Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 8., szerda Ma ifjúsági delegáció utazik Lengyelországba Ma, szerdán a -Tégla- és Cserépipari Vállalat 6 tagú ifjúsági delegációja utazik a lengyelországi Rzeszowiba, a kerámiaipari vállalat ifjúsá­gi szervezetének meghívásá­ra. A fiatalok 1980. májusában állapodtak meg az évenkén­ti hármas küldöttségAeré- ben, ugyanis a szerződést aláírta a kassai téglaipari vállalat ifjúsági szervezete is. így most a rzeszowi „randevún” a kassaiak is részt vesznek. A találkozót a lengyel építők napja alkal­mából szervezik. Ez év au­gusztusában a csabai téglá­sok voltak a vendéglátók, most a mieink viszonozzák lengyel barátainknál a láto­gatást. Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban a bolgár barátsági napok keretében nyitották meg „A szocialista Bulgária” és „A két bolgár főváros, Pliszka és Preszlav” című kiállítást. A színes fényképek, tablók átfogó képet adnak Bulgária múltjáról és jelenéről. A kiállítás szeptember 19-ig várja az érdeklődőket Fotó: Szekeres András lói sikerült tejtermék-bemutató a Dürerben A Kner Nyomda Dürer üzemének Vöröskereszt-alap- szervezete volt a rendezője és házigazdája annak a tej­termék-bemutatónak, amely szeptember 6-án, hétfőn dél­után fél kettőkor kezdődött a vállalat kultúrtermében. A békéscsabai KÖJÁL elő­adónője rövid előadásában a tej és tejtermékek élettani fontosságáról beszélt, majd levetítették a Mikor, mit és mennyit? c„ a helyes táplál­kozásról szóló színes mozgó­filmet. Sajt- és gyümölcsjog- hurt-kóstolóval lepte meg az érdeklődőket a kiállító üzem, a Hajdúsági Tejipari Válla­lat. Amint Pleskó Györgyné, a Dürer üzem Vöröske- reszt-alapszervezetének tit­kára elmondta, a jövőben évente legalább egy alka­lommal szeretnének hasonló bemutatót rendezni a válla­latnál. A mostanit mintegy száz dolgozó tekintette meg-. Szűcs József Utazási kedvezmény a BNV-re látogatóknak A szeptember 17~től 26-ig Budapesten megrendezendő őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra utazó látogatók ré­szére az egész ország terüle­téről Budapestre a Magyar Államvasutak, illetve a GYSEV magyar vonalain 33 százalékos menettérti utazási kedvezményt nyújtanak. A kedvezmény odautazásra szeptember 16-án, nulla órá­tól szeptember 26-án 16 őrá* ig, visszautazásra pedig szep­tember 17-én 12 órától szep­tember 27-én 24 óráig érvé­nyes. -A kiállítók a kedvez­ményt a vásár rendezősége által kiadott kiállítói igazol­vány felmutatása mellett vehetik igénybe, odautazás­ra szeptember 2-án nulla órától szeptember 17-én 12 óráig, visszautazásra pedig szeptember 17-én 12 órá­tól október 10-én 24 óráig. A látogatók kedvezménye Budapesten, a Keleti, Nyuga­ti, Déli és Józsefváros állo­másra érvényes. A menettér­ti jeggyel az utazás sem oda, sem pedig a visszaútban nem szakítható meg. A láto­gatóknak kedvezményes jegyüket a vásár kapuján belül „Budapesti Nemzetkö­zi Vásár” szövegű bélyegző­vel kell lebélyegeztetniük. A tíz éven aluli gyermekek, va­lamint az egyéb kedvez­ményre jogosultak az őket megillető kedvezményen fe­lül további kedvezményben nem részesülhetnek. Balatoni szezonzáró - badacsonyi szürettel A hagyományos badacso­nyi szüreti mulatsággal ér véget szombaton és vasárnap a balatoni nyár kulturális és szórakoztató programja. A „Badacsonyi szüret” el­nevezésű programot idén el­ső ízben két napra tervezik. Szombaton 15 órakor a ba­dacsonyi mólóról indul a diszkóhajó, amelyen divat- bemutatót is tartanak. A délutáni órákban a szabad­téri színpadon folklórműsor szórakoztatja a közönséget, este pedig a Hableány étte­remben megkezdődik a vir­radatig tartó szüreti bál, amelyen — az Anna-bálok példájára — idén először szépségversenyt is rendez­nek. Vasárnap 10.30 órakor Ba­dacsonytomajról indul a lát­ványos szüreti menet, meg­elevenítve a nagyhírű borvi­dék szüreti játékait. A bada­csonyi szabadtéri színpadon nostop folklórműsort rendez­nek, és ismét megtartják a már országos hírű népművé­szeti vásárt. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. SZEPTEMBER 7-ÉN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 12 482 Trabant Lim. (Bp.) 9 976 Trabant Lim. (Győr) 8 153 Trabant Lim. (Debr.) 6 518 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 35 Trabant Combi (Bp.) 4 028 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 075 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wartburg de Luxe (Győr 4 845 Wartb. de Luxe tt. (Bp.) 1689 Wartburg Lim. tt. (Bp.) 1150 Wartburg Tourist (Bp.) 3 888 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 S (Bp.) 6 177 Skoda 105 S (Győr) 5 327 Skoda 105 S (Debrecen) 4 913 Skoda 120 L (Bp.) 10 463 Skoda 120 L (Győr) 7 113 Skoda 120 L (Debr.) 5 613 Lada 1200 (Bp.) 16 761 Lada 1200 (Debr.) 11 282 Lada 1200 (Győr) 5 062 Lada 1300 (Bp.) 7 565 Lada 1300 (Debr.) 5 166 Lada 1300 (Győr) 1 462 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 701 Lada Combi (Bp.) 3 943 Lada Combi (Debr.) 1 703 Moszkvics (Bp.) 11 452 Polski-Fiat 126 P (Bp.) 13 238 Polski-Fiat 126 P (Győr) 4 243 Polski-Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dacia (Bp.) 7 644 Dacia (Debrecen) 4 660 Zastava (Bp.) 1 152 Tanácsülésről jelentjük Mezőhegyes Tegnap, szeptember 7-én délután ülést tartott Mezőhe­gyes nagyközség Tanácsa. Elöljárójában a lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tásáról hallhattak tájékozta­tót a tanácstagok, majd első napirendi pontként azt a be­számolót vitatták meg, amely a végrehajtó bizottság mun­kájáról adott számot. A ta­nácstörvény értelmében a vb-nek kétévenként kell szá­mot adnia működéséről ta­nácsülés előtt, legutóbb erre 1980 januárjában került sor. Az ülés megállapíthatta, hogy a végrehajtó bizottság munkájának színvonala az eltelt időszakban sokat emel­kedett, ezzel együtt is van azonban még tevékenységé­ben javítanivaló, így fokoz­nia kell például propagan­damunkájának eredményes­ségét, többet kell tennie a nagyközségben a szolgáltatá­sok fejlesztéséért. A vitát követően a Mező- kovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi szervének képviselőjét hallgatták meg a tanácsülé­sen részt vevők, aki a la­kosság áruellátásának alaku­lását elemezte, különös te­kintettel a kereskedelem 42 órás munkahetének beveze­tésére. A fogyasztási szövet­kezet Mezőhegyes nagyköz­ségben húsz kiskereskedelmi és 12 vendéglátóipari egysé­get üzemeltet. . > E harminckét egység első félévi összforgalma megha­ladja a 84 millió forintot, ami csaknem tízszázalékos emelkedést jelent az egy év­vel ezelőttihez képest Az alapvető élelmiszerekből és napi cikkekből az ellátás ál­talában megfelelő, esetenként azonban tapasztalhattak hiá­nyosságokat a mezőhegyesi- ek. A hiánycikkek közé hosz. szabb-rövidebb időre az el­múlt fél évben bekerült a zsemlemorzsa, a mirelit gyü­mölcs, a palackos sör, a gye­rekcipő, a póló és az atléta, a férfiöltöny, és néhány épí­tési anyag. Az ötnapos munkahétre való áttérés egy ABC és egy étterem kivételével, nem okozott munkaszervezési ne­hézséget, mindazonáltal az áruellátás javulásával egy időben sem sikerült a vásár­lói szokásokat úgy megvál­toztatni a nagyközségben, hogy az élelmiszerek beszer­zésének fő időpontja ne a szombat legyen. KÉP II ruházati kereskedelem kínálata az őszi-téli szezonra A FÉR Ruházati Kereske­delmi Vállalat őszi-téli kíná­latáról tartott sajtótájékoz­tatót tegnap Jámbor István vezérigazgató-helyettes. El­mondta többek között, hogy az áruválasztékot széles kö­rű piaci információk alapján állították össze. Különösen nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az egyes ruhada­rabok variálhatók, külön-kü- lön és együttesen Ts hordha­tók legyenek. Ez a vevők pénztárcáját is kíméli, hi­szen ruhatárukat úgy is ki­alakíthatják, ha külön-külön, folyamatosan vásárolják meg az egymást kiegészítő — s a szezonnak éppen megfelelő — darabokat. Különösen jól variálhatók a sportos öltözé­kek, ezekből 30 százalékkal többet kínálnak, mint ta­valy. A választékban több a szőrme- és műszőrme kabát, amelyekből korábban nem volt elegendő. Változatlanul nem tudják azonban kielégí­teni az igényeket irhakabá­tokból. Nagy a választék a gyer­mek-, női és férfi steppelt kabátokból, amelyeket mű­szőrmével vagy valódi szőr­mével béleltek, s van belőlük sportos, valamint utcai, vá­rosi viseletre alkalmas is. Újdonságnak számítanak a FÉR kínálatában a női és bákfis kötöttruhák, amelyek számtalan színben és fazon­ban állnak a kiskereskedel­mi partnerek rendelkezésére Az idei őszi-téli kínálat a korábbiaknál jobban kedvez azoknak is, akik mérete el­tér az átlagostól. Kabátok­ból, kosztümökből a molet- teknek is ízléses és főként divatos darabokat kínálnak. Nemcsak a nőknek és a gyerekeknek, a férfiaknak is a variálható öltözékeket ja­vasolja és kínálja a vállalat. A kombinálható öltözék da­rabjai : blézerek, sportzakók és különféle szövetnapdrá- gok, változatos színekben is kaphatók. A férfidivatban is­mét megjelentek az elegáns öltönyök és a mellények, s sportruházat mellett ezekből is széles választékot nyújta­nak. Az igényekhez alkalmaz­kodva és a divat változásai­nak megfelelően a vállalat folyamatosan felfrissíti és bővíti áruválasztékát. A nagy konfekciógyárak szériater­mékei mellett egyre több olyan egyedi darabot is kí­nálnak, amelyeket szövetke­zetekkel és a helyiipari vál­lalatokkal készíttetnek. Gazdaságosság és kényelem n yáron a mezőgazda­ságban gond, ha tűz, láng van vala­hol. De_az Ágroláng olyan láng^ amelyért nem kell ol­tani, sőt, terjeszteni kelle­ne. — Eddig e sorok Tejt- vénynek, vagy reklámnak is tűnhetnének. De mi van mö­göttük? Egy magyar beren­dezés, amely üstökösszerű karriert kezdett befutni az elmúlt két évben — azután utolérte a sors, amely a pró­fétákra saját hazájukban vár ... Pontosabban: 1980-ban kezd­ték a Láng Gépgyárban ter­vezni, és 1981-ben már gyár­tották azt a mezőgazdasági maradványtermékek, hulla­dékok hasznosítására alkal­mas berendezést, amelyet Agrolángnak neveztek el. Ez tulajdonképpen egy olyan iiőtermelő berendezés, amely a fitomasszát (vigyázat, nem biomasszát!), azaz a nö­vénymaradványokat, a bú- /.üszalmát, a kukoricaszárat, a szőlővenyigét és hasonló­kat hőenergiává alakítja. Nem is akárhogyan: szárít­va 4300 kilokalóriát lehet egy kiló ilyen hulladékból kihoz­ni. de még 40 százalék ned­vességtartalom mellett is 2400 kcal kg a hőtermelőké­pesség. (Csak összehasonlítá­sul: a gyöngyösvisontai lig­nit égetésekor 1300 kcal kg hő keletkezik ...) A számítások szerint a magyar mezőgazdaság saját nulladékai egyharmadának elégetéséből már fedezné sa­lat hőszükségletét, beleértve a szárítók, a hőközpontok, a melegvíz- és fűtésszolgálta­tás igényeit is. A berendezést 4 megawatt teljesítményre tervezték, mert ennyi a legelterjedtebb, 13—15-ös bábolnai szárítóbe­rendezés igénye. És a B—lő­csökből az 1300 magyar ter­melőszövetkezetben 800 mű­ködik'. Az Ágroláng segítsé­gével évi 300 ezer tonna fű­tőolajat lehetne megtakarí­tani. No, akkor halleluja! — vél­né bárki, kell-e ennél több? A gyakorlat sajnos mást bi­zonyít, a tömérdek lelkende­ző újságcikk, rádió- és tv- riport ellenére. Azt tudniil­lik', hogy nem ennél több, de még ennyi sem kell — legalábbis a konzervatív fel­fogású mezőgazdasági szak­embereknek. Lássuk, miért? A történet: Balmazújvárosban szerelték lel az első, még csak más- t el megawatt 'kapacitású Ag- rolángot. 50—60 négyzetmé­ter csak a helyigény, sima betonaljzat is jó neki, építé­si-szerelési nehézségek1 tehát nincsenek. Nemsokára Abonyban debütált a 4 me­gawattos- típus is. A gyakor­lat bizonyította: a berende­zés, a korszerű pernyelevá- 1 osztóval a környezetet sem szennyezi. A kőművesmunka házilag is végezhető, a sze­relést a Láng szerelői vég­zik — tájékoztat dr. Bátyi Béla, a Láng Gépgyár mű­szaki igazgatója. Eddig 9,2 millió forint volt egy berendezés ára, most kalkulálják, hogy a sorozat- gyártással hogyan lehetne ezt csökkenteni? Néhány öt­letes megoldás biztosítja, hogy a ferde rostéllyal, le- vegőátfúvással működő be­rendezés saját magának elő- száríLa a nedves mezőgaz­dasági hulladékot. A termelt hő. ha nem szárításra hasz­nálják, 400 kétszoba-össz- komfortos lakás hőközpont- iát is működtetné. Üzembe is helyezték Dom- bóvárott, Gyomán, Bábolnán, Csárdaszálláson, Pápán, Me- zőszentgyörgyön az első Ag- roláng—4001, illetve 4002 tí­pusú berendezéseket. Az NSZK-beli GEKA-Warme. technik céggel közösen is ké­szített két helyen ilyent a Láng: Dalmandon és a Bó- lyi Állami Gazdaságban ku­koricacsutka-égetésre. És fo­lyamatban van még három Ágroláng szerelése: Kun- szentmártonban, Nakon és Ménfőcsanakon. (Közben az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát 16 milliós importért behozott egy hasonló osztrák berendezést, amelynek ka­pacitása a magyarénak fele, 2 megawatt.) Nos, az agárdival együtt összesen 13 ilyen berende­zés működik ez év végére az országban. Gyakorlatilag minden századik mezőgazda- sági nagyüzemben. De miért? Olyan sok a pénz fűtőolajra? Vagy ha már a gazdaságok így gondolják, annak senki sem számol utána, hogy az országnak az olajimport mi­be kerül? Az idegenkedés oka: a mezőgazdasági maradvány­terméket össze kell gyűjte­ni, és az Agrolángokhoz kell szállítani. Ez munkaigényes. Legalábbis így vélik egyes mezőgazdasági szakemberek, mondván: ez nincs benne a készülék árában, ezt hozzá kell számolni. Igaz-e ez? Mi van akkor, ha nem égetik el a maradványterméket? Mi lesz vele? Kérődzik határa­inkon belül 1,9 millió szarvas- marha. Ha mindegyik egész évben csak kukoricaszárat enne (mert más állat ezt nem képes megemészteni), akkor is csak 2,5 millió ton­na szárat fogyasztana el. És termelődik 8 millió. A mara­dék a földeken marad. És a megsemmisítése önmagában is gond. Üjabb ellenérv: ha elhoz­zák a földről, és nem szánt­ják be, csökken a talaj szer- vesanyag-visszapótlása. Igen ám, de ma négyszer annyi kukoricatő esik egy hektárra, mint korábban. Tehát, ha minden szárat begyűjtenek, és csak a töveket szántják be, ak'kor is ugyanannyi szerves, anyag kerül vissza a talajba, mint régen. Hogy begyűjthető-e a ku­koricaszár, a búzaszalma? Emeletes adapterrel például igen. És a begyűjtés kimu­tatható költsége, sajnos, at­tól függ, hogy kinek éppen mennyit érdeke kimutatni... Mert a kapott adatok 15 és 150 forint között változnak, egységnyi mennyiségre vo- satkoztatva. Nem furcsa? (Ráadásul a 150 forintos be­gyűjtési-szállítási költség több, mint azonos mennyisé­gű, több száz méterről felho­zott széné . . . Hihető ez?) A lényeg: a Láng tudna gyártani évi 100 berendezést is. Most azonnal harmincat szállíthatna. De nem kell: mert a maradványtermékek összegyűjtésével, szállításá­val munka, gond van. Ami többnyire a mezőgazdászok vállát nyomná. Nekik egy­szerűbb a közgazdászt utasí­tani: rendelje meg a fűtő­olajat, mert azt tartályautó­val odahozzák, másnak' fáj tőle a feje. És utána a föl­deken maradt maradványter­mék beszántására elhasznál­nak annyi gépi és élő mun­kát. üzemanyagot, amivel az Agrolánghoz valrt szállítást is megoldhatták volna. De ez nem jelent új feladatot, ezt eddig is így csinálták. I főz a kényelemsze­retet, az ország im­I portálja tovább az olajat — és az Ágroláng, ahelyett, hogy terjedne, egye­lőre hamvad. Vajon meddig? Mikor győz végre az egysé­ges közgazdasági szemlélet, a rész felett az egészet is/ számba vevő látásmód? Szatmári Jenő István

Next

/
Thumbnails
Contents