Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
1982. szeptember 29., szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás 4c r*ou)i*/Ai icrcsogtrii HAJDÚ- BIHARI NAPLÓ Kirakatban a kirakatok. Munkába, vagy hazafelé menet gyakran állunk meg a kirakatok előtt. Nem egyszer adódik, hogy a kirakat segít a vásárlásban, sőt, néha eltántorít. A kirakat előretolt üzlet. Az a feladata, hogy kínálja, eladja az árut figyelemfelkeltő, ízléses formában, s nem utolsósorban ízlést formáljon, esztétikai élményt nyújtson. Általános probléma, hogy az üzleteknek nincs valódi kirakati tere, általában szegényes a kirakatok áruválasztéka, nincs kihasználva a rendelkezésre álló hely. Előfordul, hogy egymáshoz nem illő tárgyakat látunk, illetve az árcédulán nem tudjuk elolvasni az árat. Természetesen, akad szép számmal ízlésesen berendezett kirakat is. ötletek hogy az információ milyen értékes, tudja, hogy addig él értelmesen, amíg napra készen ismeri szőkébb és tá- gabb világának dolgait. F. bácsi újabban a harmadik gazdaságról beszél nekem, amikor találkozunk. Ebben az ökonómiában a kulcsszót hiánynak nevezik; ebben az ökonómiában pénzt ér az emberek jóindulata. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy olyanféle árucikkekért és szolgáltatásokért is borravalót kell adni, amilyenekre a bácsi sohasem gondolt. Az igazi' kérdés persze az, hogy miként lehet védekezni a már kialakult és ellenünkre dolgozó harmadik ökonómia ellen. A gordiuszi csomót kioldani nem lehet, át kell vágni! Javaslom tehát, hogy kövessük F. bácsi példáját, aki legutóbb nem tett egy forintot a blokk alá, amikor kikérte kávéját az egyik eszpresszóban. Nem kapott rosszabb minőségű kávét...” mindig rendelkezésre állhatnak, csak megfelelően kell összefogni, felhasználni őket. „Gyökérről nő a fa.” Hajdúnánáson a folyvást épülő üdülőnegyedben valóságos úttörővároska húzódik. Kényelmes szobáiban, kultúrtermében, füves játszóterén tavasztól őszig nem áll meg az élet. Szeptember 19-én, vasárnap reggel megkezdődött az első hajdúnánási úttörő alkotó tábor, melynek kéthetes programjain 40 lány és fiú, valamint vezetőik vesznek részt. A tizenévesek Móricz Zsigmond nyomába szegődtek. Egyrészt azért, hogy jobban megismerjék az író életét és munkásságát, másrészt pedig azért, hogy minél szilárdabb, őszintébb meggyőződéssel fogadják el az irodalom, a művészet, a hagyomány pótolhatatlan szerepét az ember benső és külső életének alakításában. , Lombhullás után fásítás. „A kivágott fát a kivágástól számított egy éven belül pótolni kell...” Így kezdődik a jászberényi Városi Tanács nyomtatványának szövege, amelyben egy vagy több fa kivágását engedélyezi. Amikor különböző okok miatt — kiöregedett a fa és veszélyezteti a közlekedés biztonságát, az emberek testi épségét, építkezésnél vagy új utca nyitásánál útban van- — ki kell vágatni egy vagy több fát, a tanács alapos vizsgálattal győződik meg ennek szükségességéről. Az idén több mint 20 ezer forintot költ a tanács fásításra, és 600 facsemete kerül elültetésre. Egy-egy ilyen akció bárhol megszervezhető, nemcsak Jászberényben, hiszen mindezzel környezetünket védjük, szépítjük. DELMAßYARORSZÄG Tető alatt a szegedi tévéstúdió. A ’70-es évek elején készültek az első tanulmány- tervek, amelyek 200—300 millió forintot kalkuláltak. Végül a DÉLTERV kollektívája olyan megoldást talált, ami minden valószínűség szerint 50 millió forintba belefér. Sok nekirugaszkodás volt mindaddig, amíg az első kapavágás megtörtént — 1980 őszén —, és a stúdió most látható állapotába került. Az UNIVÁZ-elemekből készült új szárny szerelésével elkészültek, a tetőt fedik, s áll az új épület, amelyben kialakítják a rezgésmentes, külső falaktól elválasztott stúdiót. Mestermunka és adózás. Majoros Tibor cikképen arról a megállapodásról ír, amely a KIOSZ országos vezetősége és a KISZ KB között született: a kisiparosok vegyenek részt a hiánycikkek pótlásában, az áruválaszték bővítésében, importhelyettesítő cikkek gyártásában, találmányok hasznosításában, lakossági szolgáltatások nyújtásában. 4Z együttműködés gyakorlati problémáit vitatták meg Szegeden, a KIOSZ székházában, a fiatal iparosok ankétjén. Felvetették az adózási szabályok érthetetlensé- gét és a jogszabályok nem egyértelmű alkalmazását. A KIOSZ és a KISZ képviselői pedig segítő szándékkal hallgatták a beszámolókat — a jobb együttműködés megvalósítása érdekében. A pénz csúszik és körbe jár. „Olvasó ember, figyelő ember F. bácsi. Alacsony nyugdíja van ugyan, de járatja az újságokat, és a hajdan megrendelt folyóiratokat is. Megszokta. Tudja, Elfecsérelt órák. A Tisza- menti Vegyi Művek mellett szinte minden nap'teherautók és vontatók konvoja várakozik — tétlenül. A pazarlás, ha pontosan nem is mérhető, nyilvánvaló. A tétlen órákért felelős személyt, szervet, intézményt találni azonban képtelenség. A termelő vállalat kereskedelmi szervezete nem képes a kiszolgálás pontos ütemezésére. Nemcsak hasznosabban eltölthető üzemórák vesznek kárba, a veszteségből a vegyi műveknek is jut. Persze, nemcsak a drága beruházás segítene, hanem az ésszerű szervezés is, amely- lyel elfecsérelt órákat lehetne hasznosabbá tenni. HÍRLAP Minőségvédelem — korszerű szinten. A Minőségellenőrző Rt. fontos szerepet tölt be hazánk gazdasági életében. Átfogóan és sokoldalúan ellenőrzi az exportszállítmányok minőségét, illetve az importszállítmá- 1 nyokét is. Egy cikklistán tünteti fel a Külkereskedelmi Minisztérium azokat a vállalatokat és termékeket, amelyek exportját a MERT- nev ellenőriznie kell. Többek között cipők, bútorok, ruházati és tömegcikkek, élő állat, hús és húskészítmények, konzervek, mezőgazda- sági cikkek, vegyi áruk, gyógyszerek ellenőrzésére terjed ki a vállalat illetékessége. Ily módon évenként mintegy 300 ezer vizsgálatot végez. A kirendeltség 77 magas képzettségű szakembere 4 megye — Csongrád, Bács- Kiskun, Békés és Szolnok — termékeinek minőségét vizsgálja. összeállította: Bielik Agnes Országos parancsnoki szemle Baranyában A munkásőrség felkészültsége magas fokú A munkásőrség országos parancsnoka parancsnoki szemlét rendelt el Baranya megyében. Ennek befejező eseményére, a „Zengő ’82” elnevezésű harcgyakorlatra a közelmúltban került sor a rendőrség és a határőrség, valamint Tolna és Somogy megye kijelölt munkásőr- egységeinek részvételével. A két nap alatt felmérték, hogyan felelnek meg a munkásőrök a velük szemben támasztott magas szintű követelményeknek. Mindamellett jó lehetőség nyílt arra is, hogy a fegyveres erők és testületek vezető beosztású parancsnokai, a dunántúli megyék párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői közvetlen tapasztalatokat gyűjtsenek a törzsek Szakszerű tervező és. szervező munkájáról, az egységek és alegységek erkölcsi, politikai és szakmai értékéről, valamint a munkásőr - erők összekovácsoltságáról. Sajtótájékoztató A harcgyakorlat első napján Pécsett sajtótájékoztatót tartott a munkásőrség országos parancsnoksága. Először Rajnai József, a megyei pártbizottság titkára Baranya természeti adottságairól, iparának és mezőgazdaságának fejlődéséről, továbbá a tudományos és kulturális tevékenység eredményeiről beszélt. Mint mondotta, a megyei pártbizottság is megkülönböztetett figyelmet fordít a gazdasági feladatok Ügy mondják, a rendőri szolgálatban az egyik legnehezebb feladat a körzeti megbízottakra hárul. Főleg azoknak nehéz, akik a várostól távol, kisközségekben télen-nyáron egyedül teljesítenek szolgálatot. Az országban sok ilyen rendőr van, aki meglehetősen mostoha körülmények között tesz eleget hivatásának. Ilyen Hegedűs Ferenc rendőr zászlós, a sar- kadkeresztúri körzeti megbízott. A tanácsháza egyik irodája a hivatala. Odaérkezé- semkor éppen a közúti forgalmat ellenőrizte, a rövid beszélgetés számára némi pihenést jelentett. — A rendőri pályát 1965- ben választottam élethivatásomnak, szeretem az embereket, érdekes, változatos a munkám. Jó tudni, hogy bíznak bennünk, segíthetjük őket. Először Gyulán járőrként, majd csaknem 6 évet Kétegyházán körzeti megbízottként teljesítettem szolgálatot. Kilenc éve itt Keresztáron a körzeti megbízott státusz megüresedett, parancsnokaim felajánlották mostani munkahelyemet. Feleségemmel motorra ültünk, s eljöttünk amolyan háztűz- nézőbe. Mindkettőnknek megtetszett, így elvállaltam — kezdi a beszélgetést a rendőr zászlós. megoldására és a szocialista tudat formálására. Ebben jelentős szerepet töltenek be a felső- és középfokú oktatási intézmények, a tudományos kutatóintézetek és a tömeg- tájékoztató eszközök is. A mintegy 100 ezer példányban megjelenő megyei újság, a Dél-dunántúli Napló és a számos üzemi lap mellett kiemelkedő feladatot látnak el a Magyar Rádió és Televízió körzeti stúdiói, amelyek német és szerb-horvát nyelven is sugároznak műsort a nemzetiségeknek. A tájékoztató után Borzák Lajos, a MOP osztályvezetője a munkásőrség 1982. évi tevékenységét ismertette. Egyebek között kiemelte, hogy a testület — amelynek több mint a fele kiváló dolgozó jelvényt kapott — eredményesen hajtotta végre politikai, kiképzési és gazdálkodási feladatait. A munkásőrök példásan helytálltak a termelésben. Az idén to- "vább korszerűsödtek a működési feltételek. Ezenkívül bevezették az új szolgálati szabályzatot, és továbbfejlesztették a munkásőrök szocialista versenymozgalmát is. Ez utóbbi egyébként 1983. január elsején lép majd életbe. Harcászai és lövészet Másnap hajnalban izgalmas mozzanatokból álló, látványos kárhatalmi-harcáü. Az elmúlt tíz évben a körzeti megbízott ugyancsak megismerte a falut, s a lakossággal kölcsönösen jó kapcsolatot alakított ki, több barátot szerzett. Munkája igen sokrétű, sok ügyben kell eljárnia. Szolgálatát önvezénylés alapján osztja be, s a legkülönbözőbb időszakokban látja el feladatát. — Az utóbbi kilenc évben súlyosabb, erőszakos bűncselekmény nem fordult elő a községben, több kisebb lopást sikerült felderítenem. Ügy érzem, a település közrendje, közbiztonsága jó — mondja, miközben újabb cigarettára gyújt. Szigorú tekintete most egy pillanatra megenyhül: — Ma már lényegesen kevesebbet szívok, infarktus után az orvos eltiltotta a cigarettát — mondja, miközben elnyomja a Symphonia-csikket. Az írógépben befűzött jegyzőkönyv pihen. Tekintetem önkéntelenül megakad az irományon. ‘ — Sok a papírmunka, ami a kmb-s munkájának egyik fele. Az ügyeket feldolgozva adjuk le, s azok alapján dönt az elöljárónk a további vizsgálatról. — Közben kopogtatnak. Két suhanc érkezik idézésére. A látottak alapján, a hallottakból kiderül, a fiaszati gyakorlat kezdődött a magyarszéki erdőben. Az összevont erőknek az volt a feladatuk, hogy a közelben „rejtőzködő terrorista csoportot” bekerítsék, s ezáltal megakadályozzák menekülésüket. A jelek arra mutattak : „az ellenség a gazdasági épületekben tartós védelemre rendezkedett be, és a megadásra való ismételt felszólításnak sem tett eleget...” A csoport felszámolásában, illetve az életben maradottak elfogásában részt vevő munkásőrök a kiképzési követelményeknek megfelelően jártak el, és jól alkalmazták a rendelkezésükre bocsátott harci technikát. A harcászati gyakorlat lövészettel, és fegyverzeti hatás bemutatóval folytatódott a kisvaszari lőtéren. Itt előbb álló és futó, illetve felbukkanó célok leküzdésére kaptak parancsot a mun- kásőregységek és- alegységek. Ezután pedig vastag páncéllemezre és betonfalra tüzeltek. Közben a vendégek távcsövön keresztül is megfigyelhették, milyen romboló hatást képesek kifejteni a puskalövő gránátok és az egyéb, harceszközök. A lövészet után a gyakorlatvezető parancsnok részletes tájékoztatója következett. Értékelés A „Zengő ’82” munkásőr- gyakorlat értékelésére a po- gányi repülőtéren került sor. Lukács János, az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, valamint a szemlére felsoraközott egységeket, alegységeket. Majd Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka lépett a mikrofonhoz. Beszédében megállapította: valamennyi résztvevő egység kimagaslóan megfelelt a különböző harceljárások alkalmazása során támasztott magas követelményeknek. Ezután a nemzetközi helyzet kiéleződéséről, a Szovjetunió és a szocialista országok békejavaslatairól, majd az MSZMP-nek a valósághoz igazodó politikájáról szólt. Ez — mint mondotta — „számot vet nemzeti és nemzettalembereknek valami vaj van a fejükön. — A törvényt én is betartom, s betartatom, ami másra is kötelező — summázza. — Mennyire lett sarkadke- resztúri ? A beszélgetés során először mosolyodik el. — Ügy érzem, most már sarkadkeresztúri vagyok, ugyanis a községben építettem házat. Van egy 16 és egy 3 éves fiam, egy 14 éves lányom. Feleségem a Gyulai Húskombinátban dolgozik, most gyesen van. 1980-ban kezdtem el a háromszobás ház építését, bizony az építkezés minden szabad időmet lekötötte. Sok segítséget kaptam a rokonoktól és az önkéntes rendőröktől. A BM 70 ezer forint hosszú lejáratú kölcsönt nyújtott. Most már mondhatom, hogy házunk csaknem teljesen elkészült, a jövő héten költözünk, a szolgálati lakást, amiben jelenleg lakunk, visszaadom a tanácsnak. — Milyen a kapcsolata a lakossággal? — Ügy érzem, jó! Egy-egy ügy kiderítésében sok segítséget kapok tőlük, s a rendőri munkán kívül másban is segítem őket. Ha kell, sürgős esetben telefonálok, mentőt hívok, vagy éppenséggel saját kocsimon én viszem be a beteget a kórházba. Munkámban sok segítséget ad a község 20 önkéntes rendőre, Kiosztják a muníciót a lő" gyakorlat megkezdése előtt közi érdekeinkkel, lehetőségeinkkel, és az ország teherbíró képességével. Ennek megfelelően ma az a programunk, hogy — ha kell több, de főleg jobb munkával — védjük meg elért vívmányainkat, alakítsuk ki a további fejlődés lehetőségeit. Jólesik kimondani, hogy valamennyi munkahelyen jelen vannak, példásan dolgoznak a munkásőrök is.” Borbély Sándor utalt arra, hogy az egységek a magasabb harckészültségbe való helyezést a terveknek megfelelően, eredményesen hajtották végre, s az előírt feladatokat minden alegység teljesítette. A személyi állomány egész idő alatt fegyelmezett, harcszerű magatartást tanúsított, amiért elismerés illeti meg a résztvevőket, s nem utolsósorban a munkából egyenesen a gyakorlatra érkezett Mecseki Szénbányák munkásőreit. A kitüntetések és jutalmak átadása után díszszemlével zárult a „Zengő ’82” országos parancsnoki szemle. Kép, szöveg: Bukovinszky István akik közül az elmúlt évben 17-en kaptak jutalmat. — Szabad idő? — Sajnos kevés. Most, hogy az építkezést befejezem, kicsit több időt tudok szentelni a hobbimnak, vagyis a vadászatnak. Az elmúlt évben összesen kétszer voltam vadászni. Szeretek vadkacsázni, a község határában levő bányagödrökben szép számmal tanyáznak. Ha az ember jól céloz, akkor nem tér haza üres kézzel — válaszolja. Közben ismét kopogtatnak. Puskás János nyugdíjas, önkéntes rendőr jelentkezik szolgálatra. Rövid ideig még hármasban beszélgetünk, majd búcsúzáskor az idős ember megjegyzi, hogy csak én halljam: — Karakán gyerek ez a Feri. Annak ellenére, hogy fiam lehetne, sokat tanultam tőle — nyújtja búcsúzáskor kérges tenyerét az önkéntes segítő. Szekeres András
