Békés Megyei Népújság, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

NÉPÚJSÁG 1982. szeptember 22., szerda A közös tál az újkígyósi Aranykalászban A termelőszövetkezeti zár­számadások szokásos befeje­ző mozzanata: valamelyik . vezető szakember bejelenti, hogy a tagság — az éves eredménytől függően — hány százalék nyereségrészesedést kap. Más a helyzet az újkí­gyósi Aranykalász Tsz-ben: az egyes ágazatok dolgozói aszerint részesednek a közös jiaszonból, amilyen, mérték­ben hozzájárultak a megter­meléséhez. Az ágazati önel­számoló rendszer évek óta alkalmazott módszer a szö­vetkezetben. ♦ Seres Mihályné főkönyve­lő az előzményekről beszél: — Mi már akkor számítot­tuk az egyes termékek ön­költségét, amikor a szabá­lyozók még inkább a meg­termelt mennyiséget hono­rálták. Kilenc éve, 1973-ban önelszámolói rendszert alakí­tottunk ki az egyes üzemegy­ségekben — nem nagy si­kerrel. Egy-egy egységhez állattenyésztési telep, nö­vénytermesztés és más tevé­kenység tartozott. Nem si­került közös érdekeltségi ala­*pot találni a számukra. Akkoriban — a hetvenes évek elején — erőltetett ütemben fejlesztették a szö­vetkezetét. Szakosított ser­tés- és szarvasmarhatelepet építettek. Az általános pénz­hiány miatt nem sikerülhe­tett az anyagi érdekeltségi rendszer kialakítása. — A fordulatot 1975 je­lentette — folytatja a ,fő- könyvelőnő —, elhatároztuk, hogy egy év múlva új szer­vezeti rendszert alakítunk ki, az ágazati önelszámoló formát vezetjük be. Mégpe­dig úgy. hogy a bennük dol­gozókat egy közös érdek ve­zesse, munkájuk során. öt főágazatot hoztak létre, és ezeken belül, illetve mel­lettük 15 ágazatot. Az ága­zatvezetők munkamegállapo­dást kötöttek a hozzájuk tar­tozó dolgozókkal — bizony, olyan is akadt, akire nem tartottak igényt. Minden ága­zatvezető tervet készített: mekkora költségből milyen termelési értéket és nyeresé­get állít elő. A termelőszövetkezeti ve­zetés. egyeztetne és érvényre emelte ezeket a terveket, majd meghatározta az év vé­gi nyereségrészesedés feltéte­leit. Eszerint: a többletjöve­delemtől függően 0—15 szá­zalékot kaphatnak az egyes ágazatok. A közgyűlés mégis más­ként döntött: az első év — 1976 — zárásakor egysége­sen hét százalék nyereségré­szesedést kapott, a tagság. Nem volt ez más, mint ésszerű kompromisszum, amely megteremti a későbbi, merészebb differenciálás fel­tételeit. Hiszen nem könnyű megmagyarázni egy dolgozó­nak: azért kap keveset, mert éppen a veszteséges tehené­szethez szegődött — hiába adott bele egész évberNapait, anyait. ♦ Közben a szövetkezet szé­pen fejlődött. Tavaly példá­ul több mint 48 és fél millió forint nyereséget ért el. Sok ágazat szerzett jogot a maxi­mális, 15 százalékos nyere­ségrészesedésre, de volt olyan, amely csak hat szá­zalékot kaphatott. — Óriási erőpróba volt ez az önelszámoló egységek ve­zetőinek — folytatja Seres Mihályné. — Megmagyaráz­ni, hogy rekord évben nem mindenki kap rekord része­sedést. nehéz feladat. De a közös döntés következmé­nyeit mindenkinek viselnie kell. Eszerint mindenki csak annyit vehet a közös tálból, amennyit beletett. De más hatása is érezhető az ágazati önelszámolásnak. Az egységek vezetői szinte mindent latba vetnek a terv­számok „megfejeléséhez”. A juhászatban például örven­detesen megnőtt a tömegta­karmányok felhasználása, a drága abrak eltűnt az ét­rendből. A tejprémium meg­szűnése tovább rontotta a te­henészet eredményeit, az ágazatot felszámolták.' A sikertelen munka nem­csak a vezetők kedvét veszi el, a dolgozók is máshol ke­resik a boldogulásukat. Egy- egy elnéptelenedő ágazat azt is jelenti: mindenki a maga bőrén érzi a közgazdasági szabályzókat. Egészséges vá- logatódás megy végbe a te­vékenységek között, csak az marad talpon, amely hozni tudja a legfontosabbat: a nyereséget. ♦ Hogy hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, ar­ról Erdélyi Istvánnal, a ser­téstenyésztési főágazat veze­tőjével beszélgettünk: — Három telep tartozik hozzám, mind a három kü­lön önelszámoló egjfség. Min­dig az előző évi nyereségnél többet tervezünk, az idén ez 25 millió forint. Tízszázalé­kos túlteljesítés esetén kap­juk meg a tizenöt százaié, kos nyereségrészesedést. Ügy érzem, sikerül. Hogy hogyan? Már-már közhelynek számít, de a hatékonyság fokozásá­val. Egy dolgozóra több hí­zót bízunk, bevezettük a húspép etetését, ezzel jelen­tősen csökkentjük a takar­mányozási költséget. Közben megérkezik Ruck János, a szövetkezet elnöke: — Olyan ez a Pista, hogy ahol lát egy lyukat, oda azon­nal betelepít egy battériát, hogy azzal is több hízót ne­velhessen fel. Keresi az új és jobb értékesítési lehetősé­geket. Az év első felében például 40 forintos kilo­grammonkénti átlagárat ért el, szemben a tavalyi 38 fo­rinttal. Mi azt tartjuk, hogy kívülről jobb, ha nem szó­lunk bele az ágazatok mun­kájába. Az értékelés egyet­len szempontja a nyereség. ♦ Még egy vezetőt keres­tünk meg. Nagy Antal, a tö- megtakarmány-termelési fő- ágazat- vezetője különleges helyzetben van. Az idei terv szerint 700 ezer forint vesz­teséget ,,kell” elérni főágaza­tának. Minden 100 ezer fo­rint veszteségcsökkentés egy százalék nyereségrészesedést hoz — neki és a beosztottai­nak. Ha például nulla ered­ményre tornázzák fel magu­kat, hét százalékot kapnak. — Érdekes ágazat ez a miénk — gondolkodik han­gosan —, a termékeink hasz­na a juhászatban, marhahiz­lalásban jelentkezik. Amikor átvettem a szakterületet, há­rommillió forint volt az éves veszteség. Hét évnek kellett eltelnie, hogy helyrehozzuk a gyepet, lucernásokat. Remé­lem. az idén már nyeresége­sek leszünk, és valódi siker­élményt könyvelhetnek el# dolgozóink is. Mert lehet, hogy itt a kisebb pénzért is jobban' meg kell küzdeni. Nagy Antal is jónak talál­ja, hogy a tagság az önelszá­molási rendszer bevezetése óta a szó szoros értelmében érzi a felsőbb vezetés gond­jait. Együtt sírnak, nevetnek — de jobb volna, ha végre a takarmányosok is nevet­hetnének — fejezi be a be­szélgetést. ♦ A teljesség kedvéért né­hány dolgot még el kell mondani a szövetkezetről. A tagok éves, átlagos jövedel­me alacsonyabb, mint sok, gyengébb téeszben — mind­össze 44 ezer forint. A .kö­tött bérszínvonal és a beha­tárolt bérfejlesztési lehetősé­gek nem engedik meg, hogy a vezetés nagyobb béreme­léseket hajtson végre. Ebből következik, hogy a cikkben sokat emlegetett nyereségrészesedési százalé­kok összegben nem sokat je­lentenek. Ráadásul egyszer, év végén kapják kézhez a dolgozók, ezzel utólag isme­rik el a munkájukat. Mégis, erkölcsi hajtóerőt jelent az önelszámolási rendszernek ez a formája. Bizonyíték er­re,’ hogy az ország különböző részeiből jönnek Újkígyósra az érdeklődők. S ami ennél is fontosabb, a közös gazda­ság — a közös szekér — biz­tosan halad előre. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Veress Erzsi Pécsi ércbányászok Békéscsabán (Tudósítónktól) A Volán 8. sz. Vállalat KISZ-es fiataljainak me|hí- vására viszontlátogatáson vett részt a Pécsi Ércbá­nyász Vállalat 35 fiatal KISZ-ese. E háromnapos lá­togatást megelőzően 1981- ben a volános fiatalok lá­togattak el Pécsre, ahol há­rom napig vendégeskedtek. Az idő alatt érdekes élmé­nyekkel gazdagodtak, hiszen alföldi fiatalok lévén megis­merkedhettek az ércbányá­szati munkálatokkal, az otta­ni körülményekkel, fiatalok­kal, valamint a gazdasági és politikai munkával. Meglá­togattak néhány bányabeli munkahelyet, és beszélget­tek az üzemek gazdasági és társadalmi vezetőivel. A békéscsabaiak is gazdag programmal várták a pécsi fiatalokat, akik csütörtökön este érkeztek a megyeszék­helyre. Pénteken megtekin­tették a Gyulai Húskombi­nátot, valamint a Kner Nyomdát. Az esti program szálláshelyükön, a szanazugi Volán-üdülőben — játékos vetélkedő, vacsora és diszkó — volt. Szombaton üzemlátogatá­sán vettek részt a 8. sz. Vo­lán Vállalatnál, ahol megis­merkedhettek a vállalat munkájával, több dolgozójá­val és vezetőjével. A gyulai Kohán és Vármúzeum meg­tekintése után vasárnapra maradt még a szarvasi ar­borétum megtekintése. Hrisz- tov Iván, a pécsiek vezetője mondta: —■ Nagyon meg voltunk elégedve a részünkre bizto­sított, szervezett háromnapos programmal, valamint a fo­gadtatással. Ügy érzem, hogy mi többet kaptunk az itteni­ektől, mint amit mi tudtunk nyújtani. De a következő lé­pés a mienk, mert úgy gon­doljuk: az itt kialakult elv­társi, baráti kapcsolat nem fog megszűnni ezzel a köl­csönös látogatással, ugyanis ezt a kapcsolatot tudnánk kamatoztatni közösen, gaz­dasági és politikai munkánk­ban. Mások a körülmények az itteni fiataloknál és más a pécsieknél. Ezért a továb­biakban együttműködési szerződést kívánunk kötni a békéscsabai Volán 8. sz. Vál­lalat KISZ-es fiataljaival, amelyben megfogalmaznánk a további kapcsolattartás egyéb lehetőségeit. Bikfalvi Ferenc Nemzetközi szövetkezeti tanácskozás Tegnap megkezdődött Bu­dapesten a szocialista orszá­gok ipari szövetkezetei or­szágos szövetségeinek elnöki tanácskozása. A nemzetközi megbeszélésen részt vesz­nek a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, a ro­mán, a szovjet, valamint a vietnami szövetségek vezetői. A résztvevők megvitatják az ipari szövetkezetek- közötti nemzetközi kapcsolatok fej­lesztésének, továbbá a gaz­dasági együttműködés foko­zásának további lehetőségeit. A tanácskozást Rév Lajos, az OKISZ elnöke nyitotta meg. Képek a BNV-ről A vásáron bemutatkozó Békés megyei kiállítók arra töre­kedtek, hogy pontosan tájékoztassák az idelátogatókat ter­mékeik skálájáról, színvonaláról és arról: mit láthat viszont ebből a közönség a boltokban. Szerepel a feliratok között a jövő évi elképzelés, az exportmegrendelések, vagy esetleg a kizárólagos forgalmazók neve. Megfogalmazódik az az óhaj, hogy a megyében gyártott termékek miért nem láthatók vi­szont a megyei kiskereskedelmi egységek boltjaiban, hiszen egyre gyakoribb és elterjedtebb: közvetlenül a gyártótól — a nagykereskedelem kiiktatásával — vásárok az eladó part­ner. ''vnusvfDQai CIPÉS2 S .. 1 ' ? : ■ % ■ M x* lyuk i í íéhkJ * r f :T; k I .-/...Ati * I A II * f t j Is , mm I J fi M m .^ ; m ilr >|lll * Bfe i «'fig J jg| illa appll fs .-fejj _ A Körösvidéki Cipész Szövetkezet papucsokat, házi cipőket gyárt, amelyeknek kizárólagos forgalmazója a Fővárosi Ci­pőbolt Vállalat. Mindig igyekeznek újabb és újabb terméke­ket tervezni, s meghagyni azokat, amelyek a vevők által ke­resettek, mert kényelmesek és tartósak A körösladányi Mctakémia Ipari Szövetkezet a táblán is olvasható öblítőket, tisztítószereket, kozmetikumokat, külön­böző festékeket, riasztó- és irtószereket készíti. A gondjuk csupán az, hogy a csomagolás nem tart lépést a szerek mi­nőségével. A képen is láthatók a jól ismert, kerek, Csillag cipőtisztító paszták, amelyeknek a formája évtizedek óta ugyanaz, s nem mondhatni, hogy változatosak a különböző szereket tartalmazó műanyag flakonok Az Endrődi Cipész Szövetkezet ismét sok új modellel örven­dezteti meg a vásárlátogatót. Am a termékek egy része már a jövő évi divat jegyében készült, külföldi partnerek meg­rendelésére. Külön egységben mutatják be a hazai forga­lomba kerülő új és hagyományos termékeiket, amelyek kö­zött igen sok szép s remélhetőleg közkedveltté váló modell látható a kiállításon Lónyai László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents