Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

1982. szeptember 4., szombat Színházaink történetéből A miskolci Nemzeti Színház Miskolc város polgársága már 1815-től kezdve igen jól vizsgázott a színművészet pártolásából. Ekkor jelent meg itt Dérynével, a Murányi házaspárral és az író­színész Benke Józseffel Kelemen László legendás hírű társulata. Ettől az időtől kezdve rohamosan fejlődik a miskolci színészet. Már 1823~ban — eredetileg a Kele­men-társulat számára — megépítik az első kőszínházat a mai Déryné utca sarkán. Ezen épület maradványai később beépültek a mai színház északi tűzfalába. Saj­nos. az épületet már 1843-ban tűzvész pusztította el, de a város polgársága szinte azonnal megszavazta egy al­kalmasabb, rendeltetésének jobban megfelelő színház megépítését.- Az első terveket a híres építész. Hild József tervez­te. művéről azonban a vá­rosatyáknak az volt a véle­ménye. hogy meghaladja a szükséges mértéket. így az­tán Cassano József kapja terveire az építési engedélyt: az általa alkotott színház- épület 1857. szeptember 3- án — éppen most 125 esz­tendeje —. bensőséges ün­nepségsorozattal nyitja meg kapuit. A díszünnepségen fellép Laborfalvi Róza. Munkácsy Flóra. ifj. Lend- vay Márton és a borsodi születésű Egressy Gábor. Ez az ünnepi dátum egyben annak a korszaknak kezdetét is jelzi, melyet az első ön­álló társulat megalakulása fémjelez Latabár Endre igaz­gató vezetésével. Az 1904 előtti, zömében középfajú drámákkal és vígjátékokkal jellemzett korszak sorozatos és igen nagy sikereket ara­tó vendégművészei: Helvev Laura, Blaha Lujza. Jászai Mari, Hegyesi Mari, Rátho- nyi Ákos. 1904-ben szerződik a színházhoz — néhány igen jelentős évadra — Somlay Artúr. Az első világháború ide­jén a korszak jellegzetes, alkalmi, hazafias darabjait egyre csonkább társulat ját­szotta a sorozatos behívá­sok miatt. Végre, a háború után. 1921-ben sikerült — nem is akárhogy — talpra állni. Sebestyén Géza való­sággal új korszakot jelentő igazgatása alatt. A Sebestyén-korszak ala­pozta meg mindazokat a ne­mes színészszerződtetési. igazgatási, műsorpolitikai hagyományokat, melyeket a felszabadulás után vállalha­tott, fejleszthetett, teljesít­hetett ki a szocialista szín- ’házkultúra. Sebestyén mű­sorterve rendkívül rugalmas és széles skálájú volt: az operairodalom terén Erkel Hunyadi Lászlójától Delibes Lakmé című operájáig a leg­kényesebb ízlésnek is meg­felelő darabokat vitte szín­re igen megbízható. ki­egyenlített színvonalú elő­adásokban. A prózai reper­toárban: Tolsztoj Karenina Annájától Shakespeare Ve­lencei kalmárjáig a magyar és a világirodalom klasszi­kus és modern remekművei szerepeltek. Óriási előrelépés volt Sebestyénnek az a szí­nészszerződtetési elgondolá­sa, amely szerint — szakítva az addigi általános gyakor­lattal — nem. úgynevezett ..szerepköri'' szerződéseket kötött művészeivel, hanem a szó mai értelmében vett szí­nészi szerződéseket. Ilyen körülmények között az 1923- as. a 100 éves jubileumot ünneplő évad után valósá­gos virágkora következett el a miskolci színházművészet­nek. éppen azokban az évek­ben, amikor legtöbb színhá­zunk — főleg Budapesten — érzékeny veszteségeket szen­vedett művészi előbbreju- tása, kiteljesedése terén. A színház 1937-ben klasszikus sorozatot indít — óriási si­kerrel. E korszak vendégei­nek nagyjából összeállított felsorolása is sok mindent elmond: Beregi Oszkár, He­gedűs Gyula. Fedák Sári. Lábass Juci. Kabos Gyula és a fiatalok közül Mezey Má­ria, Pethes Ferenc. Neményi Lili. Bilicsi Tivadar. 1941-ben Földessy Géza igazgatása alatt rendkívül nehéz körülmények között, mégis szívósan és töretlenül folytatódnak a tartalmas ha­gyományokra épülő színházi előadások. Földessy igazga­tása alatt szerződött a szín­házhoz Komlós Juci, Besse­nyei Ferenc. A felszabadulás után a vá­ros lakosságának változat­lan. lelkes támogatása mel­lett. hihetetlenül gyorsan áll talpra a miskolci színház. Az előremutató hagyományokra építve alakítják ki rugalmas műsortervüket. A színlapo­kon Gorkij Éjjeli menedék­helyétől Vörösmarty Cson­gor és Tündéjéig a legválto­zatosabb repertoárral talál­kozunk. és későbbi neves művészeink közül olyan ..pályakezdőkkel", mint Tompa Sándor. Pécsi Sán­dor. Szirtes Ádám. Prókai István, György László. Az 1949-ben bekövetke­zett államosítás első igazga­tója, Szendrő Ferenc, majd később Lendvay Ferenc tu­datosan törekedtek a gondos társulati összeállításra épp­úgy, mint a műsortervek iz­galmas. értékes kísérletezés­re is lehetőséget adó meg- komponálására. Ennek a ru­galmas, nyitott koncepciónak köszönhető a fiatal Kazi­mir Károly első klasszi­kus feldolgozó“értelmező rendezése. így kerülhe­tett sor például Lendvay igazgatása alatt teljes ma­gyar évadra, melynek kere­tében Németh Lászlótól a romániai magyar Méhes Györgyig bemutatkozhatott minden olyan kortárs ma­gyar szerző, aki ebben az időben komoly tehetséget mutatott. Miskolc városa nem csu­pán színházát szereti és tá­mogatja, hanem egyéb szín­házi jellegű kezdeményezé­sek: elől sem zárkózik el: így például e -város ad otthont a prágai quadriennálé mintá­jára megszervezett miskolci biennále színháztechnikai (díszlet-, jelmez-, szcenikai tervek) kiállításának is. Rcvy Eszter A miskolci színház homlokzata (MTIÍoto — KS) Miért párolgóit el egy óceán? A Vénusznak valamikor állítólag vastag vízrétege volt A Vénusz bolygóról ké­szült vizsgálatok arra a kö­vetkeztetésre vezettek, -hogy 3,6—4.1 milliárd évvel ez­előtt ezt a bolygót bizonyára vízóceán borította. E feltevés alapjául az a megállapítás szolgál, amely szerint a deutérium és a hid­rogén hányada a Vénusz lég­körében ma százszor na­gyobb. mint a földi tenger­vízben. Ezt bizonyítékul te­kintik arra, hogy a Vénu­szon valamikor százszor több víz volt cseppfolyós formá­ban, mint amennyi manap­ság vízgőz alakjában van je­len. A Michigan Egyetem szak­emberei hipotézisüket arra a széles körben elterjedt né­zetre alapítják, amely sze­rint a Vénusz és a Föld kez­detben bizonyára hasonló­képp fejlődött. A két boly­gónak megközelítőleg ugyan­akkora a nagysága, a töme­ge, és a Naptól is körülbelül egyforma távolságra van. A fejlődés bizonyos időpontjá­ban azonban külső befolyá­sok a két bolygó további fej­lődését szükségképp külön- külön pályára terelték. A „bolygók életébe" történt ilyen beavatkozások azzal a következménnyel jártak, hogy többek között a Vénu­szon a hőmérséklet manap­ság kb. 500 C-fokot ér el. A tudósok ennek okát a Napban vélik megtalálni. A Nap a Naprendszer létezésé­nek kezdetén hidegebb, és sugárzás szempontjából ke­vésbé aktív lehetett, mint ma. Az ennek következté­ben a Vénuszon akkor ural­kodó hőmérséklet lehetővé tette a cseppfolyós állapotú víz létezését. A naprendszer fejlődése során központi égitestünk bi­zonyára forróbb lett, s a víz gőzzé és széndioxiddá válto­zott, és a bolygó légkörébe emelkedett fel. Ez a burok az utána következő időben átengedte a rövidhullámú napsugarakat, és a Vénusz felszínéről visszavert, hosz- szúhullámú hősugarakat visz- szatartotta, így következett be a minduntalan idézett melegházeffektus. Ezt a bár érdekesnek lát­szó elméletet más szakem­berek szkeptikusan fogadták, mert hiányzanak ennek a nézetnek a reményteljes vé- delmezéséhez szükséges to­vábbi ismertetőjelek a Nap­rendszerben. (Ford.: Gellert György) Dédmama konyhája Szokatlan kiállítás fogad a Zichy-kastély épületében: .az Óbudai Helytörténeti Mú­zeum rendezésében állították össze a Háztartási eszközök dédmamáink korából című bemutatót. Nincs egyetlen felirat sem. de van ezer olyan tárgy, amelynek egyikéhez vagy másikához mindenkit fűz valami emlék. Itt van a mo­dern konyhabútor elődje, a fehérre festett kredenc. El- ámul az ember (az' elemes konyhabútorban hivő is): mennyi minden fért el eb­ben a kedélyes kredencben, amely mindössze két kony­habútorelem helyét foglalja el. A konyhaasztal — két hokedlivel — betöltötte az étkezőkonyhai szerepet, és ugyanakkor munkaasztal­ként, rakodóhelyként is szol­gált. Például a hokedli fiók­jában voltak a cipőtisztítás­hoz szükséges eszközök. „Naptól virít, naptól her­vad a rózsa. Hogy szeretlek, nem tehetek róla" — hirdeti a kék pamuttal, száröltéssel hímzett falvédő. A gazda- asszony keze nemcsak a ke­ményített falvédőkön ismer­Edények, tárgyak dédmama konyhájából (MTI-fotó: Tóth István felvételei — KS) szik meg; minden textília ragyog’ — és ragyogott haj­danán — a dédmama kony­hájában : a monogramos tör­lők, az ablak száda függönye, a szakajtóleborító vagy a ke­nyérruhák sora. Az asztali edények közül nem egy ma is használható lenne. Abba a vitába bele­szólni. hogy fehér, egyszí­nű vagy mintás legyen-e az étkészlet, itt kettős érv ta­lálható: fajansz virágos asz­tali készlet hétköznapra — és fehér porcelán, vékony arany széllel, gazdag sze­cessziós formavilággal. ün­nepre. Fontos funkcióváltozáson mentek keresztül dédmama konyhájának vas- és fém­tárgyai : ma díszként hasz­náljuk őket! A réz habüst elveszítette fontosságát az elektromos habverők korá­ban, ám szépsége, tiszta for­mája elandalítja a ma em­berét. Felteszi hát a lakóte­lepi konyha falára, kiakaszt­ja az elemes bútorok közé a falra. Ugyanígy a rézmozsár is: a népművészetet, a népi tárgyakat gyűjtő, őrző kul­tusz jelképe lett. Esztétikai értéke kapott' szerepet a be­rendezésben. A feketére égetett pala­csintasütő a teflonok korá­ban már csak kuriózum, de érdekességével tart igényt a megőrzésre az a sok bum­fordi befőttesüveg is. amely a kisipari üvegfúvók mun­kája következtében félre­csapva viseli szélét-kalapját. A szilvalekváros szilkék meg előreléptek a ranglétrán a köcsögökkel, mázas edények­kel együtt: bekerültek a szobába — vázának. A kiállítás felnyitja a sze­met sokféle szépségre, sok­féle, esetleg még meglevő, de már kidobásra ítélt tárgyra, felfedeztet formát és — tanulságot: a célszerű­ség tanulságait. Ugyanis dédmama konyhájában nem volt felesleges darab. Nem volt öncélú díszítés, csak' a fontos használati tárgyak dísze tette széppé, otthonos­sá a konyhát. Sok tárgya, eszköze volt a dédmamának, de ezek mindegyikére szük­ség volt. Nem halmozott fel céltalanul csúnyácska dobo­zokat, üvegeket, nem őrzött szükségtelen holmit. Minden darabnak helye volt. szerepe a hajdani konyhában. És ez a leginkább meg­szívlelendő tanulság, amit dédmamától magunkkal hoz­hatunk. Torday Aliz Szerencsére már nem di­vat a csapzott, ápolatlan haj. A fiatalok többsége rájött arra, hogy sokkal előnyösebb a külseje, ha tetőtől talpig gondozott, s ebben nagy sze­repet játszik a haj, amely kellően szép keretet ad a fiatal arcnak. A gondozat­lan, zsíros, korpás haj nem­csak a jó megjelenést ront­ja, hanem melegágya a kü­lönböző bőrpanaszoknak (bőrgomba, töredezett haj­végek, kerek, fehéres, liszt­szerű anyaggal bevont fol­tok. fejkosz stb.), amelyek hajhulláshoz vezetnek. Nyáron hetenként. télen tíznaponként ajánlatos fejet mosni. A zsíros hajat kénes haj mosó szerrel vagy Stero- genollal mossuk meg. Kap­hatók speciális gyógysampo- nok is, amelyek szabályoz­zák a faggyúmirigyek műkö­dését. .Ha Sterogenolt hasz­nálunk, nem szabad a fej­bőrt szappanozni, mert a szappan hatástalanítja. Ke­verési arány: egy evőkanál Sterogenolhoz adjunk öt evő­kanál vizet. A hajat kétszer mossuk meg, utána több víz­ben öblítsük le, az utolsó öblítővízbe csavarjunk fél citromot. Ha módunk van rá, gyűjtsünk esővizet, és ab­ban mossunk fejet. A bőrre káros vegyi anyagoktól men­tes esővíz jót tesz a fejbőr­nek. sőt. az arcbőrnek is, ha mosakodásra használjuk. A sampont töményen nem szabad használni! Keverési arány: egy pohár vízbe te­gyünk 3 kiskanál sampont, és azzal mossuk meg kétszer a fejet. Mosás közben jól masszírozzuk meg a fejbőrt. Fejmosás után gondosan szá­rítsuk meg a hajunkat, ne­hogy a fejbőr megfázzon, men ez hajhulláshoz vezet­het. Vannak fiatalok, akik ta­pasztalatlanságból zsíros ha­jukat Ultrával vagy más mo­sószerrel akarják zsírtalaní­tani. Ez nagyon káros, mert a mosószerek ártanak a fej-, bőrnek, nem gátolják meg a zsírosodást, sőt, a túl drasz­tikusan zsírtalanított fejbőr faggyúmirigyeit munkára serkentik, még jobban mű­ködnek, s gyorsan utánzsí- rozzák a fejbőrt. Maradjunk meg inkább a fejmosásra szolgáló készítmények hasz­nálatánál. amelyeket kipró­bálnak a forgalomba hoza­tal előtt, és a fejbőrre nem károsak, hanem gyógyhatás- sal vannak. Fejmosás előtt a zsíros tí­pusú fejbőrt dörzsöljük be — a haj mennyiségétől füg­gően — egy-két tojásfehérje keményre vert babjával. 10 percig hagyjuk rajta, utá­na langyos vízzel öblítsük le, aztán fogjunk a hajmo­sáshoz. A száraz haj kezelése, mosása a tavaszi-nyári idő­szakokban a szokásosnál több gondot okoz. A nap­fény hatására a haj még szá­razabb, „kócszerű" lesz, tö­redezik. A száraz hajra mo­sás előtt tegyünk ricinusolaj- pakolást, amelybe egy-két tojássárgáját keverjünk. A pakolást legalább 60 percig hagyjuk fent, aztán baba­samponnal mossunk fejet. Esténként keféljük ki a hajból a rárakódott port. szennyeződést. A rendszeres kefemasszázs elősegíti a haj növekedését. A fiatalok sok­szor türelmetlenek, s az ösz- szekócolódott hajat fésülés­nél idegesen cibálják. Ne te­gyük. Kár az egészséges haj­szálakért. Ha fésülködésnél 20—40 hajszálat találunk a fésűben, nem kell hajhullás­ra gondolni, ez a természe­tes hajváltás folyamata. Ha ennél több hajszál hullik ki, sürgősen forduljunk bőrgyó­gyászhoz, ne kísérletezzünk otthoni módszerekkel.. Fási Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents