Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 30.. csütörtök A látogatók körében is sikert aratott a BNV-nagydíjas, két hőmérsékletű, kompresszoros háztartási hűtőszekrény, a Hűtőgépgyár H 280 60 típusú terméke (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) Irányított önképzés, konferenciák, szemináriumok Új formák a felsőszintű vezető-továbbképzésben A MÉM Mérnök- és Veze­tő-továbbképző Intézet 1983. évi tájékoztatója széles körű választékot kínál a tovább­képzés iránt érdeklődő veze­tőknek. Már ebben is helyet kaptak a felsőszintű, szako­sított vezetőképző tanfolya­mok, konkrétabban a már ki­próbált és bevált céltanfo­lyamok. Ezek mellett olyan új típusú szakosított vezető­továbbképző tanfolyamtípu­sokat is ajánl az intézet, mint amilyenek a tovább­képzési konferenciák, á probléma-szemináriumok, és az irányított önképzés, me­lyeket első alkalommal szer­veznek kísérleti jelleggel. E meghirdetett tanfolyamokra egyetemi-főiskolai végzett­séggel rendelkező felsőszin­tű vezetői munkakört betöltő szakemberek jelentkezését várják. A jelentkezés az 1983- as intézeti tájékoztatóban rögzítetteknek • megfelelően történik. A továbbképzési konferen­ciák folyamatban levő, át­fogó kutatási vizsgálatok alapján üzemi megfigyelé­sekre és tudományos igényű, de a helyi ésszerűsítési kö­vetelményekhez messzeme­nően igazodó szintetizálásra vállalkoznak. A tanulmá­nyok indító konferenciáját követően üzemi elemzésre kerül sor. Természetesen messzemenő segítséget adnak az ilyen körülmények között a szakdolgozatokra alapozó vizsgálati program kialakítá­sára, a sorozat keretében ra­cionalizálási eredmények fel­tárására vállalkozó vállalati vezetőknek. Ezt az Agrár- gazdasági Kutató Intézet, az egyetemek és a vállalati szféra különböző helyein dol­gozó vezető szakértők aktív közreműködésével biztosít­ják. A résztvevők a jelentkezés után kézhez kapják a rész­letes tematikát egy kérdőív­vel együtt. A háromnapos problémafeltáró jellegű kon­ferencia után a résztvevők kézbe kapják az ajánlott szakdolgozattémákat (téma­körönként 4—6 téma) — amit hazavisznek, vállalatnál (szövetkezetben) egyeztetik, két héten belül visszaküldik az intézetbe. Ennek során saját témát is javasolhatnak a vállalatok (szövetkeze­tek). Ez a továbbképzési forma előnyös a vállalatoknak, mert: kap egy — a szakem­berek által elbírált — szak- dolgozatot, amely konkrét megoldást tartalmaz vala­mely saját vállalati problé­májára, a hasznosítás esetén az anyagi javak a vállalatot illetik meg. Az új továbbképzési forma előnyös a résztvevőknek is, mert: továbbképzési bizo­nyítványt kaphatnak, üzemi kutatási jártasságot szerez­hetnek, pályázati díjat nyer­hetnek, megfelelő szint ese­tén szakdolgozatukat egyete­mi doktori címre javasolhat­ják. A tanulmányi idő: 1 év, általában 5-6 alkalommal né­hány napos, főként üzemi ta­nácskozás, a kezdés időpont­ja: a II. negyedév. Az irányított önképzés a második forma, melynek ke­retében egyes közérdeklő­dést kiváltó szakkönyvek feldolgozása a továbbképzés tartalma. A foglalkozások a szerzők vezetésével történ­nek. Kerekasztalvitákon sor kerül záródolgozatok készíté­sére és védésére is. A veze­tői irányított önképzés kere­tében a szakkönyvek feldol­gozása csak a kiindulópon­tot- jelenti. Az egyes témák szerinti rendszerezést végző, e szakkönyveket író specia­listák együtt dolgoznak a kérdéseket érintő, a meg­valósításban érdekelt szak­emberekkel. Ismeretes, hogy a szak­könyvek általában túlságo­san is befejezett, kész ismere­teket közölnek, ezért nem ezek ismétlő jellegű rend­szerezése az önképzés célja, hanem azoknak a felmerülő új gondolatoknak a tisztázá­sa, amelyek még nem nyer­tek publikálást, de amelyek­re nézve a konferenciaveze­tők (akár a könyvek szerzői, akár az általuk és a hallga­tók által javasolt ' egyéb szakemberek) vállalkoznak arra. hogy közérdeklődést keltő vitákat tartsanak. Le­hetőség nyílik arra, hogy a hallgatók az irányított ön­képzés megkezdése előtt kér­déseiket, vitajavaslataikat írásban is közöljék. Kezdés: az I. negyedévben. Végül a problémamegoldó szemináriumok konzultáci­ókra,. kerekasztalvitákra és tapasztalatcsere jellegű ta- nulmányutakra alapoznak. A záródolgozatok jellege: ra­cionalizálási tanulmány. Eb­ben a formában a következő témákat dolgozhatják fel a hallgatók: a vezetés- és szer­vezéselmélet komplex alkal­mazása a termelőszövetkeze­tekben, a mezőgazdasági szö­vetkezetek vállalatvezetési rendszerének fejlesztése, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek fej­lesztése, üzemelemzés, agrár- politika, a gazdaságosság és versenyképesség ökonómiai tartalékai az élelmiszeripar­ban, az élelmiszer-termelés vállalati rendszerének fej­lesztése, a mezőgazdasági vállalatok fejlesztésének fel­tételei és anyagi-műszaki alapjai, a vezetési és fog­lalkoztatási rendszer fejlesz­tése, a mezőgazdaság integ­rálódása, korszakváltás a mezőgazdaságban, foglalkoz­tatáspolitika és munkaerő­gazdálkodás. K. E. P. Energiatakarékos kenőanyag: ESKÜ Speciális, energiatakarékos kenőanyag gyártását kezdi meg hamarosan a Politúr Vegyipari Szövetkezet. Az egységes súrlódás- és kopás­csökkentő adalék — amely ESKA néven kerül forga­lomba — az Autóipari Ku­tató Intézet munkatársainak találmánya. Kísérleteik ered­ményedként sikerült olyan ke­nőanyagot előállítani, amely­nek haszn.álata a belsőégésű motoroknál 5 százalékos üzemanyag- és" 30 százalékos kenőanyag-megt- akarítást je­lent, s mintegy százalék­kal meghosszabbodik a mo­torok élettartama is. Az új hazai kenőanyag kedvező tu­lajdonságaival a világ élvo­nalába tartozó hasonló gyárt­mányokkal is állja áz össze­hasonlítást, s nagy előnye, hogy előállítása lényegesen olcsóbb — átlagosan 120 fo­rint a személygépkocsikhoz szükséges, egy-egy adag. 1 ^Használatának feltételei is megvannak, az Armafilt Ipa­ri Szövetkezet ugyanis gyárt­ja azokat a lég- és olajszű­rőket, amelyek a kenőanyag megfelelő hatásfokának biz­tosításához szükségesek. A Politúr Vegyipari Szö­vetkezet a gyártást meglevő műszaki, technikai berende­zéseivel kezdi meg az idén. Tervezik azonban egy kísér­leti üzem létesítését, amely 1984. végére a várható szük­ségletek 10 százalékát kielé­gíti, mintegy 4 millió — 0,3, 0,5 és 1 literes adag előállí­tásával. A hazai ellátás mellett az ESKA-nak megvan az esélye arra, hogy exportképes ter­mékké is váljon. Az őszi BNV-n. ahol a szövetkezet először mutatta be, nagy ér­deklődést váltott ki a kül­földi szakemberek körében is. Bennünket két vállra fektetne a kötbér Egy kisvállalkozás tapasztalatai — Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy a vál­lalt határidőt nem tartjuk be. A kötbér egyszerűen két vállra fektetne bennünket. — Egy kicsit saját ma­gunkat is csapdába csaltuk: itt, benn, a munkahelyen is jobban kell hajtanunk az átlagnál, nehogy szó érje a ház elejét. — Eleinte elég sokat vic­celődtek velünk. „Mikor lesztek már milliomosok?” — kérdezte tőlünk majd mindenki, s nem minden él nélkül. — Nekem az tetszik ben­ne, hogy közösen döntünk, de közösen teszünk eleget a dön­tésnek is. Ha melléfogunk, azt egyformán bánja min­dén k pénze. Kiss László energetikus, Nemes Miklós géplakatos, Lázár Károly géplakatos és Csatári Béla főmérnök kép­viseli ezen a beszélgetésen azt a tíz embert, aki a Bé­kési Szerelőipari és Szolgál­tató Gazdasági Munkaközös­séget alkotja. Helyszín: a Hidasháti Állami Gazdaság központja, a téma pedig egy kisvállalkozás működésének jó féléves tapasztalata. A munkaközösséget ez év márciusában ^jegyezték be, tevékenységi körét az alap­szabály az újítások, talál­mányok kivitelezésében, vál­lalati kisberuházások terve­zésében és kivitelezésében és a szerelőipar területén a la­kossági szolgáltatásokban je­lölte meg első helyen. Az alapszabály rögzíti azt is, hogy munkát csak közgyű­lési határozattal fogadhat el a közösség, s ha vállalták, akkor a szerződés teljesíté­sében egy emberként kell részt venniök.. — Kellett-e az eltelt fél év alatt közgyűléseket tarta­ni? — faggatom a munka- közösség vezetőjét, Csatári Bélát, aki jól érti, hogy e mögött a kérdés mögött egy másik rejlik: kap-e elegendő megbízást a .GM? — Eddig még nem kellett munka után mennünk. In­kább az volt a baj, hogy hir- telenében nagyon sokat vál­laltunk. E rövid néhány hó­nap alatt megoldottuk mór a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés murá­nyi telepén a műtrágyatár­ház betárolótechnológiájá­nak szerelését, bonyolítását. Ugyanezt csinálta a Körösi A. G. brigádja Telekgeren­dáson, de félbehagyta, mert Könyvkereskedelmi együttműködés Szerdán együttműködési megállapodást írt alá Gö- nyei Antal, a Kultúra Kül­kereskedelmi Vállalat vezér- igazgatója és Jurij Leonov, a szovjet Mezsdunarodnaja Knyiga Külkereskedelmi Egyesülés vezérigazgatója. A megállapodás értelmé­ben Magyarország és a Szov­jetunió 1983-ban összesen "^öbb mint 8 millió rubel ér­tékben szállít kölcsönösen könyveket, folyóiratokat, hanglemezeket, kottákat és posztereket. A magyar és a szovjet irodalom klassziku­sainak és modern szerzőinek alkotásai egyaránt szerepel­nek majd a kínálatban. A Szovjetunió például 50 ezer példányban megveszi Bar- csay Jenő Művészeti anató­miáját, amely a Corvina Ki­adó gondozásában látott nap­világot, Magyarország pedig több 100 ezer példányban vá­sárolja meg szovjet szerzők magyar nyelvű könyveit az ungvári ^Kárpáti Kiadótól. nem tudtak kijönni a pénz­ből:- Mi átvállaltuk’ tőlük. Átvállalhattuk, mert nekünk nincs gazdasági általános költségünk, a munkaközös­ség képviselete mellett ma­gam látok el minden admi­nisztrációs ^feladatot is. Vé­gül említésre méltó még, hogy a békéscsabai Lenin Tsz-ben a gázszerelés tech­nológiabonyolítását szintén elvállaltuk. % A jó és pontos munkánál jobb reklám nem kell. Ezt tapasztalhatta a Békési Sze­relőipari és Szolgáltató Gaz­dasági Munkaközösség is. Megbízatásokban nincs hiá­nyuk. Keresik őket már más munkaközösségek is. S ezt fontosnak tartják, mert fel­kérhetik még őket megbízó­ik olyan feladatokra is, ame­lyeknek teljesítéséhez társ- vállalkozásokat kell maguk mellé venniük. Vagyis, ahogy mondani szokták: fut a szekér. A munkaközösséggel, s hogy mégsem teljesen elégedettek, annak külön oka van. — Főtevékenységnek mi az újítások kivitelezését gon­doltuk induláskor. Ez ügy­ben azonban eddig még csak egy kuriózumról számolha­tunk be: jelentkezett Pestről egy feltaláló, aki olyan mo­tort szerkesztett, amelyben minden áll, ami a hagyomá­nyos motorokban jár, ellen­ben mozog, ami szokás sze­rint stabil. De ezt csak az érdekesség kedvéért emlí­tem. Fontosabb ennél az. hogy most készülünk egy újítást előterjeszteni, amely- lyel kiküszöbölhető a K— 701-es traktorok hidraulikus rendszerének minden előny- telensége, és ez gépenként több mint ezer kilogramm gázolaj-megtakarítást ered­ményezhet. De mondjatok most már ti is valamit — fordul társaihoz Csatári Bé­la. Nemes Miklós felvonja a vállát: — Mit mondjunk? Eddig nem fizettünk rá. így tör­vényes lehetőség van a mun­kaidő utáni munkára. Ne­kem március óta alig-alig volt szombatom, néha a va­sárnapom is munkával telt. De hát építkezem, nincs más megoldás. Bent se pihenhe­tek, mert akkor rögtön jön a bunkó, hogy „bezzeg a ma­szek, az megy!” Kiss László: > — Azt viszont senki nem veszi észre, hogy vasárnap reggel hatkor már elkezdtük a melót, amit a Körösi Á. G. otthagyott, és este hétig hétszer ugrottunk neki, mert a zuhogó esőben sehogy se akart sikerülni egyszerre. Sokan azt hiszik, halálra ke­ressük magunkat. Pedig itt aztán emelünk, cipelünk, fű­részelünk, villanyt szerelünk, mikor mi kell: nincs válo­gatás, csak önkéntesen vál­lalt, de annál szigorúbb fe­gyelem. Lázár Károly: — Én csak a nyár köze­pén csatlakoztam a társaság­hoz, és nagyon örültem, hogy megszavazták a belépésemet, mert ez a társaság tud együtt dolgozni, és még a munkán túl is segítik egy­mást, például a lakásépíté­seknél. • Befejezésül egy gyors kör­kérdés: ki miben látja az eltelt időszak legfontosabb tapasztalatát? Kiss László: — Bármily furcsa, a pénz önmagában nem elégséges húzóerő. Kell egy irányító ember, aki magával tudja vinni a többit, és „odaszól'’. ha szükség van rá. Nemes Miklós: — Legyen egy olyan em­ber is a társaságban feltét­len, aki minden szabállyal, formasággal tisztában van. másképp útvesztőbe kerül az ügy. Lázár Károly: — Tíz ember munkáját már meg kell szervezni. Itt roppant észnél kell lenni a szerződéskötés pillanatától a kifizetésig. Könnyen befir­kálják az embert, ha nem figyel oda, és akkor csak melózott-melózott, a látszat meg sehol. Csatári Béla: — Valóban kell egy jó ügyintéző, de kell az is, hogy akik összefognak, jól meg­értsék egymást. Az elmondottakon túl még egy fontos tapasztalat kí­vánkozik e beszélgetés végé­re: a Hidasháti Állami Gaz­daságban megalakult gazda­sági munkaközösség léte, te­vékenysége elindított kör­nyezetében egyfajta tartalék­feltáró folyamatot is; ala­kulóban van immár az épí­tőknél meg a traktorosoknál is egy-egy vállalati gazdasá­gi munkaközösség. Kőváry E. Péter Szórópisztollyal festik a hídkorlátot Köröstarcsán a KPM Békés megyei Közúti Igazgatósága gyomai telepének dolgozói Fotó: Veress Erzsi /

Next

/
Thumbnails
Contents