Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
1982. szeptember 30., csütörtök NÉPÚJSÁG Figyelemre méltó kiállítás Békés megye: a munkáskörtöl a szakszervezetig A Békés megyei szakszervezeti hetek keretében a megye szakszervezeti mozgalmának történetét bemutató kiállítás nyílt a közelmúltban. Anyagát a Békés megyei Levéltár a témára vonatkozó dokumentumokból állította össze. Az iratok nagyméretű fotókópiái a kezdetektől az első világháborúig követik megyénk szakszervezeti mozgalmának eseményeit. A dokumentumválogatás sajátos látószögből mutatja meg a mozgalom kezdeteit és későbbi arculatát. Elsősorban a közigazgatási hatóságok jelentései, a gyűlések engedélyezésére vonatkozó iratok, a gyűlések lefolyásáról készített rendőrségi jelentések sokszor szándékosan torzító tükrében láthatjuk az ipari, majd a mező- gazdasági munkásság harcát az előbb érdekvédelmi célért, majd politikai követeléseket is megvalósító munkásszervezetek megalakításáért. „Mi megszoktuk, hogy csináljuk!” Eleki képeskönyv Ha felütjük a Munkásmozgalom-történeti Lexikont a szakszervezetekről szóló címszónál, az ott kifejtettek megyénk mozgalmának múltjára is egyaránt vonatkoznak. Magyarországon, így Békés megyében a múlt század 60-as, 70-es éveire esik azoknak a különféle, előbb önképzést, közös tanulást, véleménycserét szolgáló különféle iparos egyletek, munkáskörök, olvasókörök létrehozása, majd amikor a nagyipari proletariátus megerősödésével létrejött az első marxista munkáspárt, az MSZDP, a helyi mozgalorp országos méretűvé bontakozik ki. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikailag befolyásolta a szakszervezeteket, sőt a szabadszakszervezetek terén részleges szervezeti összefonódásuk is megvalósult. A századfordulón és a XX. század első évtizedében a szakegyleti kereteket túlnőve országos szövetségekbe tömörült a szervezett munkásság. Legelőször a nyomdászok országos szakmai szövetsége jött létre hazánkban, amit 1901-ben a könyvkötők, 1902-ben a szabók, 1903-ban a fa-, építőmunkások, vasmunkások, cipészek követtek. A kiállítás anyagában a legkorábbi időszakot az orosházi ács-, kőművessegédek önképző egyletének alapszabálya képviseli, kelte: 1893. február 5. Érdemes idéznünk az egylet alapszabályában megjelölt egyesülési célt: „Az egylet czélja. Az Orosházi ács és kőműves segédek önképzésének és közművelődésének előmozdítása". Ez a cél azonban rövid időn belül kevésnek bizonyult, a napi gazdasági harc követelményei nem engedték meg, hogy a munkásság csupán kulturális és önképzési céllal szervezkedjen. A járások főszolgabíráit. a városok polgármestereit a belügyminisztérium rendszeres jelent est étel re kötelezte a munkásmozgalmakról. E jelentések rendszeresen készültek a múlt század 90-es éveitől, amelyek segítségével nyomon követhető a helyi szakegyletek létrejötte, majd ezek csatlakozása az országos szakmai szövetségekhez. Külön érdekesek a gyűlésengedélyek, amelyek segítségével megállapíthatók a helyi vezetők nevei, az egyes gyűlések témái. Az utóbbiakról a rendőrség képviselője a városokban, a falvakban a főszolgabíró megbízottja tájékoztatta az illetékeseket. Ugyanis az engedélyezett gyűléseken a hatóság emberei hivatalból részt vettek és éberen őrködtek, nehogy olyasmi hangozzék el, ami a fennálló államrendet sérti. Szükség esetén karhatalommal feloszlathatták a gyűlést, a kifogásolt beszédek előadóitól megvonhatták a szót stb. E jelentésekből is többet elhelyeztek az anyagban a kiállítás rendezői. A munkásság gazdasági harcát a tőkések kíméletlen mohósága indította el. Érdekes idézni ennek illusztrálására Gyula város tiszti főorvosának' 1897-ben kelt jelentését, amelyben a gyulai Reisner gyufagyárban uralkodó körülményeket írta le: ..A Reisner-féle gyufagyár tulajdonosát utasítsa tekintetes polgármester úr, hogy haladéktalanul rendezze be a munkások számára megfelelő étkező helységet. A munkások egyszersmind feltétlenül eltiltandók attól, hogy élelmöket a dolgozó helységben tartsák. Utasítsa a gyufagyár tulajdonosát, hogy a munkások részére — akik-folyton mérges anyagokkal dolgoznak — mosdó helyiséget is rendezzen be." A későbbi munkásmegmozdulások mutatták, hogy a hatósági felszólításnak nem volt sok foganata, pedig a különösen veszélyes üzem súlyosan veszélyeztette az ott dolgozók, főleg a nők egészségéi . A kiállítás anyagában szerepel a gyulai textilmunkások csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv a Magyarországi Textilipari Munkások és Munkásnők Szövetségéhez, a gyulai helyi csoport létrehozásáról. A jegyzőkönyv 1906. december 2*án kelt, közli a csatlakozás tényét és a vezetőség névsorát. (Elnök Kukla Pál, aki a gyulai munkásmozgalomban később is szerepet játszik.) A levéltári alapszabály-gyűjteményből néhány érdekes darab fotókópiája is belekerült a kiállítás anyagába. így pl. 1913- ban létrehozott OMTK, az Orosházi Munkás Testedző Köré, amely komoly szerepet játszott a szervezett munkásság összefogásában, ma is létező sportegyesület. Több dokumentumot mutat be a kiállítás a megyében lezajlott sztrájkmozgalmak történetéből is. Említést érdemel a gyulai kőműves- és ácsszakegylet 1903 szeptemberében tartott értekezletének nyomtatott jegyzőkönyve, amely a sztrájkoló építőmunkások követeléseit rögzítette (munkaidő, bérezés, ünnepnapok stb.). 1903-ban Orosházán a nyomdászok is sztrájkba léptek. 1904-ben. majd 1907-ben Gyulán újabb sztrájkok bizonyították a munkásság erejét. A hatóságok éber figyelemmel kísérték a munkásság minden megmozdulását. Jellemző példa erre a békéscsabai ács- és kőművessegédek önképző egyletének megszüntetése 1904-ben, mert „a legutóbb tartott közgyűlés leple alatt meg nem engedhető socialiszticus irányú eszméket tárgyaltattak". 1904-ben a gyulai építőmunkások szakegyletét felfüggesztette a belügyminiszter, majd 1908-ban feloszlatta, Az okot abban határozták meg, hogy a gyulai építőmunkások azzal, hogy szervezett munkások alkalmazása mellett szálltak síkra, a nem szakegyleti tagokat alkalmazó munkaadók bojkottjára hívtak fel, megsértették a sztrájkról szóló 55.154 1904. BM-rendeletet, és felosztásukat foganatosította a belügyminiszter. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa kezdeményezésére készült kiállításon szereplő dokumentumok csupán szerény töredékét képezik a megyei szakszervezeti mozgalom történeti forrásainak. A kiállítás arra is felhívja a figyelmet, érdemes lenne módszeres kutatómunkával feltárni és megírni a szakszervezeti mozgalom Békés megyei históriáját. .Tárolj József Hazánkban az elsők között alakult meg — a felszabadulást követően, már 1947- ben — a nemzetiségi népi együttes, öt év telt csak el, s máris tetterős művelődési háza lett a falunak. Valahogyan így összegezhető a szép és értékes közelmúlt eseményfolyamának azon kis cikkelye, amelynek megünneplésére zászlózták ki a négy nemzetiség lakta Elek művelődési házát. Szombaton délután bizony foghíjasok voltak a sorok a nagyteremben. Bár kézbesítette a posta a meghívókat, a vendég mégsem jöhetett el. Az alapításkor már sokan harminc egynéhány, negyven-, vagy éppen ötvenévesek voltak . . . S akik mégis eleget tettek a meghívásnak, változatos és gazdag, nagyszerű programnak részesei lehettek. Villantsunk Kucscra Lajos az elmúlt évtizedekre emlékezik fel néhány kedves, jellemző pillanatot! A - dokumentumkiállítás megnyitója előtt hirtelen sürgölődés a földszinti klubtermekben. Harcsabajszú, népviseletbe öltözött fiatalembertől indul el a riadozta- Só csatárlánc. „Gyertek, csináljuk a képet!” A ház előtt a Bágy-testvérek néznek a kamerába. Most a népes rokonság, a család hat tagja vesz részt a népi együttesben. Ha összeszámláljuk, eddig éppen egy tucatnyi táncost, énekest, előadót adtak az eleki közművelődésnek. A kiállításmegnyitó. Fényképek, megsárgultak, amatőr fotók. Oklevelek és tablók, szerb-horvát, némét. szlovák és román nyelvű elismerések a magyaron kívül, a nemzetiségi szövetségektől, vagy éppen a környező szocialista országokból, egy- egy felépés, siker emlékeként. Nyisztor György, vagyis Gyuri bácsi, a házalapító, állami díjas igazgató mondja a megnyitót. Nézem a közönség arcát. A meghatott idősebbekét, a tiszteletet eláruló fiatalabbakét. A stráf- kocsis „hőskor” emlékei nekik közelmúlt, nekünk igazi, tán túlontúl is romantikus történelem. De életünk, munkánk szép, igaz és hősi szelete. Gálaműsor. A régiek és a maiak, együtt a színpadon. Jól szerkesztett, valóban keresztmetszetműsor. Tánc és ének, szóló és együttes. Aztán az üdvözlő táviratok felolvasása ,.. Valóban, a népművelésnek is szüksége van ezekre a pillanatokra, amikor villanásnyi időre számot vethet. Kucsera Lajos, a megyei tanács közművelődéssel foglalkozó főelőadója emlékezett vissza előadásában az évtizedekre. Hogy a ház dolgozói közül, amatőr művészeti csoportjainak vezetői A Bágy családból hatan tagjai a nemzetiségi népi együt- tesnek és tagjai közül tizenhatan vannak olyanok, akik különböző állami kitüntetések, elismerések birtokosai. Meg aztán a sokat emlegetett, de itt, Eleken valóban tényként és valóságként ismert is élt „híd-szerep” a nemzetiségek között. Az egyet akarás önmagukért, valamennyiünkért. Szép, igaz, emlékezetes szombat délután volt! (nemesi) Készül a vacsora... Fotó: Fazekas László Pillanatkép a/, október 13-ig nyitva tartó dokumentumkiállí- távról Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Kocsár Miklós féld.: Un- garesca. 8.40: de Falla: Rövid élet: Két- telvonásos opera. 9.44: Zenés képeskönyv. l'O.Oö: Diákfélóra. 10.35: Verbunkosok, katonadalok. 11.00: Klasszikus operettekből. 11.38: Wilhelm Meister tanulóévei. 12.45: Artur-o Tascanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát. 13.38: A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola fúvószenekara játszik. 13.49: Olvasókör. 14.19: Nótacsokor. 15.05: Üj lemezeinkből. 15.50: Vas István: Hét tenger éneke. 16.00: Rádiónapló. 18.00: Filmzene. 19.15: Barlay Zsuzsa operaáriákat énekel. 19.35: Külpolitikai klub. A libanoni válság és következményei. 20.05: Népdalcst. 20.59: Az ..aranyketrec” kulcsai. 22.30: Nóták. 22.50: Mit ér a nevem? Beszélgetések önmagunkról. 23.00: Messiaen: Kvartett az idők végezetére. 23.44: Operttdalok. .0.10: Gallai Péter táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: La Mancha lovagja. 8.20: A világ sorsa — Kaliforniából nézve. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. Perlit és ólomkristály. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Barátság slágerexpressz. 14.35: Tanít a táj. 15.20: Mindenki iskolája. 15.50: Lenn a folyónál. 16.00: ..Egy kis itóka. ha ... ” Az alkoholfogyasztás tüneteiről és következményeiről. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Földön, vízen.- levegőben. Útirány: Málta. 21.15: Menazséria. 22.00: Egy énekes — több szerep. Sass Sylvia énekel. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió: . 9,30: A szupertrió játszik. 10.02: A Bartók vonósnégyes játszik. 11.05: IX. országos kamarazene- kari fesztivál — Veszprém. 12.07: Operarészletek. 13.07: Slágerek Párizsból és Rómából. 14.00: Zenekari muzsika. 15.05: Ismered a Carment? 15.36: A Magyar cRádió és Televízió énekkara Karai József müveiből énekel. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Vlagyimir Valajtisz opera-* felvételeiből. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Domenico Scarlatti-szonáták világhírű zongoraművészek tolmácsolásában. *19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Kb. 21.30: Dzsesszfelvételekből. 22.00: Fúvósmuzsika. 23.00: Dunántúli népzene. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hétközben. Egyenruhában. Riporter: Kutas János. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- es müsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.00: Történelem. (Ált. isk. 5. oszt.) 9.25: Rajz. (Ált. isk. alsó tagozat.) 9.40: Felső-Tisza-vidék. 10.00: Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) 10.15: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) 11.30: Aktuális politikai kérdések. (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.50: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 14.15: Történelem, (ism.) 14.40: Aktuális politikai kérdések. (ism.. f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism.. f.-f.) 16.05: Fény az ablakban. Szovjet tévéfilm. (f.-f.) 17.20: Vándorbot — Rákóczi kerékpáros túra. 18.00: Reklám, (f.-f.) 18# 10: ..Legyen a zene mindenkié.” 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Budapesti művészeti hetek. Solness építőmester. 21.15: A hét műtárgya. 21.20: Hírháttér. 22.10: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 18.50: Ecranul Nostru. (f.-f.) 19.05: Nas Ekran — A mi képernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavári esték. Etnikum és politika. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Telesport. Labdarúgó-ku- panap. (f.-f.) BUKAREST 16.15: Sporthírek. 16.50: Reklám. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 20.40: Gazdagok és szegények. Angol, dgkumentumfilm. 21.00: Komoly zene. 21.55: Az emberi test. Tudományos sorozat. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Ifjú technikusok klubja. 17.10: A Ruder Boskovic Intézet. 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Reklám. 18.50: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. • 4 19.55: Reklám. 20.00: Játékfilm. 21.30: Album ’82. SZÍNHÁZ 1982. szeptember 30-án. csütörtökön 19 órakor Tótkomlóson: VIKTÓRIA 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÜK Szakmai bemutató 1982. október 1-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÜK Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya: Megáll az idő. Békéscsabai Építők Kultúro'U- hona: A pap. a kurtizán ^es* a magányos hős. Békéscsabai Szabadság: minden ^előadáson: Hová- tűnt Agathe C-ríristie? Békéscsabai Terv: Dögkeselyű. Gyulai Erkel: Az. ifjúság édes madara. Gyulai . Petőfi: Pucéran és szabadon. Gjrosházi Partizán: Kéjutazán .Las Palmasba. Szarvasi nr,i áncsics: Földrengés Tokiób-ctn.
