Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

NÉPÚJSÁG 1982, szeptember 29., szerda Tanácsülés Békéscsabán Munkaügyi vitákról tárgyaltak a ZÖLDÉRT-nél Tegnap, szeptember 28-án Sasala János elnökletével a békéscsabai Városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága együttes ülést tar­tott. Első napirendi pontként Banadicsné Lóránd Ibolya, a HNF városi bizottsága titká­rának a tanácstagok munká­járól szóló beszámolóját vi­tatták meg. Békéscsabán 90 tanácstag tevékenykedik. A választások óta több fiatal került a ta- , nácsba. Nőtt a fizikai dolgo­zók aránya is. A Hazafias Népfront beszámolója szerint a tanácstagok nagy többsége becsülettel látja el feladatát. Eleget tesz a választott funkciója által támasztott követelményeknek. Munká­jukat nemcsak a választóke­rületben, hanem munkahe­lyükön is elismerik. Jelentős részük különböző fórumokon ad tájékoztatót a tanácstagi tevékenységről. Ezen túlme­nően segítséget nyújtanak munkahelyükön a dolgozók­nak az államigazgatási jelle­gű ügyek intézésében. A pártszervezetek, szakszerve­zetek, a KISZ-bizottság je­lentős támogatást ad a ta­nácstagi munkához. Külön ki kell emelni a lakótelepeken működő pártszervezetek ak­tív irányító, segítő és ellen­őrző tevékenységét. A kerü­leti HNF-bizottságokkal együttműködve rendszeresen szervezik meg a beszámolta­tásokat és a tájékoztatásokat a városépítő munkáról. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága és a KISZ városi bizottsága megkülönböztetett figyelemmel kíséri a fiatal tanácstagok munkáját. Egy­behangzó vélemény, hogy vá­lasztóikat lelkiismeretesen képviselik a tanácsban. Te­vékenységüket az őszinteség és a nyíltság jellemzi, bár a tanácsüléseken ritkábban szó­lalnak fel. A csoportülése­ken azonban aktívak a vé­leménynyilvánításban. A fia­tal tanácstagok rendszeresen tájékoztatják KlSZ-alapszer- vezetük tagjait a tanács dön­téseiről. A megyeszékhelyen a lakó- és az utcabizottságok eredményesen működnek közre a tanácstagok és a la­kosság kapcsolatának kiszé­lesítésében. A tanácsülés javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészít­ve fogadta el a beszámolót. Ezt követően megtárgyalták a városfejlesztési és -ellátási bizottság tevékenységéről, valamint az intézményrend­szer és az irányítás tovább­fejlesztéséről szóló jelentése­ket. S. J. Tegnap, kedden ülést tar­tott dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője elnökletével a megyei munkajogi bizottság. Első napirendi pontként megtárgyalták Kiss József­nek, a ZÖLDÉRT-vállalat munkaügyi döntőbizottsága elnökének a beszámolóját a munkaügyi viták intézéséről. A ZÖLDÉRT-vállalatnál több mint 800-an dolgoznak. Az utóbbi években számotte­vően csökkent a munkaügyi viták száma. 1981-ben a vál­lalat munkaügyi döntőbizott­sága 58 panaszt tárgyalt meg, ezzel szemben ebben az évben csupán 13 üggyel fog­lalkozott a bizottság. A csök­kenés több okra vezethető vissza. A leglényegesebb, hogy az utóbbi évben jelen­tősen szilárdult a vállalatnál a munkafegyelem. Rendsze­resen tartanak munka- és balesetvédelmi oktatást. Na­gyobb figyelmet fordítanak a vagyonvédelemre. Ebben az évben a húsüzemi leltárnál kárfelelősséget egyetlen egy esetben sem állapítottak meg. Ugyanakkor az előző években több százezer fo­rintos értékű hiány, illetve többlet merült fel csaknem minden leltárnál. Ugyanez a javulás tapasztalható a zöld­ség-gyümölcs- és a vegyes felvásárlási kirendeltségek­nél. A döntőbizottságnak 12 tagja van. A személyi és a tárgyi feltételeket megfelelő­en biztosítja a vállalat. A megyei munkajogi bi­zottság helyszínen tartott a közelmúltban ellenőrzést a vállalatnál. A munkaügyi döntőbizottság munkáját vizsgálta meg. Megállapítot­ta, hogy a munkaügyi vitá­kat szabályszerűen intézi a bizottság. A vállalat vezeté­se és a társadalmi szervek nagy gondot fordítanak a munkahelyi fegyelem javítá­sára, és a munkajogi sza­bályok betartására. A vál­lalat szakszervezeti bizott­sága rendszeresen figyelem­mel kíséri az MDB munká­ját. A megyei munkajogi bi­zottság tagjai hozzászólá­sokkal kiegészítve fogadták el a beszámolót. Ezt követő­en dr. Bállá József, a Bé­késcsabai Munkaügyi Bíró­ság elnöke # tájékoztatta a résztvevőket a munkaügyi döntőbizottságok tisztségvi­selőinek továbbképzéséről, az oktatás szervezésével kapcsolatos tapasztalatokról. S. J. Gázbekötések magánerőből Sajtótájékoztató a DÉGÁZ-nál A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, gyakor­latilag megyénk minden ház­tartásával kapcsolatban áll. Vagy úgy, hogy vezetékes gázt szolgáltat, vagy pedig a pb-gázfogyasztók palackjait cseréli. Így a megye egészét érinti, hogy miről volt szó a DÉGÁZ tegnapi, keddi saj­tótájékoztatóján. melyet dr. Varga János, a vállalat igaz­gatója tartott. Elmondta, hogy a pénzügyi nehézségek ellenére töretle­nül fejlődik a vezetékesgáz­szolgáltatás, sőt soha még ekkora érdeklődés nem volt az új bekötések iránt. Erede­tileg az volt a célkitűzés, hogy a VI. ötéves terv során országosan 40—50 ezer új fo­gyasztót kapcsolnak be. Ez­zel szemben csak a DÉGÁZ területén a múlt évben tíz­ezer, s az idén ugyanannyi fogyasztót kapcsolnak be. Ez az ütem ^a tervidőszak végé­ig sem csökken, a DÉGÁZ egyedül is teljesíti az orszá­gos előirányzatot. Mivel a központi erőfor­rások alaposan lecsökkentek, megnőtt a jelentősége az úgynevezett magánerős gáz­bekötéseknek. Ebben a for­mában a lakosság jelentős értékű társadalmi munkával és pénzügyi hozzájárulással teremti meg a gázbevezetés feltételeit. Az OTP is támo­gatja ezt a tevékenységet, maximum 90 ezer forint kedvezményes hitelt ad ilyen célra. Egyre több helyen fognak össze a mezőgazdasági nagy­üzemek és a tanácsok. Ilyen módon úgynevezett közép- nyomású gázrendszerek jön­nek létre, és a mezőgazdasá­gi nagyfogyasztókhoz eljutta­tott gázt tovább vezetik a községekbe is. Ilyen módon jut gázhoz Végegyháza, Me- zőkovácsháza, Kaszaper, Nagybánhegyes, Csorvás, Gerendás, Csanádapáca, Medgyesegyháza, és még jó néhány település. Sajnos, a vezetéképítést gyakran aka­dályozza, hogy kevés az im­port alapanyagból készülő műanyag cső, és hiányoznak olyan hazai anyagok is, mint a gömbcsap és a kis átmérő­jű acélcső. A múlt évi sajtótájékozta­tón még az hangzott el, hogy ebben a tervidőszakban újabb települések bekapcso­lására nem kerül sor, de mint a fenti felsorolásból is látható, ezt a tilalmat fel­oldották. Megkérdeztük ezért, várható-e a közeljö­vőben Szarvas, Szeghalom és Gyomaendrőd bekapcsolása a földgázellátásba. Dr. Varga János elmondta, hogy ez nem a DÉGÁZ-on múlik. Ezeknek a települé­seknek a közelében nincs gázvezték, ezért nagy nyo­mású távvezetéket kellene építeni. A számítások sze­rint egy-egy ilyen távveze­ték költsége meghaladja a 100 millió forintot, és ekkora összegű beruházásra a kö­zeljövőben nincs reális lehe­tőség. Elképzelhető azonban az is, hogy a települések köze­lében feltárt gázlencsékre rrjinigáztisztítók és szepará­torok települnek, és ezek a kis gázüzemek elláthatnak egy-egy nagyobb települést, és annak a környékét. Egy ilyen miniüzemnek a költsé­ge körülbelül 25 millió fo­rint. Központi alapokból er­re sem lehet pénzt kapni, de ha egy település valamilyen módon előteremti a szüksé­ges összeget, .akkor bekap­csolhatják a gázellátásba. Lónyai László Technikusok lóvá tűntek a techni­kusok? Nem kell I messzire visszate­kinteni. Tíz—tizenöt éve. ha valaki például a Petrik technikumban végzett, meg­nyíltak előtte . a vegyipari vállalatok kapui. Válogatha­tott az állásajánlatok kö­zött. De minden szakmában akadt olyan hírneves techni­kum, ahová bejutni is nehéz volt, ám ahol bentmaradni, és bizonyítványt szerezni csaknem annyit jelentett, mint manapság egy egyetemi diploma. Fiatal üzemmérnökök ke­seregtek erről, akik sehogyan sem találják a helyüket. Amolyan „köztes elem”-nek tekintik őket, akik azért mégsem igazi mérnökök,' vi­szont nem is szakmunkások. Ugyanabban a gyárban pa­naszkodnak az okleveles mérnökök is, hogy gyakran olyan munkára fogják őket, amit egy technikus is elvé­gezhetne. A nyugdíj előtt álló igazgató pedig azért ag­gódik, hogy nem akad majd ember, aki a munkások és mérnökök között az összekö­tő szerepét betöltse. Amióta a technikumok homlokzatára új táblák ke­rültek, jelezve, hogy az al­ma mater falain belül más­féle képzés folyik már, egyre csökken az összekötő szere­pére máig leginkább alkal­mas tecnikusok száma. A hazai építőiparból való az adat: a mérnök—technikus arány egy az egyhez. Holott valamennyi környező or­szágban öt-hat technikus jut egy mérnökre. A középfokú végzettségű műszakiak száma évről évre csökken. Közülük minden negyedik otthagyja még a pályát is, és az élet merő­ben más területein próbál szerencsét. Nem megfelelő a technikusok anyagi megbe­csülése sem, amit igazol, hogy többségük több pénzt keres, ha szakmunkásként dolgozik. A magyar gazdaság igé­nyei sürgetnek. Az Orszá­gos Tervhivatal közzétett számításai szerint az ezred­fordulóra a műszaki szakem­berek iránti kereslet az ösz- szes aktív keresőhöz viszo­nyítottan a mostani 9,2 szá­zalékról várhatóan 11-12 százalékra emelkedik. Ami egyben azt jelenti,, hogy a feladatok elvégzéséhez éven­te mintegy 14 ezer ifjú tech­az iparban nikus munkába állására lesz szükség. Ez azonban a mai helyzetben csak illúzió. Ér­demes visszatekinteni • az utóbbi harminc évre. mert korántsem tanulságok nélkü­li, hogy miként juthattunk a jelenlegi helyzetbe. Az ötvenes években, az iparosítás erőltetett ütemű fejlesztése idején a techniku­sok szerepe szinte törvény­szerűen felértékelődött. So­kan kerültek közülük vezetői munkakörbe, hiszen a népes­ségnek a mainál jóval ala­csonyabb volt az iskolázott­sága. Így aztán a fiatalok számára akkoriban nagy vonzerőt jelentettek a tagad­hatatlanul jó \ színvonalú technikumok. A hatvanas években a középfokú oktatás tömeges lett, és a gazdaság, a gyakorlat valóságos igé­nyeinek félreértelmezésével az oktatásügyben egyre in­kább terjedt egy olyan szem­lélet, ami kétségbe vonta, hogy a technikusi képzésnek helye van az iskolarendszerű szakoktatásban. Pedig 1973- ig a technikumok nappali tagozatán 129 ezer, esti és levelező tagozatán pedig 112 ezer szakembert képeztek ki. A legjobbak közülük ma is az ipar „húzóemberei”. Ki­lenc esztendővel ezelőtt azonban a technikusi képzés helyett bevezették a termelé­si gyakorlathoz kötött, isko­larendszeren kívüli, önkölt­séges tanfolyamokat. Csaknem egy évtized kel­lett ahhoz, hogy valamennyi fórumon belássák: hibás volt a döntés. Hiszen a jelenleg még létező rendszerben a vizsgák színvonala nemegy­szer az érettségi színvonalá­tól is messze elmaradj A minősítő rendszer egyébként is túlzottan szakosított és el­avult. A tanfolyamok fe­gyelme laza, ami a tanulás rovása ra megy. z oktatásügy irányí­tói, a szaktárcák il­letékesei jelenleg mar azon munkálkodnak, hogy miként lehetne a lehe­tő leggyorsabban visszaállí­tani a középfokú oktatásba a technikumokat. Az elképzelé­sek szerint a műszaki jelle­gű szakközépiskoláknak kel­lene részben érettségit adó szakmunkásképzéssel. rész­ben pedig technikusok pályá­ra bocsátásával foglalkozni­uk. De magát a pályát is vonzóbbá kellene tenni va­lahogy ... G. L. F. Gazdasági munkaközösség alakul Társadalmi munkával Dánfokért Képzőművészeti rövidfilmek seregszemléje Szolunkon A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat a nyu­gati importgépek tartalék al­katrészeinek pótlására négy helyen — a békéscsabai gép­gyártó üzemben 16, a kar­bantartó műhelyben, a bé­késcsabai cserépgyárban és a szegedi I. sz. téglagyárban pedig 3—3 szakemberből, mérnökből, technikusból és szakmunkásból álló — gaz­Suli-buli — szabadtéren Szeptember 30-án. csütörtökön diák-díszbemutatóval kezdődik a budapesti Bem filmszinházban a Suli-buli című új magyar film- burleszk három hónapig tartó vetítéssorozata. A tervek szerint a Bem mozi állandó gazdája lesz a televízióban nagy siker­rel sugárzott film moziváltoza­A Győri Megyei Bíróság ked­den üzérkedési és veszte­getési bűnügyben hozott ítéletet. A bflnyrétalapi Kossuth Termelőszövetkezet 1980 decemberében el akart adni a pápai AFÉSZ-nek 130 mázsa mákot, a szövetkezet az árut minőségi kifogások miatt azonban nem vette át. A mákot végül mégis eladták, s ebből lett a bűnügy. Egy téti kiskereskedő. Pusztai Antal kilónként 28 forintért vet­te meg a termelő gazdaságtól. Az ő mákja ellen a pápai AFESZ-nek már nem volt mi­nőségi kifogása, és 38 forintot adott érte, Piri Ernő volt fel- vásárlási osztályvezető-helyettes közreműködésével. A mák ez­után ismét magasabb áron a gödi Dunamenti Termelőszövet­kezethez került. Huszár Mihály üzletvezető közvetítésével. A dasági munkaközösséget hoz létre. A gépeket, berendezéseket, az anyagot és az energiát a vállalat biztosítja, a felada­tokat a karbantartó üzem vezetője határozza meg. A munkaközösségek tagjai terv szerint a vállalat részé­re elkészült alkatrészek be­szerzési árának az 50 száza­lékát kapják. fának. A vetítést megelőzően a filmszínháztól néhány méterre található parkban vidám ..suli- buli” előzetest láthat a közön­ség. Fellép a Öergendi együttes és a Karsai Pantomim Rt. Ve­télkedőt rendeznek a Pannónia Filmstúdió alkotásaiból, és az egész programot filmre rögzítik. szövetkezet rátette a maga árré­sét a 130 mázsa mákra, és to­vábbadta azt a TSZKER-nek. Ez a cég is megfejelte az árat, és végül a 28 forintos mák kilón­ként 50 forint körüli áron ke­rült a fogyasztókhoz Keresett rajta a kiskereskedő, az ÁFÉSZ, a másik közreműködő tsz és végül a kereskedelmi vállalat. Az ügy három lebonyolítója 132 ezer forintot vágott zsebre. A bíróság Pusztai Antalt üzér­kedésért 1 év 4 hónapi, börtön­ben letöltendő szabadságvesztés­re ítélte, 50 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kö­telezte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A má­sik két közreműködő: Piri Ernő és Huszár Mihály vesztegetésért egyaránt 10 hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztést ka­pott. Az ítéletek jogerősek. (MTI) (Tudósitónktól) Az egyre dinamikusabban fejlődő, már évek óta ismert és közkedveltté vált dánfoki ifjúsági táborban végeztek társadalmi munkát az el­múlt hét szombatján a Vo­lán 8-as számú Vállalat bé­kési üzemegységének dolgo­zói és vezetői. Parkosítottak, járdát raktak le, és elkészí­tették a bejárati rész keríté­sét, ahova az oszlopok leté­tele után új drótkerítés is került. — Nagyon jó a kapcsola­tunk a békési volánosokkal — vallja Gyurkó Dániel, a dánfoki ifjúsági tábor veze­tője. — Sok társadalmi mun­kaórát fordítottak a tábor rendbehozatalára és szépíté­sére. Rájuk mindig lehet szá­mítani. Természetesen, a ma­gunk módján mi is igyek­szünk viszonozni a segítsé­get. Többnyire termet, illetve helyiséget biztosítunk ren­dezvényeikhez. A békési volánosok javára legyen mondva, hogy ezen a napon közel százan végeztek társadalmi munkát Békés vá­ros különböző területén. Az elvégzett társadalmi munka összértéke mintegy 40—50 ezer forint. ✓ Kedden ünnepélyes kere­tek között nyitották meg Szolnokon, a Tisza filmszín­házban a IV. országos kép­zőművészeti rövidfilm szem­lét. A képzőművészeti világ­hét eseményeihez kapcsoló­dó rendezvényen az 1975 óta készült hazai filmem legjobb­jait mutatják be a filme­seknek, képzőművészeknek, művészettörténészeknek, a mozilátogató közönségnek. Az ünnepi vetítések a Chiovini Ferenc festőmű­vészről készült filmmel em­lékeztek az alföldi festészet tavaly elhunyt kiválóságára, majd az eddig fesztiválokon legtöbb díjat nyert filmet, Kollányi Ágoston r.ende2ő Ének a vasról című alkotá­sát láthatta a megnyitó kö­zönsége. Ezt követően megkezdőd­A világ legjobb felnőtt báb­színházai és bábegyüttesei há­romévenként Pécsett találkoz­nak, s fesztiválon mutatják be műsorukat a közönségnek, a szakmának. Ez az egyetlen ál­landó jellegű nemzetközi pódiu­ma a felnőtt bábjátszásnak. A sorrendben hatodik találko­zót október 12. és 16. között ren­dezik meg a mecsekaljai város­ban, házigazdája a Bóbita báb­színház. A nyolc magyar együt­tes mellett fellép egy-egy báb- csoport Angliából, az Egyesült tek a bemutatók, s a szerda estig zajló versenyvetítése­ken 78 alkotás kerül a nézők elé. A Magyar Filmgyártó Vállalat 35, a Magyar Tele­vízió 25 rövidfilmmel szere­pel. A fesztivál közönsége ezúttal találkozik először a Magyar Diafilmgyártó Vál­lalat képzőművészeti isme­retterjesztő sorozataival, és most debütálnak amatőr fil­mesek is. A képzőművészeti filmek seregszemléjén a zsűri há­rom kategóriában értékeli a bemutatott műveket, ezen­kívül több különdíjat adnak át. Szerdán „Képzőművészet és film” címmel tanácskozást rendeznek a két művészeti ág képviselőinek részvételé­vel. Eredményhirdetésre csü­törtökön kerül sor. Államokból, Hollandiából, Ja­pánból, Jugoszláviából, Lengyel- országból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Romániából, Svájcból és a Szovjetunióból is. összesein harminc bemutatót láthatnak a nézők. A találkozók keretében nem­zetiségi programot is szervez­nek. A svájci bábszínház né­met nyelvű előadást tart Som­berekén, a jugoszláv gyermek- színház pedig horvát nyelvű mű­sort ad Mohácson. Kép, szöveg: B. F. Épül az új kerítés Ítélet üzérkedési és vesztegetési bűnügyben Nemzetközi bábfesztivál Pécsett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents