van. Ezekben az egységekben ja­vult a kiszolgálás színvona­la. Hiányzik viszont az egy­séges ártájékoztatás, és az egyforma munkaruha, ör­vendetes. hogy az elmúlt évhez képest kevesebb a súlycsonkítás, az árdrágítás. Felsrófolt csavarok Az emberek ma már ko­molyabban odafigyelnek a. fogyasztói érdekvédelemre. Nem lehetnek elnézőek a boltban, a vendéglőben, mert a saját zsebük bánja. Egy­re többet keresik fel a vál­lalatok szakszervezeti bizott­ságát különböző észrevéte­lekkel, javaslatokkal. Amint az első félévi ellenőrzések mutatják, nem hiába. A 93 társadalmi aktivista 301 üz­letben vizsgálódott. Különö­sen az orosházi, a battonyai. a gyulai szakmaközi bizott­ság mellett működő csopor­tok és a békési MEZÖGEP- vállalat ellenőrei jártak az élen. Természetesen a jövőben is mindent megtesznek azért, hagy a lakosság közérzetét, hangulatát ne rontsák a fe­lelőtlen és hanyag kereske­dők. Ebben a félévben meg­nézik többek között a zöld­ség és gyümölcs árusításá­nak körülményeit, a gyer­mek- és diákétkeztetést, a lábbeli és a szilárd tüzelő­anyagok kínálatát. Figye­lemmel kísérik az üzemi bü­fék munkáját, a szeszes ita­lok forgalmazását korlátozó rendelkezések megtartását, a tartós fogyasztási cikkek al­katrészellátását. Választ ke­resnek arra: nem srófolják-e fel túlságosan a csavarok, a zárak, a lakatok árát, össz­hangban van-e a fogyasztói ár a termékek minőségével, milyen a tüzeléstechnikai cikkek értékesítése. Seres Sándor A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ vezetői 10 hónappal ez­előtt határozták el, hogy a helyi építőipari szövetkezettől átvett telepen gombatenyészetet alakítanak ki Fotó: Balkus Imre Elnézést, ellenőrzés van...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents