Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
/ 1982. szeptember 25., szombat Mérlegen a városkörnyéki kapcsolatok Miben segít a koordinációs bizottság? Hogyan látják a kapcsolatok alakulását Mezttberényben? Ismét hétéves múltra tekint vissza a városkörnyéki irányítási rendszer. A napokban Csárdaszálláson vitatták meg a hét év tapasztalatait. A békéscsabai és a mezőbcrényi tanács vb közös ülésén részt vett többek között Castiglione Endre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviselője, dr. Kertész Márton, a megyei Tanács vb-titkára és a város- környéki községek tisztségviselői. Megállapították, hogy ez az új típusú igazgatási rendszer eredményesen működik. A kapcsolatok fejlesztését jól szolgálja a városkörnyéki koordinációs bizottság. Sasala Jánossal, a megyeszékhely tanácsának és koordinációs bizottságának elnökével erről a tevékenységről beszélgettünk. — A minisztertanács Tanácsi Hivatalának ' elnöke 1974-ben kiadott irányelvében foglalkozik a városok és a városkörnyéki községek kapcsolatainak fejlesztésével. Az irányelv úgy fogalmaz, hogy ahol városi-városkörnyéki tanácstagi csoport nem alakult, szükséges létrehozni egy városkörnyéki koordinációs bizottságot. Annak ellenére, hogy megalakításra került a megyei tanácstagok város-városkörnyéki csoportja, Békéscsaba és a város- környéki községek tisztség- viselői úgy döntöttek, hogy a hatékonyabb együttműköSasala János: kezdeményezzük és összehangoljuk az olyan fejlesztési elképzeléseket, melynek megvalósítása közös érdek dés érdekében megalakítják a koordinációs bizottságot. — Mi a bizottság tevékenységének fő célja? — Elsősorban az, hogy elősegítsük a város és a város- környéki községek tervszerű együttműködését. Kezdeményezzük és összehangoljuk az olyan fejlesztési elképzeléseket, melyek megvalósítása közös érdek. További feladat a megyei párt- és tanácsi szervek területfejlesztési célkitűzéseinek koordinálása, ezek egyeztetése a helyi területi elképzelésekkel, és intézkedünk, hogy ezek az érintett tanácsok feladatába beépüljelek. Javaslatokkal segítjük a város és a város- környék egységes arculatának kialakítását, ugyancsak javaslatokkal támogatjuk a közös érdekeknek megfelelő, különböző — gazdasági, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, szociális — létesítmények megvalósítását. — Többször szó esik a városkörnyéki alap létrehozásáról. Mi várható ezen a téren? A bizottság kezdeményezte a városkörnyéki alap létrehozását. Történtek kísérletek ennek intézményesítésére, ez azonban nem járt eredménnyel. Véleményem szerint továbbra is napirenden kell tartani ezt a témát, célszerű vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak a városkörnyéki alap létrehozására. Végeredményben ez jól szolgálná a közös célok megvalósítását. — Milyen gyakorlati eredményt sikerült elérni? — Elsősorban a községek alapellátási és szolgáltatási színvonalának javítása terén vannak eredmények. A bizottság egyebek között felkérte a Városfejlesztési és Lebonyolító Irodát, hogy a "községi beruházások, felújítások és nagyobb volumenű karbantartási feladatok lebonyolításában működjön közre. így került sor Telekgerendáson az egészségház, Kétsopronyban az óvoda, Gerlén az út és sportpálya építésére. A községek felújítási munkáinak megoldásában is rendszeres és folyamatos munkakapcsolat alakult ki. A koordinációs bizottság javaslatára került sor Köröstarcsán az öregek klubjának és a könyvtár helyreállítására. A közelmúltban a Volán Vállalat igazgatója adott tájékoztatást a város és a vonzáskörzetében végzett tevékenységről. A tanácskozáson a lakosság által felvetett vitás kérdéseket is egyeztettük- Ennek alapján a Volán járatai több helyen a jogos igényeknek megfelelően módosultak, ösz- szehangoltuk az orvosi ügyeletet a város és a városkörnyéki községek között. A körzeti orvosok helyettesítéséről indokolt esetben a város gondoskodik. — Napirenden van az államigazgatás korszerűsítése. Ehhez milyen segítséget tud nyújtani a bizottság? — Elemezte a bizottság Békéscsaba város és városkörnyéki községei igazgatási kapcsolatainak alakulását. A felügyeleti szervet megillető irányítási, ellenőrzési tevékenységen túl a segítségnyújtás és együttműködés elmélyítése érdekében városi osztályvezetők lettek kijelölve községi felelősnek, hogy lehetőség szerint szakmai segítséget nyújtsanak egy-egy döntés előkészítésében és végrehajtásában. Ez által biztosított a városi szakosztályok és a községi testületek, egységes szakigazgatási szervek között a folyamatos információcsere. A bizottság kezdeményezése alapján léptünk előre a hatósági munka körzetesítésében. — Békéscsabához nyolc település hat tanácsa tartozik. Közülük legnagyobb Me- zőberény. A nagyközségben és a hozzá tartozó társközségben — Csárdaszálláson — több mint 12 ezer ember él. A megyeszékhellyel való kapcsolata a járási igazgatás idején alakult ki. Okkal vetődik fel a kérdés, vajon a város környéki igazgatási rendszer mit adott Mezöbe- rénynek. Erre kértünk választ Szűcs Lajos tanácselnöktől. — 1975 óta a közelmúltban került sor a békéscsabai és a mezőberényi tanács végrehajtó bizottságának első közös ülésére. Az együttes ülés nagyon hasznos volt, mód nyílt a kedvező tapasztalatok kicserélésére. Békéscsaba vonzáskörzetében Me- zőberény kettős szerepet tölt be. Részben maga is a megyeszékhely ellátására szorul, részben pedig önálló vonzáskörzetével a város ellátó szerepét erősíti azzal, hogy a vonzáskörzetébe tartozó Csárdaszállás vonatkozásában tehermentesíti. Az igazgatási kapcsolatokat sajátosan befolyásolja Mező- berény nagyközségi minősége és a társközség. Csárda- szállás jelenléte. Békéscsaba e sajátossága figyelembevételével alakította ki kapcsolatát a nagyközségi tanácsi szervekkel. — Miben jut legközvetlenebbül kifejezésre a város környéki irányítás? — A város környéki irányítás legközvetlenebb hatása a szakigazgatási szervek kapcsolatában . jelentkezik. Legnagyobb gondot mind a város, mint a nagyközség szakigazgatási apparátusánál az együttműködés módszereinek kialakítása és a szak- igazgatási szervek eltérő szervezeti felépítése okozta. A városi szakosztályok túlzott ágazati szemlélete gyakran nehezítette az egységes szakigazgatási szerv működését. A hatósági munka terén a városi szakosztályok részéről kezdettől fogva a segítőkészség és a tapasztalatok átadása, az ellenőrzések többségénél pedig a jóindulatú határozottság volt jellemző. A nagyközség korszerűsítési kezdeményezéseit a városi vezetők kezdettől fogva támogatták. Ma már az együttműködés során szerzett tapasztalatokat a városi szakosztályok más város környéki községeknél is hasznosítják. — A városi tanács testületéi helyzetüknél és jelentősegüknél fogva nem szorítják-e háttérbe a mezőberényi tanács testületéinek munkáját? — A városi tanácsi testületek helyzeti fölénye alatt nem az utasítási jogot értem, hanem azt, hogy a városi tanácsi testületek szélesebb látókörűek, nagyobb Szűcs Lajos: tanácsi testüle- teink felnőttek a városi testületek szintjére Fotó: Veress Erzsi tapasztalattal rendelkeznek. Ezért a testületem^- munkáját is szerettük volna erre a szintre hozni. Ma már elmondhatjuk, hogy nem érvényesül a helyzeti fölény. Tanácsi testületeink felnőttek a városi testületek szintjére. Döntéseikben, határozataikban bátran és megfontoltan szolgálják a település fejlődését. Békéscsaba és Mezőberény tanácsi testületéi egymás mellett önállóan gyakorolják hatáskörüket. — Milyen hatással van a város környéki irányítás Me- zőberényre? — A város környéki irányítás szükségmegoldásként jelentkezett nálunk, mégis ez a forma volt a legalkal-. masabb a nagyközség fejlődésére, a térségben betöltött funkciójának megerősödésére. Mezőberény a város környéken beiül önálló vonzás- körzettel rendelkezik, tehermentesíti Békéscsabát bizonyos funkciók tekintetében. Éppen ezért nem gyengíti, hanem erősíti a város centrumhelyzetét. A város környéki irányítás, hatása Me- zőberényben legszembetűnőbben abban jelentkezik, hogy ma már nem a városi, hanem elsősorban a megye- székhelyi funkcióhoz kötődnek a nagyközség kapcsolatai. Nem mindenáron a városi rang megszerzése a célunk, hanem azt szeretnénk, hogy Mezőberény és Csárda- szállás szolgáltatásokban, kommunális ellátásban és lakásépítésben megközelítse a városi ellátási szintet. Mert ezzel a település megtartó szerepét tudjuk erősíteni. A megyei tanács úgy foglalt állást, hogy Mezőberény Sarkaddal együtt alkalmas a jövőben a középfokú társ- központi szerepkör betöltésére. Ez döntően annak köszönhető, hogy a város környéki irányítási rendszer lényegében a korábbiakhoz képest sokkal önállóbb tanácsi munkát biztosított testü- leteinknek, s mindez lehetővé tette a tanácsi munka és ezen keresztül Mezőberény, valamint Csárdaszállás dinamikus fejlődését. Serédi János Szocialista munkaverseny Igazodva a változó követelményekhez Sokféle vélemény hangzik el manapság a szocialista munkaversenyről és a brigádmozgalomról. A vállalati vezetők többsége felismerte: nagy erők rejlenek a dolgozó emberben, a kollektívákban. Felszínre kerülnek a rejtett tartalékok, az alkotó erő. De legyünk őszinték. Némely gazdasági vezető csak akkor tart igényt erre a többlet- munkára, amikor szorít a cipő. Sürget a határidő, elakad a termelés szekere. Előtérben a minőség A közelmúltban két ágazati szakszervezet megyei bizottsága — az ÉDOSZ és a HVDSZ — tárgyalt-a munkaverseny és a brigádmozga- lom továbbfejlesztéséről. Egyöntetű volt a megállapítás: a verseny segíti a feladatok teljesítését. A kezdeményezések a minőség, a termelékenység javítására, a takarékosságra, a hulladékok csökkentésére, a balesetmentes termelésre irányultak. A megye hat tanácsi iparvállalatának termelési értéke az év első felében 5,8 százalékkal nőtt. A Békés megyei Vegyesipari Vállalatnál szép eredményhez vezetett a gyártásközi ellenőrzés megszigorítása. A Békés megyei Patyolat Vállalatnál jóval kevesebb a reklamáció, minőségi mozgóbérrendszert vezettek be. Az Orosházi Faipari Vállalatnál kevesebb a 11. osztályú termék. A Gyulai Kötőipari Vállalat háromszor annyi energiát takarított meg, mint az elmúlt év azonos időszakában. A kommunális vállalatok közül jó a munkaverseny többek között a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, a Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalatnál, a békéscsabai, az eleki költségvetési üzemben. összességében azonban rengeteg még a tennivaló. Több helyen stagnál, gyengélkedik a versenymozgalom. Mintha elbizonytalanodtak volna a sorok. A vállalatok, az üzemek gazdasági és társadalmi vezetői elfelejtették kimunkálni azokat a célokat, módszereket, ösztönzési formákat, amelyek éppen a mai gondok közepette adhatnak biztosítást a dolgozók alkotó erejének. Formális vállalások A megye élelmiszer-ipari dolgozóit tömörítő szakszervezet ülésén elmondották, hogy a Békéscsabai Hűtőházban a szocialista brigádok vállalásai igazodnak- az évközi tervmódosításokhoz, minden feltétel adott a munkaversenyhez. Az évente ösz- szeülő értékelő bizottság ösz- szetétele viszont nem a legszerencsésebb. Ott vannak a párt-, a szakszervezet, a szocialista brigádok képviselői, de nem mondható el ugyanez a gazdasági vezetőkről. Gond az is, hogy a vállalások megtételéhez szükséges ajánlást csupán a szakszervezeti bizottság szorgalmazza, és nincs munkaverseny-felelős, aki szakmailag és emberileg is tartaná a kapcsolatot a brigádtagokkal. A Gyulai Húskombinátban sem kapnak konkrét segítséget a brigádok a közvetlen munkahelyi vezetőktől. A Gyomai Sütőipari Vállalatnál nem megfelelő az értékelés, a kapott jutalmat egyenlően osztják el. A Sarkadi Cukorgyárban a szakszervezeti bizottság külön a munkaversennyel tavaly és az idén sem foglalkozott, a pártszervezet tűzte napirendre a tennivalókat. Van olyan terület, ahol spontán és formálisan születnek a vállalások. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál a brigádvezetők rendszeresen részt vesznek a műszaki konferenciákon, első kézből értesülnek a gondokról, a feladatokról. Jelenleg a költségek csökkentése, a dollárkitermelési mutatók javítása a fő cél. Sajnos, akadnak egészen szélsőséges eseted is. A Battonyai Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatnál a vállalások majdnem mindegyike általános. Sem az üzem, sem a mozgalmi szervek vezetői nem foglalkoznak érdemben a munkaversennyel, a brigádmozgalommal. A szak- szervezeti bizottság sem tárgyalt az ezekkel összefüggő kérdésekről. Az szb-titkár, a munkaverseny-felelős nem ismeri a szocialista brigádvezetők tanácskozásának konkrét jogkörét. Célok és módszerek A kép tarka és sokrétű, pedig korántsem teljes. Cso- dálkozhatunk-e a kérdésen: van-e értelme egyáltalán a mennyiséget hajszolni, többlettermelésre ösztönözni az embereket? A felvetés jogos. Egyszerűen azért, mert manapság és a jövőben is az intenzív fejlődés követelményeit kell szem előtt tartanunk. Könnyű belátni, hogy a mostani gazdasági körülmények között nem elsősorban a termelés mennyisége, mindenáron való hajszolása az elsődleges. Mindenekelőtt a takarékos gazdálkodásra, az erőforrások minél jobb kihasználására, a korszerű gyártmányok kifejlesztésére, a vállalati együtt-/ működés javítására, a változó piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásra szükséges törekedni. Mindez a régi módon, a megszokott, egyhangú munkaverseny- mozgalommal aligha mozdítható elő. Nagyon fontos feltétel, hogy a munkaversenyt és a brigádmozgalmat szembesítsük napjaink követelményeivel. Nem árt közben tisztázni a célokat, a módszereket és az elismerés új formáját. A dilemma az: miként tudjuk érvényesíteni a teljesítményelvet a vállalások tartalmában, az értékelésben. Nem baj, ha minél többen versenyeznek, de a győztesnek többet kell nyújtania, mint az átlag. Nem csupán mennyiségben, hanem minőségben! Persze, könnyű átlagon felül dolgozni, ha alacsony a mérce, vagy ott, ahol évek óta magas a szervezettség. Következésképpen: nagyon lényeges a körülmények ismerete, a teljesítmények reális értékelése. Egyéni versenyformák Nem valamiféle gyökeres, merőben új változásokról van itt szó! Amikor a munkaverseny továbbfejlesztéséről gondolkozunk, a formális, a bürokratikus vadhajtások lenyesegetését szorgalmazzuk. Az előbbre lépéshez mindenképpen szükség van arra, hogy a dolgozók ismerjék a vállalati tervek rájuk vonatkozó részét. Csak így lehet a javaslatokat megvalósítani. Ugyanis a tervezés és a munkaverseny szervezése együvé tartozik, nem válhat el egymástól. Az élet számtalanszor bebizonyította: ahol a versenyfelajánlásokat a vállalati terv nem tartalmazta, ott a verseny a legjobb szándék mellett is formálissá vált. A teljesítményelv következetes érvényesítésének egyik legfontosabb feltétele a pontos, a személy szerinti értékelés, tehát jobban kell ösztönözni az egyéni versenyformákat. Ennek nem mond ellent, hogy a szocialista brigádmozgalom hajtóereje a csoportos teljesítmény, hiszen ennek is meghatározó jegye, hordozója az egyéni munka minősége. A két szakszervezet értékeléséből is látjuk, hogy nincsenek meg mindenütt a munkaverseny gazdasági, társadalmi feltételei, nem megfelelő a szervezettség, és az irányítás is csorbát szenved. Valahogyan azt kellene megértetni a gazdasági vezetőkkel : a verseny és a gazdálkodás egységes egészet alkot. Nincs külön munkaverseny és termelés. Ebből egyenesen következik, hogy a verseny szervezése, előkészítése gazdasági feladat! A vállalásokat sem kell szentírásnak tekinteni. Év közben, ha szükséges, nyugodtan lehet módosítani, kiegészíteni. Magyobb felelősséggel Mondjuk ki kereken: kívánatos, hogy a gazdasági vezetők az eddigieknél nagyobb felelősséggel vegyenek részt a munkaverseny-moz- galom szervezésében. Munkájuk értékelésekor lényeges szempont legyen a. személyi és a képzési feltételek megteremtése. Ugyanakkor elengedhetetlen az érdekeltségi rendszer, a társadalmi elismerés korszerűsítése, továbbfejlesztése. Természetesen a szakszervezetek is akkor tölthetik be hivatásukat, ha feladataikat összehangolják az agitációs, a termelési, a szociálpolitikai munkájukkal. Azt, hogy a mozgalom a továbbiakban hogyan szolgálja még eredményesebben gazdasági, társadalmi céljainkat, nem lehet csak központilag meghatározni. A szocialista munkaverseny mindig képes a megújulásra, eszközeiben, módszereiben követni tudja a változásokat. Mindannyiunk érdeke, hogy a jó példák nyomába mind többen zárkózzanak fel, hozzájárulva közös céljaink megvalósításához. Seres Sándor Munkában a Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat Irinyi többszörös aranykoszorús, kiváló újító szocialista brigádja Fotó: Veress Erzsi
