Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
1982. szeptember 25., szombat e Üszőválasztás — sorsolással Megyénkben a vágósertések több mint fele a kisüzemekből, a háztáji gazdaságokból kerül értékesítésre. Napjainkban ötvenezernél is több anyakoca és szaporulata van a kisgazdaságokban. Ezért is különösen fontos, hogy a felügyeleti szervek — megyénkben a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség — nagy figyelemmel kísérjék, hogyan alakul a háztáji termelés. Vannak-e gondjaik a sertéshizlalásra vállalkozóknak, s ha valami gond akad, segítsék annak megoldását. Az év eddig eltelt időszaka bizakodásra ad okot — a felmérések szerint tovább nőtt a sertéstenyésztési, -hiz- lalási kedv a megyében. Ennek egyik legbiztosabb jele, hogy — a kereslet, kínálat viszonyától függően — magasak a malacárak. A szabadpiacon kilónként ötven forintért is elkelnek az apró hízóalapanyagok. A megfigyelések szerint a malacok 85 százaléka talál gazdára az egyes vásárok alkalmával. Ebből következik, hogy a kistermelők igénylik a kocákat. Az év első nyolc hónapjában 330-cal kevesebb kocát vágtak le, mint egy évvel korábban. A megyében két nagyüzem, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz és a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát vállalta, hogy kocákat helyez ki a kisüzemekbe. Eddig nem tudták tervüket teljesíteni, mert akkora igény jelentkezett a kocák iránt, amire nem számítottak. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt megyei kirendeltségeinél kétezer anyasertést igényeltek, nyolcszázzal többet, mint az előző év hasonló időszakában — ez pedig olyan meny- nyiség, amelyet máról holnapra nem lehet előteremteni. Kedvezően alakult a hízósertések felvásárlása. Augusztus végéig a kistermelők több mint 337 ezret adtak át a felvásárlóknak, majdnem 16 ezerrel többet, mint egy éve. Ebben jelentős része volt annak, hogy a takarmányellátás színvonala tovább javult, egész évben a tápok és- melléktermékek széles választéka állt a hizlalók, kocatartók rendelkezésére. Az év elején az ÄHT és a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség új akciót indított. Lényege, hogy két üzemmel szerződtek — az örménykúti Fel- szabadulás és a kardosi Egyetértés Tsz-szei — vemhes magyar tarka üszők nevelésére, majd kihelyezésére a kisgazdaságokba. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a két szövetkezet közül valamelyik közszemlére teszi az általa nevelt vemhes üszőket. Megjelennék a kistermelők, akik sorszámot húznak. A nyerő szám az egyes, hiszen aki ezt a sorszámot húzta, az elsőként választhat a bocik közül. Aki választott, az OTP-hi- telt kap, a hitel kamatait az ÁHT magára vállalja. Az így kamatmentessé váló kölcsönt négy év alatt kell visz- szafizetni. A havi ötszáz forintos törlesztés nem jelent nagy terhet a tehén gazdájának. Ebben az új értékesítési formában szeptember 10-ig 96 üsző talált gazdára. A tenyésztői, hizlalási kedv ismeretében a szakemberek remélik, hogy az év végéig kétszázra emelkedik a számuk- M. Sz. Zs. Megyénk a BNV-n Kendergyárban „Mondjad csak, Sándor bátyám a dupla ebédet” IZHllUktilcj-----------------------------------------------------------------------------Holnap zárul az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. A vásár ideje alatt bemutattuk megyénk kiállítóinak többségét. Mint a képekből is megállapítható volt, korszerű termékekkel jelentek meg a nagy nemzetközi seregszemlén. Jó néhány komoly üzletkötés is történt a vásár ideje alatt, még több esetben pedig tárgyalások kezdődtek a jövendő együttműködésről, szállításokról. A Gyomai Háziipari Szövetkezet a Skála S modell üzlethálózatának megrendelésére különleges termékcsaládot fejlesztett ki. A színpompás kollekció nemes anyagokból kis szériában készül A Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregységében készültek a különféle antennaerősítők. Ezeket elsősorban az NSZK-beli Hirschman cég megrendelésére gyártják, de jut belőle belföldre is A televízió Hatvanhat című műsorában dr. Sós Gábor államtitkár is szólt arról, hogy a Békéscsabai Konzervgyárban elkészült a glutenmentes száraztészta. A beteg gyermekek számára szinte nélkiilözhetetlen táplálékot a BNV-n már bemutatták Fotó: Lónyal László Tavaly 20 százalékkal növelték a termelést. Ám a tartalékok mozgósítása, az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek alapos kihasználása, a pillanatnyi kimerítettség állapotába hozta a Komádi Kenderfonó- gyár sarkadi telepét. Vagy mégsem erről van szó, amikor a telep vezetői a termelés szinten tartásáról beszélnek? A termelést befolyásoló értékesítés helyzete ebben az esetben döntőnek bizonyult. Csökkent a kereslet a tilolt kender, a kártolt tekercsek iránt. Ez nem a szintetikus anyagok térhódítása miatt következett be, hiszen a természetes alapanyagok éppen az utóbbi években kapták vissza nem egy területen kiérdemelt rangjukat. Mindössze arról van szó, hogy a világon ma mindenütt szükséges takarékosság a kender alapanyagú termékek keresletét is visszaszorította. A korábbihoz hasonló mennyiségű termékkel csak akkor lehet a piacon maradni, ha a minőség nem hagy kívánnivalót maga után. A fonodák az eddiginél finomabb, nagyobb szakítószilárdságú, kevesebb veszteséggel feldolgozható alapanyagot igényelnek. Ezért ez az év a minőség éve lett a sarkadi telepen. Báziscsoda De nemcsak a kereslet változása az oka, hogy a kenderfeldolgozás csúcsidő- szakában ellentmondások terhelik az amúgy is nehéz helyzetet. Az ipar elmaradottsága, az itt végzett munkáról kialakult ítélet, „tüdőgyár” már önmagában is sok fejtörést okoz azoknak, akik a kiutat keresik. Tavaly már sokan azt hitték, a feledés homályába merülhet a kenderáztatók, sá- torozók négy évvel ezelőtti, fizetés körüli kanosszajárá- sa. Kiváló év volt, a kenderrel is könnyű volt bánni, úgy tűnt, a feldolgozás többi területén is elégedettek. Többen jöttek az üzembe, mint amennyien eltávoztak. Hat év után újból Kiváló Telep címet értek el. Ám így is sokan, hatvanan hagyták el a telepet 1981- ben, s a nagy vándorlást csak némileg feledtette a hetven jelentkező. Az idén azután fordult a kocka. A létszámhiány nemegyszer már- már a termelés folyamatosságát veszélyeztette. — A tervezettnél mégis többen vagyunk. Ez a báziscsoda, amikor nem az igények, hanem az elmúlt év számai alapján tervezünk — magyarázza Balázs István telepvezető. — Hogy mennyire nehéz a helyzetünk, azt bizonyítja az is, hogy kevés az osztályozó, pedig az új követelmények elengedhetetlenné teszik a tilolt kender minősítését. Az áztatok, sáPersze, hogy jobban meg voltunk elégedve a tavalyi kilencezerrel, de az sem igazán sok, mert télen nincs áztatás, és akkor az órabért kapjuk, az pedig nem több 12 forintnál. Azt sem tudjuk, mi lett a bérmegtakarítással ... — Mondjad csak Sándor bátyám, a dupla ebédet is — szólal meg Matuzs Gábor asztalos, aki két hónapig próbálta ezt a munkát. — Én két tyúkot ettem meg akkor egy nap ... — Hát úgy döntöttünk né- hányan, nem csináljuk tovább. Nem is bírnám már — folytatja Juhász Sándor. — Nem bírja a derekam. Egyszer úgy rámtört a fájdalom, hogy remegett minden porcikám, a komák szedték le rólam a ruhát. — Nem tudunk többet dolgozni, az idén sok baj van a kenderrel, nem boldogulunk vele. Harminc éve vagyok itt, és most már jobban kapkodom a levegőt. Mondtam, elmegyek, ha nem kapok könnyebb munkát. Erre azt válaszolták, ha szerzel magad helyett valakit, beszélhetünk róla. De tudom, hogy a kedvemért senki sem jön ide — summázza véleményét Széplaki Lajos. __ Elmennek a sátorozók? A párttitkár Varjú József - nét nem lepik meg a hallottak. A kenderáztatók érzékenysége hagyomány, talán a~szokatlanul nehéz munka lehet az oka ... — Az áztatok valóban nem kaptak fizetésemelést. Ügy láttuk, más munkaterületen feszítőbb a helyzet. Elképzelésünk helyességét látszott alátámasztani, hogy a sátorozók tavaly jól kerestek. Megnéztük, az idén valóban kevesebb a pénzük, de az egyéni teljesítmények elmaradása nem magyarázható csak a kender minőségével ... Nem látják be, hogy rajtuk is sok minden múlik. Teljesítményben dolgoznak, ha többet vállalnak, többet kaphatnak. Az álláspontok, úgy tűnik, túlságosán messze állnak egymástól. Hogy a kölcsönös hajthatatlanság eredménye mi lesz, azt nem nehéz kitalálni akkor, amikor a jó minőségű termék egyik követelménye az áztatás. (Egyébként áztatás nélkül is dolgoznak fel kisebb meny- nyiségben kendert.) Az mindenesetre az ázta- tókat látszik igazolni, hogy a teljesítmények az ország többi kenderfonójában is alatta maradnak a tervezettnek. Persze a telep vezetőinek nem csak az áztatok gondjait kell mérlegre tenniük. Ugyanakkor a bajok orvoslásának hiányában — ha az áztatok elmennek — még nehezebb helyzetbe kerülhet a sarkadi telephely. Kepenyes János „Azt csak mi tudjuk, milyen ez a munka.. Fotó: Veress Erzsi torozók nem tudják teljesíteni a tervet, holott az áztatott kenderből készített termék minősége jobb. A feldolgozó üzemben egyre kevesebb begyakorlott, tapasztalt szakember marad. Régi módszer A feldolgozó üzemrész nemrég még az ország legkorszerűbb ilyen jellegű üzeme volt. De por így is vastagon. rakódik a berendezésekre. Ha nem is túlságosan nehéz ez a munka, nagy figyelmet, türelmet kíván. Klembucz Mihályné hosszú éveken át a turbinasoron dolgozott. Megfáradt. Volt korábban áztató, marokszedő, könnyebb munkára kérte magát, most osztályozó lett. Ez az egyik legnagyobb szakértelmet követelő munka, keresete mégis elmarad az eddigitől. — Az utóbbi években már nem osztályoztuk a tilolt kendert. Most, hogy megváltoztak a minőségi követelmények, újból visszatértünk a régi módszerhez. Ez a munka fizikailag könnyebb, kevesebb pénzt adnak érte. A művezető, Szatmári La- josné szomorúan magyaráz- za: — Kevés az osztályozó. Azután meg azt sem tudom, kiknek kéne több pénzt adni, mert ha a feldolgozógépek kezelőit nem fizetjük meg, nem lesz mit minősíteni. Néhány hete a műszak húsz dolgozójából kilencen voltak távol. Legtöbben betegség miatt. De a húsz ember is csak szűkösen elég. Az utóbbi időben többen is elrpentek azok közül, akik 15—20 évet dolgoztak végig. Egy-egy ilyen tapasztalt munkás kiválása különösen nehéz helyzetet teremt. Szabó Petemé 15 éve dolgozik a telephelyen. Nemrég beadta a felmondását. — Azt csak mi tudjuk, milyen munka ez. Belefáradtam, nem bírom, nem megy tovább ... — Gondolja meg Szabóné, lehet, tudunk még tenni valamit — próbálja marasztalni a telepvezető. — De azután abbahagyja, látja, minden hiábavaló. — Nála és sokaknál, akik ilyen munkát végeznek, már nem is a pénz számít. Azért mi mégis megpróbálunk az utóbbi időben kapott nagyobb önállósággal élni, olyan ösztönzést kimunkálni, hogy az újonnan érkezők is tovább maradjanak —teszi hozzá még. Lámpaoltás után Kint a szeptemberi nyár izzasztó melege. Közeledik az ebédidő, a sátorozók a fotó kedvéért még felállítanak néhány kévét, azután indulnak az ebédlőbe. Nem mondanám, hogy jó kedvűek ... — Hiába fürdünk, mosak- szunk, ezt a szagot nem lehet kilúgozni. Az asszonyok messze elkerülnek ... — kesereg Molnár László. Az ázott kender átható bűze valóban elviselhetetlen. A sátorozók ruhája csupa sár, víz, fejükre hull a növény levele. — Olyan ez, mint a kutyaetetés lámpaoltás után. Nem kaptunk az idén fizetésemelést. Itt a szezon, és eddig jó, ha hatezer forintot kerestünk egy hónap alatt.
