Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 30.. csütörtök Minél több fiatalt mozgósítani a I A hagyományos feladatok mellett a Magyar Vörös- kereszt VI. kongresszusára való felkészülés jellemezte az elmúlt tanév ifjú vöröskereszteseinck munkáját. Tevékenységük az általános iskolákban összekapcsoló­dott az úttörőcsapatok terveivel, programjával. Az út­törőévi jelszó, a „Hass, alkoss, gyarapíts!” jegyében állította össze programját a Vöröskereszt is, és e sze­rint tevékenykedtek a pajtások. Tanévkezdés Együtt az úttörő­mozgalommal A vöröskeresztes tanfolya­mok jól illeszkednek az út­törőmozgalomba. Céljuk egy­részt olyan viselkedési nor­mák (egészséges életmód, egymás és mások védelme, segítése) kialakítása, bővíté­se, amelyet a kisdobos- és az úttörőélet törvényei szab­tak meg. Másrészt olyan gya- , korlati ismeretek elsajátítá­sa a feladat, amelyek lehe­tővé teszik a viselkedési normák megvalósítását. Így például az elsősegélynyújtás, a házi betegápolás, a csecse­mőgondozás tudnivalói min­dig hasznára válnak a fel­növő gyerekeknek. Legnépszerűbbek az első­segélynyújtó tanfolyamok. Az elmúlt tanévben 138 tanfo­lyamon 2651 gyerek tanult. Általában megfelelő a szem­léltetőeszköz-ellátás, bár - a szóróanyagok, ismertetők és egyéb eszközök nem minden iskolába jutnak el időben. Gondok vannak viszont a tanfolyamvezetők, előadók képzésével. továbbképzésé­vel. A jó példák közé tar­tozik a gyulai, ahol erre a feladatra pedagógusok ké­szültek fel. A többi tanfo­lyam létszámában, tartalmá­ban nem volt különösebb változás az előző évekhez ké­pest. Több résztvevővel szer­veztek csoportokat Békéscsa­bán, Orosházán és Gyulán, létszámcsökkenés tapasztal­ható viszont Békésen és Szarvason. Az egészséges életmódra nevelés legnépszerűbb for­mái az általános iskolákban a különböző mozgalmak. A tisztasági akciók értékelésé­nél a jövőben még jobban kerülni kell a formalitáso­kat. Az alsó tagozatosok kö­zül több mint 35 ezren vettek részt Az alkohol nyomában, Jó fog .— jó egészség, Kö­zöttünk jár az ellenség el­nevezésű akciókban. A fel­sősök majd’ 60 ezren tevé­kenykedtek az Erős, egészsé­ges leszek, a Tiszta, bizton- * ságos otthon — egészséges környezet, a Segítsük egy­mást, s a többi mozgalom­ban. A gyerekek szívesen kapcsolódnak ezekhez, ha az ismereteket érdekes for­mában kapják.­Az egészségügyi beszélge­tésekre többen eljutottak, míg az előadásokon és film­vetítéseken csökkent a részt­vevők száma. Az ifjú vörös­kereszteseknek jó lehetősé­gük nyílik az általános is­kolai úttörőgárdában az is­meretek gyarapítására. A megyében körülbelül 1200 if­jú vöröskeresztes tagja van a gárdának, de néhány isko­lában a két szervezet kap­csolatát még nem értelme­zik helyesen. A felnőtt vö­röskeresztesekre nagyobb fe­lelősség hárul a jövőben az egószségőr szakalegységek képzésénél és az elsősegély- nyújtás oktatásánál. Az ál­talános iskolások sokféle vö­röskeresztes mozgalmi mun­kában jeleskednek.az őrsi és rajfoglalkozások, az osztály- főnöki órák keretében. Né­hány városban, főként pedig a községekben környezetvé­dő, -szépítő akciókat, őrjára­tokat indítanak a gyerekek. Az idős, magukra maradt emberek gondozásában a fel­nőttekkel együtt dolgoznak. A népek közötti barátságot szolgálja a különböző orszá-> gok vöröskeresztes fiataljai­val folytatott levelezés. A szervezeti keretek fej­lődtek, a tartalmi munka kö­vetelményei szigorúbbak let­tek, s az iskolai vöröskeresz­tes alapszervezetek energiá­juk egészét a feltételek tel­jesítésére fordították, s a tagtoborzásra nem jutott ele­gendő figyelem. Ezért ha kis mértékben is, de csökkent az ifjú vöröskeresztesek szá­ma. A jövőben a tagtobor­zás lényeges feladatát is szem előtt kell tartani, hi­szen a tömegszervezet bázisa a fiatalok körében van. Csoportok helyett alapszervezetek A középiskolákban a lezá­ródott ciklusban a fő cél a szervezeti élet fejlesztése, az aktivizálás, a vöröskeresztes munka hatékonyságának nö­velése volt. A számszerű eredmények, a helyszíni ta­pasztalatok hatásos munká­ról tanúskodnak. A vöröske­resztes _ csoportok helyett alapszervezetek létesültek. Jelenleg 33 középiskolában és egy kollégiumban 35 ilyen működik. A taglétszám az elmúlt évi 1895-ről 2206-ra nőtt. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban a tanu­lók 15 százaléka, a szakmun­kásképzőkben 18 százaléka tagja a Vöröskeresztnek. A szervezeti életben sokakat mozgósítanak: a 188 vezető­ségi tag mellett 671 aktivis­tának van állandó megbíza­tása. A KISZ megyei bizott­sága és a Vöröskereszt me­gyei vezetősége a középisko­lai titkároknak megrendezte az egyhetes tanév-előkészítő képzést'. A középfokú tanin­tézetekben a Vöröskereszt sajátos eszközeivel hozzájá­rul az ifjúság egészséges életmódra neveléséhez, a csa­ládi életre való felkészítésé­hez, humanizmusra, segítő­készségre ösztönzéséhez. Kialakult, bevált jó mód­szerek a 14 éven felülieknél is a tanfolyamok, előadások, különféle mozgalmak. Tanul­nak elsősegélynyújtást, cse­csemőgondozást és házi be­tegápolást. Az elmúlt tanév különböző szintű versenyein jó felkészültségről tettek bi­zonyságot a fiatalok. Az egészséges életmódra nevelő előadásokon és filmvetítése­ken sokan részt vettek ugyan, de az elért eredmények en­nek alapján nem mérhetők, és nem is biztatóak. A jó előadó, a hatásos film csak az egyik feltétele a nevelés hatékonyságának, s ezt erő­sítené a társadalmi környe­zet, a felnőttek példamuta­tása. A megváltozott élet- és oktatási körülményekhez kell a tisztasági mozgalmakat iga­zítani, s egyre inkább elő­térbe kerül a személyi hi­giéné kérdése. Az Edzett If­júságért mozgalom irányítá­sa nem a Vöröskereszt fel­adata, de a mozgalom fontos eszköze; elveit, feltételeinek javítását szeretné a tömeg­szervezet megvalósítani. A humanitás jó példái a magá­nyos időseket patronáló alapszervezetek, amelyek kö­zül többen valamelyik öre­gek napközijével, vagy szo­ciális otthonnal tartják a kapcsolatot. Az általános és középis­kolákban az utóbbi években sokat fejlődött a vöröske­resztes mozgalom. A jövőben még jobban számít a Vö­röskereszt a tanár elnökök­re, a felnőttszervezetekre, s magukra a fiatalokra. Az út­törőknek is me| kell ismer­kedniük a VI. kongresszus határozataival, de változatos, érdekes, életkoruknak meg­felelő formában. Például szerkesszenek kongresszusi faliújságot. Képekkel, újság­cikkekkel illusztrálhatják, hogyan tevékenykedik a Vö­röskereszt. hírt adhatnak a kongresszusi eseményekről, s kijelölhetik a jövő feladata­it. Megyénk' 20 kongresszusi küldöttének valamelyikével találkozót, beszélgetést szer­vezhetnek a gyerekek. Játé­kos formában, Ki tud többet a Vöröskeresztről című ve­télkedőn ismerkedjenek a gyerekek a mozgalommal. A tanár elnökök, felnőtt akti­visták feladata év elején új­raszervezni az úttörő vörös­keresztes csoportot, újabb gyerekeket megnyerni az ügynek. A feladatok között előtérben lesz a környezetvé­delem, a káros szenvedélyek elleni küzdelem, a védnök­ség és patronáló tevékeny­ség. Ki tud többet a Vöröskeresztről ? Az ötnapos tanítási hét szűkös keretei az egészség­nevelő munka, a szabad idő okos eltöltésének jelentősé­gét növelik. Az elegendő moz­gás, a szabad levegő, a tisz­ta környezet biztosítása, a lakóterületi sportversenyek rendezése nem kis feladatot jelentenek szülőnek, pedagó­gusnak, vöröskeresztes aktí­vának. A felnőtt alapszerve­zetek jó példával szolgálhat­nak a gyerekeknek. Az előző években népszerű tanfolya­mokat a jövőben is szervez­zék meg az iskolák. Az út­törő vöröskeresztesek mun­kájának fontos része legyen a baleset-megelőzés. Csak olyan feladatokat vállalja­nak a pajtások, amelyeknek reális alapja van, és értékel­hetők, s az értékelésekre ke­rüljön is sor. A középiskolákban a fel­adatokat és az egyes prog­ramokat a KISZ-szervezettel közösen kell megtervezni. Akik már az általános isko­lában is úttörő vöröskeresz­tesek voltak, megnyerhetek a munka folytatására. A köz- életiségre és szocialista er- kölcsiségre való nevelésben döntő az alapszervezeti élet demokratikus szelleme, s a társadalmilag hasznos tevé­kenység. A szakmunkásképzőkben együtt lehet és kell működni a szakszervezeti és az üzemi vöröskeresztes alapszerveze­tekkel. Az egészségügyi szak­közép- és szakiskolák tanulói későbbi egészségügyi dolgo­zóként fejlődjenek szakmai irányítókká, vöröskeresztes aktivistákká. Az úttörő és if­jú vöröskeresztes csoportok, alapszervezetek munkája, a fiatalok mozgalmi nevelése egységben történjen a terü­leti felnőttszervezetek mun­kájával, más politikai és tö­megszervezetek céljainak megvalósításával. Csak így készülhetnek a fiatalok is a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusára — s arra, hogy a jövőben annak szel­lemében tevékenykedjenek. Bedé Zsóka Tüzelőolaj helyett földgáz (Tudósítónktól) Társulási szerződést írtak alá Kamuion a tüzelőolaj földgázra való kiváltásról, a már koráb­ban közös vállalkozássá alakult kamuti Béke. a kétsopronyi Rá­kóczi, a kondorosi Egyesült, a hunyai Hunyadi Tsz, a Kondo­rosi Takarmánykeverő Közös Vállalat és az Állami Fejleszté­si Bank Szegedi Igazgatóságá­nak képviselői. A résztvevők aláírásukkal rög­zítették a mintegy 67 millió fo­rintos földgázvezeték építésének beruházását. A költségből a gaz­daságok mintegy 30 millió fo­rintot saját erőből fedeznek. A vezeték megépítése előrelátha­tólag 1983-ban befejeződik. A tervezést az AGROBER vállal­ta. a kivitelezést a KEVIÉP debreceni főnöksége végzi majd. Az említett öt gazdasági egv- ségen kívül földgázzal kívánják ellátni az érintett községek köz- intézményeit, valamint lehető­ség nyílik a lakossági gázellá­tás biztosítására is. Előzetes fel­mérések szerint a társult öt ter- melöeuys« -4 évente mintegy 3 ezer HÓG ionná fűtőolajat taka­rít nir” a beruházás befejezése után. Bérezi Gáboc A szegedi körzeti stúdió Licbmann Bétáról, a 83 éves fotóri­porterről portréfilmet készített, melynek címe: Vaskereszt, vagy amit akartok... _ Az idős mester több mint 50 éven keresztül fényképezte a Tornaterem épül Békéssámsonban (Tudósítónktól) Az MSZMP községi bizottsá­gának javaslata alapján 1978- ban született a tornaterem meg­építésének gondolata. A tanács­ülés még ebben az évben hatá­rozatot hozott a tornaterem ki­vitelezésére, megrendelték a szükséges tervdokumentációkat, melyek 1982 júliusában készül­tek el. A tervek birtokában a tanács és a Hazafias Népfront összehívta a község hetventagú nagyaktíváját. Ezen az ülésen határozták el a kivitelezés meg­kezdését. Augusztus 29-én a község tár­sadalmi, gazdasági' és intéz­ményvezetői az alap kiásásával megkezdték a tornaterem meg­építését. Minden tanácstag egy Hazafias Népfront-aktívával kör­bejárja saját körzetét, hogy tár­sadalmi munkát szervezzen, vagy anyagi támogatásra tegyen szert. A szeptember 25-ig begyűjtött összeg meghaladta az 56 ezer forintot. A felajánlott munka­napok száma elérte a kilenc­körülötte zajló életet, a hétköznapok valóságát, a történél- mi eseményeket, egyszer komikus, máskor tragikus pillanat- felvételeken örökítve meg mindezt. Képeihez kalandos törté­netek és személyes emlékek fűződnek. Az adás ideje: 1982. október 1. 18.10 óra, I. program. az.ctz.di. Az építkezés szakmai irányí­tását a helyi Előre Tsz építő­brigádja látja el, s elvégzi a szakmaigényes munkákat is. A lakosság pedig szeptember 21- ig 70 ezer forintnak megfelelő társadalmi munkát végzett. Zsigmond M. Sándor Nyugdíjas mozisok találkozója A Békés megyei Moziüze­mi Vállalat — több, mint tíz éve — minden évben egyszer találkozol rendez nyugdíjas dolgozóinak. Az idei rendez­vényt tegnap, szerdán Bé­késcsabán tartották. Az ösz- szejövetelre 110 nyugdíjas gyűlt egybe. Elsőként Gaál hászlóné, a szakszervezeti bizottság elnö­ke köszöntötte az idős dol­gozókat. Majd felolvasta egyik nyugdíjas kollégájuk levelét, aki betegsége miatt nem tudott eljönni a találko­zóra. Erőt, egészséget, boldog nyugdíjas éveket kívánt a vendégeknek. Schachay György, a szak- szervezeti bizottság titkára a. vállalat párt- és szakmai, valamint szakszervezeti ve­zetése nevében üdvözölte az idős mozisokat. Mint mon­dotta, örvendetes, hogy ilyen sokan a megyeszékhelyre utaztak az évente szokásos találkozóra. Ezután néhány mondatban ismertette a vál­lalat helyzetét. Eszerint, az év eddig eltelt részében a megye filmszínházai 120 ezerrel több látogatót fogad­tak, mint egy éve. Korszerű­sítették a sarkadi mozit. Ebben jelentős szerepük volt a szocialista brigádoknak, amelyek kialakulásában a mostani nyugdíjasok sokat vállaltak magukra. A tájékoztatót ünnepi ebéd, és kötetlen, jó hangu­latú beszélgetés követte. m. sz. zs. Kétmillió forint gazdasági bírság ítéletet hirdetett a Megyei Bíróság az Üdítőital-ipari Vállalat ügyében A gazdálkodó szervek , a mai igényeknek egyre inkább megfelelő, korszerű gazdál­kodás kialakításával igye­keznek a nyereségüket nö­velni. Előfordul azonban tisztességtelen haszonra, nye­reségre való törekvés is. En­nek visszaszorítására szolgál a gazdasági bírság intézmé­nye. A Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatósága ala­pos vizsgálat után tett in­dítványt gazdasági bírság ki­szabására a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat ellen. Az ügyet a Gyulai Megyei Bíróság tárgyalta. A tárgya­lás során egyértelműen nap­világra került, hogy az indít­vány a gazdasági bírság ki­szabására megalapozott. Az Üdítőital-ipari Vállalatnak 11 szeszfőzdéje van. Ezek közül ötben olajfűtésre tértek át. Ennek során egy mázsa ki­főzött cefre után 1979. au­gusztus 21-étől 50 forintot kellett fizetni. 1981. júliusá­ban emelték a térítési díjat, mégpedig differenciáltan. Két üzemben 50 forintban. 3 üzemben pedig 60 forintban határozták meg a főzetők ál­tal kifizetendő' összeget. Ugyancsak a múlt évben, szeptember 1 -tői az üzem­anyag hatósági árváltozását követően 80. illetve 90 fo­rintra emelték a mázsánkén- ti térítési díjat. Ezek az összegek lényegesen maga­sabbak voltak a rendeletben előírt és alkalmazható ösz- szegeknél. Az ezzel kapcso­latos jogszabály ugyanis elő­írja. hogy tüzelőanyag-térítés címén legfeljebb a felhasz­nált tüzelő beszerzési árát és a szeszfőzdébe szállítással felmerült fuvarköltséget sza­bad felszámolni. Ezzel az el­járással 1979-től 1982. I. ne­gyedévéig a vállalat egymil­lió 736 ezer forint tisztesség­telen haszonra' tett szert. Beigazolódott, a vállalat nem tartotta be a jogszabályi előírásokat, és lényegesen magasabb árat alkalmazott. A bíróság helyt adott a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága által benyúj­tott indítványnak. A jogsza­bályellenes cselekedetet nem mentesíti az sem, hogy a fő­zési díjat úgy állapította meg, hogy az nagyobb anyagi eredményre nem vezetett. A bíróság egyértelműen meg­állapította, mivel a vállalat jogszabállyal ellentétesen számolta el a tüzelőanyag térítési díját, így tisztességte­lenül jutott többletbevétel­hez. Ez a cselekménye egy­magában elegendő arra, hogy a gazdasági bírság kiszabásá­ra sor kerüljön. A Békés megyei Üdítőital­ipari Vállalat ügyében t.eg- nap, szeptember 29-én hir­detett ítéletet a Megyei Bí­róság. Az Üdítőital-ipari Vál­lalatot 2 millió forint gazda­sági bírság megfizetésére kö­telezte. Ugyanakkor a válla­latnak 60 ezer forint eljárási illetéket is meg kell fizetnie. Az ítélet nem jogerős. S. J.

Next

/
Thumbnails
Contents