Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
1982. szeptember 4., szombat n KISZ párttaggá nevelő és párttagajánló tevékenysége A KISZ-nek hivatásából eredő feladata, hogy tagjait a marxizmus—leninizmus szellemében nevelje; legjobb tagjainak felkészítésével, ajánlásával részt vegyen a párt utánpótlásának nevelésében. A párttaggá ajánlás egy hosszabb időszak nevelő munkájának eredménye, mely összefügg a KISZ tevékenységének egészével. A KISZ felelőssége, hogy a szervezet legjobban dolgozó tagjainak lehetőséget biztosítson képességei kifejlesztésére, alkalmasságuk bizonyítására és a pártszervezetek segítségével felkészítse őket a párttagságra. A KISZ Békés megyei bizottsága a napokban megvitatta az elmúlt négy év ez irányú megyei tapasztalatait. Az értékelésnél figyelembe vették, hogy 1979-ben a KISZ megyei bizottsága beszámolt az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának a munkájáról, tapasztalatairól. A testület a beszámoló értékelése után feladatokat határozott meg, melyek a KISZ számára útmutatóul szolgáltak. ♦ A párttaggá nevelő tevékenység az elmúlt 4 évben javult a megyénkben. Az összes párttagfelvételen belül 1978-ban 45 százalék volt a KISZ-tagok aránya, 1981- ben pedig ez elérte az 53 százalékot. Ez az arány a növekedés ellenére még mindig elmarad az 58 százalékos országos átlagtól.. Az elmúlt évben a KISZ-tagok 98 százaléka az ifjúsági szövetség ajánlásával lett tagja a pártnak. A pártszervezetek többsége igényli, hogy a KISZ- szervezetek tagfelvételkor éljenek ajánlási jogukkal. Nem vált általános gyakorlattá, de egyre több helyen előfordul, hogy a 30 éven aluli nem KISZ-tag fiatalok felvételekor a pártszervezetek kikérik a KISZ véleményét. Továbbra is nagy hangsúlyt kell helyezni a 18 —21 évesek, valamint a 22— 20 évesek arányának növelésére. A párttaggá ajánló munka is beépült a KlSZ-szer- vezetek tevékenységébe, rendszeres feladatot jelent. A megyei bizottság megállapította. hogy az elmúlt 4 évben eredményesen dolgoztak ezen a területen az üzemi és intézményi KlSZ-bizottsá- gok. A pártba felvételüket kérő KISZ-tagok természetesnek veszik a KISZ-tag- gyűlés ajánlásának igénylését. A több évre elkészített nevelési tervek tartalmazzák a KISZ javaslatait is. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a felvételre tervezettekkel legtöbb esetben megfelelően foglalkoznak. Egyre jobban terjed az a gyakorlat, hogy a nevelési tervben szereplő KISZ-tagokkal a párttag KISZ-tag fiatalok törődnek. A fiatalok nevelésében nagy volt a jelentősége az egyéni feladatvállalások rendszerének, és annak, hogy a teljes embert értékelték. . » A párttagajánló munkában azonban voltak olyan területek, amelyekre a jövőben nagyobb gondot szükséges fordítani. A KlSZ-vezetősé- geknek kezdeményezőbbeknek kell lenniük tagjaik ajánlásánál; figyelmet fordítva arra, hogy a kiválasztás minél szélesebb körű legyen. Nem kevésbé fontos a tervszerűség: ez különösen a kisüzemi és a területi alap- szervezetek esetén jelent problémát. Nem jellemző, de előfordul, hogy a KISZ-ve- zetők nem kellő tudatossággal ismerik a párttagfelvételi követelményeket. összegzésként a megyei bizottság megállapította, hogy a KISZ nevelő és ajánló munkája Békés megyében eredményes. L. S. „Találkozásom a munkával" Pályázat középiskolás fiataloknak! A Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya, valamint a KISZ Békés megyei bizottsága a fenti címmel pályázatot hirdet középiskolás fiatalok részére. A pályázat célja: a középfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok közül igen sokan vállaltak munkát a nyári szünidőben. A munkahellyel, a munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalataikat szeretnék megismerni. Pályázni lehet írásban, maximum 5 oldal terjedelmű írásművei, műfaji megkötöttség nélkül. A pályázat benyújtásának határideje: 1982. október 31. A pályaműveket pontos név és cím megjelölésével a Békés megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya (Békéscsaba, pf.: 118) kérjük eljuttatni. Díjazás: I. helyezés 1000 Ft. II. helyezés 800 Ft, III. helyezés 500 Ft. Valamennyi pályamű beküldőjét 100 forintos könyv- utalvánnyal jutalmazzuk. A pályaműveket a meghirdető szervek megtartják. Segítsenek-e a szülők a házi feladatok elkészítésében? A tanárt gyakran kérdezik meg a szülök, hogy segítsenek-e a gyerekeknek a házi feladat elkészítésében. A tanár erre a kérdésre többnyire beleegyező- en válaszol, remélve, hogy a gyermek fejlődését ez is előmozdítja. Pszichológiai szempontból azonban ide egy nagy kérdőjelet kell tennünk. A gyakorlat, azt mutatja, hogy a jóindulatú segítség gyakran hátrányosan hat a gyermekekre. Miért? A gyermek természeténél fogva szeret tanulni, örül az iskolának, alig várja, hogy megkezdődjék — a szülők viszont idegesek. Tudják, hogy az iskolában elért sikerektől igen sok függ. A gyermek szívesen tanul. feladatait önállóan szeretné elvégezni, szeretné a tanár előtt és a pajtásai előtt megállni a helyét. A segítségnyújtás a feladatok elvégzéséhez igen gyakran a szülök idegességéből fakad. Túl sokat segítenek, alábecsülik a gyermeket, nem türelmesek, sokat követelnek a gyermektől. A szülők aggodalmait átveszi a gyermek, és már nem bízik abban, hogy bármit is meg tudna egyedül oldani. Ritka megtiszteltetés érte Tóth Sándor mezőberényi fafaragót: augusztus 19-én a megyében elsőként neki nyújtották át a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. A 35 éves fiatalember több esztendős kiemelkedő munkájával szolgált rá az elismerésre. — Én inkább faesztergá- lyosnak vallom magam, noha a fafaragás és az eszter- gályozás szorosan hozzátartozik mindennapjaimhoz. A kettő egymást jól kiegészíti, az előbbi a hobbim, az utóbbi a szakmám, ezekkel kerek egész az életem — kezdi a beszélgetést. Az udvaron a fák árnyékában beszélgetünk árról: hogyan is került kapcsolatba a fával, a faesztergályos szakmával, a fafaragással ? — A 8. osztály elvégzése után a Mezőberényi Faipari Szövetkezetbe mentem ipari tanulónak. Abban az évben asztalosszakmában nem indult képzés, csak faesztergá- lyos-tanulót vettek fel, mondhatom azt is, véletlenül cseppentem a szakmába. A kezdeti időszakban nem rajongtam a munkáért, de még a szakmáért sem, a sport, pontosabban a foci jobban érdekelt. Mesterem, Babinszki András mondogatta is: „Sándor, belőled nem lesz esztergályos!” — Mégis elismert szakemberré váltál .. . — A kedvem akkor jött meg, amikor leszereltem. Mennél többet dolgoztam a szakmában, annál jobban a szívemhez nőtt a fa. A szövetkezetben kolóniái bútorok alkatrészeit esztergáltam. Szerettem ott lenni, ekkor mái- élvi ..i'ttel dolgoztam.de az évek során úgy éreztem: a szériamunkánál többre vagyok képes. Szabad időmből is egyre többet szenteltem fafaragásra, majd munkahelyet változtattam: 1977-től a Népművészek Háziipari Szövetkezetének vagyok a bedolgozója. Mindig az olyan tárgyakat készítettem szívesen, amelyek megőrzik ugyan a népművészeti jellegüket, de funkciójuk, a használati értékük az elsődleges. a kenyere a díszítésük másodlagos, s csak annyi, amennyit a tárgy megkíván., — Közben egy sor remekművet mutat: faragott süteményes fatányér, aztán egy szakmai remekmű. a pereckulacs következik, de említhetnénk a tükrösöket és a sakk-készleteket egyaránt. — A sakkfigurákkal kezdtem, több mint kétezer garnitúrát készítettem. A szövetkezetnek az úgynevezett készítem. Ezeket azután a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet boltjaiba, illetve az Óra- és Ékszer-kereskedelmi Vállalatnak szállítják. Ebből évente több mint ezret visznek el tőlem — mutatja a díszes, faragott dobozkák alján a szignóját: „TÓT II.". — A „TÓT I." egy híres fazekasmester — magyarázza, majd így folytatja: — Sok az olyan munka, amit én előzsüriztetek. mások készítenek, mint például néhány tükrös és kulacs. — Nevedet a megyén kívül is jól ismerik a fafaragók . . . — Budapesten, a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának öt éve vagyok a tagja. Már kétszer meghívtak Velembe, az országos fafaragó táborba. A Népművészet Ifjú Mestere címre háromszor pályáztam: először lemaradtam, tavaly orrhosszal szorultam a második helyre, az idén, úgy érzem, fölényesen nyertem. Szövőszéket, rokkát, csévé- lőt készítettem, valamennyit munka közben mutattam be. ezenkívül tükröt és kulacsot küldtem a pályázatra. Ezek a darabok most Budapesten, a KISZ KB székházában rendezett kiállításon vannak, az anyagom nagyobb része pedig Miskolcon, az országos fafaragó kiállításon látható. A munka mellett Tóth Sándor gyűjti a szakma történetét, emlékeit. Beszélgetés közben megtudom, hogy megyénk az elmúlt évszázadokban rokkás központ volt. Tótkomlóson, Szarvason és Mezőberényben több mester élt a rokkakészítésből. Aztán II. Rákóczi Ferencnek is/ kedvenc időtöltése volt a fafaragás. illetve a faesztergá- lyozás. — A kitüntetés még esz- tétikusabb, nagyobb munkára serkent, nagyobb minőségi elvárást támaszt velem szemben. A közelmúltban megkezdtük a megyében, a velemihez hasonló, de állandó alkotó tábor szervezését, kialakítását, ahol nemcsak a fafaragók, hanem más népművészeti ágak is otthont kapnának — mondja búcsúzáskor. Szekeres András Lídia, Rigából Néhányszor megfordultam a szarvasi kempingben, ahol a magyart törve beszélő Koj- vek Lídia ekképpen mentegette magát: — Nem tudok még pontosan magyar nyelv minden szabály, de készülök vizsgázni — mondta, s mégis meg- leoődtem, hogy milyen kerek mondatokat igyekszik formálni, s láthatóan törekszik megbarátkozni nyelvünkkel.— Tudok lettül, oroszul, angolul s magyarul, amiből vizsgáznom kell. Azt tapasztalom. hogy egyes nyelveket könnyű elsajátítani, mert amikor olasz és spanyol vadászok jártak a kempingben, napok alatt megta- ■nultam néhány, a társalgásban fontos kifejezést. Talán azért is, mert szívesen foglalkozom az emberekkel, mert hazámban, s városomban, Rigában idegenvezető voltam, s szívem szerint ma is ezt csinálnám. — Mi akadályoz ma ebben ? — Szarvason lakom, annak is örültem, hogy ide a kempingbe felvettek. Nemrég neveztek ki főportásnak, de bevallom, most már azon gondolkodom, leteszem, a magyar nyelvvizsgát, s elmegyek egy.olyan városba, ahol idegenvezető lehetek. — Hogyan és mennyire szoktad és szeretted meg Magyarországot ? — Mikor egy magyar fiúhoz férjhez mentem, ebben az országban kezdtem új életet, s itt maradtam válás után, s később ugyanitt segítettek visszajuttatni a szakmámhoz közeli pályára. S amikor sokan megkérdezik. nem vágyok-e haza, akkor azt válaszolhatom, a nyelvet anyanyelvemnek érzem, s ha nem lennének lakásgondjaim, tökéletesen jól érezném itt magam. Sajnos 2 ezer forintot fizetek albérletre. az alapfizetésem alig több ennél, ezért hát sokat dolgozom, hogy amit szeretnék, azt meg is vehessem. Ha időm engedi, kirakatrendezést is vállalok, mert a korábbi munkahelyemen — az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál. — ezzel foglalkoztam. S Lídia igyekszik mindig tudása javát adni ahhoz, hogy kollégái és vendégei elfogadják. Elve szerint ebben a szakmában az a fontos, hogy a vendég mindenkor jól érezze magát. Akkor boldog. ha ebben segítségükre lehet. — számadó —