Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

1982. szeptember 22., szerda-™nj™ m lkiríj Ml CS OH G RÁD If V VJ V A VI * Mfcrd m, IJKJLxl Ír Az ismeretterjesztés fel­adatairól. A TIT Csongrád megyei Szervezetének új el­nöke, dr. Gábor Miklósné szavaiból kitűnik, hogy a megyében az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a műszaki és természettudo­mányos, közgazdasági és jo­gi, a történelmi és hadtudo­mányi ismerete^ iránt. Né­pesek az idegén nyelvi tan­folyamok, valamint az át­képzéssel kapcsolatos isme­retterjesztő előadások. is. Érdekes jelenség, hogy tért hódított az általános iskolá­ban végzett ismeretterjesztő munka, s hogy ezt a gyere­kek nem tekintik kényszerű továbbtanulási formának. A tervek és célkitűzések kö­zött szerepel a tanyasi la­kosság bevonása az isme­retterjesztésbe, valamint az aktívabb üzemi ismeretter­jesztő munka is. Szeretnék, ha_az egyetemisták és főis­kolások is tartanának isme­retterjesztő előadásokat. Az őszi idény — diák­szemmel. Vannak olyan rö­vid időszakok a nagyüzemi mezőgazdaságban, amikor, a kétkezi erő megsokszorozá­sára van szükség. Csongrád megye 69 szövetkezetében a tagok összlétszáma kisebb, mint ahány munkáskézre számítanak ősszel a zöldség- és gyümölcskertészetekben. Az ifjú brigádok szerepe az, hogy a gyári feldolgozásra, vagy a piaci értékesítésre a beért termést biztonságba helyezik. A munkaképes tsz-tagság pedig eredeti be­osztásában dolgozik, hogy ilyenkor minden munka egy­formán haladjon. Az sem mellékes azonban, hogy a fiatalok bizonyos százaléka a mezőgazdaságban találkozik először a nagyüzemi munka- szervezéssel, munkaköri felelősségtudattal. Ahol az autó percnyi pontossággal érkezik, nem maradozik el a koszt, a frissítő, ott nincs is összetört láda, szétdobált pa­radicsom. A diák pedig sa­ját munkáján .keresztül ér­zékeli, hogy nem hiába szá­mítottak rá. ■..—.SZOLNOK MEGYEI VILÁG PnOLEttFUAl EGYÍSUUEIBCI Miért indult Miskolcon jogászképzés? Az igazság­ügyi szervek kimutatása alapján az országban jo­gászhiány van. különösen az igazságszolgáltatás és kap­csolódó területei, valamint az államigazgatás területén. A meglevő tudományegyete­mekben technikai okok mi-, att nem tudják a létszámot növelni. A miskolci kar be­indításának két fő oka volt, egyrészt az egyetmet na­gyobb befogadóképességre tervezték, így tehát most biztosítani tudják a diákok­nak a kollégiumot, a men­zát, a könyvtárat. A másik alapvető szempont az, hogy Miskolcon egy humán fel­sőoktatási kar egyben észak­magyarországi kultúrcentru- mot is jelentene. A képzés gyakorlatilag azonos a töb­bi jogi karral. S hogy mi­lyen az érdeklődés iránta? A nappali tagozaton három­szoros, a levelezőn pedig 6—8-szoros volt a túljelent­kezés. Közös cél, egységes irá­nyítás. Tiszaburán új intéz­ménytípus jött létre az óvo­da, az általános iskola, a könyvtár és a művelődési ház összevonásával. így az oktatásra, művelődésre for­dítható összegek, a helyisé­gek, szemléltető eszközök közös felhasználása és össze­hangolt fejlesztése ésszerűbb gazdálkodást tesz lehetővé. A pedagógusok és a közmű­velődési szakemberek min­dennapos munkakapcsolata együttműködési készségüket is növelheti. Számukra egy­formán fontos a gyerekek és a felnőttek körében végzett munka. Ezt bizonyítja a kü­lönböző klubok létrejötte: működik általános iskolások klubja, ifjúsági ésr nyugdí­jasklub, és tervezik, hogy a jövőben gyakrabban tarta­nak műsoros rendezvénye­ket és ismeretterjesztő prog­ramot, elsősorban a pedagó­gusok közreműködésével. Néhány hónapos tapasztalat alapján nem lehet még nagy eredményről beszélni, a szándék, a lelkesedés min­denesetre biztató és példa­DÉLUmmRSZÁB Bejáróknak — bejárókról. Bármelyik nagyvárosban já­runk, mindenütt találkoz­hatunk ingázókkal. Hová is tartoznak ők? A vállalat­hoz csak addig, amíg mun­kájukat elvégzik, szűkebb településük társadalmi éle­tében nincsenek úgy jelen, mint a helyben dolgozók. A DÉLÉP szegedi szakemberei, foglalkozva a témával, úgy gondolták, hogy lehetőséget kéne biztosítani ahhoz, hogy foglalkozzanak e felemás életmód nem kevés képvise­lőjével. Üj kiadványt készül­nek kiadni Bejáróknak — bejárókról címmel, mely új­ság módjára rovatokban fog­lalkozik az ingázók életével, gondjaival. Segítséget nyújt a vállalat jobb megismeré­séhez. a kulturális lehetősé­gek kihasználásához, fóru­ma a továbbképzésnek, or­vosi tanácsokat ad. Ottho­nunk címmel alkalmat nyújt az otthonmaradtak bevoná­sára: a konyhaművészettől a ház körüli tennivalókon át a gyereknevelésről sok min­denről szólnak az ingázók­nak s'/ánl írások ..Nyitott kérdéseket és fe­lelősséget adtunk.” Mára több olyan probléma, gaz­dasági, társadalmi kérdés került előtérbe, amelyre egy aktívan politizáló szervezet tagjainak, a KISZ-eseknek is válaszolniuk kell. Az idén az aktívák táborában új stí­lust vezettek be Hajdú-Bi- har megyében. Az ide érke­ző fiatalok első tennivalója nem gz volt, hogy összeírták a várható megyei programo­kat, hanem nyitott kérdése­ket, problémafelvetéseket és felelősséget adtak át nekik a szervezők. Ügy építették fel a programot, hogy először sokirányú, bizonytalan gon­dolkodást idéztek elő, majd egy széles, de egyirányú me­derbe terelték ezt a gondol­kodást. Mindaz, amit a fia­talok itt hallottak, bizonyá­ra konfliktushelyzetbe szo­rítja őket, de ez arra ösztönöz majd, hogy keres­sék a kivezető utakat aktív politizálással, s odahaza. Vi­szont a fiatalokban rengeteg tartalék van, akaratukban és politikai cselekvéskészsé­gükben bízni lehet és bízni is kell. „Udvari” kultúra. Beton­rengeteg. S házak között udvar — betonból az is. Az udvaron egyetlen szál bo­kor vagy virág sincs — csak szemét van, az viszont bő­ven. Tejeszacskók, törött sö­rösüvegek, reklámszatyrok, kiflivégek, kólakupakok, csokipapír, gyufásdoboz és ki tudja még, mi nem „szí­nesíti” környezetünket. El­megyünk a szemét mellett, „megszokjuk”, miként az egyéb kellemetlenségeket. A szeméthez való viszonyunk kettős: elviseljük és ném viseljük el. Otthon nem. De hát az udvar, az nem tartod zik az otthonunkhoz. Miért, hogy az embernek sehogy se sikerül e helyen otthonossá­got éreznie? összeállította: Bielik Agnes Betét, kölcsön, biztosítás Népszerű a gyomaentJrödi takarékszövetkezet A gyomaendrődi takarék- szövetkezet működési terüle­tén — öt községben, vala­mint Gyomaendrődön — több mint 36 ezer ember él, és 13 ezer négyszáz a betétesek száma. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 37 százaléka taka­rékszövetkezeti betétes. Az állomány- csaknem 90 száza­léka kamatozó, de igen nép­szerű a gépkocsinyeremény- betét, amelyből 2500 van. Ugyancsak közkedvelt forma a takaréklevél, aki tartósan öt évre leköti, annak 7 szá­zalékot fizetnek. Jelenleg 10 millió forint fölötti az az összeg, amit így helyezett el a lakosság. A múlt év elejétől ifjúsági takarékbetétet is elfogadnak, ezek száma meghaladja a "négyszázat. Szintén új forma az ,átutalási betét, amely igen előnyös a lakosság szá­mára, hiszen a sok csekk he­lyett egyen kell befizetni valamennyi összeget, amelyet a megbízások alapján azután a takarékszövetkezet egyenlít ki. Az 1300 betétes kapcsán 54 vállalattal, szolgáltató üzemmel van együttműködé­si megállapodásuk. A takarékszövetkezet má­sik fő tevékenysége a köl­csönzés. A múlt év végén 4700 tagnál mintegy 28 mil­lió forint kölcsön volt, eb­ben az évben 30 milliót he­lyezhetnek ki. Elsősorban a termelési célt szolgáló igé­nyeket elégítik ki, az idén 1200-an vettek fel együtte­sen 13 millió forint kölcsönt. Lakóházak tatarozására _is egyre többen vesznek fel hi­telt, és változatlanul népsze­rű az áruvásárlási kölcsön. A betétgyűjtés és kölcsön­folyósítás mellett számottevő a biztosítási tevékenység. Ez év májusától önállóan fizetik a kisebb károkat. Négy hó­nap alatt ezekből egymillió, egyéb károk címén három­millió forintot fizettek ki. Gombamérleg: háromszor ölt a gyilkos galöca Bár a szeszélyes időjárás az idén nem kedvezett a gomba­gyűjtőknek, már / eddig 126 gombamérgezésről érkezett be­jelentés az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Inté­zetbe. összesen 223-an beteged­tek meg, s három embert már nem lehetett megmenteni. A tragédiát mindhárom esetben gyilkos galóca, okozta. Miként az intézet gombavizs­gáló csoportjánál az MTI mun­katársának elmondták: a tava­lyihoz képest javult ugyan a helyzet, de ez nem annyira a gombagyűjtők nagyobb felelős­ségérzetének, mint inkább az időjárásnak „köszönhető”. Az elmúlt évben ugyanis kiemelke­dően jó volt a gombatermés, s ennek megfelelően sajnos sok volt a mérgezés is, 405 esetet jelentettek, 696 ember betege­dett meg, és nyolc alkalommal okozott halált a gyilkos galó­ca. Az idei nyár azonban szá­raz volt, kevés esőt hozott. Eh­hez képest máris túl nagy a mérgezések száma. A most kö­vetkező, várhatóan esős hóna­pokban pedig az esetek továb­bi szaporodására lehet számí­tani. Az idei, gombák okozta meg­betegedések több, váratlan ta­pasztalathoz juttatták a szakér­tőket. Mindenekelőtt: valószí­nűleg az időjárás hatására és a talajviszonyok változása miatt rendkívül sokféle színű a gyil­kos galóca kalapja, s ez néha a tapasztalt gombagyüjtőt is megtévesztheti. Friss tanulság még az is, hogy a mérgezések mind nagyobb hányadát ehető gomba okozza, amit rosszul vagy túl sokáig tárolnak, eset­leg a már megfőzött ételt saj­nálják kidobni. A vendéglátó- iparban — előírások szerint — a gombából készült ételeket két órán belül fel kell tálalni. Ha a háztartásokban is így tenné­nek, kevesebb lenne a mérge­zés. Ugyancsak feltűnően megnőtt a susulyka gombától származó mérgezések aránya. A bajt újabban már minden harmadik esetben ez az apró, legelőkön, kertekben, erdőkben egyaránt megtalálható gomba okozza, amelyet a közkedvelt és ízletes szégfűgombával szoktak össze­téveszteni. Az első tünetek né­ha már étkezés után tíz perc­cel jelentkeznek, így idejében orvoshoz kerülhet a beteg, ám nagy mennyiségű susulyka el­fogyasztása halálos mérgezést is okozhat. A szakértők előrejelzése sze­rint a következő hónapokban a gyilkos galócán és a susulykán kívül elsősorban a világító, a parlagi és a mezei tölcsérgomba jeLentheti majd a legnagyobb veszélyt. Pillanatkép a ZÖLDÉRT-vállalat békéscsabai húsüzeméből: töltik a csabai vékony kolbászt Fotó: Fazekas László Főbizalmi Biharugran Győri Imre, a Hidasháti Állami Gazdaság biharugvai VI. és VII. számú kerületé­nek a szakszervezti főbizal­mija. Ebben a két kerület­ben mintegy 300-an dolgoz­nak. Fő termelési ág a hal- és a baromfi- (húscsirke, pe­csenyekacsa) tenyésztés, ki­sebb részben búzát és kuko­ricát is termesztenek. A bizalmi testülethez 12 bizalmi és 12 bizalmihelyet­tes tartozik. Győri Imre, aki a szakszervezeti bizottság tagja is, havonta részt vesz a vezető testület ülésein, és rendszeresen beszámol a két kerület szakszervezeti mun­kájáról. — Milyennek tartja a gaz­dasági vezetést? — kérdezem tőle. — A VI. kerületnek tavasz óta új vezetősége van, amellyel jó kapcsolat alakult ki. Nagyon lényegesnek tar­tom: mindkét kerület veze­tőinek fő törekvése, hogy a termelés minél eredménye­sebb legyen. — Tehát a cél azonos. A módszer is? — A módszerben van vé­leményeltérés. Mi azt sze­retnénk elérni, hogy a bére­zésben nagyobb legyen a differenciálás. Mindenki a munkájából származó ha­szon arányában kapjon anyagi és erkölcsi elismerést. — Hasznot hajtanak az újítók is. Milyen az ő meg­becsülésük ? — Jó néhány újitó van. köztük különösen a törzs- gárdatagok. akik . a hosszú évek során a gazdasághoz kötődtek, és itt találják meg a boldogulásukat. Persze, yannak kitűnő újítók a fia­talok között is. — Tudna említeni néhány nevet? — A törzsgárda tagjai kö­zül például a halászati ága­zatnál dolgozik Vass János brigádvezető, szakszerveze­ti bizalmi, id. Bertalan Mi­hály, Tarsoly Imre, a ba­romfiágazatnál Eszenyi Jó- zsefné, Hőgye Sándorné, Ró­zsa Jenöné, a műszaki ága­zatnál Nagy Mihály. A fia­talokhoz tartozik Mikics lm­Iparcikk-kisáruház Körostarcsán Tegnap, szeptember 21-én, délelőtt 9 órakor nagyon sok köröstarcsai lakos és meghí­vott vendég jelenlétében ad­ta át rendeltetésének Víncze Miklós, a Mezőberény és Vi­déke ÁFÉSZ elnöke Körös- tárcsán az iparcikk-kisáru- házat. E kereskedelmi egy­ség mindenekelőtt azért ér­demel említést, mert belvíz által súlyosan megrongált ré­gi épületben kapott helyet. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa a 274 négyzetméter alapterületű köröstarcsai iparcikk-kisáru­ház felújítását, korszerű ki­alakítását 1 millió forintos „belvizes” kölcsönnel támo­gatta. A kisáruház — melyet nyolc hónap alatt, vagyis ha­táridőn belül, a dévaványai költségvetési üzem dolgozói dicséretet érdemlően újítot­tak fel — 2,1 millió forintos árukészlettel várja Körös­re, a halászati ágazat vezető­je, Wittmann Mihály, a hal­tenyésztési ágazat vezetője, Bessenyei László és Pápa Lajos halászatiüzemegység- vezető. MátJózsef, a ba­romfiágazat vezetője, Be- reczki László, a műszaki ága­zat vezetője és Hamza János szerelő. — Pártfogolja a szakszer­vezet az újítómozgalmat? — Igen, mi ösztönözzük a dolgozókat az új. a jobb, a gazdaságosabb megoldások ^keresésére. Szorgalmazzuk, hogy a vezetők minél hama­rabb bírálják el az újításo­kat, és alkalmazzák azokat, amelyekből hasznunk szár­mazik. — Elégedett a két terület fejlődésével? — Megítélésem szerint évről évre eredményesebb a munkánk. A követelmények­nek igyekszünk eleget tenni. Nagyban hozzájárul ehhez, hogy sok a fiatal, akiknek az idősebbeknél magasabb a szakmai műveltségük, és nem húzza vissza őket a megszokottság. A vezetői ru­tinjuk ugyan még hiányzik, de azt igyekeznek pótolni azzal, hogy az idősebbektől tanácsot kérnek, amit meg­vitatnak, és sokszor el is fo­gadnak. Győri Imre 29 éve a gaz­daság dolgozója. Huszonhá­rom éve választották meg a szakszervezeti bizottság el­nökének, majd később titká­rának. Nem volt függetlení­tett. Dolgozott üzemegység- vezetői, bérelszámolói, mun­kaügyi és bérügyi csoportve­zetői beosztásban, jelenleg pedig irodavezető. A bihar- ugrai halgazdaság 1979. ja­nuár l-ével egyesült a Hi­dasháti Állami Gazdasággal, azóta szakszervezeti főbizal­mi. Munkája során többször kiérdemelte a Kiváló Dol­gozó, kétszer a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója kitün­tető jelvényt, ez évben pedig megkapta a Kiváló Szakszer­vezeti Munkáért SZOT-ki- tüntetés ezüst fokozatát. Pásztor Béla nyílt tarcsa lakosságát. Az egység belső berendezését, polcrend­szerét a szövetkezet szakem­berei tervezték, és a házila­gos részleg készítette el, hogy ezáltal is csökkentsék a költségeket. 1983-ban az ÁFÉSZ igaz­gatósága a kisáruház nyolc dolgozójától — 2,4 millió fo­rintos árukészlet tartása mel­lett — 13 millió forintos for­galom teljesítését várja. Eb­ben az egységben a konfek­ció kivételével minden más ruházati, vas-edény, műsza­ki, játék-, ajándék-, kultúr- cikk- és papíráru,- megtalál­ható. Az iparcikk-kisáruház a nemrég megnyílt új ABC közvetlen szomszédságában található. És ez azt is je­lenti, hogy Körostarcsán va­lóra vált a régen elképzelt bevásárlóközpont. Kép, szöveg: Balkus Imre

Next

/
Thumbnails
Contents