Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

o NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 29., szerda Búzatermesztési tanácskozás Kamuton (Tudósítónktól) Tegnap, kedden megyei búzatermesztési tanácskozást tartottak Kamuton. A ren­dezvényt a Békés megyei Tanács, a megyei tsz-szövef- ség, a Békéscsaba és Kör­nyéke Agráripari Egyesülés, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület szervezte. A tanácskozást Hankó László, a megyei tanács osztályvezető-helyettese nyi­totta meg. Az idei búzater­mesztés tapasztalatait Csu­kás Gyula, a tsz-szövetség titkárhelyettese elemezte. Dr. Szabó Miklós, az OMFI osztályvezetője a hazánkban termesztett búzák fajtáiról szólt. Dr. Erdei Péter, a Sze­gedi. Gabonakutató Intézet igazgatóhelyettese a fajta- specifikus termeléstechnoló­giákról számolt be. Dr. Ko­vács Gábor, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központjának főigazgató­helyettese az intenzív nö­vénytáplálás tapasztalatairól tartott előadást. Az eszmecserén felszólalt Thury György, a kamuti Bé­ke Tsz elnökhelyettese, aki termelőszövetkezetük idei búzatermesztésének tapasz­talatairól számolt be. Csatári Béla, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára az 1982. évi búzatermesztés megyei tanulságait elemezte. Bérezi Gábor Fűzőtökből 800 tonnát dolgoznak fel Az asszonyok gyors kézmozdulatokkal hántják le a tök héját A Medgyesegyháza és Vi­déke ÁFÉSZ zöldség-, gyü­mölcsfeldolgozó üzeme 1981- ben 13 és fél millió forintos termelési értéket teljesített. Ebben az évben 15 millió fo­rintos termelési érték telje­sítése vár a két műszakban dolgozó négy brigádra. Mint a korábbi években, az idén is sokszor kellett, illetve kell átállniuk új termék előállí­tására. A mostani évet is al­ma és vöröshagyma feldol­gozásával kezdték. Ezt kö­vette a szilvás gombóc ké­szítése, majd a szamóca és a meggy feldolgozása. Jelen­leg a főzőtök feldolgozása folyik. E termékből 80 va­gon mennyiséget dolgoznak fel és adnak át tasakolt ál­lapotban a Békéscsabai Hű­tőháznak. * * * A főzőtökszezont paradi­csom- és magpaprika, majd a karfiol, továbbá az alma feldolgozása követi. Balkus Imre fl Herbária új terméke flz Üveggyári Tájékoztatóban olvastuk Az Orosházi Üveggyár üzemi lapja, a Gyári Tájé­koztató legutóbbi száma több érdekes írást közöl. Beszá­mol a lap az első félévi eredményekről, amelyek a várakozásnak megfelelőek. Érdekes műszaki újdonság­ról is olvashatunk, az auto­matikus folyamatirányítóról, amely a Il-es öblös hutában üzemel. A hazai üveggyár­tásban most először műkö­dik üzembiztosán, kiváló pa­raméterekkel a mikropro­cesszoros rendszeren alapu­ló mérésadatgyűjtő és folya­matirányító. A gép lényege, hogy megköveteli a szigorú technikai fegyelmet mind az üzemeltetőtől, mind a kar­bantartó személyzettől. Min­den mért, szabályozott jel­lemző értéket 72 óráig meg­őriz, s az visszakérdezhető. Az eddigi számítások szerint, ha helyesen és jól kihasznál­va működtetik a berendezést, akkor egy éven belül nem­csak az ára térül vissza, ha­nem több milliós energia­megtakarítás, minőségjavulás érhető el. Beszámol a tájékoztató a gazdasági és személyzeti ve­zetők II. országos tanácsko­zásáról, amelynek célja a személyzeti munka segítése, a tudományos-elméleti ala­pok szélesítése, a jó módsze­rek elterjesztése volt. Megál­lapították, hogy az emberi tényezők szerepe megnőtt, ezért fejleszteni szükséges a vezetői tevékenységet, a kezdeményezést, a rugalmas, gyors alkalmazkodást. A vi­ta alapján az országos ta­nácskozás ajánlásokat foga­dott el, amelyeket eljuttat az illetékes szervekhez. Bemutatja a lap a Kiváló Üzem címet elért villamos tmk-t, amelynek nem ki­sebb a feladata, mint a gyáróriás energiaszolgáltató rendszere egy jelentős része zavartalan üzemelésének biztosítása. S mint a címből is kiderül, kiválóan látják el ezt. Olvashatunk továbbá a brigádmozgalom fejlesztésé­ről, néhány KlSZ-szervezet- ről, a gyermekgondozási se­gélyről, a társadalombiztosí­tásról. — S — Üj termékkel jelentkezett a Herbária Gyógynövény­forgalmi Vállalat: Morelia néven gyógynövénykivonato­kat tartalmazó, kesernyés üdítő szörp került forgalom­ba félliteres üvegekben, 28,50 forintos áron. Kazettás ajtúk Üj termékként kazettás, üveg­betétes egy- és kétszárnyú aj­tók gyártását kezdték meg a Csepregi Épületasztalos-ipari Szövetkezetben. Az ajtók üve­ge két rétegű, amelyet faka­zetták fognak egybe, az anyaga fenyőfa, s felületét xyladecor- ral kezelik. Az üveg tetszés szerint zöld vagy barna színű. Az egyszárnyú kazettás ajtó mérete 100 X 211, a kétszárnyúé pedig 153 X 210 centiméter. Hő- szigetelésre műanyag tömítőt építettek be az ajtókba, amely nem látható, tehát a termék esztétikumát nem rontja, hasz­nálati értékét viszont növeli. Az új terméket jelenleg még •csak a szombathelyi TÜZÉP- telepen árusítják, de rövidesen kapható lesz a környező me­gyékben, s mindenütt, ahol a vásárlók kérik, keresik a ka­zettás ajtókat. Miről ír a Kertészet és Szőlészet? A fűszerpaprika jövedel­mezőségét az utóbbi évek­ben jelentősen rontotta a termelési költségek ugrás­szerű növekedése.' Szeren­csére vannak már olyan új fajtajelöltek, amelyek ma­gasabb festékanyag-tartal­mukkal, rövidebb tenyész­idejűkkel és betegségellenál­ló képességükkel tűnnek ki. Ezek az új fajták nagy lehe­tőségeket kínálnak, jó lenne, ha minél előbb eljutnának a termesztőkhöz — olvashat­juk a Kertészet és Szőlészet 39. számában. Üj bogyós gyümölcs a josta, amely a feketeribizke és a köszméte hibridje. Jól tűri a hideg teleket, hajtásai tüskétlenek, íze igen kelle­mes. Befőttek, dzsemek, le- vek előállítására alkalmas. Kimondottan házi kertekbe való növény. A különleges­séget a címképen is bemu­tatják, termesztéséről, ápo­lási munkáiról Majoros László írt a népszerű heti­lap e héten megjelenő szá­mában. Meggondoltabb szerkivá­lasztással, kevesebb perme­tezéssel is megoldható az al­ma növényvédelme. A leg­több gondot ma is a liszt­harmat, az almafavarasodás, a kaliforniai pajzstetű és az almamoly okozza. Seprős Imre szerajánlata a terme­lőknek hasznos segítséget nyújt. Mini rózsa szaporításáról, a Debrecenben megrendezett országos kertbarát-kiállítás­ról és még számos érdekes­ségről olvashatnak a hetilap 39. számában. Az új szakta­nácsadó rovat elsősorban a bortermelők munkáját segí­ti. Kooperáció — kérdőjelekkel Kooperálni kell, ez nem le­het vitás, enélkül nem le­hetne szinte semmilyen ko­moly ipari tevékenységet folytatni. Érthető, hogy a megye ipari szövetkezetei is fokozni, fejleszteni kívánják termelési kapcsolataikat egymással is, az állami vál­lalatokkal is. E termelési együttműködések rendkívül fontosak a költségcsökken­tés, a jobb kapacitáskihasz­nálás és gyakran a gyorsabb műszaki fejlődés miatt is, de néha — mint a későbbiek­ben lesz még róla szó.— ko­moly gondok forrásává is válhatnak. Füzesgyarmati gondok A megye negyven ipari és háziipari szövetkezese közül az előző tervidőszak végén tizenötnek volt valamilyen formában gazdasági, terme­lési együttműködése állami vállalattal. Az V. ötéves tervidőszak során a kooperá­ciós kapcsolatok fokozatosan és egyenletesen erősödtek, az ilyen jellegű termelés volu­mene egészen 1979 végéig bő­vült. Ezután azonban meg­tört a lendület; az akkor bevezetett új szabályozó- rendszer okozta bizonytalan­ságok hatására számos kap­csolat szűnt meg, vagy csök­kent jelentősen a termelés volumene. Ebben a tervidőszakban — legalábbis a kezdetben — a korábbi megtorpanás után a kooperációs együttműködé­sek újbóli fokozódása volt tapasztalható. Napjainkban tizenhét ipari szövetkezet folytat gazdasági együttmű­ködést állami vállalattal. Ha csak azt nézzük, hogy 1980- ban 131 millió forint volt a kooperációs tevékenység ér­téke, és ez az idei év végére várhatóan 274 millió forint­ra emelkedik, akkor elége­dettek lehetünk. De a szá* mok mögött jelentős ellent­mondások, egy-egy szövetke­zetét rendkívül hátrányosan érintő változások húzódnak meg. Tartás együttműködések A füzesgyarmati Univerzá­lis Ipari Szövetkezet rend­kívül jelentős kooperációs kapcsolatot alakított ki a Hajdúsági Iparművekkel. A nagyvállalat mintegy 90 mil­lió forintos munkát végezhe­tett évente a szövetkezettel, és ez az együttműködés a második fél év kezdetétől megszűnt. A HIM saját ne­héz gazdasági helyzetére hi­vatkozott, és ezt el is kell fogadnunk, de ezzel rendkí­vül nehéz helyzetbe hozta a viszonylag kis ipari szövet­kezetei, amely műszaki és személyi feltételei miatt alapvetően kooperációs mun­kák elvégzésére építi tevé­kenységét. Ráadásul a füzes­gyarmati szövetkezet nem­rég átélt egy hasonló meg­rázkódtatást, 1980-ban ugyan­így járt a VBKM-mel. A füzesgyarmati példa nem egyedi, bár ilyen méretű kapcsolat megszüntetésére másutt szerencsére nem ke­rült sor. De a nehezedő gaz­dasági helyzet hatására több kooperációs együttműködés csökkent jelentősen, vagy szűnt meg. A Medgyesegyhá- zi Vasipari Szövetkezet a Korház- és Röntgentechnikai Vállalat részére készített jel­zőszekrények gyártásával járt úgy, mint a füzesgyarmati­ak, de ift a kiesés jóval ke­vesebb, kétmillió forint. Több szövetkezetnél a kap­csolat ugyan megmaradt, de a volumen csökkent. A bé­késcsabai RUTEX és a győri Richards között 7,4 millió forintról négymillió forintra, a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet és a Szék- és Kárpitosipari Vállalat között 11 millió forintról nyolcmil­lió forintra csökkent az együttműködés. Hasonló vagy kisebb mértékű csökkenés még több más szövetkezeti­vállalati kooperáció esetében előfordult. A már említett esetek ért­hető módon némi bizonyta­lanságot okoznak a kooperá­ciós kapcsolatokban, de sze­rencsére az együttműködések többsége hosszú távú meg­állapodásokon alapul, és a kölcsönös előnyök alapján tartósnak' ígérkezik. Ezek­ben a kooperációkban — el­tekintve az eseti jellegű zökkenőktől — a termelés egyenletes, sőt növekvő, mindkét fél megtalálja szá­mításait. A tartós együttmű­ködésekben jó személyi kap­csolatok is kialakultak, és szükség esetén gyártóeszkö­zökkel, termelőberendezé­sekkel is segítik egymást, és ezzel a hatékonyabb közös munkát. Erre több jó példát lehet felhozni, így a Gyulai Vasipari Szövetkezet az Április 4. Gépgyár, a békési Start és a Felvonójavító Vállalat, a Mecjgyesegyházi Vasipari Szövetkezet, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Körösladányi Me­takémia és a Békés megyei Vegyesipari Vállalat és még jó néhány ipari szövetkezet és vállalat között megfelelő, zavartalan az együttműkö­dés. Örömteli, hogy ezek a kapcsolatok adják az összes együttműködés termelési ér­tékének a zömét is. fl rugalmasság megűrzése Mint már szó volt róla, az ipari szövetkezetek és vál­lalatok közötti kooperációs tevékenység termelési értéke az év végére várhatóan el­éri a 274 millió forintot, még mindig jelentős tartalékok állnak kihasználatlanul. A szövetkezeti ipar területén további lehetőségek is létez­nek a gazdasági kooperációk végzésére. A jelenlegi köz- gazdasági feltételek is bizto­sítják a megfelelő eredmé­nyességet e munkák végzé­sénél. Jó néhány szövetkezet pedig kifejezetten rászorul a kooperációra, mert a saját termékek aránya nem teszi lehetővé a megfelelő mérté­kű foglalkoztatottságot. Az iparvállalatok és a szö­vetkezetek közötti együtt­működésnek tehát komoly jövője van, és a következő években várhatóan növeked­ni is fog közöttük ez a tevé­kenység. Ugyanakkor főleg a füzesgyarmati, de néhány más szövetkezet problémá­jának is mindenképpen ta­nulságul kell szolgálnia. A szövetkezeteknek a kooperá­ciós kapcsolatok kialakítása során az eredményesség szem előtt tartása mellett tö­rekedniük kell a sokoldalú­ságra, és megfelelő, hosszú távon is megbízható partne­rek kiválasztására. A jelen­legi helyzetben ugyanis az jelenti a legnagyobb ve­szélyt a jelentős mértékű kooperációt vállaló szövetke­zetek számára, ha egyetlen partnerre, egy tevékenység­re építik jövőjüket, és így a partner esetleges nehéz hely­zete azonnal érződik a szö­vetkezetnél is. Az ilyen jel­legű hátrányok a rugalmas­ság megtartásával és a te­vékenység gyors változtatá­sára való készség megőrzésé­vel védhetők ki. Lónyai László A füzesgyarmati Univerzális Ipari Szövetkezet a második fél évtől már nem kooperál a Hajdúsági Iparművekkel a mosógépgyártásban Fotó: Veress Erzsi Gazdag szaporítóanyag-választék Megkezdődtek az előkészü­letek a facsemete és szapo­rítóanyag őszi forgalmazásá­ra; a faiskolákban összeállít­ják az előzetes megrendelők listáját, előregyártják a fák nevét jelölő címkéket, fel­újítják, kijavítják a kiterme­lő gépeket. Amint a KERT- FORG-nál elmondták: októ­ber 15-én nyitnak a leraka­tok, méghozzá 5<j-nel több mint tavaly, összesen 350 helyen árusítanak. Ennek eredményeként növekedhet a forgalmazás színvonala, csökkenhet a sorban állás. A készletek alapján a kis- kerttulajdonosok számára igen gazdag az idei kínálat, összességében 3,8 millió gyümölcsfa, 4,8 millió bo­gyós gyümölcsöt adó szaporí­tóanyag, 11,5 millió szőlőolt­vány vár majd eladásra. Leg­több az almafacsemete, csak­nem félmilliót árusítanak majd. kajsziból 145 ezer, szilvából pedig 125 ezer fa­csemetét hoznak fogalomba. Ez utóbbi iránt nemcsak a kerttulajdonosok érdeklőd­nek, hanem a városok, köz­ségek tanácsai is mind gyak­rabban fásítanak utcákat szilvával. Az őszi választékban olyan szaporítóanyagok is szerepel­nek, amelyek a korábbi években gyakran szerepeltek a hiánycikklistákon, így töb­bi között birsalma, dió, nas­polya és tüske nélküli feke­teszeder. őszibarackból és cseresznyéből viszont előre­láthatóan nagyobb lesz az igény, mint amennyit a fa­iskolák adni tudnak. A KERTFORG szaporító­anyag-előállítással foglalko­zó taggazdaságai rugalma­san alkalmazkodnak a ke­reslethez, s előreláthatóan több fajta facsemetéből, el­sősorban almából, szilvából és kajsziból a nagybani vá­sárlóknak. kertbarátkörök­nek kedvezményesen adnak termékeikből, sőt, a tervek szerint esetenként a szállí­tásról is gondoskodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents